Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
2 "rtÉPÜJSÁG 1985. január 3. Radzsiv Gandhi új kormánya Rész véttávi rat Chan Sy elhunyta alkalmából Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke elhunyta alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk mély megrendüléssel értesült Chan Sy elvtársnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének elhunytéról, őszinte részvétünket fejezzük ki a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, a baráti kambodzsai népnek és az elhunyt családjának. Gyászukban őszinte együttérzéssel osztozunk. Chan Sy elvtárs életútja szorosan összefonódott azzal a hősies küzdelemmel, amelyet a kambodzsai nép hazája függetlenségéért és felemelkedéséért vívott és vív napjainkban is. Személyében igaz hazafit és internacionalistát, a béke és a haladás fáradhatatlan harcosát tisztelhettük. Elhunytéval nagy veszteség érte az új társadalmat építő kambodzsai népet. A magyar nép nagyra értékeli, hogy Chan Sy elvtárs eredményesen munkálkodott országaink baráti együttműködésének erősítésén. Hazánk iránt érzett rokonszenve kifejezésre jutott 1984-ben Magyarországon tett látogatása alkalmával is. A magyar nép őszinte barátját vesztette el személyében és emlékét kegyelettel megőrzi. PANORÁMA Átszervezett és megfiatalított kormány élén kezdte meg miniszterelnöki tevékenységét Radzsiv Gandhi indiai kormányfő az új évben. A negyvenéves politikus bátran nyúlt hozzá a tárcák átszervezésének és megosztásának az ügyéhez. Radzsiv Gandhi hivatali esküjét hétfőn, harminckilenc tagú kabinet élén tette le. A tizenöt szövetségi miniszteri tárca közül öt élére új embert nevezett ki. Akik A Lengyel Nemzeti Bank bejelentette, hogy 1985. január elsejével módosul a lengyel valuta árfolyama a dollárhoz és a transzferábilis rubelhez képest. A transzferábilis rubelhez képest 6,9 százalékkal értékelték le a zlotyt, így egy transzferábilis rubel az eddigi 72 helyett 77 zlotyt ér. A lengyel valuta árfolyama nem változott az egyes szocialista (Folytatás az 1. oldalról.) lyamatos a munka: az ünnepek alatt szolgálatot teljesítettek az állattenyésztők, s a munkát rendben elvégezték. Kedden reggel szinte a gazdaság valamennyi dolgozója munkába állt. A vezetők értekezlettel kezdték az évet. A legfontosabb tennivalókat beszélték meg. Ezzel egy időviszont maradtak, mind más minisztérium vezetését vették át, mint az előző kabinetben. A kormányzási gépezet hatékonysága érdekében a minisztériumok — főképpen a gazdaságú tárcák — feladatkörét is átszervezte. Az állam-miniszterek között sok fiatal politikus található. Noha India 1984-ben jő gazdasági évet zárt, a kormányra mégis égető gondok leküzdése vár. A szegények százmilliós tömegei életszinországok nemzeti valutáihoz képest. Január elsejével 9,3 százalékkal értékelték le a zlotyt az amerikai dollárral szemben, ami azt jelenti, hogy hivatalosan egy dollárért az eddigi 126,24 zloty helyett most 138 zlotyt lehet kapni. A zlotyt a többi konvertibilis valutával szemben is leértékelték. ben a szakemberek egy csoportja hozzáfogott az új vállalati szervezet kidolgozásához. Intézkedési tervet dolgoztak ki az idei tennivalókra, a termelési tervek pontosítását megkezdték. A gépműhelyekben az első munkanapon a speciális szervezettségű brigádok a gépjavításhoz fogtak. Például az erőgépekhez és a vonalának emelése, az ipari korszerűsítés, a munkanélküliség enyhítése, az oktatás fejlesztése, a fiatalok és a nők helyzetének a javítása — sürgős intézkedéséket követelő feladatók. Nem véletlen, hogy a kormányfő — a külügyi tárcán kívül — olyan ügyök kezelését is magának tartotta meg, mint az ipar, a kereskedelem, az ellátás, a tudomány és technológia, az atomenergia, elektronika, a kultúra, az ifjúság és a környezetvédelem. A lengyel valuta leértékelését az export további növelése tette szükségessé. A leértékelés várhatóan elősegíti mind a szocialista, mind a tőkés országokból származó exportbevételek növekedését. A leértékelés egyben megdrágítja az importot, ami az importtermékek eddigieknél gazdaságosabb felhasználására ösztönöz. munkagépekhez külön brigádokat állítottak, gondoskodtak a szükséges alkatrészekről is, amelyek a javításhoz kellenek. A két ünnep között kezdték, s kedden folytatták a termények szállítását. Még e héten betart ez a munka. Nyolcvan vagon búzát és hatvan vagon napraforgót exportálnak. Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői szerdán az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. „Csak” kiutasították... Denis O’Mara amerikai katolikus pap a Pinochet- rendszer elnyomó módszereit elítélő röplapokat osztogatott karácsony éjszakáján egy santiagói templom előtt. A hat éve misszionáriuskodó pap viszonylag szerencsésen megúszta a dolgot: egy perui repülőgépre rakva kitoloncolták Chiléből. (Telefotó) BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszterelnökévé történt újraválasztása alkalmából. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták Stockholmban január 2-án megkezdődött 27. kongresszusát. Módosult a lengyel valuta árfolyama Jelentés az üzemekből Újévtől Hatályos jogszabályok Előtérben ál|ó táJ^a,?a~-------------------------iompohtikai é s gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az Országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ide értve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionálás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállóbban, függetle- nebbúil gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt: új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1- től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatások alapvetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kialakításával — külön váljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Jan UÁr i'től lépett hatály------------- ba az a törvénye rejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csíllagrendjét, valamint az Április Negyediké Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendje 12 000, az Április Negyediké Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló, 1967- ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása, a lakosság és a tanácsok közötti — az eddig kötelező, adóegyüttműködésben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglévő intézmények működtetésére és felújításra használhatják fel. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahelyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dolog- talan életmódot folytatók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Btk módosításakor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállását: a tartós idejű munkakerülés akkor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt mun- kaikerülésért büntetve. A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1- től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíj járulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege- gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy állami tulajdonban levő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgozóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, intézmények. Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 000 forintig terjedő kedvezményes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtér-beépítésre. Az ifjúsági takarékbetét után kapható külön kölcsön legnagyobb összege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. A közlekedési mi_------------------------------mszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyermekek négyéves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanul- mányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági menetrend szerinti autóbuszközlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a Volán menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1-től. Az 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a közlekedési miniszter előírta: március 31. napjától szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 órakor az órákat 3 órára előre kell igazítani, megszűnésekor, tehát szeptember 29. napján 3 órakor pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. A nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző — nem havibéres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el. (MTI)