Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-12 / 291. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 291. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 12., szerda Mai számunkbtil ELLENŐRIZTÉK AZ ELLENŐRZÉST (3. old.) A NAGY GÉP ÉS A KIS EMBER (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) ITT ÉR VÉGET A DUNANTÜLI-DOMBSÄG, KEZDŐDIK A MEZOFÖLD (4. old.) Elszámolás Kevés munkanap van már viasza az évből. Köze­lednék az ünnepek. A gyá­rak, üzemek, melléküzem- ágak már december első napjaiban a végelszámo­lásra készülőidnek. A meg­rendelésieket többnyire a hónap közepén teljesíteni kell, mert a partner ezt kívánja. Még értékesíteni kell az árut, vagy kell az idő a szállításra és minit tudjuk, ilyenkor év végén nehéz ügy vagont kapni. A főkönyvelőik, gyárve­zetők számolgatják a fo­rintokat, keresik, kutatják az új megrendeléseket, ké­szülnek a következő gaz­dasági évre. Addig azon­ban az elszámolással is vé­gezni ke®. A mérlegek majd cSalk februárban lesz­nek készek, de addig is tudni kell miit és miért esi- i néltak jói, rosszul, közepe- * sen, mit kell jiavitani, mi- i lyen átszervezések szüksé- ; gesek ahhoz, hagy az új év ' kevés bonyodalommal kéz- j dődjék. Az elszámolás természe- i tesen a nagy gazdálkodó ( egységekben ugyanúgy fon- • tos, mint a családban. Azt ; összegezni mindenkor szűk- . séges, hogy mire voltunk képesek ebben a három- ; százvaláhány napban. Töb­bet dolgoztunk-e, vagy ke­vesebbet. Ezért annyit kap­tunk, amennyi szükséges volt a család létfenntartá­sához, vagy annál keve­sebbet és csak az adássá- i gumk nőtt, Vagy netán tud­tunk félretenni, mert na­gyobb beruházásra készü­lünk. Az elszámolás természe­tesen sokdldaüú, sokkai több annéi, amit röpke perc alatt képesek Vagyunk el- ; végezni. De, el ke® végez- ’ ni, mert máskülönben kép­telenek leszünk tovább­lépni. Ez utóbbi mondat már eléggé közhelyszerű, : de nem félek leírni. Mert akkor is elszámolunk ma­gunkkal, a gyárral, a köz- . vetlen környezettel, ha er­ről nem is beszélünk. Ügy számolunk el, hogy a jö­vőt nézzük. Amennyiben a munkahelyen nem dolgoz­tunk úgy, ahogy az a kö­zösség részére szükséges volt, akkor most gondban vagyunk. De gondban va­gyunk akkor is, ha többet végeztünk el, mint ameny- nydt a kollektíva szá­munkra elismer. Előfor­dulhat, hogy a gyár, a munkahely, a termelőszö­vetkezet nem tudott úgy gazdálkodni, ahogy azt a mai kor megkívánja, ezért nem tudott számunkra olyan jövedelmet biztosíta­ni, amit a mai kor megkí­ván, akkor csalódunk és vagy más munkahelyet ke­resünk, vagy megpróbáljuk — a kóllekitáváVal közösen — úgy alakítani a követ­kező évet, hogy az mind- annyiunk számára elismert és kifizetődő legyen. Az elszámolás nemcsak ■ anyagi, hanem érzelmi és értelmi kérdés. Sok eset­ben az érzemiék vannak .^túlsúlyban, néha az anya­giak, de mindenhogyan az i a fontcls, hogy kell elszá- i mdini magiunkkal], a kofllé- i Búinkkal, a kis- és nagykö­zösséggel. H. J. Kalevi Sorsa keddi programja Kalevi Sorsa kormányfő a Videoton számítástechnikai üzemrészében. (Telefotó.) Lázár György fogadta a kínai állami tervbizottság elnökét Vidéki gyárlátogatással kezdődött Kalevi Sorsa finn miniszterelnök keddi prog­ramja. A hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó magas rangú vendég — Nagy János külügyminisztériumi államtitkár kíséretében — felkereste a Videoton Elekt­ronikai Vállalat székesfehér­vári gyárát. A vállalat központi épü­letében Kapolyi László ipari miniszter, valamint a me­gye és a város vezetői fo­gadták a finn kormányfőt, majd Papp István vezérigaz­gató adott tájékoztatást a több mint 19 ezer dolgozót foglalkoztató gyár tevé­kenységéről. A tájékoztatót követően a vállalat tevékenységét be­mutató videofilmét tekintet­tek meg a vendégek, akik különösen a közismerten sok nőt foglalkoztató vállalatnál alkalmazott szociális ellátás formái iránt érdeklődtek. A finn kormányfő elmondta: érdeklődésüknek az is oka, hogy Finnországban törvény készül az anyasági segély rendszeressé tételére. Kalevi Sorsa vidéki prog­ramjának befejezéseként — Stefcsik Tibor gyáregység­vezető és Váradi László fő­mérnök kalauzolásával — üzemlátogatáson ismerkedett a periféria- és számítógép­gyáregység munkájával, megtekintette a számítógép­szerelőszalagot és a végsze­reidét. A székesfehérvári látogatá­son részt vett Púja Frigyes, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság badupesti nagykövete. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó miniszterelnöke kedden dél­után a budapesti Hilton Szállóban találkozott a ha­zai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Elöljáróban tett nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok nemcsak jók, problémamentesek, ha­nem valóban barátinak jel­lemezhetők. A Kádár Jánossal, Loson- czi Pállal és Lázár György- gyel folytatott megbeszélé­seiről szólva elmondotta: részletesen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, s a megvitatott kérdésekben nézeteik „mesz- szemenően egybevágtak". Hozzátette: Finnország, mint semleges állam, s Magyaror­szág, mint egy védelmi rend­szer tagja, ugyanazon célo­kért száll síkra a nemzetközi színtéren, könnyű volt tehát a megértés. Egybehangzóan megállapították: a jövő esz­tendő döntő fontosságú le­het a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából. Finnország és Magyarország mindent elkövet, hogy a vi­lágpolitikában, az államok közötti kapcsolatokban ked­vező fordulat történjék. A kétoldalú kapcsolatokat Jónak minősítve kiemelte a gazdasági együttműködés té­makörét. Mint hangoztatta: az elmúlt tíz esztendőben, mióta a két ország szabad­kereskedelmi megállapodást kötött, a kétoldalú kereske­delmi forgalom a háromszo­rosára növekedett. Elégedet­tek lehetünk tehát az ered­ményekkel — mondotta — ám a forgalom szerkezetének alakításában még számos le­hetőség rejlik. Üj területe­ket és új együttműködési formákat szükséges keresni — hangoztatta, s utalt arra, hogy ennek már most van­nak biztató jelei: épp e na­pokban született egy finn és egy magyar vállalat között megállapodás egy szálloda felépítéséről Magyarorszá­gon, s a beruházásra közös vállalatot is létrehoznak majd. A bevezető nyilatkozat után Kalevi Sorsa válaszolt az újságírók kérdéseire. Esite kulturális műsoron vettek részt a finn vendé­gek. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden a par­lamentben fogadta Szung Ping államtanácsost, a Kínai Népköztársaság Állami Terv­bizottságának elnökét. A megbeszélésen részt vett Fa­Kedden folytatódott „Az elmúlt 40 esztendő társadal­mi fejlődése” címmel ren­dezett tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Aka­démia székházában. Az MTA, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudomá­nyi Intézete, a Politikai Főis­kola, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rendezte ta­nácskozássorozat második napján az elmúlt négy évti­Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, aki részt vesz a magyar —NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság társelnökei­nek találkozóján. Wolfgang Rauchfusst a Fe­rihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. luvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete is. zed gazdaságpolitikai és irá­nyítási koncepcióinak vál­tozásairól Bognár József aka­démikus, iparunk 40 éves fej­lődéséről Vajda Gyögrgy aka­démikus tartott előadást. Me­zőgazdasági eredményeink forrásait mutatta be referá­tumában Sipos Aladár aka­démikus, majd társadalom- politikánk 40 esztendejét te­kintette át Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtit­kárhelyettese. A nap folyamán Marjai Jó­zsef és Wolfgang Rauchfuss, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társelnö­kei a Parlamentben megkezd­ték tárgyalásaikat. Értékelték a bizottság XXII. ülésszakán hozott határozatok végrehaj­tását, az idei külkereskedelmi árucsereforgalom alakulását, valamint az 1986—90-re szó­ló népgazdasági tervek egyez­tetésével kapcsolatos munká­latok helyzetét. Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése Tudományos ülésszak Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Németh Károly a Szovjetunióba utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottság árnak tag­ja, a Közipaniti Bizottság tit­kára, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központtá Bizott­ságának meghívására kedden a Szovjetunióba' utazott. Kí­séretében vannak Kötai Gé­za és Petrovszki István, a KB osztályvezető-helyettesei. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságénak Ülése Kedden a Piartlamembben Flap János elmokileftévell ülést tartott az Országgyűlés Hon­védelmi Bizottsága. A testü­let megtárgyalta a Honvé­delmi Minisztérium és Bel- ügytmi ndsizté rlum jövő évi költségvetési előirányzatát. A képviselők kőéül a napi­rendhez Postás Sándor (Haj­dú-Bihar m.), Somon Ernőmé (Somogy m.), Mérei Ernái (Baranya m.), Gajdos Ferenc (Budapest), Szálai Istvánná (Vas m.), Tóth Aittffláné (Bu­dapest), továbbá Mórocz La­jos honvédelmi minisztériu­mi államtitkár szólít hozzá. Liszt Ferenc emlékbizottság alakult Liszt Ferenc azületésének 115. és (halálának 100. évfordulója ad alkalmat 1986-ban az emlékezésre. Ismertek \a 'zeneköltőt ízekszárdhoz kapcsoló szálak és laz' ezek nyo­mán itt kialakult hagyományok. IE jkettős évforduló (méltó (megünneplésére emlék- bizottság alakult tegnap délelőtt (a szekszárdi állami zeneiskolában. !A (megyei és [Vá­rosi tanács művelődési osztályának, a megyei (múzeum, (könyvtár és levéltár, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának, .a Dunatáj szerkesztőségének képviselői a Művelődési 'Minisztériumhoz küldendő feladattervhez tettek javaslatokat. Békekutatók konferenciája A ibékékultaltás szerepe a közvélemény-formálásban címmel háromnapos tanács­kozás-sorozat kezdődött ked­den Budapesten a SZOT köz­ponti iskolájában. A Magyar Tudományos Akadémia Inté­zeti Béfkekutaitó Központja rendezte konferencián 15 ke­let- és nyugat-európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok békekutatással foglal­kozó szakemberei vesznek részt. Az eszmecserét Simád Mi­hály akadémikus, az MTA Intézeti Békekutaitó Központ­ja tudományos tanácsának elnöke nyitotta meg. A részt­vevőket Ohadwick Alger, a Nemzetközi Békekuitató Tár­saság (IPRA) főtitkára és Marek Hágmajer, az ENSZ Társaságok Világszövetségé­nek főtitkára üdvözölte. A 20 külföHdi és magyar szak­ember kerekasztal-beszél- getéseken azt vitatják meg, hogy a békekutatá's a maga sajátos eszközeivel hagylan tudja támogatni a tömegtá­jék oeztatást, illetve miként alakul az embereknek a bé­kével, a háborúval, a nem­zetközi feszültség kérdései­vel kapcsolatos felfogása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom