Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-20 / 298. szám
1984. december 20. NÉPÚJSÁG 3 Az Országgyűlés téli ülésszaka elfogadta az 1985. évi költségvetést A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. (Telefotó) rendszer kialakítását szorgalmazta, amely az anyagi termelésben való részvételre ösztönöz. A bányavállalatok olyan gondökkal küszködnék, amelyeket önerőből nem vagy csak részben tudnak megoldani. A nehéz, veszélyes munkát manapság kevesen vállalják. Kérte az Ipari Minisztérium vezetőit: keressenek lehetőséget a bányászat kiemelt bérezésére. Forgony László (Borsod m. 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének aknásza elmondta, hogy Rudabánya határában több millió tonnás gipszes anhidritvagyom van. Ezekből az anyagokból a cement- és építőipar importra szorul. Feltárási terveikhez a pénzügyminiszter támogatását kérte. Zahorecz József (Békés m. 10. vk.), a gádo- rosi November 7. Termelőszövetkezet elnöke az utóbbi két évtized aszály okozta gondjairól beszélt. Javasolta a kormánynak, hogy az aszálykárral sújtott mező- gazdasági üzemeket részesítsék további központi kedvezményekben. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének technikusa a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről szólva megállapította: jelenleg csak a fővárosban körülbelül 30 ezer bejelentett üres munkahely van. Ezek egy részét átképzéssel, átcsoportosításokkal pótolni lehetne. A dolgozók érdekeltségét az átképzési támogatásról szóló rendelet megteremtette, ám az idén a lehetséges támogatásnak csak mintegy 15 százalékát vették igénybe. Winkler László (Győr-Sopron m. 8. vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédművezetője hangoztatta: gazdasági feladataink mellett egyre nagyobb figyelmei kell fordítanunk az emberi tényezők jelentőségére, a jó munkahelyi légkörre, a rendre és a fegyelemre. A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől együttes javaslat érkezett az Országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az Országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az Országgyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből. Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az Országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal következett : az Országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az Országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, PANORÁMA (Folytatás a 2. oldalról) Abban nem volt vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Elsősorban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül ügyelni arra, hogy ugyanazt a munkát hány ember, milyen munkaidő-kihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az árak emelése az eddiginél keményebb korlátokba ütközik. Figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi hatékonyságát és terheit, annak, hogy a fogyasztói árak a jövő esztendőben kevésbé emekedjenek, az lett volna az ára, hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetését, s ez nem lett volna helyes. Minőségi változást jelent viszont az, hogy — több év elteltével — jövőre a keresetek lépést tartanak a fogyasztói árakkal. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt néhány, a hosszabb távú fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a kö- vetkezetőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST- hez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontjából is biztató, hogy — a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján — a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyeztetés most kezdődő második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az Országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfogadását. Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk), a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásellátási osztályának vezetője olyan érdekeltségi BUDAPEST Dr. Gaál István, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban megválasztott főgondnoka szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke is. MOSZKVA A kétoldalú kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről folytatott baráti légkörű megbeszélést szerdán Moszkvában Konsztan- lyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Dominic Mintoff, máltai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. PEKING Szerda délután Pekingben Margaret Thatcher brit és Csao Ce-jang kínái kormányfő aláírta Kína és Nagy-Britannia Hongkong- megállapodását. Kína 1997. július elsején újítja fel felségjogait a területen, amely a múlt században került fokozatosan brit fennhatóság alá. majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az Ország- gyűlés elnökévé megválasztotta. Péter János Apró Antal érdemeit méltatva felelevenítette eddigi életútjának, a néphatalom szolgálatának állomásait, pályafutását. Ezután az Országgyűlés nevében sok sikert kívánt Sarlós Istvánnak felelősségteljes munkájához. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt a sokirányú segítséget, amelyet ország- gyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott, s kérte, hogy az új elnököt a képviselők támogassák munkájában. Sarlós István, az Ország- gyűlés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmat, s kifejezte reményét, hogy a Parlament tagjainak támogatásával megfelelhet majd a magas tisztség követelményeinek. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. * Apró Antal kitüntetése. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalnak, az Országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. KAIRÓ Az elmúlt évek egyik legnagyobb jelentőségű magyar-egyiptomi üzletkötésére tettek pecsétet szerdán Kairóban. Az AGROIMPEX mezőgazdasági és külkereskedelmi vállalat meghatal- mazottai és az Egyiptomi Közellátási Főhatóság elnök- helyettese, dr. el-Amir miniszterhelyettes kötötték meg azt a szerződést, amelynek értelmében hazánk huszonnyolcezer tonna nyers napraforgóolajat szállít Egyiptomnak a jövő esztendő végén, illetve 1986 elején. Befejeződtek a magyar- szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar- szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek írták alá. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagál- lamok 1984. júniusi felső szintű gazdasági értekezletén és az októberi KGST-ülés- szakon született megállapodások, valamint a novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon meghatározott feladatok teljesítésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tennivalók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági terveinek 1986—1990. évi koordinációjával összefüggő teendőket. Az elmúlt év során jelentősen előrehaladt a tervek egyeztetése, a következő ötéves tervidőszak kölcsönös szállításainak jelentős részét már egyeztették. Folyamatban van a jelenleg érvényben levő több mint 30 gyártásszakosítási és kooperációs egyezménynek a következő ötéves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új megállapodások kötése. Az ülésszak kiemelten foglalkozott öt ágazat — az autóipar, a hajógyártás, a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártás, és a petrolkémiai ipar területén megvalósuló együttműködés helyzetével és a közös teendőkkel. Megállapították, hogy különösen az autóipar területén kell a kedvező lehetőségeket kihasználni az együttműködés további bővítésére. Az ülésszakon megbízták a két ország illetékes minisztériumait és országos főhatóságait, hogy a többi ágazatban is mérjék fel a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítésének lehetőségeit, és ennek eredményét már a két ország közötti tervegyeztetés során vegyék figyelembe. A bizottság ülésén foglalkoztak a két ország műszaki-tudományos együttműködésére vonatkozó előírások, eljárási szabályok korszerűsítésével. Részletesen elemezték a tartalékalkatrészszállítás helyzetét. Egyetértettek abban, hogy ß szerződéses fegyelem erősítésére a két ország közötti kapcsolatokban a KGST-n belüli általános szabályokon túlmenő szigorúbb előírásokat, szankciókat alkalmaznak az alkatrészszállítások terén, a késedelmek és lemaradások, a nem szerződésszerű teljesítés eseteiben. Megállapították, hogy ennek jelentősége túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. A tárgyalásokon elfogadták azokat a mintaszerződéseket, amelyek alapján a vállalatok és az egyesülések közvetlen kapcsolatokat létesíthetnék egymással. Ezzel egyidejűleg a kormányszervek szorgalmazzák és támogatják a két ország gazdasági szervezetei közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok létrejöttét. A felek eredményesnek ítélték meg a magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Folyamatban van a Likinói Autóbuszgyár rekonstrukciója, s egyezményeket írtak alá a moszkvai cipőgyár és a krasznodári bútorgyár korszerűsítéséről. Az ülésszakon előkészítették magyar vállalatoknak újabb szovjet üzemek — többek között élelmiszer, könnyű- és vegyipari vállalatok — műszaki felújításában való részvételét. Megbízást adtak a két ország illetékes szerveinek, hogy még a tervegyeztetés lezárása előtt részletesen mérjék fel az együttműködés további szélesítésének lehetőségeit ezen a területen is, és dolgozzák ki a komplex szállítások programját. A bizottság áttekintette az 1984. évi árucsere-forgalmi előirányzatok teljesítését és intézkedéseket fogadtak el az áruszállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, a lemaradások pótlására, a szállítások ütemezésének javítására. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Nyikolaj Talizin találkozott a kormány több tagjával, a Magyar Posta elnökével, meglátogatott híradástechnikai és elektronikai üzemeket és intézményeket. Nyikolaj Talizin és a szovjet küldöttség szerdán elutazott hazánkból. A repülőtéren a delegációt Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetun ó budapesti nagykövete is. Változik a napilapok megjelenési rendje Az ötnapos munkahét általánossá válásának megfelelően 1985. január elsejétől változik a napilapok megjelenési rendje. A hétvégi tartalmasabb szám változatlanul szombaton jut el az olvasókhoz. Az országos és a megyei napilapok következő száma vasárnap helyett hétfőn jelenik meg. A változás lehetővé teszi, hogy az olvasók hétfőn a többi munkanaphoz hasonló tájékoztatáshoz jussanak. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól vasárnap reggel kerül kiadásra. A lap neve Vasárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése változatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat a Posta a városokban és a nagyobb településeken utcai árusítás- Sell terjeszti. A napilapok kiadásának változásával egyidejűleg a rádió és a televízió bővíti vasárnapi hírszolgáltatását. Megalakult a Tolna megyei területi ipari bizottság Tegnap, december 19-én az MSZMP megyei székházában megalakították a Tolna megyei területi ipari bizottságot. Az ülésen jelen voltak Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Czipper Gyula, az ipari miniszter helyettese, s megyénk jelentős üzemeinek vezetői. Az ipari bizottság tennivalóiról a miniszterhelyettes adott tájékoztatót. Az a célja a bizottságnak, hogy segítse a KB határozataiból eredő feladatok gyakorlati végrehajtását, folyamatosan véleményezze a megye üzemeinek tevékenységét, s elemezze a megye iparának fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. A bizottság az Ipari Minisztériumnak mintegy tanácsadó testületé, rendszeresen üléseket tart, amelyeken aktuális gazdasági kérdéseket tárgyal, jövőre három alkalommal tanácskoznak. Az Ipari Minisztérium javaslatára elnöknek Zsigovits Ferencet, a Szekszárdi Mezőgép Vállalat igazgatóját, titkárnak Márkus Istvánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét bízták meg. A bizottság tagjainak száma huszonegy.
