Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1H1. december 8. HéPÜJSAG 11 Bényi László képei Bényi László Mediterrán emlékek című kiállítása a Csók Galériában nyílt meg Kairói asszonyok II biblia uílaga Ádám és Éva a Paradicsomban; a kiűzetés pillanatában, az első emberpár bűnbeesése, Mózes, Jónás, Noé, Abrahám, Dávid történetei. Vallási és mitológiai fordulatok — rajzok rézmetszetek, tollrajzok, rézkarcok, vízfestmények, fametszetek, minia- túrák világhírű művészek és ismeretlen mesterek kézjegyével, a Szépművészeti Múzeum kultúrtörténeti jelentőségű kiállításán. A múzeum rendkívül gazdag grafikai gyűjteményéből 250 lapot láthat ezúttal a közönség a Biblia Ötestamen- tumának illusztrációi közül. (A bemutatott lapok fele most szerepel első ízben kiállításon.) Az Ószövetség — a Biblia első része — a Zsidó vallás isteni eredetűnek tartott és a kerezsténység által is szentnek elismert 45 könyvét tartalmazza. Huszonegy történeti könyv foglalja össze, mitikus, legendás elemekkel elegyítve a zsidó nép történetét, az őstörténettől kezdve az i. e. II. századig: Mózes öt könyvétől (A Teremtés, a Kivonulás könyve, a Papi könyv, a Népszámlálás és a Törvény megismétlése könyve) a Makkabeusok két könyvéig. A hét tanító célzatú írás tartalmazza az un. bölcsességkönyveket: Jób könyvét, a (tévesen) Salamonnak tulajdonított négy művet: a Példabeszédek és a Bölcsesség könyvét, a Prédikátor-könyvet és az ugyancsak ide száLombard művész: Dávid király — miniatura XV. század első fele mított Énekek énekét, s végül Jézus, Sirák fia könyvét, közébük ékelve az (ugyancsak téves) hagyomány szerint Dávidtól származó Zsoltárok könyvét. Az Ötesta- mentum szövegét a 17 prófétai könyv zárja. Az ótestamentum történetei a középkor művészeit éppúgy megihlették, mint a későbbi korok festőit, a reneszánsz, a barokk, alkotóit, vagy a XIX. század képzőművészeit. A kiállítás az Ószövetség könyveit követi a Teremtés könyvétől a Próféták könyvéig — a XIV. századtól a XIX. századi megjelenítésben. A XIV. század elejéről Ausztriából származó Biblia pauperum, s a XIX. század második feléből való — Gustav Dóré illusztrálta — monumentális Biblia-kiadvány jelzi a kiállítási műtárgyak időbeni határait. Rendkívül izgalmas egymás mellett látni különböző korok művészeinek felfogásában, értelmezésében a Biblia egyes jeleneteit. Albrecht Dürer, Rembrant, Raimondi és még vagy negyedszáz művész megjelenítésében követhetjük Ádám és Éva alakját. Itáliai, lombard, német, cseh, holland, francia mesterek művei sorakoznak a tárlókban a falakon. Kiemelkedik Dürer néhány lapja. Van metszet, amely Tiziano rajza után készült, 48 grafika Raf- faello stanzáinak másolata, amelyeket Poussin irányításával készítettek. Igen gazdag és változatos a múzeum tulajdonában lévő Rembrandt-kollekció. A katalógus szerint a bibliai témájú történeti festmények a XVII. századi Hollandiában, főként a század első felében igen népszerűek — s az ezen a téren is messze a többi festő fölé magasodó Rembrandt biblikus tárgyú művészete semmiképpen sem tekinthető korától elszigetelt, hanem éppenséggel mélyen a hagyományokban gyökerező jelenségnek. Rembrandt ótestamentumi témájú festményeit, rajzait, rézkarcait nem kompozicionális megoldásainak különlegessége, nem az ábrázolt jelenetek rendkívülisége vagy Marcantonio Raimondi (1480—1527) Ádám és Éva — rézmetszet a feldolgozott témák valamiféle szokatlan sokfélesége különbözteti meg kortársaiétól, hiszen képszerkesztéseiben igen gyakran használt fel korábbi, XV.—XVI. századi, vagy korabeli (többnyire grafikai) mintaképeket, az ábrázolt jelenetek forrását pedig számára mindössze a Biblia néhány könyve, a pátriárkák, Dávid, Tóbiás, Sámson és Eszter története jelentetté. Ha vallási felfogásának jellegét nem is ismerjük pontosan, bizonyos, hogy régi Bibliájával kivételesen bensőséges viszonyban élt és a benne olvasott történeteket a protestantizmus szellemében, szabadon és önállóan értelmezte. Ezeket a történeteket az élet valóságos té- nyeiként élte át, s az emberi sorsok minden fajtája iránt rendkívüli megértésével, az emberi lélek érzékeny rezdüléseit is észrevevő kivételes megfigyelőképességével és művészi géniuszának páratlan kifejezőerejével ábrázolta műveiben. Az Ötestamentumot bemutató grafikai kiállítás 1985. március 15-ig tart nyitva. A későbbiekben tervezik a folytatást, a Biblia Űjtestamen- tumának grafikai feldolgozását is bemutatva. Rafael Gy&zff Viktor életműve Rafael Győző Viktor festői munkássága az utóbbi esztendők nagy felfedezése. Együtt született a századdal, 1900-ban, Komáromban. Nyergesújfaluban ismerkedett meg Kernstok Károllyal, 1919-ben Csontváryt is felkereste műtermében, életének utolsó napjaiban. Rafael Győző Viktor zenésznek, orvosnak készült — képzőművész lett: restaurátor, szobrász, belső építész, egy személyben. Tehetségét Vaszary János ismerte fel a képzőművészeti főiskolán, az ő támogatásával kapta meg 1926-ban a római ösztöndíjat. 1928-ban az UME grafikai díjával Párizsba ment tanulmányútra, később közel-keleti útja lett jelentős, hiszen Libanonban az 1930-as években többször is, hoszabb ideig ott tartózkodott, ö tervezte meg a bejrúti parlament belső terét, számtalan freskót festett, restaurálta a balbeki romépületeket. Egy ideig tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának a két világháború között, később Pogány ö. Gábor bízta meg 1945 után az aquincumi orgona helyre- állításával. Több hazai kiállítás mellett 1964-ben nagy sikerrel rendezték meg — nemzetközi elismerés közepette — beirúti tárlatát Libanonban. Egyes műveit bemutatták a velencei Hennáién, továbbá Budapesten, Pozsonyban, Esztergomban és Párizsban is. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, budapesti, győri és külföldi magángyűjteményekben. Sokkal jelentősebb festő, mint a híre. Korábban Pápán, most a Kőbányai Pataky István Művelődési Központban nyílt kiállítás életművéből. Lebilincselő anyagot szemrevételezhetünk. Olyan ember munkáit, aki élesen gondolkodott, aki minden regiszteren tökéletesen kifejezte magát. A reális látásmód és a sűrített elvonatkoztatás egyaránt kifejezési eszköze, s a mű igényeinek megfelelően ötvözi is a leíró, absztrakt elemeket. Mindig másképpen — helyzettől, alkotástól függően. Az egyik állomás a Székely asszony gyermekkel című mű szertartásos nyugalma, ez a kép az UNESCO tulajdona. Impozánsak csellós, harmonikás figurái. Bravúrosan egyszerű megannyi csendélete, vörös, kék, fekete, fehér, ultramarin tónusban tartott kompozíciója, mely érzékelteti mély líráját és festői tudatosságát. Szimbolikus tartalmú a Hullámok című alkotása, tardo- si tája és mértéktartóan konstruktív Könyöklő nője is, az asszonyi létezés általános önarcképe. LOSONCI MIKLÓS Székely asszzony gyermekkel Rembrandt: József és Putifárné — rézkarc (részlet) Görög utca Sirályok Prodica kikötője
