Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-18 / 296. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 296. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 18., kedd Mai számunkból MILYEN IS AZ A BIZONYOS SZÉK? (3. old.) A VISSZAVÁGÓN IS A SZEOL AK NYERT (5. old.) LABDARÜGÓOSZ ’84 (6. Old.) (3. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÓ Képviselőt vagy hivatal? Milyen tennivalók vannak a tanácsok és a szak- igazgatási szervek kapcsolatának továbbfejlesztésében? A kérdés időszerűségét erősíti, hogy napjainkban fontos a közéleti demokratizmus fejlődése. A tanácstestületek legtöbb döntését a szakigazgatási szervek készítik elő. Tevékenységük szakszerű, általában jó szakmai színvonalat tükröz. Gyakran hiányzik azonban belőle az előkészítés során felmerült különböző, és az előterjesztő szándékától eltérő vélemények feltüntetése. Az is előfordul, hogy már az előkészítés során meggyőzik a tanácstagokat, bizottságokat a szak- igazgatási szervek megítélésének helyességéről, és így a tanácstestületnek nincs módjában eldönteni, hogy a különböző véleményekből melyiket fogadja el. Előfordul, hogy nem minden tanácstagot kérdeznek meg a tanácstestület főbb döntésének előkészítése során. De van jó példa is. Egyes tanácsoknál — különösen a lakosságot közvetlenül érintő döntéseket megelőzően — széles körű közvélemény-kutatást tartanak. Például arról, mi a véleményük a helyi közlekedésről, hogyan lehetne azt javítani. Néha az idő is sürgető. Viszonylag későn fejeződik be az előkészítés, eljön a döntés ideje, és a testületi tagok ilyenkor inkább vállalják a döntés felelősségét, mintsem ismét visszaadnák az előkészítőknek a szűkkörű véleményt tartalmazó előterjesztést. Nagy jelentőségű gazdasági, társadalompolitikai kérdésekben, például éves és középtávú tervek meghatározásánál a tanácstagok nagy terjedelmű előterjesztéseket, számokkal is alaposan megtűzdelt javaslatokat kapnak, amelyek nem eléggé közérthetőek. Ezért aztán az ilyen napirendeket tárgyaló tanácsülések a kelleténél csendesebbek, nem megfelelő az aktivitás. A felszólaló tanácstagok isi elsősorban saját területük kisebb-nagyobb gondjaival foglalkoznak, és ilyen előkészítés után valójában aligha lenne lehetséges, hogy a vita az egész település fejlesztésének összefüggő kérdéseire kiterjedjen. A jövőben tehát az ilyen jelentős tanácsi döntések során célszerű, ha a tanács először megfogalmazza például a település fejlesztésére, az ellátás javítására szolgáló elképzeléseit, kir alakítja koncepcióját, ennek alapján a szakigazgatási szervek hozzáfognak a részletes tervek kialakításához, és ezt követően a tanács dönt a végleges tervekről. A tanácstestületek általában a legfontosabb helyi és területi (megyei) feladatok megoldásáról tárgyalnak. Időnként mégis előfordul, hogy a település (a megye) életében jelentős ügyeket nem a tanács, hanem a végrehajtó bizottság tárgyal. Ezen a gyakorlaton úgy szükséges változtatni, hogy a közösséget érintő fontos gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben mindig és kizárólag a tanács döntsön. így például azokat a közlékedési, szolgáltatásfejlesztési koncepciókat, amelyeket egyes helyeken a vb fogadott el, a tanács határozza meg a jövőben. Ügy vélem, hogy a felsoroltak is jelzik, a tanácsok döntési gyakorlatában is van még tennivaló. Azt kell elérni: a döntések során az eddiginél jobban támaszkodjanak a lakosság véleményére, érzékeltessék az üléseken az eltérő érdekeket, hogy mindennek tuda- ' tában döntsenek a tanácstagok. Mindez azt is mutatja, hogy célszerű nagyobb figyelmet fordítani a döntések előkészítő szakaszára. A tanács bizottságai, a tanácstagi csoportok, a tanácstagok, a falugyűlések, jövőre az elöljáróságók mind szélesebb körben vegyenek részt ebben. Nagyobb szerepet kell szánni a nyilvánosságnak. A lakosság már az előkészítés szakaszában ismerje meg, hogy milyen fontosabb ügyekben készül dönteni a tanács, és közvetlenül vagy tanácstagja útján legyen lehetősége véleményt is mondani. Ha ily módon történik a felkészülés a tanácsülésekre, akkor lesz lehetőség az érvek és ellenérvek alapján választani a különböző véleményekből. Ezek tehát a döntések változatati is jelentik. Rendszeres megjelenésük és érvényesülésük a tanács testületi munkájában nagy előrelépést jelenthet. Arra is vigyázni kell, hogy egy-egy településen vagy annak részén alakult tanácstagi csoportok ne „döntsék el” egymás között és előre, mit képviseljenek a csoport tagjai a tanácsülésen. A közös érdekeket persze megfogalmazhatják, hangot is adhatnak ezeknek a tanácsülésen, de ez ne akadályozza, hogy eltérő és egyéni vélemények is elhangozzanak ott. A már elhatározott döntések túlnyomó többségét a szakigazgatási szervék hajtják végre. Ha úgy tetszik: a hivatalok. A végrehajtás általában következetes, szakszerű és alapos. A tanácstestületék azonban túl sokat bíznak a végrehajtásból a szakigazgatásra. Nem arról van szó, hogy csökkentsék felelősségüket, hanem arról, hogy kísérjék figyelemmel — bizottságaik, egyes tagjaik útján — a végrehajtást, segítsék észrevételeikkel, javaslataikkal, ha kell tevőlegesen saját munkájukkal. Hiszen a tanácstagok tapasztalatai, a részletek konkrét ismerete csak hasznára válhat a „hivatal” munkájának. Hasonló a helyzet az ellenőrzéssel. A tanács tevékenyen vegyen abban részt, és minősítse is ezáltal a szakigazgatási szervek munkáját. Ily módon teljesülhet a cél: miszerint a szakigazgatási szervek tevékenységének értékelésében az az elsődleges, hogyan segíti a testületek munkáját, hogyan érvényesíti azok döntéseit. P. I. Gorbacsov és Thatcher megbeszélései Cheqeersbei Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher találkozása Chequersben, a brit kormányfő hétvégi rezidenciáján. (Telefotó) Mihal Gorbacsov, az ŐZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa Külügyi Bizottságának elnöke, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik Nagy-Britanniában, vasárnap öt órát töltött Chequersben, Margaret Thatcher miniszterelnök hétvégi rezidenciáján. Thatcher asszony munkaebéden, majd a tervezettnél hosszabb, háromórás eszmecserén látta vendégül a szovjet vezetőt. Az ebéden mind szovjet, mind brit részről több képviselő, illetve kormánytag vett részt — később az eszmecsere a tanácsadók legszűkebb körére korlátozódott. Szovjet részről tárgyszerűnek, brit részről barátinak és oldottnak írták le » találkozót. Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov véleménycseréjén kiemelt hely jutott a kelet—nyugati kapcsolatoknak és a fegyverzetkorlátozásnak. A mindkét oldali tájékoztatóból ítélhetően nem volt egyetértés a jelenleg tapasztalható feszütség okainak azonosításában — de mind a brit miniszterelnök, mind vendége egyetértett abban, hogy gyakoribb érintkezésre, szorosabb kapcsolatokra van szükség, mert egyetértés és bizalom csak ilyenformán érhető el, vagy növelhető éppen. Szovjet részről nyugtázták, hogy Nagy-Britannia a feszültség csökkentésében érdekelt és a maga részéről sikert kíván a szovjet és az amerikai külügyminiszter január elején, Genfben esedékes tárgyalásaihoz. Mint brit illetékesek elmondották, abban az üzenetben, amelyet Mihail Gorbacsov nyújtott át Thatcher(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács hétfői ülésén jóváhagyta az 1985. évi népgazdasági tervet. Kijelölte a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg jóváhagyta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Tudománypolitikai Bizottság jelentését az agrárkutatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács és bizottságai, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1985. első félévi munkatervét. Mintoff Moszkvában A szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Dominic Mintoff, a Máltai Köztársaság miniszterelnöke. A magas rangú vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, külülgyminiszter fogadta. EZÜSTUASARMAP ’84 A karácsony közelsége, s az ünneppel együtt járó ajándékozási láz a bevásárlóvasárnapon sokunkat pénzköltésre csábított. Megye- szerte nagy forgalmat bonyolítottak le az üzletek — állapítottuk meg tegnapi körkérdésünk után. A szekszárdi Skála Áruház ezüstvasárnapi bevétele mintegy 28,5 százalékkal meghaladta az előző évit. Iparcikkekből 14,5, ruházati cikkekből 50, divatáruból 43,2, konfekcióból 49, cipőből 42, méteres lakástextilből 89 százalékkal növekedett a forgalom a tavalyi bevásárlóvasárnaphoz viszonyítva. Keresettek voltak az olcsóbban árult gyermek-sífelszerelések, a fémvázas szánkók, a rádiós magnók, a divat-, a kötöttáruk, a felöltők, kabátok, szőnyegáruk és a különböző híradástechnikai berendezések. Hiány volt színes televízióból, illetőleg tv-játékból. Gyerekek az ünnepi kirakatnál A szekszárdi Korzó Áruház forgalma is mintegy kétszázezerrel volt több az előző évihez viszonyítva. Keresett áruk közé tartoztak a férfiingek, pulóverek, zoknik, férfialsónemű, női kabátok. Hiányzott az olcsó férfipizsama, a meleg alsónadrág és a női háromnegyedes és feles kabát. Az illatszerosztályon a különböző ajándékféleségek mellett az ébresztőórákat, faliórákat, karórákat vásárolták legtöbben, a márkás öngyújtók viszont hiányoztak. A Korzóban 20 százalékos engedménnyel árusították a női csizmákat. Fogyott a nyakkendő, a kesztyű, a dobozos zsebkendő, az ernyő, a női hálóing, a harisnyanadrág, és a férfipénztárca ... Keresett Volt, de hiányzott a férfiköntös, a kalap, a gyermek vállas ing és bakfispizsama. A szekszárdi Otthon Áruház a tavalyi ezüstvasárnaphoz viszonyítva 130 ezerrel növelte forgalmát. Rádiós magnó, olcsó lemezjátszó, hanglemezek, konyhai robotgépek, szobamérlegek, teflonedények, import kések, evőeszköz-készletek találtak leginkább gazdára. Hiány volt gőzölős vasalóból, színes televízióból és tv-játékból. A dombóvári Napsugár Áruház forgalma 20 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. Ezüstvasárnapon kedvezményesen árulták a tüzeléstechnikai berendezéseket, 40—50 százalékkal olcsóbban adták a csizmákat, 30 százalékos kedvezményt adtak a női kombinékra, férfi fla- nellingekre, és 30—40 százalékkal olcsóbbak voltak a háztartás-felszerelési áruk. Az áruházi csere keretén belül az NDK-ból érkezett zoknik, harisnyanadrágok biztosították a nagyobb váA szekszárdi Skála lakástextil-osztálya 89 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a tavalyinál lasztékot. Dombóváron is hiányzott a színes televízió, az automata mosógép, a fekete-fehér televízió és a mélyhűtő. A paksi áfész-áruház forgalma 165 ezer forint volt, ami csak tízezerrel több, mint az előző évi. Kötött- és divatárut, felsőruházati cikkeket, konfekcióárut, rádiót, rádiós magnót, kávéfőzőt kerestek és vásároltak leginkább. Pakson is hiányzott a színes televízió és a tv-játé- kok. A bonyhádi áfész-áruház az idén 5 százalékkal magasabb forgalmat ért el a tavalyinál. Legkelendőbbek voltak a divatáruk — fehérnemű, kötöttáruk, a gyermek- és bébiruházat —, valamint vegyesiparcikkből a különböző üveg- és porcelánáruk, a kisebb háztartási gépek. Hiányzott a színes televízió, a tv-játék és a sztereómagnetofon. A dunaföldvári Skála Áruházban 753 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez 30 százalékkal több, mint a tavalyi ezüstvasárnapi forgalom. A vásárlói igényeket ki tudták elégíteni. Konfekció- termékek között keresettek voltak a férfipantallók, az öltönyök. A női csizmákat 40 százalékos engedménnyel árulták. Színes televízióból többet is el tudtak volna adni. A Köp—Ka áfész tamási áruháza is megfelelő árukészlettel és áruválasztékkal várta a vásárlókat. Az üzlet 360 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Kelendőek voltak a 20 százalékos kedvezménnyel árusított csizmák, a 30 százalékkal kevesebbért kínált férfiingek, valamint a 30 százalékkal olcsóbban kínált játékok. Sokan vásároltak különféle kisebb ajándékokat is.
