Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
1985. január 29. tn^PÜJSÄG 5 Gondolatok a gárdáról FIATALOK FIATALOK FIATALOK — Csapatunkban az Úttörő Gárda 1977. szeptember 29-én alakult 3 szakasszal, most 5 gárdasdakasz végez eredményes munkát — kezdi a beszélgetést Soponyai Mihály, a faddi úttörőcsapat vezetője, majd elmondja azt is, hogy az Úttörő Gárdaszázad általános és speciális honvédelmi tevékenységet biztosít a mozgalom keretein belül. Érvényesülnek a sajátos úttörőmozgalmi eszközök és a romantikus gyermekközeli módszerek. A szakaszok programja olyan, hogy felkelti az érdeklődést a honvédelmi harci technika iránt, megismerkednek a gyerekek az alaki formaságokkal, a fegyveres testületek munkájáról. Ezenkívül a tevékenység lehetőséget biztosít a honvédelmi alapismeretek megszerzésére is. — Az öt gárdaszakaszból „emeljünk ki” kettőt — javaslom. — Az egészségőrökkel kezdem. Feladatuk a tantermekben, az iskola környékén a tisztaság biztosítása, az ellenőrzési, értékelési munkákba va'ló bekapcsolódás. Felkészülésünkhöz, felkészítésünkhöz a körzetj orvostól és asszisztensektől kapunk segítségeit. Az egészségőr úttörőgárdisták az edzett, egészséges életmódra szoktatásban, a családi életre való felkészülésben a rosszullét vagy az esetleges baleset bekövetkezésekor teendő gyors (intézkedéssel lehetnek pajtásaik, környezetük segítségére. — A vízi úttörők? — Jól úszó és evező pajtásokból kerülnek ki a gárdatagok , akik aztán elméleti és gyakorlati felkésziítést (kapnak. Az úszás tanulásában, a vízi közlekedés elsajátításában, a fürdőhelyeken a biztonságra ügyelve segíthetik a többieket. Az Úttörő Gárda érdeme, hogy a szakaszok sok hátrányos helyzetű tanulót is foglalkoztatnak. — Azzal kezdeném, hogy Tolna megye Úttörő Gárdistáit a jók között tartják számon. Ez nem véletlen, hiszen egy évtizede olyan emberekkel dolgozom együtt — Zala István, Kelemen Jenő, Máté Dénes, Gyimesi János, a gárdaparancsnokság tagjai —, akik egy szemvillanásból tudják, mit kell tenni. A miértről nincs vita, a hogyanról annál több. A cél: közösségben, közösség által a közösségnek nevelni. Valamennyien megegyezünk abban, hogy a tevékenységnek fontos része az alapvető ismeretek nyújtása, az általános és speciális kiképzési anyag elsajátítása. Feladatunk, hogy a honvédelmi, hazafias, valamint a proletár internacionalizmusra nevelés területén előre lépjünk. Ezt nem kampányszerűen, hanem tudatos, tervszerű felkészítő munkával és tevékenységi formákkal akarjuk elérni. Ennek érdekében fontosnak tartjuk — valamennyien — azt tudatosítani, hogy az élet nem olyan bankház, amelyben csak a „követel” rovat létezik és „tartozik” rovat nincs. Gyermekeinknek tudni kell, mennyi mindennel tartoznak a kisebb és nagyobb közösségnek. Idézhetném Babits Hazám című versét: „A ház, A város, Az igazi ország, Európa, A glóbusz ...” Szerintem az lehetne a sorrend, mert valójában a ház és a család szeretetét, a környezettel való harmonikus azonosulást kell lehetővé tenni. Igazi családi élmény hiányában a gyerek kikerül az utcára, az neveli, és ott olyan önmegvalósítási formá— Amióta a Magyar Úttörők Szövetsége megalakult, azóta úttörőtűzoltók is vannak — kezdi a beszélgetést Csöglei István tűzoltó alezredes, aztán elmondja, hogy a szövetség megalakulását követően, 1949-ben már négy csapat részvételével megrendezték az első megyei versenyt — Tolnán. A kezdeteket felidézve azt is megtudjuk, a név tűzoltó szakrajról, tűzoltó csapatra, majd Úttörő Gárdára változott. Az utóbbiban — megyénkben — 500— 600 gyerek tevékenykedik. — Mit várnak el az úttörőtűzoltóktól ? — érdeklődöm. Mindenképpen azt(, hogyha felnőnek és orvosok, mérnökök, igazgatók, vagy éppen „egyszerű” dolgozók lesznek, eszükbe jusson: van tűzvédelem; van tűzoltóság a világon és a káros tűzesetek Kitanics Lajos kát talál, amelyek végképp nem a mi nevelési céljainkat szolgálják. ... Az okos tradíciótisztelet megalapozódhat kisgyermek- korban. Ez inkább érzelmi, mint fogalmi szinten valósul meg. Később már a jelvények, a szimbólumok tisztelete, megbecsülése is kialakul. Ennek a folyamatos megkövetelése is feladatunk. Rendezvényeink, versenyeink, a hétköznapok munkája mind ezt szolgálja, és ebben méltó társaink a fegyveres erők, testületek, szervek első számú vezetői, valamint személyi állománya. Mi nem kis katonákat, tűzoltókat, rendőröket, vagy kis megelőzése, az értékek mentése mindenkinek a feladata. Ez a távlati cél. — És a közelebbi? — A gárdában megtanítják őket a tűzoltás alapelveire. Azt kérjük tőlük, hogy a felnőtteket figyelmeztessék a szabályok betartására, ellenőrizzék az iskolában, hogy a kályha vagy a villany le van- e kapcsolva. Kiránduláskor, táborozáskor pedig ellátják a tűzvédelmi feladatokat. — Hogyan segítik a tűzoltók a nevelő munkát? — Mit tudunk adni ? .... A mozgásigény kielégítését biztosítjuk. Hét gyerek közös munkával — összehangoltsággal, leleményességgel — szereli meg a fecskendőt. Ez a kollektív szellemet is erősíti. A 20 kilogrammos tömlővel való bánás, a motor indítása, a vízsugár megfogása nővéreket, orvosokat akarunk nevelni, hanem azt akarjuk, hogy gyermekeink érezzék és értsék — bár soha ne kerüljön rá sor —, a gyermekek is sokat tehetnek — tűzoltás, elsősegélynyújtás, mentés... családjukért, településükért, hazájukért. Célunk az is, hogy szülői értekezleteken megismertessük munkánk lényegét, feladatainkat, és elősegítsük a katonai pályára irányítást. Évente elég szép számmal jelentkeznek gyerekeink katonai középiskolába, és — úgy érezzük — ebben benne van a mi munkánk is. A gárda munkájában résztvevő lányok és fiúk szeretik a rendet, a fegyelmet. Bizonyítják ezt a különböző szintű találkozók, szemlék, ahol minden gyerek tudja, mit. miért kell csinálnia ... Soha nem felejtjük el értékelni, jutalmazni — munkájukat. összegezve elmondhatom, ezt csak tudatos, tervszerű munkával, külső segítséggel lehet ezen a szinten megoldani ... Feladatunk az is, hogy a gárda tagjai ne csak a régmúlt hőseit tiszteljék, hanem ismerjék meg, tiszteljék azokat az eredményeket, embereket, akik hazánk fel- szabadulása óta fáradságot, áldozatot nem ismerő munkával hazánk felvirágoztatásáért, népünk boldogulásáért dolgoztak ... Olyan emberekké akarjuk nevelni a gyerekeket, hogy szoruljon össze a szívük, amikor azt hallják: Itt élned s halnod kell... Elmondta: KITANICS LAJOS a megyei Úttörő Gárda parancsnoka segítői a fizikai munka megszerettetését segíti. A közéletiségre nevelést szolgálja az, hogy részt vehetnek az önkéntes testületek ülésein, ahol okosan hozzá is szólnak. A látókörük is tágul, hiszen a foglalkozások anyagát úgy állították össze, hogy a gárda minden szakterületéről kapjanak képzést. A formaságok — a jelentés; zászlóbehozatal, a versenyek — a fegyelemre nevelést szolgálják. Azt hiszem, ennyiből is látszik, hogy a szocialista embertípusra jellemző személyiségjegyek kialakításához mennyivel és hogyan járulunk hozzá. Az oldalt írta: Ékes László és Tamási János. Fotó: Kapfinger András. A nevelő munka A gyermekek hazafias neveléséért — Az MSZMP XII. kongresszusa megállapította, hogy „Az új nemzedékről való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye.” Ez újból megerősítette azt, amit testületünk már a megalakulás óta folyamatosan végez, mert a munkásőrség mindig is fokozott figyelmet fordított a fiatalokra, az ifjúság nevelésére. — A honvédelmi törvény is megszabta a fegyveres testületek feladatait az ifjúság nevelésében. Épp ezért a munkásőrség folyamatosan értékeli, elemzi az ifjúság hazafias nevelésében elért eredményeket, meghatározza az időszerű feladatokat. Testületünk az ifjúsági szervezetekkel együttműködve munkálkodik azon, hogy elősegítse a haza védelméhez elengedhetetlenül szükséges eszmei meggyőződés, az erkölcsi, akarati tulajdonságok életkori sajátosságoknak megfelelő kibontakoztatását, a szocialista világrendszer igazába, erejébe és legyőzhetetlenségébe vetett hit és meggyőződés kialakulását. — Megyénkben sok kisebb- nagyobb munkásőrközösség tényleges és tartalékos állományú munkásőre foglalkozik a tanulóifjúság hazafias és honvédelmi nevelésével, részt vesz képzésük megszervezésében, lebonyolításában A munkásőrök eredményes segítséget nyújtottak a különböző úttörőrendezvények — elsősorban az Úttörő Gárda rendezvényeinek — előkészítésében, végrehajtásában. — A megye úttörő-munkás- őr alegységei, a jó együttműködésnek köszönhetően szép eredményeket értek el a megyei és az országos versenyeken, szemléken. A huszonnyolc Úttörő Gárda szakrajban mintegy félezer úttörő vesz részt rendszeres képzésben, ami az elméleti tudás, az alaki mozgás szabályszerű elsajátításán túl kiterjed a gyerekek egész személyiségének formálására, a rendre, a fegyelemre nevelésre, a fizikai állóképesség fejlesztésére. Munkásőreink segítségével általában ott alakultak ki jó munkásőr úttörő alegységek, ahol egy-egy bázisüzemre épülő munkásőrsza- kasz tevékenykedik, ahol rátermett pedagógus segíti az úttörők munkáját. Említhetném itt a kisvejkei. a teveli, a pzedresi, a faddi, a döbrö- közi úttörőket, és az egyik legjob eredményt elért alegységet, a regölyi pajtásokat, ök azok, akik évek óta ott vannak Zánkán, az ország legjobb munkásőr szakrajainak találkozóján, és az országos versenyben mindig dobogós helyen végeznek. Köszönhető ez a gyerekek lelkes munkáján, tenni akarásán túl Simon Péter pedagógusnak és a vele együtt tevékenykedő munkásőröknek, különösen Juhász József és Jártás Lajos munkásőröknek. — Talán igazságtalan is csak ezt a pár nevet kiemelni, hisz pedagógusok, munkásőrök százai tevékenykednek a gyerekek nevelésén, az úttörő-munkásőr szakalegységek munkájának segítésén. Jól működő, aktív patronáló rendszer alakult ki az úttörőalegységek és a munkásőr- alegységek között. A pajtások ott vannak minden munkásőr- rendezvényen — még a lövészeten is — az ünnepi alegység-, egységgyűléseken pedig műsorral kedveskednek pat- ronálóiknak. A jövőben feladatul tűztük ki, hogy minden munkásőrszakasznak legyen patronált úttörő-munkásőr alegysége. Ehhez a lehetőség biztosított, hisz a Munkásőrség Tolna megyei Parancsnoksága és a megyei úttörőelnökség régóta közös, együttműködési megállapodás szerint dolgozik és a városi úttörő honvédelmi szakbizottságok tagjai közt is ott vannak az ottani munkásőr- egységek képviselői, így együtt tudunk munkálkodni mindannyiunk közös ügyén, a gyerekek hazafias nevelésén. Elmondta: BENKŐ GÁBOR a Munkásőrség megyei parancsnokságának alosztályvezetője Élő kapcsolat „Szocialista társadalmunkban a honvédelmi felkészítés és nevelés folyamatos össztársadalmi feladat. Célkitűzéseinek eredményes megvalósítása valamennyi — de elsősorban az ifjúság nevelésével foglalkozó — állami és társadamli szerv megtisztelő kötelessége.” (Idézet az Útmutatás az Úttörő Gárda szakalegységek képzéséhez című kiadványból.) A fentiek ismeretében azt tudakoltuk Szikora Mihály őrnagytól és Módos István századostól, a Budai Nagy Antal laktanya tisztjeitől, hogyan segítik a katonák a gárda munkáját, illetve a hazafias honvédelmi nevelő munkát. — Úttörő Gárda szakasz- szal nincs kapcsolatunk, de a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnökségével és az Úttörő Gárda megyei parancsnokságával 1984-ben együttműködési szerződést kötöttünk. Ez élői, kétoldalú kapcsolatot takar — mondják mindketten, aztán sorolják a tartalmi részt is. A lehetőségekhez mérten biztosítják a rendezvényeken az ellátást, a hálóhelyeket, a sor- és hivatásos katonákat a versenyek különböző állomásaira, és technikai bemutatókat is szerveznek. Részt vesznek a megyei gárdaparancsnokság ülésein, itt többek között évi egy alkalommal nemzetközi katonapolitikai kérdésekről adnak tájékoztatót. Látogatják a 6., 7. osztályosok szülői értekezleteit, és a katonai pályáról, a hivatásos szolgálatról adnak információt. Az akció célja, hogy úttkörőkorban próbálják megnyerni a gyerekeket a haza fegyveres szolgálatára, a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi pályának. Eredmény már van, hiszen egyre több általános iskolás kerül katonai kollégiumba. Az igazi eredményt azonban 6—8 év múlva várják. Ezenkívül avatáshoz avatótiszteket is ,,biztosítanak”. Az iskolákkal kialakított kapcsolat kétoldalú, hiszen a gyerekek az alakulat ünnepélyes állományülésein köszöntik a katonákat. Az elmúlt év egyik sikeres rendezvényeként tartják számon a Nyitott napot, amikor is a laktanyában megtartott gárdaparancsnoki értekezlet után 500—600 általános iskolás tekintette meg a technikai bemutatót, ismerkedett meg a csapatmúzeummal és filmvetítés segítségével a sorkatonai, a hivatásos tiszti, illetve tiszthelyettesi élettel. Az idén még egy dologgal bővítik a repertoárt. Az „Egy napig katona voltam” akcióval próbálják közelebb hozni a gyerekekhez a katonaéletet. Úttörők a zebránál A reggeli kép ismerős. Úttörők állnak az úttest két oldalán a zebránál. Amikor kisdiákok érkeznek, hogy átkeljenek az úton, egy pillanatra megállítják őket. Nézik a forgalmat, majd lelépve az úttestre, piros tárcsájukkal megállítják a közelgő autókat, hogy társaik biztonságosan átkelhessenek a reggeli forgalomban zsúfolt úttesten. Hogy hol láttam ezt? Szekszárdon, Pakson, Bony- hádon, vagy Tamásiban? Teljesen mindegy, hisz még nagyon sok települést ide sorolhatnék. Ami tény, hogy tanítási időben, reggel hét és nyolc óra között több ezer kisdiák útra kél iskolája felé. Hogy biztosan, biztonsággal megérkezzenek, ezt segítik társaik, a közlekedési úttörők. — A járművezetők is tudomásul veszik az „úttörő rendőrök” intézkedéseit? — kérdezem Kulcsár Melindát, a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács munkatársát. — Igen, megszokták, tudomásul veszik, hogy az úttörők ott vannak, vigyáznak társa. kira. Tulajdonképen ez mindannyiunk közös ügye. A balesetmentes közlekedés a gép- járműveztőnek is érdeke. Az sem mellékes, hogy a közlekedési úttörők társaikat, a közlekedő gyerekeket is fegyelmezik, nevelik. Nem engedik, hogy átrohanjanak aiz úttesten, hogy hirtelen lelépjenek. Persze hozzá kell tennem, hogy a forgalmasabb helyeken általában rendőri felügyelet mellett végzik az úttörők ezt a munkát. — Hogy segíti a KBT a közlekedési szakrajok munkáját? — Általában az iskolák KRESZ-szakköreivel tartjuk a kapcsolatot. Táblákat, pro- pagandaanyagokat adunk és szakmai előadásokkal is segítjük a hatékonyabb közlekedési oktatást. Ezen túl, ha valáhol KRESZ-park épül, konkrét anyagi támogatást is tudunk az építéshez nyújtani. Részt veszünk a Úttörő Gárda-szemléken, a különböző közlekedési versenyeken. — Hány közlekedési úttörő tevékenykedik megyénkben? — Közlekedési szakrajok minden városban, illetve sok városkörnyéki településen is vanndk. Mintegy hétszáz azoknak a pajtásoknak a száma, akik ebben a munkában részt vesznek. Képzésüket, oktatásukat mindenütt az iskola ezzel megbízott pedagógusa végzi. Persze, munkájukhoz igyekszünk mi is minél több segítséget megadni. Évente megrendezzük a közlekedési szaktáborokat. Tavaly például Domboriiban, az úttörőtáborban kilencven hetedik osztályos tanuló részvételével rendeztünk felkészítő jellegű táborozást. — Milyen programja van így ilyen tábornak? — A táborokban általában már nem új ismereteket nyújtunk, hanem az úttörők meglévő tudásanyagát összegezzük, rendszerezzük. Szakmai filmvetítések, előadások, konzultációk alkotják a programot, természetesen súlyt helyezve a játékos jellegre is. — Eddig is láthattuk, hogy a Közlekedésbiztonsági Tanács és az úttörők kapcsolatából sok hasznuk van az úttörőknek. De mi a haszna a KBT-nek? — A mi munkánkat is segítik a közlekedési szakra- jdk. Azzal, hogy vigyáznak társaikra, hogy megtanítják minden gyerekkel a helyes, a fegyelmezett közlekedés szabályait. Ezzel kevesebb lesz a 'közlekedési báleset, ami mindannyiunk közös célja. Munkában a közlekedési úttörők — Szekszárdon, a Babits- iskola előtt
