Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-21 / 299. szám
1984. december 21, a Képújság POLGÁRI VÉDELEM Vigyázat, méreg! A XX. század második felét a kémia rohamos előretörése jellemzi. Oj, nagy hatású gyógyszerek terjedtek el, a mezőgazdasági termelés ma már nem létezhet növényvédő szerek nélkül, és a háztartásokban is ott vannak a mosó-, a tisztító szerek. Ám, a kémiai szerek sokasága amenynyire hasznos, annyira káros is lehet, vigyázatlan használat esetén. Sorozatunkban most sorra vesszük, hogy a növényvédő szerek, a háztartási vegyszerek, a gyógyszerek alkalmazása során milyen veszélyekre kell ügyelnünk, milyen szabályokat kell betartanunk. Növényvédő szerek MÁV PY egészségügyi rajok versenye A különböző növényi kártevők (gyomok, gombák, rovarok, rágcsálók) 30—35 százalékos veszteséget is okozhatnak az egyébként elérhetőnek ítélt terméshozamban. Terményeink védelmében ma Magyarországon kb. 500 növényvédő szert használunk. Ezek a szerek nélkülözhetetlenek, ha biztosítani akarjuk, sőt emelni igyekszünk az eddigi termésmeny- nyiséget. Ezek az anyagok azonban nem kellő hozzáértéssel és elővigyázatta! veszélyt is jelenthetnek a felhasználáskor, foglalkozási ártalom, véletlen mérgezés, vagy pedig öngyilkosság következtében. A jól ellenőrizhető és központilag irányítható, képzett növényvédelmi szakemberekkel rendelkező állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a növényvédő szer-mérgezések száma egészen kevés. A heveny mérgezések nagy része a magán- gazdaságokban és a városi lakosoknak hétvégi kertjeiben következik be. A balesetek túlnyomó többségének az oka a megfelelő szakismeret hiánya, a nemtörődömség. A jelölés nélkül, sokszor élelmiszer-forgalmazásra szolgáló edényben tárolt és továbbadott anyag sok tragédiának volt már okozója. 1982-ben 62 esetben okoztak növényvédő szerek véletlen mérgezést. Hogyan jut a méreganyag szervezetünkbe? 1. Belé,gzéssel az anyag pora, vagy apró permet- cseppjei (széliben végzett munka). 2. Szájon keresztül; a kötelező várakozási idő előtt leszedett és elfogyasztott termény felületén, vagy belsejében levő szer, vagy az eredeti tartályból másikba, pl. boros- vagy sörösüvegbe át- töltött vegyszer, melyről elfelejtkezve, italként fogyasztják. 3. A bőrön át; az átázott, nedves ruha hosszabb időn keresztüli viselése, az izzadt, nedves bőr, nyílt seb csak elősegíti a felszívódást. Elsősegélynyújtás Amíg az orvos megérkezik: legfontosabb az anyag további bejutását megakadályozni. Átnedvesedett, szeny- nyezett ruha levetése, a bőr alapos lemosása szappanos, folyó vízzel (ha lehetőség van rá, meleg vízzel); a gyomorba jutott anyag gyors eltávolítása hány tatással. A hánytatás egyszerű módja: 3—4 dl langyos, sós víz itatása, vagy a nyelvgyök ingerlése kanállal, vagy a mérgezett saját ujjával. (A mérgezett szájába kellő önvédelem — a fogai közé helyezett pecek, fadarab, stb. — nélkül ne nyúljunk, mert súlyos harapási sérülést szenvedhetünk.) Tilos eszméletlen beteget hányhatni. Hányással csak a gyomorban lévő méreganyag távolítható el. Ha e méreg- anyag a gyomorból már továbbjutott a belekbe, eltávolítására hashajtást alkalmazunk. 2 evőkanál keserű sót, kevés vízzel péppé keverünk, majd vízzel 3 dl-re hígítjuk és megitatjuk a beteggel. Amennyiben orvosi szén rendelkezésünkre áll, 2 evőkanállal abból is keverünk az előbbi oldatba. Hatása: megköti a mérget és annak felszívódását csökkenti. A szembe jutott mérget tiszta vízzel kiöblítjük. Mutató és hüvelykujjunkkal az alsó és felső szemhéjat széthúzzuk, tiszta pohárból, arasznyi magasságból az orr felé irányítva öblítjük. Ha a fájdalom miatt szemét kinyitni nem tudja, vagy nem engedi — felszólítjuk, hogy hajtsa fejét tiszta vízzel telt edénybe és pislogjon. Fontosabb csoportjai 1. Szerves foszfátészterek (Bi 58, AFUGÁN, DITRI- FON, DIAZINON, SATOX, BASUDIN, FOSZFOTION, PHOSDRIN, WOFATOX, FLIBOL, UNIFOSZ). Mérgezés tünetei: fejfájás, verejtékezés, könnyezés, nyálfolyás, hányinger, hányás, látászavar, izomgörcsök. Elsősegélynyújtás: bőr lemosása, hánytatás. Sürgős orvosi kezelést igényel! 2. Ditiokarbamátok (ZI- NEB, DITHANE, MILTOX SPECIAL, MANEB, CUPRO- SAN SUPER D). Mérgezések tünetei: szemben idegentest-érzés, köny- nyezés, bőrön égő, viszkető érzés, hólyagos kiütés. Alkoholfogyasztás után rossz közérzet, szédülés, hányás, szapora szívműködés és nehéz légzés. Teendő: bőr lemosása, hánytatás. 3. Dindtroszármazékok (DNOC) (SEVTOX, NO- VENDA, KARATHANE). A legalattomasabb mérgek, különösen meleg időben veszélyesek. Mérgezési tünetek: orr-, garat-, légcsőhurut, gyengeség, rohamokban fellépő iz- zadás, szívdobogás, légszomj, láz. Teendő: bőrlemosás, hánytatás. Az orvos, vagy mentő megérkezéséig teljes nyugalmat kell biztosítani. 4. Bipiridil (REGLONE, GRAMOXONE). Lenyeléskor hányinger, hányás, izzadás, remegés, görcsök lépnek fel, később nehéz légzés. A bőrre került anyag fájdalmat, hólyagos bőrgyulla- dást okozhat. Teendők: óvatos hánytatás, bőr lemosása, szem kimosása után azonnali kórházi kezelés. Mérgezések megelőzése 1. Az alkalmazási, technológiai előírások, munkavédelmi óvórendszabályok gondos megtartása. A növényvédő szerek csomagolásán szerepelnek a legfontosabb tudnivalók. A „nagyüzemi használatra” jelzéssel forgalomba hozott szerek veszélyesebbek, rájuk külön előírások vonatkozhatnak, ezért csak szakember kezébe valók. 2. A kiürült göngyöleg élelmi célra nem használható. Az edény falán még alapos mosás után is visszamaradó vegyszert oldhatja a később benne tárolt alkohol, étolaj, stb. 3. Az alkohol számos növényvédő szer hatását fokozza, súlyos mérgezést produkálhat, ezért tilos a növényvédelmi munka előtt, alatt és után 6 órával szeszes italt fogyasztani. 4. A kezelt növény fogyasztásra alkalmassá csak az élelmezési várakozási idő lejárta után válik. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a növénybe felszívódó vegyszer lebomoljon. Ezért kell megfelelően kiválasztani az érési idő közelében azt a szert, melynek lebomlási ideje a leggyorsabb, tehát élelmezési várakozási ideje rövid. Figyelemmel kell lenni a köztes növényre - (takarni!), valamint a hullott gyümölcsre is. 5. A rendszeres növényvédelmi munkát végzők időszakos orvosi vizsgálata szükséges. 6. A. növényvédelmi munkához használt ruhát a többitől elkülönítve tároljuk és mossuk! B. M. A MÁV pécsi Igazgatóság Katonai és PV Ónálló Csoportja, Dombóváron tartotta meg a pécsi Vasútigazgató- ság területén működő PV egészségügyi rajok évzáró versenyét. A DVMáE Sportcsarnokban megrendezett vetélkedőn hét egészségügyi raj vett részt (Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Dunaújváros, Dombóvár, Barcs, Szekszárd). Az egyenként héttagú csapatok bebizonyították, hogy a felkészülés ideje alatt jól elsajátították mindazt az ismeretanyagot, amely szükséges ahhoz, hogy eleget tehessenek polgári védelmi feladataiknak. Ezt a jól előkészített, és teljes rendben lebonyolított versenyt szoros eredménye is bizonyította. Részletes eredmények: 1. a pécsi egészségügyi raj 62 ponttal, 2. a nagykanizsai egészségügyi raj 57 ponttal, 3. a dombóvári egészségügyi raj 56 ponttal. Magyarszéki Endre — Halász István Kiszóródás elleni védelem a mezőgazdaságban A polgári védelmi tervekben fontos helyen szerepel a mezőgazdasági nagyüzemek, és a háztáji gazdaságok tömegpusztító fegyverek hatásai által keletkezett, úgynevezett másodlagos felhő szennyezettségeinek kiszóródás elleni védelme. Az üzemi dolgozók kiképzései, a községi, városi kiállítások gyakorlati, és elméleti ismeretet adnak e témáról a lakosság széles rétegének. A mezőgazdaság kiszóródás elleni védelme komplexen jelentkezik —, mint a termelés biztosításának és biztonságának eszköze —, mely elsősorban üzemi feladat. A védelmet az üzemek műszaki-technikai színvonalának megfelelően, azzal ösz- szehangoltan kell megvalósítani. Két alapvető feladat jelentkezik, melyet elsődlegesen kell megoldani —, egyik a takarmányok, másik pedig az állatállomány védelme. Takarmányok védelménél a jelenleg is alkalmazott terménytárolási módok, így a silók, magtárak, raktárak, fóliatakarásos szenázssilók, vermelés, földtakarásos priz- mázás jelentős része a védelmi követelményeket kielégíti, ha az épületek nyílászáró szerkezetei jól zárhatók és a kitárolás helye — légzsilip- pel zárttá tehető. A szabadban tárolt szálas takarmányok védelme letakarásuk Légzsilip alkalmazása állattartó telepen Útvonal mentesítése útján valósítható meg. Erre a célra szalma, műanyagfólia, ponyva alkalmazható. Törekedni kell a szálas takarmányok bálázására, mert összepréselt szálas takarmányba a szennyeződés nehezebben hatol mélyebbre. Az állatállomány védelme az állattartási épületek kialakításával biztosítható. Mesterséges szellőztető berendezésekkel látják el az épületeket. Ahol ez nincs kiépítve', ott a követelményeknek megfelelően alkalmassá tehetők úgy, hogy a nyílászáró szerkezeteket zsákból, vagy ehhez hasonló más anyagból készített függönyökkel zárhatóvá kell tenni. A bejárati ajtókat szalma-, bálákból zárttá kell tenni, és egyet meghagyva légzsilippel le kell zárni. Nagyobb fokú védelem érhető el ha a természetes szellőzésű épületeket az üzemekben rendelkezésre álló szénszárító, vagy egyéb nagy teljesítményű ventillátorok segítségével szűrt levegőt juttatunk be az istállókba. Szűrt levegő hordóban, vagy faládában rétegesen elhelyezett salak, homok, faszén, fűrészpor, faforgács stb. felhasználásával biztosítható. Ez a feladat a háztáji gazdaságokban is jelentkezik, melyhez jelentős segítséget adnak a helyi mezőgazdasági üzemek. Fejsérfllt ellátása Alkarkötözés Nagy Zoltán A győztes raj
