Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 19. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 24., csütörtök Mai számunkból TÚLTELJESÍTETTÉK A VÄLLALÄST (3. old.) A NŐK HOSSZABB ÉLETŰEK . (4. old.) TANÁCSOK, 1985 (5. old.) RAJT GYŐZELEMMEL (6. old.) BEMUTATJUK AZ UJ ORVOSI RENDELŐT (5. old.) Törzsgárda Alig olvasunk, vagy hallunk valamit az írott és elektronikus sajtóban az utóbbi években a törzsgárdáról. Ha mégis szóba kerül, akkor is csak futólag említik, többnyire valamilyen konkrét ügy kapcsán, aztán már másról beszélnek. Nagy változás ez ahhoz képest, hogy úgy öt-hat éve még milyen sokat foglalkoztak velük az újságok. Mindez már sejteti, hogy valami módosult a törzs- gárdatagság megítélésében. De hogy mi változhatott, arról nem könnyű a munkahelyeken eligazodni. Ha ugyanis felvetődik ez a téma — márpedig a vállalatoknál gyakran felvetődik —, általában két ellentétes vélemény csap össze. Az egyik szerint a mai kor leértékeli a törzsgárdát, a másik felfogás szerint viszont felértékeli. Mindkét álláspont hívei a termékszerkezet korszerűsítésre hivatkoznak. A „leértékelők” szerint ha új termékek gyártására kell áttérni a cégnél, nagyobb ázsiója van a konvertálható szaktudásnak, általában előnyösebb helyzetbe kerülnek a gyorsabb alkalmazkodóképességű fiatalok, mint a megszokotthoz jobban ragaszkodó régiek. A „felértékelők” viszont azzal érvelnek, hogy a termékszerkezet-korszerűsítés is csak akkor lehet sikeres, ha tudják, hogy mit, mivel kell felváltani egyáltalán, márpedig ezt mégiscsak jobban tudják a régebbiek, mint a pályakezdők. Ne öregítsük, „tegyük le” hát a derékhadat, mert a többségük 30—50 év közötti, ereje teljében lévő dolgozók, különösen a „leértékelő” hajlamúak, csendes mélabúval szokták panaszolni, hogy régi embernek lenni alig jár előnnyel. Igaz ugyan, hogy „rátesznek” valamit a nyereségrészesedés összegére, attól függően, hogy bronz, ezüst vagy arany fokozatnál tart az illető. Az is tény, hogy általában jubileumi jutalmat kap 30—40 évi szolgálat után. De hát évenként csak egyszer osztanak nyereségrészesedést (s azt sem mindenütt), a jubileumi jutalom elnyeréséhez pedig majdnem egy élet, vagy egy egész élet munkájára van szükség. Ha ezektől eltekintünk, ha a szürke hétköznapok végtelenjét nézzük, mit sem számítanak az évek. Legyen szó fizetésemelésről, előléptetésről vagy másról, a pillanatnyi teljesítmény dönt, az, hogy a dolgozó akkor mennyire hasznavehető. ' A felületes benyomások azt mutatják, mintha ennek a tábornak volna igaza. Az egyik nagyvállalatunknál például, ahol merőben új berendezés gyártására akartak áttérni, s ennek előkészítésére teljesen új üzemet szerveztek egy régebbi helyén, az új üzemvezető nagy munkaerőtoborzásba kezdett a saját cégénél. A vállalat vezetőinek jóváhagyásával széltében-hosszában elhíresztelte, kiket látna szívesen. Pályázati felvétele volt például a magasfokú szakmai képzettség, a tanulékonyság, illetve szakmai megújulási készség, sőt még a jó közösségi szellem is. Több mint érdekes, hogy a felvettek bő kétharmada mégis törzsgárdatag volt, vagyis olyan személy, aki már 10—15 esztendőt, vagy még többet „húzott le” a vállalatnál. Viszont — többek felháborodására — nem kerülhetett be az új közösségbe néhány olyan személy, aki 30—35 éve dolgozott már a gyárnál, aki arra gondolt, hogy a nyugdíj előtti években feltornássza majd a fizetését. Az üzemvezető — állva á viharokat — arra hivatkozott, hogy fejlődésképtelenek, azt mondogatják, hogy negyven éves kora után már nem fog jól az ember feje. „Mihez kezdenének velük?” — kérdezte az üzemvezető. — „Százmilliókba került ez az új üzem, néhány év alatt vissza kell fizetni a banknak ezt a sok pénzt, nem babra megy itt a játék.” Ha törzsgárdatagok egészét, vagy tömegét nézzük (az összes dolgozók 40—45 százaléka országos átlagában!), kétségtelenül azoknak van igazuk, akik a felértékelődés mellett voksolnak. Igaz ugyanis, hogy nem lehet az utcáról felvett emberekre alapozni az ilyen új üzemek és műhelyek létét. A termékszerkezét korszerűsítésénél, az új gyártmány bevezetésénél is azokra a fejlődőképes dolgozókra kell számítani mindenekelőtt, akik már ismerik a céget, a belső viszonyokat, akik valóban tudják, hogy mit, mivel kell felváltani egyáltalán, és persze miért? Ha más gyárakba látogatnánk, azokban is azt tapasztalnánk, hogy a megújhodásra képes régebbiek viselik a változások fő terhét. Ezért nem szabad „letenni” a törzsgárdát, mert nélkülözhetetlenül fontos szerepet tölt be most is. Kétségtelen viszont, hogy senki sem büszkélkedhet az évei számával, ha nincs mögötte korszerű szemlélet és teljesítmény. Az „időbirtokosság” valóban nem jelenthet előnyt. A jelenkor valóban leértékelte azokat a törzsgárdatagokat, akik jóllehet nem is betegek vagy csökkent munkaképességűek (mert ha azok, egészen más az elbírálás!), mégis lazítani kezdenek negyven éves koruk után, s úgy gondolják, majd csak „kihúzzák” azt a másfél-két évtizedet, ami a nyugdíjig még hátra van. Nyilván, értük is lehet tenni egyet és mást, olyan adminisztratív jellegű beosztásba lehet helyezni őket például, ahol jól kamatozik a nagy helyismeret. Vagyis hasznos dolgozói lehetnek a vállalatnak ezután is. De ha azt tapasztalják, hogy kevesebbet keresnek, mint azok a 30—50 évesek, sőt idősebbek, akik az új üzem új körülményei között is feltalálják magukat — ne legyen sértődés. így igazságos, hiszen a vállalat is többet kap a korszerűbb termékért, s különben sem lehet csak úgy „lazítva és leeresztve” átvegetálni azt a bizonyos másfél-két évtizedet. Helyt kell állni a nyugdíjig. MAGYAR LÁSZLÓ A Szovjetunió kész a tárgyszerű és kenstruktív megbeszélésekre Csernyenko üzenete a szovjet békekonferenciához Moszkvában szerdán megkezdődött a szovjet békehar- oosak össz-szövetségi konferenciája. A tanácskozás résztvevőihez üzenetet küldött Konsz- •tarrtyóin C&emyenko, az SZKP KB főltiütkána, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Ebben hangsúlyozza: az emberiség előitt álló legfontosabb feladat jelenleg egy nukleáris háború kirobbanásának megakadályozása, aminék sikeres megoldását jól szolgálná a fegyverkezési hajsza világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, s ezzel egyidejűleg a radikális előrelépés a nukleáris fegyvierzéték csökkentése terén, egészen azok végleges felszámolásáig. A föladat jelentőségét felismerve — múltait rá az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke — a Szovjetunió javasolta, hogy kezdődjenek szovjet- amerikai tárgyalások a kozmikus és nukleáris fegyverzetekről. A Szovjetunió kész a tárgyszerű és konstruktív megbeszélésekre, s reméli, hogy az Egyesült Államok is becsületes és felelősségteljes magatartást tanúsít. A szovjet vezető emlékeztet arra, hogy az egész haladó emberiség idén ünnepli a fasizmus feletti győzelem negyvenedik évfordulóját. A jelenlegi és elkövetkezendő nemzedékek békés jövője érdekében minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy gyökeres fordulatot érjünk el a nemzetközi légkör egészségesebbé tételének irányában — hangzik az üzenetben. Salvador Félbeszakadt a hazafiak és a kormány tárgyalása Az SPD elítéli a revansizmus támogatását Hans-Joohen Vogel, a Német Szoaióldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, szerdán felszólította Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, hogy ne vegyen részt az úgynevezett elüldözött sziléziaiak júniusi, hannoveri találkozóján. „Az SPD megítélése szerint — írta Vogel —, ha az NSZK kancellárja részt vesz és beszédet mond ezen a ta- ■lálkozón, Edekor aizt a látszatot kelti, mintha Szilézia nem Lengyelországihoz, hanem Németországhoz tartozna. Aki ilyen formában kétségbe vonja Lengyelország határait, az nemcsak a szocialista országokban, de az NSZK összes — tehát nyugati — szomszédjában is bizalmatlanságot szít a bonni politikával szemben”. Hans-Joahen Vogel végül azt követelte a nyugatnémet kormánytól, hogy a keleti határokat sem most, sem a jövőben ne kérdőjelezze meg, illetve ilyen politikai törekvéseknek ne nyújtson támogatást. Megszakadtak a tárgyalások a salvadari hazafiak és a kormány között — közölte kedden Guillermo Manuel Umgo, a Salvadort Forradalmi Demokratikus Front (FDR) elnöke. Az FDR vezetője szerint Jósé Napoleon Duiarte a szélsőjobboldal nyomása miatt nehéz helyzetbe került. Mindaz, amit Duarte elnök arról mondott, hogy ő irányítja a hadsereget, „nem volt egyéb, ártatlanul naiv reménykedésnél” — állapította meg a „Notisal” nevű független Salvadort hírügynökségnek adott nyilatkozatálban. Ugyanakkor Eduardo Calles, az FDR elnökhelyettese kifejezte azt a reményét, hogy lehetőség lesz a tárgyalások felújítására a március 17-re tervezett törvényhozói választások után. Oalles elmondta, hogy a hazafiak továbbra is sürgetni fogják az eddigi tárgyalásokon elért megállapodások betartását, azaz a párbeszéd folytatását. Közölte, hogy a Pardbundo Marti Nemzeti Fetazaihadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front (FMLN— FDR) San Salvadort, vagy valamelyik, a fővároshoz közel fekvő és mindenki által könnyen megközelíthető helységet javasolta a tárgyalások színhelyéül. Az eddigi tárgyalásokon semmilyen konkrét megegyezés nem született, de a párbeszéd fenntartásának ténye önmagában bizonyos reményt adott arra, hogy békés úton véget lehet vetni a lassain ötödik éve folyó salvadori polgárháborúnak. Gromiko Madridba látogat • Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter spanyol kod. tógájának, Fernando Moran- nak a meghívására február 28-án, kétnapos hivatalos Iá. togatásra Madridba érkezik A szovjet diplomácia vezetője találkozik Felipe Gonzá- lez miniszterelnökkel, és fo. gadja őt János Károly király. Amnesztia Nicaraguában Űj amnesztialtörvényt foga. dott el kedden Managuában a nicaraguai alkotmányozó nemzetgyűlés. A rendelet — az 1983-as részleges amnesz. tiaíörvénytől eltérően — közkegyelmet biztosít a mana- guai kormány ellen harcoló ellenforradalmi csoportok ve. zetőinek is. Carlos Nunez Tellez, az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke felszólította a nicara. gusi kormány ellen harcoló ellenforradaiimárokatt, hogy adják át fegyvereiket a nicaraguai hatóságoknak, a Hon- durasban és Costa-Ricában tevékenykedő ellenforradal. mórokat pedig felhívta, hogy az ottani nicaraguai képviseleten jelentkezzenek. A harcot beszüntető elilenforra- dalmárok biztonságos hazatérését a nicaraguai konzul szavatolja. Az ellenforradalmárok 1985. július 19-ig, a sandinista forradalom győzelmének hatodik évfordulójáig élhetnek a közkegyelemmel. Daniel Ortega, Nicaragua új elnöke beiktatásakor élmondott beszédében már ígéretet tett arra, hogy amnesztiát kapnak az ellenforradalmárok. Adolfo Calero Portacarre. ro, a Nicaraguai Demokratikus Erő (PDN) nevű ellenforradalmi szervezet vezetője — ez a legismertebb a kormány- ellenes erők közül — kedden Tegu cigaűpában közleményben jelentette be, hogy csoportja elutasítja a Managua által felajánlott amnesztiát. Cípöbemutalo Szekszardon A Totlna megyei kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és magánkereskedők részére a Dél-dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat tegnap bemutatót tartott Szekszárdon. Huba József naiktárház-igazgató több mint 350 pár cipőt mutatott be, főleg a nyári kínálatból. Elmondotta az igazgató, hogy a gyermekcipők kínálatát növelték, hiszen a bemutatott lábbelik 53 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A Tolna megyei cipőgyártó gazdasági egységek közül a Botond Cipőgyár és a Földvár Gumiipari Szövetkezel jelentkezett újdonságokkal. A szerdai bemutatón látott cipők jelentős része több mint 300 millió forint értéket képvisel, amennyiben a fogyasztási szövetkezetek, népboltok megrendelik a bemutatott termékeket, a választék tehát jónak ígérkezik. A szekszárdi Korzó Áruház szakemberei válogatnak a felkínált kollekciókból
