Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 25. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. január 31., csütörtök Mai számunkból A GYILKOSOK IS MEGÖSZÜLNEK (2. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÓ — ISKOLAVÁLASZTÁS (3. old.) A GYERMEK „BESZÉDE” (4. old.) A BÁTRAK SPORTJA (6. old.) HASZNÁLT AUTÓK ADÁSVÉTELE (3. old.) Üzemi boltok, büfék Hazánkban nemcsak a férfiak életformája az in­gázás. Ahol a lakóhely nem tud munkát kínálni az asszonyoknak, lányoknak, onnan a közeli városokba, iparosodott nagyközségekbe nők százai kelnek naponta útra. Föltehetően nem kell bizonygatni, hogy az ingá­zók Tolna megyei táborá­ban is az asszonyoknak van nehezebb dolguk, akiknek a családban végzett mun­kájával is jobban igénybe vett idejéből rengeteget von el az utazgatás. Nehezebb, már csak azért is, mert az ingázásra kényszerülő asz- szonyok egyik-másikának nincs olyan megértő házas­társa, aki levesz valami ke­veset a felesége válláról. Kell erről beszélni? Vé­leményem szerint nagyon is kell, s főleg azért, mert a segítségadás lehetősége nemcsak családon belül adott. A munkáért, mun­kába utazgató asszonyok, anyák helyzetének javítá­sáért sokat tehetnek az őket foglalkoztató üzemek, vállalatok, szövetkezetek is. Egy egész sor olyan dolgot tehetnek, amit azok a nő­dolgozóik is jó néven vesz­nek, helytállással köszön­nek meg, akik helyben lakók. Megkönnyíthetik a munkáltatók a nők második műszakját, ha gyári bolt­jukban, üzemi büféjükben napi szükségleteket fedező élelmiszereket — tejet, ke­nyeret, húskészítményeket — biztosítanak, ha konyha­kész ételeket kínálnak, hogy ne raboljon időt a műszak utáni háziasszonyi bevá­sárlás. Nincs számadatom arról, hogy nőket foglalkoztató vállalatainknál, üzemeink­ben hány bolt és büfé mű­ködik. De arról nemrég szerezhettem friss tapaszta­latokat Tamásiban, a Páva­üzemben, hogy érdemes volt megnyitni a büfét, ami legalább annyira bolt is, amennyire büfé. Hálásak érte az itt dolgozók, s kö­zöttük is főként a környék­ről bejárók, akik folyvást panaszolják, hogy lakóhe­lyükön gyönge az ellátás, és nagyon jó dolog, hogy részesülhetnek abból a többletből, amit a városon élők automatikusan meg­kapnak. Hallani vélem, hogy az ingázó anyáknak az lenne a legjobb, ha nem kellene utazniok. Csakhogy erre egyhamar nem kerül sor, akkor sem, ha a szabályo­zórendszer változásai a vállalatok differenciálódása felé hatnak. Ott kell dol­goznunk, ahol a népgazda­ságnak leginkább szüksége van a munkánkra. Ezért a jövőben is lesznek ingázók, nők és anyák, hogy a ko­rábbi, vagy annál maga­sabb színvonalon élhesse­nek. Ezért kell mindent megtenniük a munkáltatók­nak, hogy a többletterheket vállalóknak érdemes legyen lakóhelyüktől távol dolgoz- j ni! — a — A Kulturális Fönn Magyar Nemzeti Bizottságának ülése Napirenden a fogyasztói érdekvédelem Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V, B. Szerdán Köpeczi Bála mű­velődési miniszter elnökleté­vel ülést tartott a Kulturális Fórum Magyar Nemzeti Bi­zottsága a Parlamentben. A testület meghallgatta Bényi József nagykövetnek, a ma­gyar delegáció vezetőjének beszámolóját a Kulturális Fórum szakértőd értekezletén részt vett magyar küldöttség tevékenységéről. A bizottság megállapította: a küldöttség aktív közreműködésével hoz­zájárult a szakértői értekez­let sikeréhez, s jóváhagyta annak munkáját. A Magyar Nemzeti Bizott­ság a kulturális élet számos Szerdán befejeződött Bu­dapesten az a kétnapos nem­zetközi tanácskozás, amely a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzetével fog­lalkozott. Az Országos Bá- ketanács és a Béke-világta- náos fejlődési bizottsága szervezésében több mint 30 ország küldöttei vitatták meg a kérdést. Az összejövetelen számos magyar szakértő is részt vett és képviseltette magát az UNTAD, valamint az AAPSO — az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szerve­zete, valamint a Demdkrati- fcus Ifjúsági Világszövetség is. kiemelkedő személyiségét kéri fél arra, hogy munka­bizottságokban tevékenyked­jék a Fórum előkészítése ér­dekében. Ezek a munkála­tok felölelik a képző- és az iparművészettel, a filmmel, a színházzal és más előadómű­vészetekkel, a rádiós és a te­levíziós kulturális progra­mokkal, az irodalommal, a művészeti kutatás és oktatás témakörével, a könyvtárak­kal, a múzeumokkal, vala­mint az eeyes országok kul­turális értékeinek megisme­résével kapcsolatos kérdése­ket. A testület Nándor György­A tanácskozáson megálla­pították, hogy a fejlődő or­szágokban az egyre súlyos­bodó válságtünetek közül a gazdaságiak a legnyilvánva- löbbak. A jelenlegi évtized­ben a földkerekség fele, — amelyen az emberiség há­romnegyed része él —, a korábbinál még kedvezőtle­nebb helyzetbe került. A gazdasági növekedés stagnál, vagy lelassult, hatalmas kül­földi adósságok halmozódtak fel, a kölcsönök visszafizeté­si képessége pedig rosszabbo­dott. A fejlődő országokban egyre több embert fenyeget a munkanélküliség, gyakran nek, a bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta i Kulturális Fórumra való fel­készülés feladatait. A bizottság jóváhagyta a Fórum idején megrendezen­dő kulturális kísérőprogra­mok tervezetét. Az európai biztonsági és együttműködé­si folyamat továbbvitelét szolgáló tanácskozással pár­huzamosan egyebek közt nemzetközi bélyeg-, illetve kortárs festészeti kiállítást rendeznek Budapesten, s nemzetközi filmbemutató, va­lamint nemzetközi televíziós gálaest színesíti a kulturális programot. (MTI) éhínség és a népesség gya­rapodása miatt is csökkent az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem. A visszaesés nagy­részt a kapitalista világgaz­daság kedvezőtlen jelensé­geinek következménye. A különböző negatív hatások miatt alacsonyabbak az ex portbevételek, s így mérsék­lődött a behozatal és a fo­gyasztás.- Mindezt tetézik a fegyverkezési hajsza követ­kezményei. A konferencia résztvevői a nap folyamán találkoztak a sajtó képviselőivel és az esz­mecserén többoldalúan érté­kelték a tapasztalatokat. Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Ta­nács V. B. két beszámolót és egy tájékoztatót tárgyalt meg. Utóbbi előterjesztője Andrási Imre, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője volt, aki a fogyasztási érdek- védelem ellenőrzéseinek ta­pasztalatairól és az érdekvé­delmi ellenőrzések további tennivalóiról tájékoztatta a testületet. Már a vitát meg­előző kérdések száma előre­vetítette, hogy az ülés részt­vevői a beszámolókat meg­illető vitakedvvel fogadják a tájékoztatót. S ennek oka kézenfekvő. A végrehajtó bi­zottság a fogyasztói érdekvé­delem és a kereskedelem tár­sadalmi ellenőrzésének hely­zetét ezt megelőzően 1978 január derekán tekintette át. S akkor foglalta határozatba azokat a feladatokat, ame­lyeknek célja a fogyasztói ér­dekvédelem javítása és az érdekvédelemben szerepet játszó állami és társadalmi szervek közötti kapcsolatok * erősítése, együttható cselek­vésének összehangolása volt. A kereskedelmi osztály fel- ügyelőségi csoportja a fo­gyasztói érdekvédelem me­gyei tapasztalatairól többször beszámolt az elmúlt időszak­ban. Az illetékes szervek po­zitívan értékelték az osztály és a felügyelőségi csoport fo­gyasztói érdekvédelmi mun­káját, ugyanakkor megálla­pították, hogy amíg a káros etikai jelenségeket közgada- sági eszközökkel (gazdasági verseny kibontakozása, keres­kedelmi dolgozók nagyobb érdekeltsége, a kereslethez igazodó árukínálat) nem le­het megszüntetni, az ellen­őrzések hatékonyságának nö­velésével kell azokat csök­kenteni. A megyei tanács vb már említett határozata értelmé­ben került sor a szakszerve­zetek társadalmi ellenőreinek gyarapítására. 1978-ban 180, 1984-ben már 240 társadalmi ellenőr tevékenykedett. Az SZMT és a megyei tanács kereskedelmi osztálya meg­oldotta az ellenőrök szakosí­tott oktatását. A vállalati, szövetkezeti hálózati ellenő­rök fogyasztói érdekvédelem­mel összefüggő továbbképzé­sére is sor került. így teg­napi ülésén a megyei tanács vb leszögezte, hogy tovább javult a fogyasztói érdekvé­delemmel kapcsolatos ható­sági ellenőrzési munka haté­konysága, s mindehhez ko­moly segítséget jelentett a belkereskedelmi törvény 1978. évi megalkotása. E törvény ugyanis meghatározza a ke­reskedelemnek a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait, védi a fogyasztók érdekeit, és a vásárlók jo­gait, tiltja a vásárlók meg­károsítását. Mi szolgáltatott okot a tájékoztató felett ki­alakult szenvedélyes vitára? (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért a tanácskozás a fejlődő országokról Zárszámadás és tervtárgyalás Regölyben Jó eredmények a növénytermesztésben Tegnap tartotta zárszám­adó és tervtárgyaló közgyű­lését a regölyi Kaposvölgye Egyesült Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett Gyugyi János, az MSZMP Tolnia megyei Bizottságának titkára, Fdáth Attila, a ta­mási városi pártbizottság el­ső titkára, Grill Ferenc, a városi tanács ellnöke, Szászi Gábor országgyűlési képvi­selő, valamint Horváth Jó­zsef, a TESZÖV titkára. A vezetőség beszámolóját Szőke György, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Mint elmondotta: a nő­vén vt érmés ztési főágazat ter­melése az elmúlt 5 év alatt megkétszereződött, s nagyban hozzájárult termelési ered­ményeivel ahhoz, hogy a szo­cialista közösség munkáját az elmúlt 5 évben kétszer Kiváló Termelőszövetkezet címmel jutalmazták. Az el­múlt 5 esztendőt az állat­tenyésztési főágazat váltató ■ zó sikerrel teljesítette. A költségek évenkénti növeke­dése mellett a felvásárlási árak csak mérsékelten növe­kedtek, a hozamok sem nőt­tek a kívánt mértékben, így ltf83 végére az állattenyész­tés ágazati eredménye mély­pontra került. Az elmúlt év tavaszától az állattenyészté­si főágazatban nyereségérde­keltséget vezettek be, a ve­zető garnitúránál, és a be­osztott dolgozókat is érde­keltté tették az eredményes gazdálkodásban. A növénytermesztési fő- ágazat kiemelkedő termés­eredményeket takarított be és ezen keresztül jelentősen növekedett az ágazat nyere­ségszintje is. A tömegtakar- mányok, valamint a kukorica önköltségének jelentős csök­kenésével a növénytermesz­tési főágazat jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy az ál­lattenyésztés termelési ered­ményei az elmúlt évinél ked­vezőbben alakul hassanak. A termelőszövetkezet vezetősé­ge figyelembe véve a mint­egy 700 hektáros intenzíven művelhető gyepterületet, az elmúlt évben ,a húsmarha- ágazlat létesítése mellett dön­tött. A Szekszárdi Húsipari Vállalattal közösen 300 hús­hasznú tehenet állítottak ter­melésbe. A szövetkezetben az elmúlt években széles kö­rű, szinte minden munkate­rületet magába foglaló szo­cialista brigádmozgalom ala­kult ki. Az elmúlt évben 12 brigád indult a szocialista brigádversenyben, egy brigád arany, három bronz, és há­rom zöldkoszorús fokozatot ért el. A szövetkezet elnöke a ki­emelkedő munkát végzett brigádoknak és téesztagok- mák kitüntetést adott át, majd megválasztották az el­nökhelyettest, a 15 tagú ve­zetőséget, a nőbizottság és a döntőbizottság elnökét, vala­mint a két TESZÖV-küildöt- tet. Az ENSZ-főtilkár elutazott Vietnamból Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter meghívására Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára és felesége hi­vatalos látogatást tett a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban. A vendéget fogadta Pham Van Dong vietnami miniszterelnök. Nguyen Co Thach és Pérez de Cuellar véleményt cserélt a délkelet-ázsiai béke és biz­tonság kérdéseiről, és átte­kintette Vietnam és az ENSZ kapcsolatait. A felek tájékoz­tatták egymást a délkelet­ázsiai térség múlt évi pozitív fejleményeiről és azok to­vábbfejlesztésének feltételei­ről. A vietnami fél nagyra értékelte a világszervezet fő­titkárának személyes erőfe­szítéseit a térség problémái­nak rendezésére, s úgy érté­kelte, hogy a látogatás jelen­tős hozzájárulás a délkelet­ázsiai biztonság megteremté­séhez. Az ENSZ főtitkára megerősítette, hogy a jövő­ben is folytatja munkáját az ASEAN és az indokínai or­szágok álláspontjainak köze­lítése érdekében, az átfogó rendezés feltételeinek megte­remtéséért. A főtitkár megerősítette: annak ellenére, hogy az ENSZ csupán korlátozott lehetősé­gekkel rendelkezik, a jövőben is segíteni fogja a VSZK tö­rekvéseit a négy évtizedes háború sebeinek begyógyítá- sára. A főtitkár és kísérete szer­dán Hanoiból ismét a thai­földi fővárosba utazott. Szőke György ismerteti a vezetőség beszámolóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom