Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-12 / 291. szám

aÍvépüjság 1984. december 12. Ma kezdődik a Művészetek Házában Év végi hangversenysorozat Szekszárdon, a Művésze­tek Házában év végi hang­versenysorozat kezdődik ma este fél nyolckor. A különle­ges sorozatot úgy állították össze, hogy egyaránt örö­mére szolgáljon gyerekeknek, felnőtteknek, sőt a zene mű­velőinek is csemegével szol­gálhat. Még egy figyelemre méltó ötlet: azok, akiknek gondot jelent a karácsonyi ajándékcsomag összeállítása, előlegként bérlettel kedves­kedhetnek szeretteiknek. A négy hangversenyből ál­ló sorozat első rendezvényén — ma este — a 180-as cso­porttal és az Amadinda kvar­tettel (ütősök) találkozha­tunk. Az új zenei irányzatot képviselő 180-as csoport hangversenyeiről rendre el­ismeréssel szól a külföldi saj­tó. Idézzünk néhány mon­(TWDÓS1TÖNKTÓL) — Lapunk ez év elején több írásban mutatta be a még fellelhető ipari műem- lékeinket. Ebből a sorozat­ból .a borjádi torony keltet­te fel az érdeklődésemet, an. nál is inkább, mivel gyak­ran látom. Eddig is csodál­tam, de most már keresgélni kezdtem a régi iratok, ok­mányok között, s nem is eredménytelenül — mondta Kőmáigh György technikus, aki a vízügynél dolgozik és irányítója a karbantartási, töltésépítési munkáknak, s Borjád is a körzetéhez tar­tozik. — Megtudtunk annyit, hogy valamikor sörétgyártó üzem volt... — Valóban ez volt a ren­deltetése. Tulajdonosa, Pich­ler Gusztáv igazgató-főmér­datot a zürichi fellépésük nyomán íródott cikkből: „Ke­vés olyan jó együttest isme­rünk, mely tevékenységét a repetitív zene előadásának szenteli. Ezt a zenét ugyanis lehetőség szerint kizárólagos előadói stílusként kell mű­velni. ..” A második alkalom de­cember 19-én kínálkozik Pauk György hegedűestje­ként, melyen az idén két al­kalommal Szekszárdon nagy sikert aratott csembalomű- vész, Sebestyén János mű­ködik közre. A világhírű hege­dűművész, Pauk György 1936- ban született Budapesten. Már 14 éves korában rend­szeresen hangversenyezett itthon, húsz éves korában Paganini-versenyt, három esztendő múlva Párizsban a Marguerite Long-Jacques nők, aradi születésű, szé­kesfehérvári lakos volt. A Műegyetemen szerzett mér­nöki oklevelet. 1913. január elsejével lett a Nádor-csa­torna Társulat igazgató-fő­mérnöke és e hivatalból is ment nyugdíjba 1948-ban. Harmincöt éves mérnöki munkájának eredményeit még most is láthatjuk. Meg­tervezte és végrehajtotta a Nádor-csatorna — a mai Sárvíz — és mellékcsator­náinak szabályozási és véd- töltés-építési munkálatait. Tervezett és épített mintegy ezer beton- és vasbeton mű­tárgyat. Hidak, duzzasztók, zsilipek, gazdasági vasutak, közutak, lakó- és raktárhá­zak, halastavak és rizstelepek fémjelzik a nevét, valamint utolsó alkotása, a borjádi torony. Egy barátjának írt leveléből megtudhatjuk, Thibaud versenyt nyerte meg. Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne lépett vol­na fel. A hatvanas évektől Londonban él, s ezekben a napokban mindössze két he­tet tartózkodik itthon, s csak egyetlen hangversenye lesz, a szekszárdi. December 21-én kerül sor a szekszárdi városi kamaraze­nekar bemutatkozó hangver­senyére. Megalakulásukkal a megyeszékhely régi vágya és igénye teljesült. A záróhangverseny január 1-én, délután négy órakor lesz, mely a Budapesti Rag­time együttes újévi hangver­senye. hogy két szenvedélye volt: a tervezés-építés és a vadá­szat. A háború alatt laká­sa, ingósága elpusztult. 1947- ben kijavítják a háború Okozta károkat és az üzem újra termel — majd 1949- ben végleg leszerelik és az­óta gazdátlanul maradt. — A toronyról sikerült adatot felkutatni? — kér­deztük. — Előkerült a tervrajz. Precíz a tervezés, az építés is, azért bírt ki közel fél évszázadot gazdátlanul. Meg­tudtuk, hogy 1938—39-ben építették, az első próbaöntés már 1938-ban volt, ekkor a torony alacsonynak mutat­kozott, ezért kellett magasí­tani. 1939-ben már üzem­szerűen termelt, s mintegy 10 000 kilogramm sörétet szállított a megrendelőknek. A torony terepszint feletti magassága tizennyolc méter és az ehhez tartozó kutak­nak a mélysége 34 méter. (Az alsó része négy és fél­szer négy és fél méter, az utólag ráépített rész pedig 2,1-szer 2,1 méteres.) — Sörétgyártó üzem már nem lesz belőle, de gazdát­lanul elenyészik!? — A vadászok találkozó- helye is lehetne, ha külföl­diek jönnek, gyönyörködhet­nek a panorámában, hiszen itt ér véget a Dunántúli­dombság és kezdődik a Me­zőföld. Ezért is lehetne ide­genforgalmi látványosság, a borjádi méhessel együtt. A tizennyolc méteres magasság a rádióamatőröknek is jó szolgálatot tenne, de akár vízügyi múzeumnak is el­képzelhető, hiszen egy jó szakember utolsó műve, és a torony vigyázó őrzője a Sió—Sárvíz völgyének ... KONRAD LÁSZLÓ Dunántúli napló Amikor helyenként zápo­rokat, zivatarokat jelez a meteorológia, attól X tsz me­zőgazdásza nem lesz oko­sabb. A „szeszélyes területi eiaszflábban” című előrejelzés pediiig, vaflijuk be, nem sókat mondó. Pedig de jó lenne eleire tudnli: esik-e holnap, megs zárad-e renden, olcsó napenergiával a széna, vagy sem. Mennyi anyagot, ener­giát, pénzt lehetne megtaka­rítani, a helyi, egy-egy me­zőgazdasági üzemre érvényes időjárási előrejelzéssel!... Ez a hajdani utópia nemrég még osak kísérlet volt, s ma Baranya megye húsz gazda­ságában napi gyakorlat, ami­re országosan is felfigyeltek. A (Baranya megyében mű­ködő — és sokáig az ország­ban az egyetlen jégesőelhárí­tó rendszer Tenkeshegyen el­helyezett időjárási radarbe­rendezése kínálta a lehetősé­gét arra, hogy a meteoroló­giai előrejelzéseket az ak­tuális radaradatökkal kiegé­szítve segítsék a mezőgazda­sági üzemeket a soron kö­vetkező munkák megszerve­zésében. A mezőgazdasági előrejel­zések kísérleti jelleggel 1982- ben kezdődtek. Ekkor a Ba­ranya megyei Rakéták Jég­esőelhárító Egység a jégel'há- rítósban használt UHR-ifrek- venciián. naponta adott előre­jelzést a KSZE termelési rendszer mohácsi kirendelt­ségének. A KSZE 1983-iban négy gazdaságot kért fel — a mohácsi, a majsi, a villá­nyi tsz-t és a Bóflyű Mező­gazdasági Komlbinátot — az előrejelzések használhatósá­gának tesztelésére. A szezon végén a tesztelő gazdaságok véleménye egyértelműen ked­vező volt. Ezért a KSZE ja­vaslatára a BRJE megkezd­te a szolgáltatás propagálá­sát. Ezt '1984-tben szerződé­ses alapon, önköltségi áron — évi 10 000 forintért — már húsz gazdaság vette igénybe. A felhasználók véleménye szerint a szolgáltatás — vagyis az előrejelzések hatá­sára — javult a munkaszer­vezés, gazdaságosabb, oksze­rűbb lett a munka. Ez az előrejelzési forma beruházás nélküli tartalékot jelent. A szolgáltatásokat 1985-ben bő­vítik, a taiaijhőmiérsékletrné- rő-hiélyek számát 9-ről 14-re növelik. A méréseket ezen­túl szántott talajban végzik, és megadják a mérőhelyek talajtípusát is. Bevezetik a 10 napos hőössizeg-előrejel­zést. A Baranya megyei Rakéta Jégesőelhárító Egység és a KSZE mohácsi kirendeltsége által kialakított üzemi szin­tű időjárás-teflonejelzésre or­szágosan is felfigyelitek. A Baranya megyei kedvező ta- paS'Ztalatdk alapján a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 7 megyében indított ezzel kapcsolatos kí­sérletet. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Tenkesen lévő radar áthelyezése a Me­csekre. Ezáltal nagyabb te­rület időjárását figyelhetnék meg, és a most létesülő Bács- Kiskun megyei radarral kö­zösen el tudnák látni Tolna megye jégeső elleni védel­mét is. Ez a megoldás nagy lépést jelentene az üzemi szim/tű időjárás-előrejelzés kiszélesítésében is. PETŐFI NÉPE A kiskunsági szövetkeze­tekben még 1960—(1970 kö­zött, a bácskai és a Duna mellékliekiben pedig az utób­bi évtized alatt létesítették a kiegészítő termelési ága­zatokat. A homokhátsági nagyüze­mek sorában harmincnál több szövetkezetnek önálló ipari munkaköre, tevékeny-* sége működik. Legalább ugyanennyi kiegészítő ága­zatban bérmunka jellegű az ipari termelés. Napjainkban már megyeszerte, sőt Rács- Kiskun határán túl is ismert a mórtcgáti Petőfi Tsz vas- ispari részlege, amely a köz­úti járműgyártása program­hoz igazodva, az IKARUS gyárnak autóbusz-ajtókeretet készít. Nélkülözhetetlen munkát végez a kecskeméti TÖVÁLL, a szövetkezetek által alapított közös vállalat. Különféle célú hőkezelő ke­mencéket, szá r ítóalagutak at gyárt más vállalatok meg­rendelésére, felhasználására, A Duna mellékén, a hairtai Lénám Tsz-ben a Taurus mű­szaki gumigyárával együtt­működve mezőgazdasági gé­pek ékszíjgyártását kezdték meg több mint tíz esztende­je. Azóta az üzem új csar­nokkal egészült ki, és a mű­szaki felszerelése gyarapo­dott. Aiz ott dolgozók is na­gyobb gyakorlatra tettek szert. Az idén korszerűbb technológiával — ugyancsak a közúti gépjáirműgyártási programhoz kapcsolődó al­katrészt — aiutóbuszékszíja- kat készítenek csehszlovák gépek segítségével és eljá­rással. Tavaly 600 ezer me­zőgazdasági ékszíjat adott át a (szövetkezeti üzem a Tau­rus vállalatnak. Az idén ugyanebből a termékből fél­millió készült. Ezenkívül a hartodak az év végéig 300 ezer darab aütóbuszékszíjat is gyártanak, amelyet a mű­szaki gumigyár minősít és értékesít. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meg­tárgyalta a környezetvéde­lem helyzetét, a megyei kon­cepció időarányos megvaló­sításának tapasztalatait. Megállapították, hogy 1980 és 1982 között sikerült meg­fékezni a termőterüitet csök­kenését. Ebben közrejátszott a jogszabályi rendszer, a gazdasági ösztönzés, a szak- igazgatáisi szervek eredmé­nyes hatósági tevékenysége és a földhasználók szemléle­tének kedvező változása, ör­vendetesen megélénkült a mezőgazdasági nagyüzemek refcuiltüváöiós (újrahasznosí­tási) tevékenysége. A meliorációs tevékenység megfelelően koncentrált a megyében. Nagyon, jelentős változást hozott (és hoz) a Velencei-tó térségében meg­kezdett melioráció. A jelen­tés is, a vita is felhívta a figyelmet: nagyobb figyel­met szükséges fordítani a mezőgazdaságilag nem hasz­nosítható területek (táblaré­szek) fásítására, az erdősá­vok ésszerű újratelepítésére. Fejér megye ma még meg­felelő mennyiségben rendel­kezik hozzáférhető vízkész­lettel, de az eddiginél gon­dosabban, takarékosabban kell bánnunk ezzel a termé­szeti kincsünkkel is. Aggasz­tó, hogy a Duna szennyezett­sége fokozódik, a Nádor-csa­torna már a megye határá­nál súlyosan szennyezett, a Gaja-patlak és a Dinnyés— Kajtori-Csatorna vízének mi­nősége is romlik. A bányá­szati tevékenység hatására csökkennek a felszín alatti vízkészletek; a pótlást meg­oldó vízművek kiépítése nem tart lépést a szükségletekkel. A megye lakosságának és gazdaságának vízszükséglete az ezredfordűlőig jelentősebb korlátozások nélkül kielégít­hető; ehhez azonban elen­gedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő mértékben kiépül­jenek a településeket és a gazdaságiokát ellátó víZkivé- teli, -tisztító és -tározó mű­vek, elosztó hálózatok és megvalósul a takarékos fel- használás. ■Folyamatos, de lassú fej­lődés tapasztalható a levegő tisztaságának védelmében. A megyében 172 nyilvántartott ievegőszennyező-tforrás talál­ható. Ezek zöme Dunaújvá­rosiban Van (összesen 118) és ezek- 91 százaléka a Dunai Vasmű területén. A levegő- szennyezés, a porártalom mérséklésére eddig tett je­lentős lépések ellenére Du­naújvárosnak továbbra is sú­lyos gondja ez az ártalom, amin a maga erejéből a Du­nai Vasmű sem képes vál­toztatni. Somogyi Néplap A Somogy megyében mű­ködő általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek üz­lethálózata az 1970-es évek­ben dinamikusan fejlődött. A hálózaítfejllesZtés egyenle­tes volt és arányos. A váro­si és községi, továbbá a Ba­laton-parti településeken kor­szerű, új üzleteket nyitottak meg. A központi támogatás lehetőségeit jól kihasznál­ták, s jelentős beruházási hi­telt is igényibe vettek. Tíz év al'att mintegy 80 000 m* alapterületű új üzlet épült az áfiészek területén. A VI. ötéves terv idősza­kára — a népgazdasági terv ismeretében és számítva a beruházások csökkentésére — a megye áfészei szeré­nyebb fejlesztést terveztek. Az dmúlt négy év tapasz­talatai azt mutatják, hogy még e szerény tervek sem valósíthatók meg maradék­talanul. A fejlesztés pénz­ügyi forrásai kőrlátozoittak. A szűkös pénzügyi lehető­ségek mellett is öt év alatt várhatóan 15 000 m1 új üzlet megépítésével lehet számol­ni, s emellett az áfészek a kisebb településeken 150 meglévő üzletet, felvásárló­helyet korszerűsítenek. Sok településen célrészjegy befizetésével, társadalmi munkával járulnak hozzá az álflészek tagjai az új üzletek építéséhez, a régiek bővítésé­hez. A Szövetsz külön programot fogadott el a kistelepülések üzlethálózatának korszerűsí­tésére, amelyhez pénzügyi támogatást is nyújt. A So­mogy megyei áfőszek is csat­lakoztak a programhoz, s a következő három év állatit 150 üzlet rekonstrukcióját old­ják meg. Ehhez azonban az eddiginél nagyabb helyi ösz- szefogásré, a .tanácsok, a tár­sadalmi és gazdálkodó szer­vezetek anyagi és szervezési támogatására, célrészjegyek jegyzésére van szükség. Az eddigi eredmények biztatóak. Az áSfiészek nagy gondot fordítanak az üzlethálózat karbantartására, a berende­zésék, gépek cseréjére is. Jellemző, hogy az erre for­dított költség az országos át­lag csaknem kétszerese. £{%TllMEOBCKfl!l npRBfln Közeledik a tambovi szín­ház megalapításának kétszá­zaitok évfordulója — olvas­tuk It estvértaprunlkfean, a Tambavszlkaja Pravdában. G. R. GyerzsaVin, az orosz felvilágosodás jelentős egyé­nisége vidít a tambovi kor­mányzóság vezetője, amikor kezdeményezésére megte­remtették a színház létrejöt­tének feltételeit. 1786. már­cius 5-én lett a talmbovi kor­mányzóság vezetője, ugyan­az év június 28-án mát kész volt az első színházi bemu­tató. A színház megvalósu­lása érdekében nagyon jó diplomáciai érzékkel meg­hívta felettesét, Gudovics grófot, aki engedélyezte a színház építését és tízezer rubelt biztosított erre a cél­ra. GyerzSávin türelmetlen ember volt. Nem. tudta ki­várnál, hogy felépüljön a színház. Lakásán jöttek ösz- sze a színművészetet kedve­lők és itt adták elő a Prológ című művet. E mű bemuta­tásával kezdődött meg a szín­házi élet Tamíbavban. Kőnigh György vízügyi technikus a torony tervrajzát ta. nulmányozza Pályázati felhíuas! Középiskolai katonai kollégiumi jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentke­zésre hívja fel az általános iskolák 8. osz­tályos fiútanulóit, akik: — vonzódnak a katonai életpálya és a tiszti hivatás iránt, — szüleikkel (törvényes képviselő­jükkel) egyetember erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy a középiskola eredmé­nyes befejezése után tanulmányai­kat a Magyar Néphadsereg vala­melyik katonai főiskoláján, a ka­tonai főiskolai követelményektől el­maradó tanulmányi teljesítmény esetében tiszthelyettes-iskolán foly­tatják. A középiskolai katonai kollégiumok Eger, Nyíregyháza, Tata, Győr, Szeged, Balassa­gyarmat és Zalaegerszeg városokban mű­ködnek. A kollégiumi növendékek teljes és in­gyenes ellátásában (elhelyezés, étkezés, ru­házat, tanszer, tanulmányi pótlék, zseb­pénz, kulturális és sporteszközök) része­sülnek. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi és alkati rátermettség, — az előírt tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fi­zika és orosz nyelv) osztályzatait figyelem­be véve legalább jó tanulmányi eredmény elérése. Az előírt feltételekkel rendelkező pá­lyázók a szükséges okmányokat a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokságtól szerezhetik be. A jelentkezés nem zárja ki más közép­fokú oktatási intézménybe történő egyide­jű jelentkezés lehetőségét. A pályázók a Magyar Néphadsereg Veszprémi Sorozó Központjában február hónapban kezdődő felvételi vizsgán vesz­nek részt. A felvételi vizsga egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokból, fizikai képességvizsgálatból, valamint bi­zottsági beszélgetésből áll. Pályázati határidő: január 31. — hm — Itt ér véget a Dunántúli-dombság, kezdődik a Mezőföld

Next

/
Oldalképek
Tartalom