Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8. T°u» _ _ niÉPUJSAG 13 Dobrinka Mikova: fi gyaua tigris L ______ . Ä A kkor történt, amikor a Földön még nem éltek macskák, csak tigrisek. Szép, sárga csikós, barna bundájuk volt, mint ma, erősek és délcegek voltak, mint ma, járásuk büszke és hangtalan volt, éppúgy, mint ma, üvöltésük rettegésben tartotta az állatokat. Éppúgy, mint ma, a tigrisek között akkor is voltak jók és rosszak, vérszomjasak és gyávák. Ilyen gyáva volt ő is, a Nagy Tigris. Egy reggel sétára indult. Az erdő gyanúsan csöndes volt, annyira csöndes, hogy a gyáva Tigris a saját zajtalan lépteit is meghallotta. Megállt. — Mi van? — kérdezte, amikor észrevette, hogy minden állat összegyűlt a réten. — Beszélnünk kell! — mondta a Vakondok. — Ez így nem mehet tovább! — sápítozta a Kuvik. — Ennek véget kell vetni! — dohogta a Víziló. — Ügy van! — emelte föl a hangját a Hangya. — Miről van szó? — csodálkozott a Tigris. — Nem szép dolog, hogy az egyik fenséges, a másik meg szánalomra méltó — — háborodott fel a Víziló. — Nem szép dolog, hogy az egyik erős, a másik meg gyönge — mondta a Nyúl. — Nem helyénvaló, hogy az egyik bömböl, a másiknak meg a hangját is alig hallani! — fakadt ki a Hangya. — Ügy is van! — kiáltották kórusban az állatok. — Mit akartok tőlem? — kérdezte a Tigris, ahelyett, hogy folytatta volna a sétáját. — Gyakorolj önkritikát! — mondta az Erdő. — Jól van — egyezett bele. — De hogyan? — Mássz fel erre a fára, és jó hangosan jelentsd ki, hogy nem vagy erős, nem vagy bátor, nem vagy szép, végül nyávogj hármat! És a gyáva Tigris, ahelyett, hogy folytatta volna reggeli sétáját, fölmászott a fára, és jó hangosan, hogy az egész világ hallja, kijelentette, hogy nem is erős, nem is bátor, nem is szép, végül hármat nyávogott. És ... És mit gondoltok, mi történt? Macskává változott. Fordította: Adameez Kálmán Bókkon Gábor: A megbántott kövér felhő Megy a Felhő fönn az égen, Fütyürészve, szép kövéren. Bizony, nagy lóg a hasa, Lassan ér hát ezért haza. Egy tó fölött megáll mégis, — Van még idő estebédig —, Tükörképét nézi hosszan, Fel is kiált jó hangosan: „Nem is vitás, ki a legszebb; Enyém ez a pompás termet. Aki látott egyszer engem, Nem lehet, hogy mást szeressen!” örömében hasa remeg — Indul tovább, elégedett. Fütyürészve, szép kövéren Megy a Felhő fönn az égen. Arra visz a Szélvész útja, Ordít, süvít, zúgva-búgva: „De kövér vagy! S hű, de rusnya, Felhők közt a világcsúfja!” Közeledve, távolodva Komisz Szélvész ezt harsogja. — All a Felhő megszeppenve, Borús lesz az arca, kedve. Szipog — pedig nem akarja, Könnyes már a szeme sarka. Bánatában sír a Felhő, — Ezért dől most ránk az eső. Csiribí-csiribá Hogyan lehet vajon ezekből a dirib-darabokból egy kockát elővarázsolni? Az itt látható ábrát ragasszátok fel kartonra, majd valamennyi elemet vágjátok széjjel. Utána próbáljatok meg egy négyzetet összeállítani belőle. A vörösbegy Ez a közkedvelt és általánosan ismert madár Európában a legészakibb részek kivételével mindenütt előfordul. Hazánkban gyakori fészkelő, bokros aljnövényzetű erdőkben, folyóátereszekben parkokban, nagyobb kertekben találkozhatunk vele. Szereti a vízmosások, a hegyi patakok környékét. A vörösbegy Európa északi, keleti és középső tájain vonuló madárnak számít. Bár Közép-Európában — így hazánkban is — mindig találkozunk áttelelő példányokkal. Angliában viszont a gyűrűzések tanúsága szerint a hímeknek mindössze 25, a tojóknak 72 százaléka vonul el. Dél-Európában a vörösbegy állandó madár, de az állomány telente az északabbról érkezőkkel erősen felszaporodik. Tavasszal az első vonuló példányok márciusban bukkannak fel, a vonulás április ' derekáig elhúzódik. Ebben az időszakban mindenütt találkozhatunk vörösbegyekkel. amelyekre a hímek hangos éneke is felhívja a figyelmet. Tavasszal alakulnak ki a párok és az erdőben, az úgynevezett revírek, a költőterületek, amelyek határait a tulajdonos féltékenyen védelmezi szomszédaival szemben. A fészket a tojó építi erdei mélyút oldalában, fűcsomó alatt, patakon átvezető fahíd gerendáján vagy más alkalmas, védett helyen. A fészek alapja száraz levelekből és mohából áld, a csészét finom fűszálakkal, gyökerekkel és szőrszálakkal béleli. Az első költés ideje áprilisra esik, másodszor a nyár derekán repítenek fiókákat A fészekalj 5—7 fehéres alapon rozsdásan foltozott tojásból áll. A tojások átlagméretei: 19x15 mm. A kotlás munkája, akárcsak a fészeképítésé, a tojóra hárul. Az utolsó tojás lerakása után kezd ülni, a fiókák a 12—13 napon kelnek. Kezdetben csupaszok és vakok, anyjuk melegíti őket. A kikelt fióka súlya nem egészen 2 gramm, de gyorsan nőnek és egyhetes korukban már 15 grammot nyomnak. 12—15 napig maradnak a fészekben, de szüleik még egy ideig a bokrok alatt is etetik őket. A vörösbegy első tolilruhá- ján nyoma sincs a piros színnek, a fiatal madarak barnás alapon sárgásán pettye- zettek. A nyár folyamán az első költésű fiatalok már lassan színesedni kezdenek, de csak a vedlés befejeződése után válnak „igazi” vörösbegyekké. Erdeinkben a kakukk leggyakoribb gazdamadara a vörösbegy. Ez azt jelenti, hogy a fiatal kakukkok a fák között többnyire vörösbegy fészkében nevelődnek. Sajnos egy-egy ilyen kis kakukk felnevelése mindig egy fé- szekaljnyi vörösbegy pusztulásával jár együtt, mert az erőszakos madár nyomban kikelése után kitúrja mostoháit és a még meglévő tojásokat a fészekből. Szerencsére a vörösbegy gyakori madár erdeinkben, ezért állományát a kakukkok tevékenysége nem fenyegeti. A vörösbegyek őszi vonulása szeptember derekán indul, a legerősebb októberben. A hazai gyűrűzések adatai szerint a magyar példányok főként Olaszországba vonulnak, de már Afrika északi partjáról is jelentettek visz- sza Magyaroszágon gyűrűzött vörösbegyet. Éjszaka vonulnak. legfeljebb 100 méteres magasságban. Napközben bokrok között, gazos árokpartokon keresik rovarokból, pókokból álló táplálékukat. Hazánkban a vörösbegy védett madár, eszmei értéke 500 forint, s ha télen találkozunk velük, állítsunk kertünkben etetőt a részükre. m A TOLNA MEGYEI VENDÉGLATÖIPARI VÁLLALAT, SZEKSZÄRD pályázatot hirdet a Szekszárdon üzemeld Garay szálloda-étterem munkakörének betöltésére. Az üzlet besorolása „A” kategória, létszáma: 91 fő, éves forgalma 20 millió forint. Bérezés: a 12/1983. (XII. 17.) ABMH. számú rendelet alapján. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — vendéglátóipari szakközépiskola, vagy ennél magasabb, de legalább melegkonyhás üzletvezetői végzettség, — több éves vezetői gyakorlat, — büntetlen előélet A jelentkezők a pályázatokat december 15-ig juttassák el a Tolna megyei Vemdégláitóipari Vállalat igazgatójához (Szekszárd, Bezerédj u. 2.). A pályázat tartalmazza: — a pályázó jelenlegi munkahelyét — munkaköri besorolását, — részletes önéletrajzot, — a szakmai gyakorlat és tevékenység részletes leírását (201) A TOLNA MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VÁLLALAT gazdasági igazgatóhelyettesi ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATOT HIRDET. Feltétel: számviteli főiskola, vagy közgazdasági egyetemi végzettség, 5 éves számviteli gyakorialt. A pályázatot önéletrajzzal és az eddigi szakmai tevékenység részletes ismertetésével 1984. december 12-ig lehet benyújtani a vállalat igazgatójához. A vállalat címe: TOLNATERV, Szekszárd, Ybl M. u. 3. 7100. (76) Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a Tűzoltókészülék Ipari Szövetkezet pécsi telephelye 1984. december 17—31-ig leltár miatt zárva tart, egyben kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! (301) pécsi közúti ÉPÍTŐ VÁLLALAT felvételt A SZEKSZÁRDI hirdet AGROKER ács, vasszerelő, villanyszerelő és nehézgépkezelő (elvételre keres munkakör menetlevelek rendszerezésében betöltésére. és felülvizsgálatában jártas Bérezés megegyezés szerint. NYUGDÍJAST MÁV vagy VOLÁN Jelentkezni lehet a 4. sz. Építésvezetőségen, nyugdíjasok előnyben. Cím: Agroker, Szekszárd, Szekszárd, Mátyás k. u. 62. sz. alatt. Damjanich u. 33—35. Tel.: 11-322. (181) (244) SCHMIDT EGON
