Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-01 / 282. szám

1984. december 1. “iRrtEPÜJSÄG 13 Támadnak a fogkrémkígyók Deák Mór: Ráolvasó élj lompos hajnallal — benned nő miniden dal ágaskodj fejszévé — kis vessző csap ketté iában légy évgyűrű — vérein vágy: tűzsűrű horgadjál sascsőrré — csikordulj emberré! Hogyan történhetett? — iMost először nincs a há­zi feladatodban egyetlen hi­ba sem. Hogy történt ez Ot­tó? — Az édesapám elutazott, tanító úr. Történt egyszer, hogy Zsol­ti unokatestvére, Gergő is­mét Röjtökmuzsajon vendé­geskedett. Mikor már ked­vükre elcseverésztek, anyu elküldte őket a vegyesboltba, néhány apró dolgot megvá­sárolni. Vettek többek között egy tubus fogkrémet is, amit Gergő semmiképen nem akart betenni a kosárkába, inkább a kezében hozta, mert érdekes képek voltak a dobozán. Ahogy lóbálja út­közben a fogkrémet, érzi ám, hogy valami nyaldossa a le­csüngő kezét. — Hess innen, Bitó! — toppantott egyet, mert koráb­ban már emlékezetes talál­kozója volt a környék rossz hírű kutyájával. Bitó kereket is oldott, s akkor úgy tűnt, ezzel be is fejeződött a dolog. De való­jában. .. Szóval az esti für­dés után Gergő a fürdőszo­bában a tükör előtt áll, s a fogmosáshoz készülődik. Fel­tűri a pizsamája ujját, meg­nedvesíti a fogkeféjét és nyomja rá a krémet a dél­előtt vásárolt tubusból. Ahogy előbuggyan a tubusból a ró­zsaszín fogkrém, a kefén már szürkés-fekete színre vált. S mintha magától kúsz- na-csúszna tovább. Gergő már nem nyomja a tubus ol­dalát, mégis jön belőle egyre a fogkérm és feketedik. Most valami borzalmas tör­ténik, sok apró részre válik szét a fogkrémcsövecske. Ezek az apró részek fickán- dozni kezdenek, össze-vissza tekergőznek, ugrándoznak, mintha apró kígyók lenné­nek. Valójában azok is, fog­krémkígyók. Halkan sziszeg­nék és egyszerre ellepik Ger­gőt. Felmásznak a lábán, be­csúsznak a pizsamája alá, már az oldalát csiklandoz­zák. A kisfiú kétségbeeset­ten felüvölt, ide-oda csapkod magán, rázza a pizsamáját, hátha kiesnek belőle az un­dok férgek. Mindhiába! Nem tud szabadulni tőlük. Erre ledobja a pizsamáját, magá­ra nyitja a kézi tusolót, majd nagy sikoltozással ki­rohan a fürdőszobából. Anyu meg Zsolti el nem tudják képzelni, miért rohangál Gergő vizesen és meztelenül az előszobában. Mikor el­mondja a kígyók megjele­nését, akkor mindannyian visszamennek a fürdőszobá­ba, de bizony a kígyók nin­csenek sehol, ám a fogkrém- csíkocskák szanaszét hever­nek a földön, a csempén, a mosdón. Bukfenc, a szőrgom­bolyag kis puli a levegőbe szippantott, s azt mondta, biz­tosan tudja, hogy Bitó nem járt a fürdőszobában, de a szaga összetéveszthetetlenül itt terjeng. Ennek más oka nem is lehet, minthogy párt­fogójával, Csótány nénivel, a Dumakavics utoai bűbájossal együtt főzték ki ezt a kígyó, parádét. 'Anyu feltörölte a fogkrém- kocskákat, a rongy kikerült a szemétdombra. Szép hold­fényes éjszaka követte az es­tét. Szinte fehér éjszaka volt, olyan szépen ki lehetett ven­ni mindent a hold fényé­ben. Zsolti felébredt úgy éj­féltájt, s mintha valami az ablakhoz húzta volna. Kite­kintet, s Bitó kapirgált a szemétdombon. Aztán hal­kan nyüszített és fürgén megindulták utána a fog­krémkígyók. Bitó kivezette őket a kertből. Anyu nem akart hinni Zsoltinak más­nap, csak akkor ámult el, mikor látta, hogy a kidobott fogkrémes rongyon semmi nyoma nincs, hogy vele tö­rölte fel a fürdőszobát. Mont már kétségtelenné vált, a fogkrémkígyók táma­dása Bitó bosszúja volt. így akarta visszafizetni Gergő­nek, hogy korábban Bukfenc védelmében Gergő alaposan megbarapta őt, még védőol­tást is el kellett szenvednie emiatt. Másnap újabb tubus fog­krémet vásároltak a vegyes­boltban. Most már nem Ger­gő lóbálta, bekerült a kosár­ka aljára. Nem mondom, Bitó ismét megkörnyékezte őket, de most Bukfenc olyan sűrű ugatással fogadta, hogy a rossz hírű jobbnák látta, ha nem próbál megint szeren­csét, s eliszkol, mielőtt ma­gára vonná a falubeliek ha­ragját. Gergő az esti fürdés után fogmosásra szánta el magát ismét. Egy kicsit félve csa­varta le a fogkrém kupakját, ki tudja meddig ér Bitó csa­lafintasága. De a fogkrémkí­gyók nem bújtak elő. S mi­kor Gergő megjelent a für­dőszoba-ajtóban, hát olyan fehér fogakat villogtatott, hogy az egész család a cso­dájára járt. AtAnyi lAszlö Szellők szárnyán Kétszer annyi utast szállíthatna, mint h mai egytör- zsűek Stílszerűbb lenne azt ír­nunk: tervek szárnyán. A repülőgépHgyártó ipar terve­zőműhelyeiben ugyanis nem egy, ma még enyhén szólva meghökkentőnek, sőt pilla­natnyilag szinte kivihetet­lennek tűnő elképzeléssel, újítási javallattal, műszaki gondolattal foglalkoznak a szakemberek. Ilyen például a körgyűrű -iszár n yú repülő­gép. A kreáció a Lockheed cég mérnökei szerint az ez­redforduló évei körül válhat valósággá. A másik tervezetet szintén a Lockheed konstruktőrei vetették fel. Itt tulajdonkép­pen két Jumbo Jet óriásgép összekapcsolásáról lenne szó. Az ötlet magyarázata — né­mi leegyszerűsítéssel — az, hogy a dupla repülő a szá­mítások szerint ugyanannyi utast szállíthatna, mint két normális, mostani gépmadár. Ez az elgondolás az ezredforduló éveiben válhat va­lósággá Kíváncsi vagy? Amikor a cukor még drága csemege volt A cukor, mély napjaink­ban a gyakran fogyasztott alapvető élelmiszercikkek kö­zé tartozik, 1800 körül drága csemege volt, mely csak a gazdagok asztalaira került, vagy az orvostudományban alkalma'zták. Egy főre eső fogyasztása évente nem le­hetett több egy kilónál. A cukrot akkoriban kizárólag a tengerentúlon, cukornádból állították elő, mint barna „nyersoukrot” hozták Euró­pába és az észak-európai tengeri városok cukrászdái­ban finom fehér áruvá dol­gozták fel. A cukor csak a répatermesztés németorszá­gi fellendülésével, a múlt század második felében vált lassanként általános fogyasz­tási cikké. Ez a fejlődés 200 évvel ez­előtt kezdődött, amikor Franz Oarl Adhard, a po­rosz tudományos akadémia fizikai osztályának igazga­tója Berlin melletti birtokán, Oaulsdorfban kísérletezni kezdett cukortartalmú takar­mányrépa telepítésével és termesztésével. Kemény küz­delmébe került, míg elgondo­lásából végleges győzelem lett. Az európai kontinens álla­mai, például Poroszország a drága tengerentúli importra voltak utalva és a tengeri nagyhatalmaktól függtek. II. Frigyes és III. Frigyes Vil­mos porosz királyok ezért arra törekedtek, hogy a gyarmati élvezeti cikkeket — a cukron kívül a kávét, a teát és a dohányt — belföldi termékekkel pótolják. A pótamyagok keresését lé­nyegesen befolyásolta egy történelmi esemény: 1791. augusztus 23-én Santo Do­mingo szigetén (ma Haiti), az akkoriban legnagyobb cu­korszigeten rabszolgafelkelés tört ki, és az összes cukor­nádültetvény és oukorgyár megsemmisült. A cukor hi­ánycikké vált a világpiacon, az árak csillagászati magas­ságokba szöktek. Achard hivatali elődje, Marggraf már 1747-ben arra a felfedezésre jutott berlini laboratóriumában, hogy a takarmányrépa ugyanazt a cukrot tartalmazza, mint a cukornád, csak sokkal ki­sebb koncentrációban. Tanít­ványának, Franz Carl Ach- ardnak jutott az a feladat, hogy ezt a felfedezést a gya­korlatban hasznosítsa. Achard zseniális, rendkí­vül sokoldalú tudós volt, aki munkája során mindig a gyakorlati célt tartotta szem előtt. Osztályozási és ter­mesztési kísérleteinek ered­ményeit még ma is tiszte­let övezi. A porosz állam támogatá­sával Achard birtokot vásá­rolt és ezen létrehozta a vi­lág első répacukorgyárát, mely 1802 márciusában kez­dett üzemeilini. Működésének egy ideig kedvezett a kontinentális zárlat, melyet jénai és auer- stedti győzelme után 1806- ban Napoleon rendelt el, hogy megtörje Anglia keres­kedelmi monopóliumát. Eb­ben az időszakban Porosz- országban, Franciaországban, Oroszorszában és más álla­mokban számos répacukor­gyár létesült, melyek azon­ban Napoleon bukása után rövidesen áldozatul estek az erős konkurenciának. A répacukoripar győzelmi menetét azonban többé már nem lehetett feltartóztatni. 1830 után viharos fejlődés indult meg, mely mind a mezőgazdaság, mind a vegy­ipar fejlődésére termékenyí­tőén hatott. A TOLNA MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VÁLLALAT gazdasági igazgató-helyettesi Állás betöltésére pályázatot hirdet. Feltétel: számviteli főiskola, vagy közgazdasági egyetemi végzettség, 5 éves számviteli gyakorlat. A pályázatot önéletrajzzal és az eddigi szialkmai tevé­kenység részletes ismertetésével 1984. december 12-ig lehet benyújtani a vállalat igazgatójához. A vállalat címe: TOLNATERV, Szekszárd, Ybl M. u. 3. 7100. (76) A Városgazdálkodási Vállalat raktáros és raktári anyagkiadó beosztásokba gyakorlattal rendelkező dolgozókat keres felvételre. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezés: Szekszárd. Hunyadi u. 4. (72) A paksi Városi Tanács V. B. Költségvetési Üze­me A Városgazdálkodási Vállalat felvételt kézi hirdet úttisztítókat AUTÓSZERELŐ ÉS AUTÓ­VILLAMOSSÁGI SZERELŐ MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. keres felvételre Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet a mun­kaügyi előadónál. Paks, Tolnai u. 21. Telefon: 11-679. (70) Jelentkezhetnek: férfi­ak, nők, nyugdíjas és nem nyugdíjas dolgo­zók. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (68) A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Mgtsz 1984. december 5-én (szerdán), délelőtt 9 órakor a Csapó-pusztai telepén az alábbi épületek árverezését tartja: i 1 istálló. 2 Juh Hód oly. 1 calköístöllö. 2 kukorica göre Találkozás: reggel 8 órakor a központi irodában. (73i A paksi költségvetési Üzem felvételt hirdet hajóvezető és matróz munkakörbe Jelentkezni lehet: a kommunális részlegvezetőnél. Paks, Tolnai u. 21. Telefon: 11-679. (35)

Next

/
Oldalképek
Tartalom