Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
1085. január 17. ÍÉPÜJSÁG 5 A nagyközségi párt-vb tárgyalta A munka szerinti elosztás a tolnai üzemekben Az áj típasn vállalkozások ellenőrzésének tapasztalatai Hogyan érvényesül a munka szerinti elosztás szocialista elve a tolnai üzemekben, mennyiben felél meg a bérezés annak a követelménynek, hogy az egyéni jövedelem ösztönözze a dolgozókat a jobb, hatékonyabb munkára, ezt vizsgálta a pártbizottság gazdaság- és szövetkezet- politikai munkabizottsága hét gazdasági egységnél. A Se^ lyemgyárnál, a PATEX-nél, a GÉM-nél és a Gemenc Ipari Szövetkezetnél, a tolnai Aranykalász és a mözsi Űj Élet Termelőszövetkezetnél, valamint az áfésznél. A bizottság abból indult ki, ami immár több évtizedes alapelve az elosztásnak, hogy a jövedelmek a végzett munkából teremtődnek meg, a munkadíj nagysága a végzett munka mennyiségétől és minőségétől függ, egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Abból, hogy — noha a szocialista társadalomban össztársadalmi rangot kap a munka nem anyagi hajtóerőinek (az alkotás igénye, a becsvágy, az erkölcsi indítékok stb.) szerepe, a munka ösztönzése nem épülhet csak ezekre. Alapvető szerepet kell kapnia az anyagi ösztönzésnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenütt a legjobban ösztönző bérezési forma a teljesítménybér. Alkalmazása régi gyakorlat mindenütt. Ám üzemenként eléggé eltérő a kép. A fizikai dolgozók között a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya a legmagasabb — 94 százalék — a PATEX-néil, a legalacsonyabb a Magyar Selyemipari Vállalat gyárában — 41 százalék. A GÉM és a Gemenc fizikai dolgozóinak egyaránt 80—80 százalékát foglalkoztatja teljesítménybérben. az Aranykalász 87, az Űj Élet 82, az áfész 93 százalékát. A teljesítménybérezésnek több formáját alkalmazzák, így az egyéni teljesítménybért, a csoportbérezést, a Végtermékbérezést, az időbér plusz mozgóbért, az időbér Dolgozzunk szervezettebben, pontosabban, gazdaságosabban. Használjuk ki optimálisan a rendelkezésünkre álló technikai eszközöket, kerüljük el a felesleges kapkodás!, a munka torlódását. A társadalmi, a vállalati, üzemi, de a magánérdeket is hozzuk összhangba. Ilyen és hasonló gondolatokban ösz- szegezhetném annak a beszélgetésnek a lényegét, amelyet a Volán 11. számú Vállalatnál, Szekszárdon Forró Lajos forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettessel és Tomecskó Frigyes teherforgalmi és kereskedelmi osztályvezetővel folytattunk. Napirenden az előszállítás, nem divatról, hanem nagyon is fontos feladatról van szó. A MÁV meghirdette már, hogy az előszállításokra az első negyedévre 10 százalék kedvezményt ad, de októbertől 10 százalékkal megemeli a tarifát. A Volán 11. számú szekszárdi vállalata a korábbi évekhez hasonlóan, szállítási kedvezményt biztosít üzemek, vállalatok és magánmegrendelők részére, ha előszállítási szerződést kötnek. A kedvezményesen szállított anyagok sorába tartozik a kő, a kavics, a salak, a folyami homok, a betontermékek, a tégla, a cserép. A szállítást, illetve a megrendelést azonban akadályozza a vállalatoknál érvényben lévő szigorú készletgazdálkodási rend. és prémium kombinációját. E bérezési formában érvényesül legjobban az elosztás szocialista elve, mivel itt van a legnagyobb lehetőség a végzett munka mérésére, és az ezzel arányos bérek kialakítására. Nagyobb gondok azokon a területeken vannak), ahol a munka mérése nem, vagy kevésbé lehetséges, mint' a szakipari területek dolgozói és a nem fizikai dolgozók. Itt a bérezésben számos szubjektív elem is érvényesül, e területeken kellene nagyobb teret kapnia a megfelelő differenciálásnak. Ezzel nagyobb felelősség hárul a vezetőkre, hogy objektiven bírálják el beosztottjaik tevékenységét. Az utóbbi időben e tekintetben mindenütt fejlődés történt, azonban nem elegendő. Negatív tapasztalat, hogy a bérezésben döntően a termelés mennyiségi oldala a meg. határozó, a minőséget figyelembe vevő bérezés másodlagos, így az egyéni jövedelem nem ösztönzi eléggé a dolgozót a jobb minőségű munkára. Ez az ellentmondás azonban a termelő egységek alapvetően más érdekeltségéből fakad, mint például a bázishoz viszonyított mennyiségi elvárások. A jövőben szükséges törekedni arra, hogy az elosztásnál — a bérezésnél — jobban figyelembe vegyék a minőséget. A hét üzem közül hatban bérszínvonal-gazdálkodás volt még a múlt évben, az MSV-nél maximált bérszínvonal, a PATEX-nél termelési volumenhez kötött, a szövetkezeteknél a jövedelmezőségi mutatóhoz kötött, a mezőgazdaságban a bázis bruttójövedelemhez kötött. Egyedül a mözsi termelőszövetkezet vett részt kísérleti bér- gazdálkodásban, amelynek tapasztalatai igen kedvezőek, csökkenő létszám mellett növekedett a gazdaság eredménye. Ám a többinél a bérszínvonal-gazdálkodás bizonyos mennyiségű termelésen túl akadályozta — pontosabA Volán vállalatok elsődleges célja, hogy a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a megrendelések- szerint elégítse ki a közületek, s magán- fuvaroztatók kéréseit. A tervek szerint évközi ármódosításokat fognak bevezetni a természetes szállítási csúcsok mérséklésére. A vezetés figyelembe veszi a kedvezmények nyújtásánál azt i9, hogy az egyes megrendelők, főleg üzemek, vállalatok egyszeri szolgáltában, nem ösztönözte — a teljesítmények fokozását, a belső tartalékok feltárását, a jobb munkaszervezést, mert ezek bérrel nem voltak követhetők. Nem ösztönzött a megfelelő létszámgazdálkodásra. Így található meg szinte mindenütt a pazarlás: alacsony képzettségű és igényű „söprögetőemberek” alkalmazása, tartása azért, hogy „javuljon” a bérszínvonal, lehetővé váljék a kiemelkedő teljesítmények nagyobb anyagi elismerése. A bérszínvonal korlátainak túllépése — bár erre volt lehetőség — egyik üzem sem vállalkozhatott, lévén ennek elviselhetetlen mértékű, a nyereségből fizetendő adója. Az üzemekben a béreket 2—7 százalékkal tudták évente növelni, még oft is, ahol igen jók voltak a gazdasági eredmények. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése keretében az idén változások léptek érvénybe a keresetszabályozásban is. Az új módszerek tágabb teret adnak a munka szerinti elosztás érvényesülésének, annak, hogy a hatékonyabb, jobb munka, gazdálkodás, nagyobb egyéni jövedelmeket is lehetővé tegyen, de akadályozza meg a szabályozás a keresetek növekedését ott, ahol a hatékonyság ezt nem támasztja alá. Ösztönöznek a takarékosságra általában, de különösen a létszámgazdálkodásra. Az üzemekben élni kell a nagyobb lehetőségekkel, úgy finomítani az elosztás, a bérezés rendszerét, hogy — alkalmazkodva az új szabályozási formákhoz — jobban segítse a munka szerinti elosztást-, nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre és a takarékosságra is jobban ösztönözzön. A végrehajtó bizottság ez év végén, vagy a jövő év eleién ismét foglalkozik a munka szerinti elosztással, azt vizsgálva, hogy hogyan sikerült az új szabályozókhoz alkalmazkodni és mit „hozott” ez az üzemekben. tást vesznek-e igénybe* vagy egész éven át tartó személy-, illetve árufuvarozásra kötnek-e szerződést. A megrendeléstől függően a kedvezmény mértéke elérheti a 20 százalékot is. Az elmúlt esztendőben a Volán 11. számú Vállalata 40 000 tonnát juttatott el megrendelőihez előszállítási szerződések alapján. A jelenlegi személy- és technikai felkészültség ennél jóval nagyobb mennyiség célba juttatására is alkalmas. Tegnap délután a Magyar Közagdasági Társaság Tolna megyei Szervezetének tagjai kötetlen klubbeszélgetésen vettek részt, melyen az új típusú vállalkozási formák ellenőrzésével, gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatokat beszélték meg. Vitaindítót Antus Gyula, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságának igazgatója tartott. A vita és az előadás alapján összegeztük azokat a véleményeiket, amelyek Tolna megyében tapasztalhatók. Gazdasági munkaközösségek A mgánvállalkozások számának emelkedése az elmúlt évek során nagyarányú volt. Ezt tapasztalhattuk Tolna megyében is. Míg 1982. december 31-én a megyében 66 vgmk és 25 szakcsoport működött, addig számuk 1984. végén 285-öt, illetve 58-at tett ki. A vgmlk-k és szakcsoportok létrehozását több tényező motiválta. Ezek közül első helyen a legális többletjövedelem-szerzés lehetőségének biztosítását kell kiemelni. A munkaerőhiány pótlása és a termelés bővítése is lényeges tényező volt a vgmk-k és a szakcsoportok létrehozásánál. Az új típusú gazdálkodási szervezetek ellenőrzését 1983. óta végzik rendszeres jelleggel. Vizsgálati tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a munkaközösségek működése alapvetően kedvező hatást gyakorolt a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodására. Érzékelhető, és az elmúlt években növekvő volt szerepük a kapacitások bővítésében, a szűk keresztmetszetek feloldásában, az exportteljesítés biztosításában, így munkájuk egyaránt szolgálta a vállalati és a népgazdasági érdekeket. A vgmk-k és a szakcsoportok olyan körülmények között végzik tevékenységüket — mivel az bérmunka jellegű —, mintha túlóráznának. A különbség cSaik az, hogy a társasági tagok munkájának ellenértéke nem bér-, hanem vállalkozási díj, amelyet a vállalat (szövetkezet) költségként számolhat el. A munkaközösségek, szákcsoportok szinte kizárólag csak az anyavállalat (szövetkezet) részére végeznek munkát, a külső megrendelőknek végzett munka nem jellemző. A külső munkavégzésre mindaddig nincs is számottevő törekvés, amíg a vállalatok (szövetkezetek) e szervezetéket munkával folyamatosan ellátják. Tapasztalatok szerint a vgmk-n és a szakcsoporton keresztüli többletjövedelem- szerzés lehetősége erősíti a kötődési a vállalathoz (szövetkezethez), így az a létszámmozgás mérséklődését eredményezte, elsősorban a hiányszakmákban és a kulcs- munkakörökben. Emellett olyan többletkapacitás teremtődött, amely állandóan rendelkezésre áll és a vállalati igényeknek megfelelően rugalmasan vehető igénybe. Szervezettebb a munka A revíziós tapasztalatok szerint a vgmk-k és a szakcsoportok tevékenységének szervezettsége lényegesen kedvezőbb a gazdálkodóegységek főmunkaidős tevékenységének szervezettségénél. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a gmk-k és a szakcsoportok tagjai munkaidejüket összehasonlíthatatlanul jobban kihasználják. A vállalkozások jövedelemszerzési lehetőségei a gazdálkodók elhatározásától függnek, annak korlátáit az anyavállalat szabja meg. A vállalatok és a szövetkezetek á vállalkozói díjak megállapításánál többnyire abból indulnák ki, hogy az a főmunkaidő bérének mintegy 2,5—3-szorosát kitevő nettójövedelmet biztosítson. A vgmk-k és a szakcsoportokban elért éves jövedelmek tág határok között szóródtak. 1983-ban a legnagyobb gyakorisággal a 30— 40 ezer forintos jövedelmek kerültek kifizetésre, 100 ezer forint körüli vagy azt meghaladó éves egyéni jövedelmek csak elvétve fordulhattak elő. Ónanyilvántartás hiányában nem állapítható meg, de valószínűsíthető, hogy a vgmk-ban és a szakcsoportban szerzett jövedelemért közel annyi órát kell teljesíteni, mint amennyi a törvényes munkaidőnek a fele. Helyszíni ellenőrzések során a vgmk-k és a szakcsoportok tevékenységének alap. vetően poziitív vonásai mellett számos kedvezőtlen jelenséget tapasztalták. Egyes esetekben nem kizárt annak lehetősége, hogy a vállalkozási formákban meg nem engedhető, munkával arányban nem álló jövedelmek keletkezzenek. Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy ebben az évben fokozni kell az ellenőrzés hatékonyságát. Vezetők vagy vgmk-tagok 1984. évi ellenőrzések tapasztalatai szerint néhány vállalatnál és szövetkezetnél összeférhetetlenség áll fenn: a vgmk-fc és a szakcsoportok munkájában az anyavállalatnál (szövetkezetnél) vezető állást betöltő dolgozók is részt vettek. (Nem egy esetben az a vezető adta ki a munkafel adátot, illetve vette át az elvégzett munkát, aki maga is tagja volt a vgmk-mak, a szakcsoportnak.) Egyes vállalatok és szövetkezetek, valamint a vgmk-k és szakcsoportok kapcsolatában problematikusnak tekinthető, hogy nem minden társaság fizet térítést a vállalatnak (szövetkezetnek), illetve a térítési díj nem áll arányban a vállalat (szövetkezet) által nyújtott szolgáltatással. Negatív jelenségnek tekinthetjük továbbá, hogy — az elmúlt évi tapasztalatok szerint — még nem minden gazdálkodónál sikerült a fő munkaidőben, a vgmk-ban, a szakcsoportokban végzett munkát megfelelően elhatárolni. Ennek veszélye értelemszerűen elsősorban ott áll fenn, ahol a dolgozók mindkét helyen azonos munkát végeznek. Elszámolások és nyilvántartások hiánya A számviteli elszámolások, az analitikus nyilvántartások és az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése terén meglehetősen vegyes kép alakult ki a -belföldi társaságoknál (ide tartoznak a vgmk-k és a szakcsoportok is): sok kdsebb-nagyobb hiányosság volt tapasztalható a területen. Alapvető probléma — amire szívesen hivatkoznak maguk a társaságok is —, hogy a vgmk-k és szakcsoportok képviselői túlnyomórészt műszaki végzettségűek és szakmunkások, nem értenek a számvitelhez, de az is előfordul, hogy azt nem is tartják szükségesnek. A belföldi társaságok adókapcsolataiban a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló rendelet értelmezése gyakran okozott problémát a vgmk- nál miután például az ipari részmegmunkáláslt nem szolgáltatási tevékenységnek minősítették. A szolgáltatások után fizetendő forgalmi adó bevallásának és kifizetésének elmulasztása miatt több esetben jegyzőkönyvi megállapításra került sor. A Bonyhádi Zománc árugyár „Zománcozó” VGMK-n ál 126 900 forint, a Simontomyai Bőrgyár „GÉPESZK” Gép- és Gépalkatrészgyártó és Felújító VGMK-nál 28 900 forint forgalmi adó-hiányt állapítottak meg. A tagok jövedelmét terhelő általános jövedelem- adó számításánál számszaki tévedések fordultak elő: az adómentes köLtséghányadat tévesen állapították meg, az egyes évek közötti jövedelemelhatárolást helytelen üj mutatták ki. ilyen jellegű hiányosságokat a Simontor- nyai Bőrgyár „GÉPESZK” Gép- és Gépalkatrészgyártó és Felújító VGMK-nál, a Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat 1. sz. Alkatrészfelújító és Szolgáltató VGMK-nál és a TÁÉV Technológiai és Csőszerelő VGMK-nál tártak fel. összegezve megállapítható, hogy ezeket a kisszervezeteket a valós igények hívták életre, számuk a valós igények és érdekek alapján rohamosan növekszik. Ugyanakkor emellett az is tapasztalható, hogy egyes kisszervezetek (vgmk, szakcsoportok és önálló gmk-k) működésében negatív hatások jelentkeznek és erősödnek. Ahhoz, hogy a nemkívánatos jelenségek csökkenjenek, feltétlenül növelni kell az ellenőrzések szigorát és a gazdálkodási fegyelmet. Ebben sókat tehetnének azok a vállalatok és szövetkezetek is, amelyek keretében ezek a kisszervezetek működnek. H. J. Készül a FOLPACK A közkedvelt csomagolóanyag, a FOLPACK hiánya gyakran bosszantja a vásárlókat. Az idén a Borsodi Vegyi Kombinát a tavalyi mennyiségnek a dupláját szállítja majd az üzletekbe. J. J. Előszállítás a Volánnál A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megrendelésére kőzúzalékot szállítanak Keselyűsbe
