Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-02 / 283. szám
6 "rtEPÜJSÄG 1984. december 2. Kínai csapatgyőzelmek Rennes-iben a 30. francia nemzetközi asztalitenisz-bajnokságon a csapatküzdelmek során mind a férfiaknál, mind a nőknél kínai győzelmek születtek. A kínaiak a férfifináléban Svédországot verték 3:0-ra, a női döntőben pedig Dél-Koreát 3:1-,re. A magyar férfiak a negyeddöntőben J ugoszláviától 3:0 arányban kikaptak, kiestek. A jugoszlávokat az elődöntőben a kínaiak búcsúztatták, 3:2-re győzték le őket. „Kép és hang nélkül játszott a Partizán” Kopreda Dezső, az MTI ■tudósítója jelenti Belgrádiból: Jugoszlávia nemzeti ünnepe miatt háromnapos szünet után csak szombaton jelentek meg ismét Be'lgrádban az újságok, amelyek sport- rovataiban most olvashatók az első értékelések a Videoton—Partizán UEFA-Kupa mérkőzésről. „A magyaroknak jobb a csapatuk, korszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb futballt játszanak, így aztán Belg- rád'ban a visszavágón megérdemelten jutnak majd a negyeddöntőbe” — állapítja meg a Politika. A belgrádi lap nem szűkölködik a Videoton dicséretével: „A Partizán súlyos veresége feletti elkeseredésünkben sem feledhetjük mindazt, amit a magyarok nyújtottak. Egy nagyszerű, erős gárdát láthattunk, amelyben bár nincsenek jól csengő európai sztárnevek, de gyenge pontok sem találhatóik. Mindenki gyors tempóban íuitballo- zik, kilencven percen át komolyan veszik a játékot, akkor iis, ha 0:0-ra, vagy éppen 5-0-ra áll a találkozó.” A Politika nagy elismerés-^ sei ír Kovács Ferenc edzőről is, s megállapítja: „Mindazok után, amit Székesfehérváron láttunk, nem meglepő, hogy a Videoton áll az élen a magyar bajnokságban, és sikert sikerre halmoz az UEFA-Kupában is. A magyar együttes ragyogóan játszott, ugyanakkor tény, hogy az iilyen nagyarányú győzelemhez a belgrádiak védelme is hozzásegítette. Ebben a védelemiben — s ez kissé ironikus — az öt gélt kapott kapuson kívül egyetlen játékos sem érdemel még elégséges osztályzatot sem”. A belgrádi lap szót ad a Partizán edzőjének és játékosainak. Nenad Bjekovics: „A magyarok jobbak a Partizánnál, többet és gyorsabban futnak, és tudnak játszani.” Zsivkovics: „A magyarok megmutatták, hogyan kell futballozni, miként kell ehhez a játékhoz viszonyulni. Mi mindkét dologban hibáztunk”. A Borba című lap televíziós hasonlattal jellemzi a Partizán játékát: „Kép és hang nélkül futballozott a belgrádi csapat. Játékosai mintha megfürödtek volna a közeli Sós-tóban, sőt mintha ittak is volna vízéből”. A Borba még messzebbre is megy: „Ennek a súlyos vereségnek nemcsak a Partizán embereit kell aggasztania, hanem mindazokat, akik labdarúgásunkat irányítják. Addig gondjaink nem oldódnak meg, míg az összes jugoszláv csapat hasonló traumát át nem él”. Kézilabda NB N Mérlegen csapataink kajaoki szereplése A Tolnai VL hajszálra a kiesóstől Véget ért az NB II 1984-es kézilabda-bajnokság küzdelemsorozata. (Megyénket négy csapat képviselte ezen, közülük három meghosszabbította tagságát a sportág harmadik vonalában ■— mi több, a Szekszárdi Spartacus és a Dunaföldvár ezüstérmes lett ‘—, csak a Tamási MEDOSZ kényszerült búcsúra. Ezt mutatják a számszerű eredmények, de hogyan értékelik mindezt az érdekeltek? "Erre kaphatunk Választ a szakosztályok segítségével készített ‘értékelésünkben. Munkában a tolnaiak védelme a bajnok KÖFÉM ellen A Tolnai VL célkitűzése a 84-es bajnokságra a bennt- mabadás, és a fiatalok csapatba építése volt. A sorsolás ismeretében 18—20 pont megszerzését tartották elengedhetetlennek. Talán meglepő ez a szerény várakozás, ha arra gondolunk, hogy az 1983-as bajnokság középcsoportjában a hatodik helyen végeztek. Csakhogy figyelembe kellett venniük, hogy az új csoport, a nyugati magasabb színvonalú. A másik nehézség pedig a téli felkészülés volt. A szabadtéri pályát hol hó, hol jég borította. Tornaterembe pedig ritkán jutottak, ezért minél több felkészülési tornán indultak. A tavaszi szezonban még a terveknek megfelelően alakultak a dolgok. Hazai pályán valamennyi riválisukat legyőzték, csak az utolsó fordulóban a Kapuvár ellen szenvedtek vereséget, ezzel maradtak el a tervezett tizenkét ponttól. A sorsolás szeszélye folytán nehéz ősz várt a tolnaiakra. Hazai pályán fogadták a bajnokság első három helyezettjét, valamint a már biztos két kiesőt. Valamennyi ‘riválisuk ellen idegenbe kellett helytállniuk. Az osztályozó elkerülése érdekében a három éllovas egyikét hazai pályán le kellett győzniük, és valamelyik ellenlábasuktól idegenből két pontot kellett elhozniuk. Az első feltétel már a nyitó mérkőzésén teljesült, a CAOLA pont nélküli tért haza. Azonban a riválisok ellen nem sikerült a tolnaiaknak a győzelem idegenben, így a döntés a Moköt és a Latex elleni mérkőzésre maradt. Mindkét találkozóra tartalékosán utazott a Tolnai VL, a fiatalok pedig nem tudták helyettesíteni a kulcsembereket, így elmaradt a pontszerzés. Így a Tolnai VL osztályozom kényszerült. Ennek okairól Buchmüller Ádám vezető edző így vélekedett: — A kiesés okait boncolgatva meg kell állapítani, hogy bár fő részese a csapat, de nagymértékben hozzájárult a tisztátalan bajnokság és az egyesület vezetésének közömbössége. Idegenben csak egy pontot tudtunk szerezni. Az egyesület vezetése ezt meglovagolva megkérdőjelezte a csapat NB lies létjogosultságát. Anyagi problémákra hivatkozva nem akarta engedélyezni az osztályozón való indulást, a szakosztály megszüntetésére törekedett. Az elnök pálcát tört a szakosztály fölött, holott az anyagi támogatáson kívül semmit sem tett érte, nem érdekelték a problémák, a nehézségék. Szerencsére a község józanul gondolkodó pánt- és állami vezetése biztosította a megfelelő támogatást az osztályozóhoz. Az osztályozón aztán bizonyított a tolnai csapat. Csoportelsőként biztosította bentmairadását az NB II-ben. Ha a bajnokságban is így játszottak volna, akkor bizonyára nem jutnak ide. A játékosokat így értékelte a vezető edző: — Az év folyamán többször átszervezett csapat kialakította játékstílusát, a célkitűzés lényegében megvalósult. Több fiatal játékos — Vigh, Konyecsnyi, Tózer — csapatba építése sikerült. A tavasszal SchélLné kapusteljesítményével a csapat legjobhja volt, az ősszel már kevésbé ment nekii, de az osztályozón ismét bravúrjaival segítette a csapatot. A csapat húzóemberei — Her- czigné, Fausztné, Bauemé, Klopcsikné — végig közel egyenletes teljesítményt nyújtottak. Sípszó előtt Szekszárdi Dózsa—Dunaújvárosi Kohász: V.: Bay. 13 órakor. Kovács István: — Az igen gyengére sikerült őszi szereplésünket szeretnénk győzelemmel zárni. Erre azért is van óriási szükségünk, mivel nem szeretnénk a tavaszi rajtot eleve nagy hátránnyal kezdeni, így mindenképpen szükséges, hogy a csatárak végre megtalálják góllövő cipőjüket a Kohász elleni mérkőzésre. Lauer, Horváth II. és Tóth mellé, a sérültek listájára került Weitner I. is. Dienes három hetes eltiltását tölti, Weitner II. pedig begyűjtötte harmadik sárga lapját, így ő sem játszhat. Az előjelek cseppet sem biztatóak, mégis bízom a győzelemben. A sok hiányzó miatt nem tudok összeállítást mondani, csak a mérkőzés előtt jelölöm ki a kezdő 11-et. Sportműsor Labdarúgás: Az NB II-ben Szekszárdi Dózsa—Dunaújvárosi Kohász 13 órakor. Sakk: Szekszárd Kupa nemzetközi verseny a TÁÉV ebédlőjében 9 órakor. MÜNCHEN A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (ICU) éves kongresszusán közzétették az 1984-es amatőr országúti ranglistát. Ezen az év minden nagyobb eseményét figyelembe vették, s ennek alapján az első helyre az NDK került. Az ICU ranglistája: 1. NDK 157 pont, 2. Szovjetunió 119, 3. Jugoszlávia 107. PÁRIZS Egyre több ország atlétikai szövetsége küldi el előzetes jelentkezését a január 18—19-én a francia fővárosban sorra kerülő első fedettpályás világjátékokra. Az eddig ismert adatok szerint az Egyesült Államok 30, Kanada 13, Nagy-Britannia 9, Kína és Hollandia 8—8 atlétát indít a Bercy sportcsarnokban sorra kerülő világ- versenyen. Konyecsnyi biztos kezű hetesdobó Osztankinói regatta Nyolcéves vitorlázók Fiatalok az osztankinói versenyen A moszkvaiak minden évben végignézhetik, hogy a televíziós központ melletti mesterséges tavon, Osztan- kinóban néhány tucat vitorlás versenyez egymással. Idén rendezték meg a X. regattát. Annak a magyarázata, hogy egy viszonylag kis vízfelület (300x150 méter) fogadni tudja a vitorlázókat, egyszerű: 10 és 14 év közötti fiúk versenyeznek „Kadét” és „Optimiszt” osztályú műanyag vitorlásakon. De a verseny a vitorlássport valamennyi szabályának betartásával folyik. A vitorlássport népszerűsége a gyerekek körében gyorsan nő, mondja Szta- nyiszlav Oreskin, a közelmúlt ismert vitorlázója, a Szovjetunió Sportbizottsága gyermekvitorlássport-felelő- se. Több mint 15 ezer gye- rek sportol a sportiskolák szekcióiban. De a ténylegesen vitorlázó gyerekek száma többszöröse annak, mert a sportbizottság statisztikáiban .nem szerepelnek a gyári, vagy falusi sportklubokban vitorlázó gyerekek. A vitorlásklubok, különösen a nagy vállalatokéi ugyanolyan jól felszereltek, mint a sportiskoláké. A gyerekek gyakorlatilag szinte ingyen jutnak a vitorlásokhoz, bár a kis „Optimiszt” közel 1000 rubelba, az ifjúsági „Lucs” csaknem 2 ezer rubelba kerül. A vitorlázásért csak a tagsági díjat kell megfizetni, amely mindössze 30 kopejka évente. A sportiskolákban a felvétel 8—9 éves korban kezGyenyisz Berjozkin, az „Optimiszt” osztály bajnoka dődik. A tengeri romantika ma is, mint régebben, sok gyermeket vonz, és aki csak egyszer is látta a dagadó vitorlákat a feje felett, érezte a vitorlás hangtalan, sebes suhanását, egész életére e sport szerelmesévé válik. Vitorlázás közben a fiúk megtanulják az aerodinamikát, a fizikát. S minthogy a vitorlázók általában maguk készítik edző- és versenyhajóikat, kézügyességre is szert tesznek. Sztanyiszlav Oreskin állítja, hogy bármelyik vitorlázó ezermester. A vitorlásiskolákban először a mentőmellény használatára tanítják meg a gyerekeket (úszni természetesen mindenki tud már), majd a biztosítóhajóval való együttműködést. Minden foglalkozást szakemberek vezetnek. Az egyszemélyes „Optimiszt” és a kétszemélyes „Kadét” nemzetközi osztályú vitorlásokat Tallinnban és Leningrádban készítik a gyermekek oktatására. A serdülők számára a „Lucs” vitorlásakat készítik. A Szovjetunió vitorlásszövetsége olyan szabályt fogadott el, mely szerint a cirkálóvitorlás (rendszerint 8— 10 ember) állományába matrózinas is kell, hogy tartozzon. így lehet átadni a tapasztalatot, így nevelődnek a vitorlázók. A vitorlássport technikailag az egyik legnehezebb sportág, de ha 6—7 éves korban kezdik el az ismerkedést vele, akkor a 10 éves kormányos már szinte veteránszámba megy. A vitorlássport szeretete rendszerint öröklődik. A szülők, vagy az idősebb fiúk magukkal viszik a kicsiket, akik már kiskoruktól kezdve hozzászoknak az egyensúlyozáshoz, a szűk fedélzethez. Nem véletlen, hogy az osztankinói regatta egyik győztese Gyenisz Berjozkin, a „470” osztályú junior-világbajnok, Dmitrij Berjozkin öccse. A gyermek-vitorlássport elterjedt a Csendes-óceán partjaitól a Balti-tengerig. A Moszkva folyó, a Volga, a tbiliszi mesterséges tó, a Szevan-tó Örményországban, az Azovi- és Fekete-tenger, a Balhas-tó Kazahsztánban, valamint Belorussziában a Szarics víztükrén mindenhol lehet látni a háromszögletű fehér vitorlákat.
