Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. január 25. Az SZMT állásfoglalása Legutóbbi ülésén a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsa megvitatta a szakszervezetek gazdálkodást segítő tevékenységének tapasztalatait, és az idei évre kidolgozta állásfoglalását. Ezt ismertetjük kivonatosan. A szakszervezetek előtt álló, gazdálkodást segítő társadalmi, politikai feladatok az eddigieknél is hatékonyabb agitációs és propagandamunkát követelnek. Ez a tevékenység minden szinten legyen differenciált és mértéktartó, kerülje az általánosságokat, legyen kezdeményező, figyeljen minden fontos észrevételre, dolgozói reagálásra. A gazdasági életben folyamatosan zajló változások kiemelt figyelmet igényelnek az alapszervezetek részéről már a tervezési munkában. Szükségszerű, hogy a vállalati tervekben még erőteljesebben jussanak kifejezésre a népgazdasági és helyi célok. A szakszervezeti szervek, a tervek készítésénél, következetesen képviseljék a dolgozók, egyes rétegek érdekeit. A vélemények kialakításában jusson kifejezésre, hogy a szakszervezeti szervek támogatják azokat a gazdaságvezetői intézkedéseket, amelyek megállítják az egyes vállalati, kollektívák életszínvonala, ezen belül a reálbérek csökkenésének folyamatát. Az idei évtől alkalmazásra kerülő új keresetszabályozás segíti a vállalatokat abban, hogy növekedjék a főmunkaidőben végzett munka anyagi elismerése. Bérpolitikai elveik kialakításában a szakszervezeti szervek törekedjenek arra1, hogy elsősorban a közvetlen termelés- irányítók, a magasan kvalifikált fizikai és nem fizikai dolgozók, a pályakezdők, a kedvezőtlen és nehéz munka- körülmények között, valamint az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak fokozottabb anyagi elismerésben részesüljenek. Szerény lehetőségeink mellett is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a legrászorultabbak a mainál nagyobb mértékben részesüljenek szociális ellátásban vállalati szinten is. Az idősko- rúakról való társadalmi gondoskodás mellett a vállalati szociális tervekben fogalmazódjon meg a fiatalok pályakezdésének és családalapításának segítése. Ezen belül is kiemelt feladat a vállalati laksáépítés, lakáshoz juttatás támogatása. Az állásfoglalásból, a hely szűkös volta miatt, csak néhány példát emeltünk ki azzal a megjegyzéssel, hogy az SZMT-állásfoglalás az élet egész területét felöleli, s minden olyan kérdésben véleményt nyilvánít, amely megyénk gazdasági, társadalmi életében számottevő. Az egészséges életmódért Hazánlkban a testnevelés és sport irányítása, fejlesztése és szervezése elsődlegesen a szocialista állam feladata. A társadalmi munkamegosztás elve természetesen érvényes a testnevelési ,és sportmozgalomra is. Ebből következően érthető, hogy a szákszervezetek is réseit váMialniak a testnevelési és sportmozgalom célkitűzéseinek kialakításában, a végrehajtás szervezésében, segítésében és ellenőrzésében. Ugyanis az, hogy a szervezett dolgozók egészségüket, munkaképességüket az egészséges életmód részét képező testnevelés és sport által is elősegítve megőrizzék, igen fontos érdekvédelmi feladat vélt és lesz a jövőben is. Ennek a feladatnak a megoldásához nyújtott megfelelő keretet a SZOT elnöksége, az OTSH és a KISZ KB egyetértésével kialakított és 1980. január 1-től bevezetett „munkahelyi olimpia” tömegtestnevelési és tömegsportmozgalom. A munkahelyi olimpia országos tapasztalatai a mozgalom életképességét bizonyítják. Tolna megyében is érzékelhető változások történtek 1980 óta. Az alajpszervezeti, a szakmaközi, az iparágiágazati megyei bizottságok, valamint a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa által önállóan, illetve a partner állami és KlSZ-szervekkel közösen szervezett testnevelési’ és sportrendezvények miind szélesehb körben biztosítanak lehetőséget kötött és kötetlen formában végezhető testedzésre. Az elmúlt években a hagyományosan népszerű sportágak mellett — mint pl. a kispályás labdarúgás, a kézilabda, az asztalitenisz, az atlétika — egyre több résztvevőt vonz a lövészet, a természetjárás, a teke és a különféle kis sportjátékok. Egyre töhben kapcsolódnak be a sakk-, a kerékpár-, a röplabda-, a tenisz-, az úszás és a tollaslabda-versenyekbe. Az ötnapos munkahét bevezetésekor a szakszervezeti szervek közül is többen gyakorlattá tették az olyan rendezvények szervezését, amelyeken a szülők gyermekeikkel együtt részt vehetnek. Az életmód változása sókat változtatott a nők helyzetén is. Ma már mind többen vesznek részt közülük testnevelési és sparttanfalyamokon, versenyeken. Míg 1980-ban az összes résztvevők közül arányúk 20—25 százalék körül mozgott, addig jelenleg több mint 30 százalék. Szám- szerűségben ez több mint 3000 fős növekedést jelent. Az elért eredményekkel azonban egyetlen szakszervezeti szervezet sem lehet elégedett, mivel a résztvevők a szervezett dolgozóknak mintegy egyharmadát képviselik csak. Ebből következően a munkahelyi olimpia keretén belül elsősorban a szakszervezeti alapszervezeteknek — és a szakmaközi bizottságoknak olyan szervező, mozgósító tevékenységet kell kifejteniük a testnevelés és tömegsport területén, amelynek következményeként tovább növekedhet a résztvevők köre, s mind több szervezett dolgozó egészséges életmódjának részévé válik a rendszeres testedzés és sportolás. A továbbfejlesztést szolgáló anyagi, technikai feltételek biztosítását a VII. ötéves tervidőszakra szóló tervek készítésekor a szakszervezeti szervek tartsák napirenden. Természetesen az előbbre lépéshez a legfontosabb kritérium az, hogy tagságunk megértse azt, hogy az anyagi javak megteremtésével párhuzamosan többet kell tennie mindenkinek az egészséges életmód kialakításáért, gyakorlásáért is. A lehetőségek megteremtése és kihasználása közös ügyünk kell, hogy legyen. G. L. Az új keresetszabályozás] formák 1985. január 1-től háromféle keresetszabályozása forma érvényesül: — keresettszint-szatoályozás, — keresetnövekmény-szabályozás, — központi bérszabályozás. Az új szabályozási rendszer célja a vállalatok hatékonyabb gazdálkodásának ösztönzése, a dolgozó kollektívák érdekeltségének biztosítása és a kiáramló vásárlóerő tervszerű szabályozása. A vállalatok január 31-.lg dönthetnek arról, hogy a számukra kijelölt helyett melyik formát választják. A keresetszabályozási formák lényege: A keresetszint-szabályozásnál megszűnik a bázisszemlélet, csak az adott évben kifizetett bérek után kell adózni. Ez azt jelenti, hogy kiszámolják dolgozónként az éves keresetet, azt adósávok szerint besorolják és így számítják ki a megfelelő adókulcs segítségévéi az egy dolgozóra jutó adót. A dolgozónként kiszámított adók összege a vállalat által fizetendő kereseti adó. Ebben a formában a bérek teljesítmény szerint differenciálódhatnak, létszámmegtakarításra, az anyag- és energiagazdálkodás javítására ösztönöz. Költséggazdálkodás javításával vállalati eredménynövelés érhető el, mely forrása lehet a bérék további emelésének. A bérfejlesztések mértékének határát a vállalatok adóvisélő képessége, illetve a hozzáadott érték növekedési üteme szabja meg. Ebben a formában a bérek nemcsak nőhetnek, hanem csökkenhetnék is. Kimondottan versenyszférába tartozó vállalatok számára előnyös ez a keresetszabályozása forma. A keresetnövekmény-szabályozásnál a kereseti adó az előző évekhez viszonyított bérnövekedés után fizetendő. Itt nem dolgozónként kell az adóalapot kiszámítani, hanem a kifizetett bér és bérjellegű juttatások és a számított létszám hányadosaként. Az így kiszámított átlagbér bázishoz Való növekedése után kell adósávonként progresszív kereseti adót fizetni a vállalatnak. Ez a keresetszabályozási forma csak áttételesen ismeri el a létszámcsökkenést, amennyiben az a költségmegtakarításban és ezen keresztül az érdekeltségi alap növekedésében lecsapódik. A bérfejlesztés mértékét ebben a formában is a vállalat adóviselő képessége és a hozzáadott érték növekedése határozza meg. A központi bérszabályozás mértékét minden évben a népgazdasági tervben hagyják jóvá. A jóváhagyott mértékig adómentesen, afölött progresszív adóval terhelten lehet bért fejleszteni. A központi bórszalbályozás sajátos formája a „szigorított”, tehát a vállalat által választott központi bérszabályozás. Ezt azok az — egyébként nem központi bérszabályozási formába sorúit — vállalatok választhatják, akik egyéb okok miatt nem tudnak bért emelni. A bérfejlesztés mértéke 2—3 százalék között lehetséges úgy, hogy 2 százalékig adómentes, 2 és 3 százalék között 150 százalék adóval terhelt. Ha ezt meghaladó lesz a béremelés, akkor minden kedvezményt elveszít a vállalat. A tolnai művelődési központban: visszapillantás az 1984. évre Az elmúlt évben az intézmény művelődéspolitikai célkitűzése a település és település-vonzáskörzete dolgozói közösségeinek igényfelmérése jaiban való folyamatos el- formák kezdeményezése és erősítése volt, melyek segítették a mindennapok gond- jáibain Való folyamatos eligazodást, a hasznos ismeret- szerzést és szabadidő kultúrált eltöltését. Az üzemi, munkahelyi igények alapján szerveződött osztályozó és szakmunkásképzés tanfolyamain és ennek továbbképzési formáin, a szocialista brigádok művelődési vállalásai alapján szervezett kiállításokon, TIT-előadásokon, könyvtári rendezvényeken, a klub- és szakköri foglalkozásokon, valamint a színházi táncos szórakoztató rendezvényeken összesen 37 608 látogató volt. A munkahelyi művelődés segítése mellett kiemelt tevékenységi forma az ifjúsággal való törődés, foglalkozás, az óvodás kortól a 30 évesek korosztályáig. A látogatók egyharmada ebből a rétegből tevődik ki. Kialakult — kisebb létszámú — közönsége van a komolyzenei hangversenyeknek, melyeket folytatnak a jövőben is. A 40. évfordulóra való készülődés a honismereti mozgalom fellendülését hozta. A munkásmozgalom hagyományainak összegyűjtése alapján kiállítást készítettek elő, melynek címe: Tolna régen és ma. Az intézmény a helyi társadalmi szervek, szervezetek és az üzemek támogatásával — minden tolnai ember szívét melengető — szüreti néphagyományok felelevenítését vállalta a múlt év végén. A rendezvény szép példája volt annak, hogy kevés anyagi befektetéssel, de annál nagyobb közösségi ösz- szefogással, hogyan sikerült egy olyan egész napos tolnai program, melynek kitalálói, szervezői, szereplői és egyben nézői is a tolnaiak voltak. Tolnai munkások gyerekei a szüreti felvonuláson _______________________________________________ A Munkásotthon és könyvtár februári programjából Február 9-én: Társtalanok baráti köre. Farsangi bál az Üttörőház aulájában, zene: Szűcs Imre és együtese. Február 15-től március 10- ig: Bányászati pályaválasztási kiállítás az oroszlányi és komlói szénbányák, a Tolna megyei Pedagógiai Intézet és a Munkásotthon és könyvtár rendezésében. Megnyitó: február 15-én 15 órakor. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szomat-vasárnap 10-től 14 óráig. Február 28-án Jazz-kávé- ház. Bemutatkozik a székes- fehérvári WORKSHOP ’85. jazz-együttes. Belépődíj 30 forint. Az intézmény földszinti társalgójában, amelyet minden pénteken 15-től 20 óráig csak nyugdíjasok látogathatnak, újságok, folyóiratok, kártya, sakk, rex, biliárd, színes tévé, büfé áll az érdeklődők rendelkezésére. Január 10-én 109 fővel megalakult a szekszárdi munkahelyek nyugdíjasainak klubja. A tagszervezésben közreműködő munkahelyek segítségét ezúton is köszönjük. Felhívás! Társastánc-klubot indítunk haladók részére. Jelentkezés február 15-ig intézményünkben. B. J. Szervezeti élet a műszergyárban Tapasztalatok a családsegítő tevékenységről A műszergyár üzemi szakszervezési bizottsága kibővített ülésen vitatta meg az 1985-ös év első félévének tennivalóit. Az elfogadott cselekvési programból többek között kitűnik, hogy a gyárban az előrelépést csak közös gondolkodással lehet megvalósítani, amelyet csak a személyes agitációs felvilágosító munkával, a szervezettség erősítésével lehet elérni. A bizottság munkájában a fő figyelmet az 1985-ös évre szóló 350 millió forintos terv határidőre történő teljesítését elősegítő szakszervezeti tennivalókra fordította. Az ez évi terv 10 százalékkal magasabb, mint az 1984-es volt, amelyet a gyár több mint 2 millió forinttal túlteljesített. Ebben nagy része volt a szocialista brigádoknak, valamint a kommunista műszakok vállalásának és a kongresszusi verseny tiszteletére vállalt programok teljesítésének. A szak- szervezeti bizottság továbbra is fő feladatnak tekinti a szocialista munkaversenyt, ezen belül is a párt XIII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójának tiszteletére tett vállalások maradéktalan teljesítését, és a mozgalom további fenntartását. A szak- szervezeti munkában a másik fő feladat az eredményes rétegpolitika folytatása, a végzett munka szerinti differenciált bérezés érvényesítésére való törekvés. A szociálpolitikára, a munkavédelemre és a dolgozók anyagi támogatására (lakásépítés, nagycsaládosok stb.) a 85-ös évben több, mint 5 millió forintot fordít a gyár. A felhasználáskor figyelemmel kísérjük, hogy érvényesüljenek az elfogadott központi és gyári irányelvek. A bizottság feladatokat fogadott el, a szak- szervezeti oktatással kapcsolatos tennivalókra. Külön, önálló napirendként fogja megtárgyalni a februári hónapban a nők helyzetét. KANT ÁS JÓZSEF A szakszervezetek tevékenységének is része a családokkal való foglalkozás, a családok helyzetének elemzése, a tapasztalható problémák megoldásának segítése. Az SZMT nőbizottsága és a megyei társadalombiztosítási tanács aktívái a közelmúltban reprezentatív felmérést végeztek Bonyhádon, Tamásiban és a körzetükben lévő munkahelyeken dolgozó csőn. ka- és nagycsaládosok helyzetéről. a munkahelyek segítő tevékenységéről Általános tapasztalat, hogy a munkahelyek többségénél megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő dolgozók segítésére. A segítés leggyakoribb formája a segélyezés, amely a rendkívüli segélyen túl beiskolázási, karácsony előtti segélyezés formájában valósul meg. Itt azonban indokoltnak tartjuk megjegyezni, hogy e területn szükséges a még körültekintőbb, differenciált segítségadás. E réteg lakáshelyzetének elemzése során megállapításra került, hogy a családok döntő többsége, 76,9 százaléka önálló lakásban (családi ház, tanácsi főbérlet), 19,2 százaléka szülőkkel és 3,8 százaléka albérletben lakik. A lakáshelyzettel többnyire elégedettek, általában jónak értékelik, kivéve az albérletben lakó családok helyzetét. A munkahelyek többségénél — a lehetőségeket figyelembe véve — kamatmentes kölcsön adásával segítik a dolgozók — családok — lakáshelyzetének megoldását. Szükséges azonban, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az albérletben lakó családok lakásproblémája megoldásának segítésére. Kedvező a tapasztalat a gyermekintézményi ellátottság területén, ugyanis egv település kivételével — Pincehely — megoldott a gyermekek bölcsődei, óvoda: elhelyezése. Az üdültetéssel kapcsolatban általános tapasztalat, hogy kevés a családos SZOT- beutaló, azonban a munkahelyek többsége vállalati saját üdülőkben, ileltve bérlemények igénybevételével biztosítja a családos dolgozók üdültetését. A felmérés során tapasztalt, központi intézkedést igénylő kérdések továbbításra kerültek a felsőbb szak- szervezeti szervekhez. Ezúton is javasoljuk a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknak, hogy a rétegmunka erősítésével továbbra is kiemelt figyelmet fordítsanak a családsegítő tevékenységre, szorgalmazzák a helyileg megoldható problémák megoldását ZOLTAl PÁLNE SZMT-nőbizottság elnöke
