Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-20 / 298. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 298. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 20., csütörtök EGYHETES Önkormányzat A KOLLÉGIUMBAN (4. old.) KÖRKÉRDÉS — TÉESZEKBEN (5. old.) KÉZILABDA KÖZÉPISKOLÁS KUPA (6. old.) A SZEKSZÁRDI NÉPTANCEGYÜTTES NÉVADÓ MŰSORA (4. old.) Szerdán ülést tartott az Országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költség- vetésről szóló expozét. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli: az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét a jövő évi tervnek megfelelő hatékony, gazdaságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőben Hetényi István. — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmúlt években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munkából kivette a részét. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. Tekintettel arra, hogy több százezer családnak nagyobb gondjai vannak a tekintetben, miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonal-politikai intézkedéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és a többgyermekes családok javára. A népgazdaság idei fejlődése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás és felhalmozás kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5%. Mindkettő kissé meghaladja a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az adóságállomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot, így mód nyílik arra, hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaság- fejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Üj vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bűvölhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfél —két százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednék, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogszabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adóikról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jelenleg nyereséggel arányosan fizetendő város- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális összegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozamkövetelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle külön adó. külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett keresetszintszabályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adómérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk lehetőségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket és megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakás-építés további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig szükségessé teszi, hogy 1985-től elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költség- vetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában. A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások és adóvisszatérítések. Tovább kell haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatásók leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, amelyek hosszabb ideig nem tudnak a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot akoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már iöbb éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1- től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban ‘ való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyer- meg egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-től több vonatkozásban módosul a táppénz- rendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az ‘egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondatta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre, toldaléképítésre, és több külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit és lehetőségeit is bővítjük a jövőben. Ezek köl- csöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hetényi István pénzügy miniszter expozéját tartja. (Telefotó) Az Országgyűlés téli ülésszaka elfogadta az 1985. évi költségvetést
