Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-05 / 285. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. december 5. Köziem e n y a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának külügyminisztere, Yárkonyi Péter, a Ma­gyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége külügyminisztere. A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben meg­tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügyminisztere, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság Teasziget tűzben Kedd esti kommentárunk A világ nagy része még mindig nem barátkozott meg a gondolattal, hogy a ceyloni teát egy Sri Lanka nevű ország­ból kapja. Most azonban akarva akaratlan tudatosul a tény: a teaszigeten a szokásos évi teaszüreten kívül is jócskán akadnak események. A tavaly nyáron kirobbant harcok mára már azzal fenye­getnek, hogy tűzbe borul a világnak ez a hajdan békés szeg­lete. A kisebbségben lévő tamilok harcias eszközökkel igyek­szenek nagyobb befolyáshoz jutni a többségi szingalézek ro­vására, s a fegyveres támadásoktól sem riadnak vissza valós, vagy vélt jogaik érvényesítése érdekében. A halottak száma egyre nő, s a nyugati hírügynökségek szerint az utóbbi na­pokban is csak százakkal mérhető. A tamil szélsőségesek követeléseikben odáig mennek, hogy önálló állam kikiáltását sürgeti az ország északi részén. Ezt a körzetet csupán egy keskeny tengerszoros választja el az indiai Tamil Nadu szövetségi államtól, ahol a Sri Lanka-i vádak szerint a szeparatisiták bázisai találhatók. A tamil többségű szomszéd léte kétségtelenül biztos hátteret jelent a szigeten élő kisebbségnek, bár az indiai hatáságok cáfolják, hogy bármilyen nacionalista szervezkedés folyna indiában Sri Lanka ellen. Csakhogy India nagy ország és a szoroson még egy halászcsón-akfcal is könnyedén át lehet kelni. Elő­fordulhat, hogy a helyi hatóságok tudta nélkül készültek föl azok a fegyveres csoportok, amelyek ellen most már a le­hető legkomolyabb csatározásokat folytatja a Sri Lanka-i hadsereg, a haditengerészet és a légierő bevetésével. A szigetország hivatalos szervei, ha közvetve is, de el­marasztalják a hatalmas szomszédot az események miatt. Ez fölöttébb kényelmetlen a belső feszültségektől terhelt, vá­lasztások előtt álló Indiának. A Sri Lanka-i nemzetbizton­sági miniszter szerint a Madraszban székelő szeparatisták már január 14-én, a hagyományos tamil betakarítási ünne­pen be akarják jelenteni önálló államuk, Eelam létezését az Észak-Sri Lanika-i Jaffnában. Ezért állítólag mintegy négy­ezer tamil fegyveres bevetése várható a közeljövőben — in­diai területről. A helyzet minden mozzanatában robbanékony, s nem csak polgárháborúval, hanem nemzetközi konfliktussal is fenye­get. Ha a szigeten a tamilok és szingalézek kölcsönös tö­meges bosszúhadjáratokba kezdenek. India, melynek jelen­tős tamil népessége van, aligha maradhat tétlen szemlélő. A fejlődő országok konfliktusai, háborúi pedig minden esetben az imperialista erők befolyását erősítették, bárhol került is sor rájuk. Az okokról még nem sokat tudunk. A következ­mények azonban roppant súlyosok — már most. HORVATH GABOR ENSZ-nyilatkozat az afrikai éhínségről O A miniszterek figyel­müket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszo­nyok fejleményeivel. Meg­állapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azok­nak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a he­lyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban, az 1983. jú­nius 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkoza­tában fogalmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejez­ték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszé­lyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hog^ né­hány nyugat-európai NATO- országban folytatják az ame­rikai középhatótávolságú ra­kéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, kü­lönösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészün­kön. Ez válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjet­uniót és néhány más szocia­lista országot. A háború utáni európai hatá­rok sérthetetlenek. Kedvezőt­len hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megérté­sére a revansista erők aktivi­zálódása az NSZK-ban ás bárhol máshol a revansizmus bátorítása. Komoly aggoda­lomra ad okot a Nyugat­európai Unió tanácsának az a döntése, amely feloldotta a nagy hatótávolságú rakéták és hadászati bombázók gyár­tásának az NSZK-ra vonat­kozó tilalmát. Az ülésen képviselt ál­lamok aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy az imperialista körök előtérbe helyezik az erőre és diktátu­mokra épülő politikájukat, példátlan méretekben fokoz­zák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatkozás­ban, növelik a nukleáris ka­tasztrófa veszélyét, új, mind pusztítóbb nukleáris fegyver­fajtákat gyártanak és halmoz­nak fel. E körök ragaszkod­nak a nukleáris háború le­hetőségével számoló veszélyes katonai doktrínákhoz, a ha­gyományos fegyverzet olyan új rendszereit fejlesztik ki, amelyek hatásukban megkö­zelítik a tömegpusztító fegy­verek romboló erejét, ugrás­szerűen növelik a katonai ki­adásokat. Az Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese maga sem titkolja, hogy te­vékenysége a katonai fölény megszerzésére irányul. A helyzet kiéleződése nö­vekvő aggodalommal tölti el Európa és más földrészek né­peit, mindazokat, akik aktí­van fellépnek a nukleáris há- barú veszélyével szemben, te­vékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és ja­vuljon a nemzetközi légkör. Meggyőzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibontakozott há­borúellenes tömegmozgalom. © A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny meg­állítását és az áttérést a le­szerelésre, elsősorban a nuk­leáris leszerelésre. Ügy vé­lik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a ka­tonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban visszatérjenek az enyhülés­hez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működéséhez. Adott a lehetőség a hely­zet jobbra fordulására. Eh­hez a realizmuson és az ér­demi együttműködésen ala­puló politikára kell áttérni az európai és más földré­szek népei előtt álló felada­tok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű államok párbeszédé­re, érdemi és egyenjogú tár­gyalásaira, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk há­ruló nagy felelősséget és po­zitív eredményekre törek­szenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, ha­nem szorgalmazzák is azo­kat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások el­érését. Továbbra is érvénye­sek a fegyverkezési verseny megállításával és a háború megelőzésével kapcsolatos ja­vaslataik. © Az ülésen képviselt ál­lamok üdvözli-k a Szovjetuniót és az Egyesült Államok között a nukleáris és űrfegyverzet egész kérdés­köréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött meg­állapodást, és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. Á Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak azért, hogy ezen tárgyalások céljait és feladatait már kezdet­ben pontosan meghatá­rozzák. E tárgyalá­sok hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdítására, a világűr militarizálásának megakadályozására, az euró­pai és a világméretű nukleá­ris szembenállás szintjének mérséklésére mind a hadá­szati, mind a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverzet egészen a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolásáig el­menő csökkentésével. O A jelenlegi helyzetben minden európai nép létérdeke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök fel-' halmozása, radikálsan csök­kentsék ezeket a fegyverze­teket mindaddig, amíg Euró­pa teljesen meg nem szaba­dul mind a közép-hatótávol­ságú, mind a harcászati nuk­leáris fegyverektől. Az ülésen képviselt álla­mok — tekintettel arra, hogy Európában a nukleáris fegy­verkezési verseny valameny- nyi európai népet fenyeget —, fontosnak tartják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai te­vékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítását célzó erőfe­szítésekhez. Ezzel összefüggésben rá­mutatnak arra, hogy Euró­pa és a világ békéjéért nagy felelősségük van az olyan ál­lamoknak, amelyeknek a te­rületén közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat telepíte­nek, vagy szándékoznak te­lepíteni. Az ülés résztvevői határo­zottan támogatják azokat az erőfeszítéseket, hogy a Bal­kánon, Európa -szaki részén és a földrész más térségei­ben nukleáris fegyvermentes övezeteket hozzanak létre. Emlékeztetnek arra, hogy javaslatot tettek Európa ve­gyi fegyverektől történő men­tesítésére, a katonai kiadások befagyasztására és csökken­tésére, valamint a kato­nai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ról szóló szerződés megköté­sére. Ezeket a javaslatokat a NATO tagállamaihoz intézték és felszólítanak arra, hogy haladéktalanul érdemi tár­gyalások kezdődjenek e kér­désekről. Az ülésen képviselt álla­mok megállapítják, hogy az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia mun­kája időszerűvé teszi a mi­előbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. Fellépnek a tárgyalások alkotó (Szellem­ben való folytatásáért, azért, hogy lényegi megállapodáso­kat érjenek el az egymást kölcsönösen kiegészítő poli­tikai és nemzetközi jogi, va­lamint katonai-műszaki jel­legű európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekről. Az ülésen ismételten meg­erősítették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai hűek voltak és maradnak az össz­európai folyamait továbbvi­telének és elmélyítésének, az enyhülésnek, az európai biz­tonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesz­tésének az ügyéhez a -helsin­ki záróokmányiban -meghatá­rozott alapokon. A Varsói Szerződés tagállamai halasztha­tatlannak tartják a nukleáris szembenállás leküzdésére, -a nukleáris fegyverzetek egé­szére, -azok teljes megsemmi­sítéséig elmen-ő korlátozásá­ra és csökkentésére irányuló konkrét és hatékony intéz­kedések megtételét. Ebbe az irányiba mutató fontos lépésként javasolják a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi be­fagyasztását. E javaslatra választ várnák a NATO-or- száigoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lé­pést tegyen, példát -mutatva a -többi nukleáris hatalom­nak. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak továbbá a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes .betiltásá­ról szóló szerződés mielőbbi megkötéséért és az ehhez szükséges -tárgyalások meg­tartásáért. Az ülés résztvevői nyoma­tékosan felhívják azokat a nukleáris hatalmakat, ame­lyek még nem tették meg: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem al­kalmaznak ilyen fegyvert. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi nukleáris állam tegyen meg mindent a nuk­leáris háború elhárításáért. Arra van szükség, hogy ezen államok tegyék külpolitiká­juk és gyakorlati tevékenysé­gük fő céljává a népek meg­mentését a nukleáris fenyege­téstől. Az ülésen képviselt államok felhívják a figyelmet arra, hogy a világűr militarizálása, amennyiben nem történnek időben lépések a megakadá­lyozására, jelentősen megnö­velné a nukleáris háború ki­törésének kockázatát, és ma­ga után vonná a nukleáris üléséről fegyverkezési verseny eddig nem tapasztalt ütemű fel- gyorsulását. A világűr mili­tarizálásának megelőzése ér­dekében határozottan fellép­nek minden olyan tevékeny­ség beszüntetéséért, amely a fegyverkezési versenynek a világűrre történő kiterjeszté­sét célozza, és a világűr bé­kés célú, az emberiség javát szolgáló felhasználásáért. E feladat radikális megoldásá­hoz szükségesnek tartják, hogy mielőbb megbízhatóan ellenőrizhető két- és több­oldalú megállapodásokat kös­senek. A miniszterek állást foglal­tak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napi­rendjén szereplő összes kér­désről érdemi tárgyalásokat folytassanak annak érdeké­ben, hogy e fórumon konkrét megállapodásokat érjenek el. Ügy vélik, amennyiben a kon­ferencia minden résztvevője konstruktív álláspontot foglal el, rövid időn belül befejez­hető lenne a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisíté­séről szóló egyezmény kidol­gozása. O Az ülésen képviselt ál­lamok következetesen síkraszállnak az ENSZ sze­repének növeléséért a béke megőrzésében és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásában. Az ENSZ-közgyűlés mostani 39. ülésszakán a je­lenkori nemzetközi kapcso­latok fő kérdéseit állították a figyélem középpontjába. Emlékezteinek az ENSZ-ben beterjesztett, a fegyverkezési verseny korlátozását és a le­szerelést, a világ különböző térségeiben meglévő válság­gócok és konfliktusok tár­gyalásos rendezését, az új gazdasági világrend kialakí­tását célzó, az államok bel- ügyeibe való beavatkozás po­litikája, más államok társa­dalmi-politikai rendjének aláásására irányuló bármilyen tevékenység politikája ellen irányuló javaslataikra. Az ülésen képviselt álla­mok elítélik az imperialista erőpolitikát. Szolidaritásuk­ról és támogatásukról bizto­sítják a szabadságukért, függetlenségük megszilárdí­tásáért, a társadalmi hala­dásért és gazdasági fejlődé­sért küzdő népeket. Rámutatnak az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak fontos szerepére, a há­ború veszélyének elhárítá­sáért, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséért és a leszerelésért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszo­nyok egészségesebbé tételé­ért, a nyomásgyakorlás és a kizsákmányolás bármilyen formája ellen vívott harc­ban. O A külügyminiszterek véleményt cseréltek a fasizmus feletti győzelem kö­zelgő 40. évfordulójával kap­csolatban. Meggyőződésük, hogy a népeknek és a kor­mányoknak a vilá-gbáke megőrzésére és megszilárdí­tására irányuló erőfeszítése­ik megsokszorozásával kell megemlékezniük erről a ki­emelkedő évfordulóról. O A külügyminiszterek kiemelték azt a jelen­tős szerepet, amelyet a tag­államok biztonságát szavato­ló, békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgo­zását és megvalósítását szol­gáló hatékony eszközként, az európai béke megőrzésének és megszilárdításának — kü­lönösen a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben — fontos tényezőjeként tölt be a Varsói Szerződés. * A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése az együtt­működés és a teljes, kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lott le. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának következő ülését 1985. júniusában Varsóban tartják. Az afrikai országok súlyos gazdasági gondjaival foglal­kozó nyilatkozatot fogadtak el hétfő esti ülésükön az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­kának résztvevői. Az egyhangúlag elfogadott okmány elemzi az afrikai or­szágok kritikus gazdasági helyzetét, egyúttal foglalko­zik a válság leküzdését célzó legsürgősebb tennivalókkal. A világszervezet tagállamai sú­lyos aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a föld­rész több országának lakos­ságát — mintegy 150 millió embert — közvetlen éhínség fenyeget. A térséget, főleg a Szahel-övezetet sújtó tartós aszály tovább nehezítette a kontinens országainak egyéb­ként is szorító gazdasági gondjait. Az említett gondok leküz­désére az okmány szerint sürgősen mozgósítani kell a nemzetközi és a he­MOSZKVA Hosszan tartó, súlyos be­tegség után, életének 7-1. évében, héttőn elhunyt Pavel Kutahov légimarsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének helyettese, a szovjet légierő főparancsnoka — je­lentették be kedden Moszk­vában. KAIRÓ A MTESZ és az Egyiptomi Mérnökszervezetek Szövetsé­ge (AEEO) közötti első együttműködési megállapo­dást írták alá Kairóban a két szervezet képviselői. A MTESZ küldöttsége, airíelyet Füzessy János főtitkár-he­lyettes vezetett, tárgyalásokat folytatott Hamed Kaddah- val, az AEEO főtitkárával. ST. GEORGES Nem végleges adatok sze­rint az amerikai és „karib- közi” fegyveres erők ellenőr­zése alatt megtartott szava­záson a volt angol gyarmati főminiszter, Herbert Blaize lyi erőforrásokat. A tér­ség országai élelmiszer­tárolási és -szállítási gondjai­nak leküzdését célzó intézke­déseket szorgalmaz a nyilat­kozat és sürgeti az afrikai or­szágok pénzügyi és adósság- problémáinak megoldását is. összegzi egyúttal azokat a feladatokat is, amelyeket ma­guknak az afrikai országok­nak kell megoldaniok gazda­sági helyzetük mielőbbi javí­tása érdekében. A tervezet vitájában a nyu­gati országok ragaszkodtak ahhoz, hogy saját felelőssé­gük csökkentése révén jelen­tős hangsúlyt kapjanak a kontinens fejlesztésére vonat­kozó általános irányelvek és az afrikai országokra háruló tennivalók. Ugyanakkor csök­kenteni igyekeztek a térség országait nagy mértékben sújtó pénzügyi és hitelgon­dok jelentőségét is. pártja a 15 mandátumból 14- et szerzett meg, egy jutott a korábban eltávolított mi­niszterelnök, Eric Gairy párt­jának. DUBLIN Dublini csúcsértekezletükön az Európai Gazdasági Kö­zösség állam- és kormányfői megállapodtak borkivitelük csökkentéséről és ezzel utat nyitottak a spanyol—portu­gál csatlakozási tárgyalások befejezése előtt. BRÜSSZEL A NATO -nyugat-európai tagországainak hadügymi­niszterei „örömmel üdvözöl­ték” a január elejére Géni­be bejelentett szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozót, és azt, hogy a két fél átfogó új tárgyalásokat kí­ván kezdeni az atom- és űr­fegyverekről. Ugyanakkor közölték, hogy az eredeti terveknek megfelelően foly­tatják -a nyu-gat-európaii ra­kétatelepítéseket. RAN#RÁMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom