Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-04 / 284. szám

1984. december 4. 6 NÉPÚJSÁG Bátorfi Csilla már nemcsak reménység... A magyar asztalitenisz- sport legutóbbi fénykorát a hetvenes éveikben élte, jelen­leg szerényebbek az elvárá­sok egy-egy világverseny, nemzetközi viadal előtt. Ép­pen ezért ebben a helyzet­ben még nagyobb figyelmet kell fordítani az utánpótlás reményteljes tagjaira, ör­vendetes, hogy a női me­zőnyben a fiatalok itthon már betörtek az élbolyba. Közülük Bátorfii Csillának, a BSE még csak 16 éves ver­senyzőjének — töretlen fej­lődését látva — különösen ígéretes pályafutást jósol­nak. Vajon ő hogyan értéke­li jelenlegi játéktudását, és milyennek ítéli meg a jövő­jét? — Családunk 1976-ban költözött Szombathelyről Tolnára, ahol kitűnő aszta- litenisz-szakosztály működik — kezdte bevezetésként. — öcsém is játszik, s egyéb­ként családi hagyománynak vagyunk a folytatói, hiszen édesapám szintén asztalite- niszező volt. — Sikeres időszak után miért jöttek el Tolnáról? — A BSE-be történt átiga­zolásomnak oka, hogy Bu­dapesten még jobb körülmé­nyek között folytathatom az edzéseket és a tanulmányai­mat. — Hogyan jellemzi a já­tékstílusát? — Elsősorban az adogatá­sokkal és pörgetésekkel tu­dok pontokat szerezni, fel­tétlenül javítani akarok az adogatás-fogadáson és a fo­nákon. — Eddigi eredménylistájá­ból mit emelne ki a legszí­vesebben? — Mindenképpen az élre kívánkozik az idei linzi ifi EB csapat aranyérme, vala­mint a felnőtt Tízek Bajnok­ságon elért 2. helyezésem. — Milyen cél lebeg a sze­me előtt, ha a jövőjéről kér­dezik? — Nem szoktam hosszú távra tervem!. Most a ja­nuári első ifjúsági Európa 12-re készülök, ahol min­denképpen dobogón szeret­nék végezni. Aztán? Boldo­gan kiegyeznék a biztos vá­logatottsággal, a csapatba kerüléssel — fejezte be nyi­latkozatát a sportág új csil­laga. Ökölvívó NB II Paksi SE-Borsodi Bányász K. Három mérkőzés volt három menotos A bajnokság megkezdése előtt ez a találkozó rangadó­nak ígérkezett. Nem volt ki­zárt, hogy ezen dől el az el­sőség sorsa. Időközben aztán másképp alakult a helyzet. A Vasas már szinte biztos bajnoknak tekinthető, így minden bizonnyal jövőre már az első osztályban állnak szo- rítóba. Azonban egy Paks— Borsodi Bányász összecsapás még így is vonzerőt jelent. Ezt bizonyítja, hogy Pakson szombat délután zsúfolt le­látó, mintegy kétszáz néző várta az összecsapást. Takács Gábor Európa-baj- nök bronzérmes, a Borsodi Bányász mestere, amikor nemrégiben az Atom Kupán faggattam, a PSE bajnok­ságára tippelt. Ügy tűnik, sajnos nem lesz igaza. A mostani mérkőzés előtt — még mondja valaki, hogy kötelező az edzői optimiz­mus — a paksiak győzelmé­re szavazott. Most igaza lett. Ekkora különbségre azonban ő sem igen számíthatott. Ér­dekesség, hogy bár a házi­gazdák 19:9 arányban, mond­hatni kiütéssel verték a nagy riválist, a közönség mégsem jött igazán lázba. No természetesen egy-egy vélt, vagy valós sérelem lát­tán felpaprikázódtak a ke­délyek, de vastapsot csak a Rácz—Zsíros mérkőzés ka­pott. ök becsülettel végig- küzdötték a három menetet. Márpedig ezen a kora estén ez nem volt jellemző, össze­sen három olyan találkozó volt, amely kilenc percig tartott. öt ökölvívó úgy könyvelhette el a győzelmet, hogy szőri tóba sem kellett lép­nie, ugyanis nem volt ellen­fele. Hat mérkőzés pedig idő előtt fejeződött be. Az ugyan dicséretes, hogy ami­kor az edzők látják, hogy az ökölvívók számára kilátás­talan a küzdelem, nem hagy­ják tanítványukat fölöslege­sen „aprítani”, és feladják a mérkőzést. Azonban mégis elgondolkodtató a sok bedo­bott törölköző. Ez minden­képpen jelzi egyrészt a mér­kőzések komolyságát, más­részt a versenyzők fel- készültségét. Részletes eredmények (elől a paksi ökölvívó): Ifjúsági, harmatsúly: Vál­tozatos mérkőzésen sem Szi­li sem Baranyi nem tudott ellenfele fölé kerekedni, így jogos volt a döntetlen. 1:1. Könnyűsúly: Loe végig azt nyújtotta, amit már régen várunk tőle. A rá jellemző „vívó” stílust jól alkalmazta, jó ütemű egyenesekkel „pu­hította” ellenfelét, aminek következtében Bártfaira rá is számoltak a második me­netben, ekkor a bányász ed­zője feladta a mérkőzést. 3:1. Kisváltósúly: Ledneczká el­len „jól” tartatta magát Ivancsik, ugyan már az első menetben a paksi fiú meg­rendítette, de „csak” a má­sodik három perc elején ad­ta fel Takács edző a küzdel­met. 5:1. Nagyváltósúly: Till talál­kozója sem tartott sokáig Riczu ellenében, csakhogy itt a paksira kellett rászá­molni, és most Wágner ed­ző kényszerült feladásra. 5:3. Felnőtt, légsúly: Isaszegi ellenfél nélkül nyert, a PSE nem állított ki versenyzőt ebben a súlycsoportban. 5:5. Harmatsúly: Nyiri szintén ellenfél nélkül nyert. 7:5. Pehelysúly: Egyhangú pon­tozással nyert a végig fölény­ben lévő Karmacsi, akinek győzelmét bebiztosította, hogy ellenfelét, Gulyást a harmadik menetben megin­tették. 9:5. Könnyűsúly: Az első me­netben még Ráczra kellett számolni, de ettől kezdve űzte-hajtotta Zsírost, és egy­hangú pontozással megérde­melten nyert. Ez már igazi nagy csata volt, kiérdemelte a szurkolók vastapsát. 11:5. Kisváltósúly: Magyar el­lenfél nélkül nyert. 13-5. Váltósúly: Hári a mérkő­zés előtt belázasodott, így Hara mérkőzés nélkül nyert. 13:7. Nagyváltósúly: Cseke már az első menetben kiütötte Si­mont. 15:7. Középsúly: Mocsán ellen­fél nélkül nyert. 17:7. Félnehézsúly: Magyaros­nak nem volt esélye a válo­gatott Csépányival szemben, Wágner edző már az első menetben bedobta a törölkö­zőt. 17:9. Nehézsúly: Erős a mérkő­zés elején feladásra késztet­te Bodnárt, aki nemrégiben a válogatott Pémet is padló­ra küldte. 19:9. Cseke János (jobbról) hamar pontot tett a mérkőzés végére, már az első menetben kiütötte ellenfelét Loe Attila (balról) remek egyenesekkel „kiszúrkálta” el­lenfelét Erős (jobbról) „erősnek” bizonyult Bodnárral szemben A Rácz (szemben)—Zsíros összecsapáson igazi csatát, és paksi győzelmet látott a közönség Rátvay a válogatottban Igazi csattanóval, magas színvonalú küzdelmet hozó Tungsram—BSE rangadóval zárult az új rendszerben le­bonyolított női kosárlabda- baj nokság őszi „első felvo­nása”. Vajon csak a sfláger- mérfcőzés elégítette ki a né­zők igényeit, vagy általában is jót tett a változtatás a pontvadászat nívójának? — ezt kérdezte az MTI munka­társa Horváth Frigyestől, a szövetség főtitkárától. — Egy-két kirívó esetet le­számítva, búcsút mondtunk az 50—60 pont különbségű eredményeket hozó mérkőzé­seknek — nyilatkozta. — Az. zal, hogy két tízes csoportra osztottuk az NB I mezőnyét, lényegesen szorosabbá váltak az összecsapások, kisebb lett a tudásbeli különbség a ősa­pátok között. Persze, két gár­da, a Tungsram és a BSE még így is kiemelkedett. — Az új válogatott keret névsorában több fiatal is ta­lálható ... — Meggyőződésem, hogy a tehetség minden körülmények között utat tör magának, úgy. mint ahogy a két 16 éves re­ménység, Nagy D. (Tungsram) és Balogh (BEAC) is teszi, ök rövid időn belül nemcsak klubjuk, hanem a válogatott meghatározó egyéniségei le­hetnek, s a többi fiatal, Rát­vay, Farkas és Hollós is a nyomdokaikba léphet. Már a hét végén is bizonyíthatják kerettagságuk jogosságát, hi­szen nincs szünet, pihenő nél­kül kezdődik a tavaszi „má­sodik felvonás” — mondta befejezésül a főtitkár. Labdarúgás NB-s serdülo- és ifibajnokság SERDÜLÖK Szekszárdi Dózsa—Bakony Vegyész 2-0 (1-0). Sz. Dózsa: Bartal — Szaibó, Kvanduk G., Máté, Pesti — Marsai, Sörös (Balogh), Kasza — Kálmán (Lizák), Ignácz, Fáj­sz! Edző: Gáiffy Dezső. Az érettebb csapatjátékot felvo­nultató lila-fehérek megér­demelten hozták el a két pontot Veszprémből. G.: Kvanduk G., Fajszi. Jók: Pesti, Fajszi, Kvanduk G„ Máté. IFJÜSÄGIAK Szekszárdi Dózsa—Bakony Vegyész 1-0 (1-0). Sz. Dózsa: Holler — Pofii, Vecsei, Fer- ger, Nagyfalusi — Deli (To­pánka), Farsang, Kvanduk J. Vida (Oszter), Tóith, Pet- rovics. Edző: Teszler Ven­del. Taktikus játékkal, nagy küzdelemben sikerült az utolsó őszi idegenbeli mér­kőzést megnyerniük a dó- zsás 'ifiistáknak. G.: Tóth. Jók: Vecsei, Viida, Farsang, Nagytfalusi. Sakk Szekszárd Kupa Súlyemelés Egyéniben és csapatban is csehszlovák győzelem A szekszárdi városi sakk- szövetség a TAiÉV SK-va] közösen a hét végén immár tizenötödik alkalommal ren­dezte meg a megyeszékhe­lyen a Szekszárd Kupa nem­zetközi villámversenyét. Ti­zenhárom egyesület huszon­öt csapatában 117 sakkozó ült asztalhoz a TÁÉV ebéd­lőjében. Két nemzetközi mester, öt FIDE-mester, öt mester és harminc mester­jelölt volt az indulók között. Nőtt az ifjúsági sakkozók száma, az idén ebből a kor­osztályból már 22-en szere­peltek. Végig kiélezett küz­delem jellemezte a nemzet­közi versenyt, így aztán csak az utolsó forduló döntötte el a végső sorrendet egyéni­ben. A XV. Szekszárd Kupa végeredménye: egyéniben: 1. Riha Vadav (Nővé Zám­ky) 12, 2. Lane Alois (Nővé Zámky) 12, 3. dr. Vágh Béla (Valsas SC) 11,6, 4. Kuvé Ká­roly (Pénzverő) 11, 5. Ká­posztás MiMás (Vasas SC) 11, 6. Szögi Gábor (Vasas SC) 10,5 ponttal. Csapatversenyben: 1. Nővé Zámky 43, 2. Vasas SC I. 42, 3. Honvéd Mereszjev SE 41, 4. Pénzverő SK 38,5, 5. Va­sas SC II. 36,5, 6. Szedres 36,5 ponttal. A legjobb női versenyző különdíját Molnár Mária (Szedres), a legjobb ifjúsági versenyzőét Szögi Gábor (Vasas SC), míg a legjobb Tolna megyei versenyző dí­ját Szíjártó László (Szedres) kapta. A TÁÉV SK minden évben külön díjjal jutalmaz­za a klub legeredményesebb versenyzőjét, ezt az idén Balázs Imre érdemelte ki. A Nővé Zámky bajnokcsapat tagjai, középen az egyéni győztes Riha Vaclav Mátrai bravúrja December első hetének vé­gén Pécsett rendezték meg a hagyományos Ércbányász Ku­pa nemzetközi súlyemelő via­dalt. A hazai súlyemelő kö­zépmezőnyön kívül svéd, szovjet, jugoszláv és a két vi­lágklasszist is felvonultató bolgár csapat szerepelt a Me- csekal'ján. Dobogóra lépett az 52 kg-os súlycsoportban a világbajnok Kolev és a 60 kilogrammos súlycsoportban a volt ifjúsági világcsúcstartó Aszparurov. Kolev szakítás­ban világcsúccsal 116,5 kilo­grammal kísérletezett — ez­úttal sikertelenül. Ebben az igen rangos me­zőnyben rajthoz álltak a Szekszárdi Dózsa versenyzői is. Közöttük Mátrai Gyula, — akinek az idei esztendőben mind ez idáig nem ment vala­mi fényesen — most reme­kelt Ót érvényes gyakorlat­tal, szakításban 132,5 kg-mal, lökésben pedig 170 kg-mal maga mögé utasította Aszpa- rurovot. Az Ércbányász Kupa befejezése után Mátrai érthe­tően elégedetten nyilatkozott saját teljesítményéről: — Rendkívül „feldobott” a verseny színvonala és hangu­lata. Számomra dupla tétje volt ennek a viadalnak. Egy­részt még egyszer teljesíte­nem kellett az első osztályú szintet, másrészt — evés köz­ben jön meg az étvágy — a bolgárok korábbi ifjúsági vi­lágcsúcstartóját is meg akar­tam szorítani. Minden vára­kozáson felül sikerült — hal­lottuk a dózsás súlyemelőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom