Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
1985. január 5. /toina\ _ ía^ÉPÜJSAG Termékutánzatok piaca ifígyázat, hamísítuöny! Megmentett műemléki kastélyok Újabb műemlékvédelmi tervek Meghökkentő adatokat tettek közzé egy statisztikai felmérés eredményeként nemrégen New Yorkban. Eszerint az Egyesült Államokban mintegy 19 milliárd dollár értékű olyan termék van forgalomban, amelyet hamisítók dobtak a piacra. Az amerikai fogyasztók érdekvédelmi folyóiratának szeptemberi száma egyéb becsléseket is idéz a vizsgálat kimutatásaiból: az USA-ban mintegy 10 ezer bel- vagy külföldön gyártott áruféleség utánzata kerül piacra, s a különböző vállalatoknál e konkurrencia miatt egyetlen év alatt 130 ezernél több munkahely szűnt meg. Horribilis összegek A jelenség persze korántsem korlátozódik az Egyesült Államokra. Az új fogalommal Európában is megismerkedhettünk, sőt a termékhamisításra, a védjegyekkel való visszaélésre hazánkban is akadt már precedens. A hamisított gyártmányok teljes forgalma valószínűleg eléri az évi 40 milliárd dollárt, vagyis a világkereskedelem két százalékára rúg! Ez a horribilis összeg is jelzi: terjeszkedő piaoról van szó, s a jelek szerint egyelőre nem sok foganatja van az óvintézkedéseknek. Szinte nincs olyan világcég, amelynek árui ne kerülnének szembe „koppintott” testvéreikkel, legyen szó akár divatcikkekről, vagy műszaki felszerelésről. Néhány kiragadott példa. Számos országban tízezer- számra foglaltak le a hatóságok Cartier vagy Rolex márkaként gyártott, de persze silányabb minőségű karórákat. Ilyenkor nemegyszer könyörtelenül úthenger alá kerülnek az elkobzott darabok — megvédendő az eredeti hírnevét. A számítógépek piacán kirobbanó sikert elért Apple cég egyetlen év alatt négy tucatnyi pert kellett, hogy indítson 16 országban — Ausztráliától Olaszországig —, ahol ál-Apple személyi komputerek jelentek meg a forgalomban. Közmondásos ma már az a veszély is, ami szenzációnak ígérkező bestsellerek kiadóit, vagy a kasszasikerként beharangozott filmújdonságok producereit fenyegeti. Nemegyszer ugyanis a másolatok, a kalózkiadások még a valódinál is hamarabb kerülnek utcára — lefölözve természetesen a haszon tekintélyes részét. Nem hagyható említés nélkül a hamisítványok „hagyományos” szférája, a divat területe sem. Ez voltaképp nem is csodálható: egészen addig, amíg a vásárlók hajlandók nagyobb összeget fizetni egy ruhadarabért pusztán azért, mert azon ennek vagy annak a gyárnak a márkajele, vagy szimbóluma látható, a csábítás leküzdhetetlen marad. Legyen szó akár Levi’s Strauss farmerről, Dior ruhakölteményről vagy Adidas mezről, az eredeti termék mellett előbb-utóbb feltűnik a hamisítvány. Olyan előkelő cégek, mint a La Coste (védjegye a kis zöld krokodil), vagy a neves francia Vuitton akár 40 százalékos piac veszteséget is elszenvedhetnek. Roberto Gucci meglepve kellett, hogy tapasztalja: vállalata firenzei központjától csupán néhány percre kis butikokból köny- nyűszerrel beszerezhető a márkanevükkel bitorolt bőráru, cipőkreáció, vagy elegáns kézitáska. Hamisított Wrangler nadrágok pedig még a magyar állami ruházati boltokba is eljutottak. Távol-keleti gyártók A gyártók félelme érthető: részükről nem csupán pénzügyi veszteség jelentkezik, hanem az is, hogy a névre egyező, de kvalitásban a legtöbbször nem jeleskedő termékek saját, nehezen megszerzett hírnevüket rombolják. Az idézett amerikai felmérés szerint az USA-ban csak autóalkatrészből há- rommilliárd dollárnyi hamis áru van forgalomban, s ezek nem ritkán vezettek súlyos, emberéletet követelő balesetekhez. Legalább eny- nyire veszélyesek a hamisított gyógyszerek, vegyi anyagok. Az álkozmetikumok például bőrbetegséget kelthetnek. Kenyában pedig néhány éve hamisított műtrágya- szállítmányok a kávétermés komoly visszaesését okozták. Sorrendet nehéz felállítani, de a legtöbb védjegycsalás a vegyi áruk, a divatcikkek, az autóalkatrészek, a hanglemezek, illetve újabban a videokazetták és a sportfelszerelések piacán figyelhető meg. Az elkövetők többnyire a Távol-Keleten találhatók: dél-koreai, tajvani vagy hongkongi üzletemberek a gyors termékváltás és a viszonylag olcsó munkaerő lehetőségét kihasználva, sokszor hetek alatt „ráállnák” egy-egy új termékre, beszerzik a „felcímkézéshez” szükséges márkajeleket, stb. Más esetekben azonban a termék eredeti hazájában, Francia- országban, Olaszországban jelenik meg a vetélytárs, elhódítva akár távoli, sokat- ígérő exportüzleteket is. Külön probléma a jogi védekezés. A nagy cégek nyomása olyan erős volt, hogy az elmúlt időben a leginkább érintett távol-keleti országokban is védjegyvédelmi intézkedéseket fogadtak el. De a szakértők szerint még így is túl alacsony, tehát nem kellően riasztó hatású a tettesekre kiszabható pár éves börtönbüntetés. Bankók, repülőjegyek Mindezzel természetesen csak apró részterületeit érintettük a lassan külön iparággá váló hamisításoknak. Ám — ha még annyira futólag is — nem maradhat említet- len a műfaj „tradicionális része”, a hosszú évszázadokra visszanyúló pénzhamisítás. A napjainkban forgalomba kerülő hamis pénz 85 százaléka amerikai dollár. Ennek oka egyrészt értéke, világszerte könnyű beválthatósága, másrészt viszonylag egyszerűen utánozható volta. (A dollár ugyanis valutatársaitól eltérően csak két- színnyomású, a papírjában nincs vízjel.) Persze, a pénz- hamisítás már a bűnözés „fajsúlyosabb” ága, amelyért a büntetés is összehasonlíthatatlanul szigorúbb. Egyes bűnszövetkezetek ezért ráálltak a repülőjegy-piacra: hamisított vagy lopott jegyfüze tekkel operálnak. Igaz, a kódszámok és az esetleges dupla helyeladás miatt gyorsan lebuknának, ezért az „üzletmenet” nem a jegyek feketepiaci értékesítése, hanem az, hogy a szakszerűen kitöltött ál-jegyet egy minél távolabbi helyen valamilyen útvonalváltoztatási ürüggyel másikra cserélik, majd ezt a már szabályos jegyet később visszaváltják. Ä megelőzés általában borzasztó nehéz, egyes szakértők szerint, szinte lehetetlen: a jól felkészült bandák technikai színvonala még a számítógépes védekezést is keresztülhúzza. Utánzóit farmerek, öngyújtók, vagy repülőjegy- visszaváltás ? Lehet, hogy mindez kisszerűnek tűnik a bankrablók, pénzhamisítók köreiben. De hát logikus kérdés: miért kellene addig betörést, emberrablást kockáztatni, amíg néhány űrlap kitöltésével vagy egy pici zöld krokodil felragasztósával ugyanakkora hasznot lehet szerezni?!... Történelmi műemlékeink, építészeti értékeink védelmében kedvező fordulatot hozott a veszélyeztetett műemléki kastélyok és középületek megmentésére három évvel ezelőtt központi támogatással indított program. Az akkori felmérések szerint a védett kastélyállomány 29 százalékát veszélyeztette, hogy kezelőik elhanyagolták ezeket az épületeket, és a műemléki értékükhöz méltatlan célokra — egyebek között irodai, gazdasági és tárolási feladatokra — hasznosították. Pusztulás fenyegette a védett épületeknek azt a további hét százalékát is, amely gazdátlanul, üresen állt. Az Országos Műemléki Felügyelőség az elmúlt három évben központi forrásból 140 millió forinttal támogatta a legsürgősebb állagvédelmi és szerkezetfelújítási munkákat. Ezzel ösztönözte a megyei és helyi erők összefogását is e műemlékek védelmére. A közös erőfeszítések a program indításakor előirányzott 72 műemlék, kastély és középület helyett 95 épület megmentését segítették elő. A megfelelő célú hasznosításhoz, a teljes helyreállításhoz pályázat útján az Állami Fejlesztési Bank is állami támogatást nyújt. Eddig kilenc pályázatot fogadott el, s összesen 36 millió forint értékű támogatást adott. Egyebek között, a rövidesen befejeződő helyreállítással, továbbképző központnak ad helyet Seregélyesen a Zichy- Hadik-kastély, Dabason a Halász Móricz-kúria főépülete, s hasonló célt szolgál majd Tiszadobon az ókenézi kastély és Fertőrákoson a volt püspöki kastély főépülete. Győrött most kezdődtek meg a helyreállítási munkák a Karmelita kolostor barokk műemlék épületében, amelyet majd szállodaként hasznosítanak. A következő években is folytatódik ez a program, amely szerint a műemléki felügyelőség általában évente 50 millió forinttal, az Állami Fejlesztési Bank pedig a pályázatok útján további, mintegy 20 millió forinttal támogatja a műemlékek felújítását, helyreállítását. Ezek a források tehát továbbra is segítséget, ösztönzést adnak a kisebb műemlékek megmentésére és célszerű hasznosítására. A legújabb felmérésekből viszont az is kitűnik, hogy sok még a tennivaló a jóval nagyobb értékű országos vagy európai jelentőségű műemlékeink védelmének és célszerű hasznosításának megnyugtató rendezésében is. Ezek esetenként több ötéves tervre szóló munkát, és tetemes befektetést igényelnek, amelyekhez a jelenlegi kastélyprogram erőforrásai nem nyújtanak kellő fedezetet. Ezért az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a beavatkozás sürgőssége szerint sorolta ezeket a nagy műemlékeket. Sürgős beavatkozást igényel az épület pusztulásának megakadályozására Gödöllőn a közeljövőben megüresedő Grassalkovich-kastély, Ede- lényben a részben üres és helyenként életveszélyes L’Huillier-Coburg-kastély, Oroszlányban a majkpusztai Esterházy-kastély, az egykori Kamalduli remeteség, Budapesten az óbudai Zichy-kas- tély helyreállított főépületéhez tartozó melléképületek, továbbá Fehérvárcsurgón a jelenleg üresen álló és meg- roskadt födémű Károlyi-kastély. Megkülönböztetett gondoskodást kívánnak a budai várnegyed körítőfalai, mélypincéi és a Halászbástya; teljes körű műemléki helyreállítást és védelmet igényel az esztergomi vár, Sárospatakon a Rákóczi-vár és a külső várfal, Visegrádon a királyi várrendszer és palota, a veszprémi vár, az egri vár és erőd- rendszere, valamint Sopron városfala. A minisztérium lehetőséget lát arra, hogy ezeket a nagy kastélyokat jelentős kulturális, szállodai és idegenforgalmi célokra hasznosítsák. Ezért megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy miként lehetne különböző állami kedvezményekkel' arra ösztönözni a leendő hasznosítókat, hogy anyagi erőforrásaikkal be- kapcsoldójanak a helyreállításba, a költségek fedezésébe. Eredeti-e a nadrág, vagy sem — a lényeg a Levi’s címke Roberto Gucci megbökkenve szemléli az utánzott termék kínálatát egy firenzei üzletben Kamionosok álma a Volánnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az 1984. év már a múlté. Ki-ki saját programja szerint trombitával, kolomppal, énekszóval, kereplővel, pohárcsengéssel, és még ki tudja mi mindennel búcsúztatta az óévet. Mint megtudtuk, szilveszter éjszakáján a 11. sz. Volán négy gépkocsivezetője volt úton. Molnár Péter és Amberger Antal december 27-én Körmenden rakodott fenyőfűrészáruval, majd Olaszországba indultak. December 31-én még az olasz határon várakoztak, és a késő délután érkeztek St. Giovanniba, ahol csak január 2-án rakodhattak le. Molnár Péter így emlékezik: „Kemény, hideg éjszaka volt, a kisvárosban petárdák robbantak, és színes rakéták ékesítették a fekete égboltot. Az emberek nem gyalogosan, hanem kocsikkal kürtőivé száguldoztak az utcákon. Az otthon melegét talán még nem hiányoltuk így, pedig már öt éve járjuk Európa útjait. Hazatelefonáltam, a feleségem, 3 gyermekem és barátaim vártak a szokásos vidám évbúcsúztatón. A szilveszteri pezsgőből csupán egy meleg teára futotta. Sebestyén Ferencnek és Peresics Jánosnak sem volt sokkal jobb a szilvesztere, ők már december 29-én lerakodtak ugyan, és hazafelé tartottak Veronából, de szombat, vasárpap az autópályákat csak személygépkocsik vehetik igénybe, ezért lassabban haladhattak, Letenyén érte őket az éjfél. — Mi lehet a vágya egy kamionosnak az új évben? — „Hogy mit kívánhatunk?” — kérdez vissza Molnár Péter: Talán minden társam nevében kívánhatom, hogy az év valamennyi hónapjára egyenletes legyen a fuvarelosztás, mert az elmúlt év utolsó negyede igen zsúfolt volt. Persze, jó lenne az is, ha a nemzetközi kapcsolatok tovább javulnának. Jobb fuvarszervezéssel, pontos áruindítással, rakodással és gyorsasággal egyre több megrendelőt szereznénk az európai piacokon. De nem utolsó szempont az sem, hogy üzemképes, jó kocsikkal, baleset nélkül, mindig hazaérjünk. BOGNÁR CECIL Sz. G. Hamisított órák ezreit zúzza porrá az úthenger, Hongkongban
