Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-01 / 282. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 282. szám ARA: 1,80 Ft 1984. december 1., szombat II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető ré­sze megállapítja: Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusán el­fogadott határozatoknak meg­felelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szo­cialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet ki­egyensúlyozott. Népünk béké­ben, biztonságban él, magáé­nak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt évek­ben is gyarapodott az or­szág, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt betölti társadalom- irányító szerepét, felelősség, gél szolgálja a népet, a szo­cialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reá­lisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxiz- mus-leninizmus alkalmazá­sával, az ország adottságai­nak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával népünk alkotó erejében bízva dol­gozza ki a milliók boldogulá­sát segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a XIII. kong­resszus hagyja jóvá az elvég­zett munka értékelését, erő­sítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus fel­adata, hogy a párt egész tag­ságának részvételével, s a ha­záért felelősséget vállaló ál­lampolgárok közreműködésé­vel kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésé­nek. a szocialista építés foly­tatásának világos program­ját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet min­den területén következetes munkával feltárjuk és hasz­nosítsuk a szocialista rend­szerben levő hatalmas erő­forrásokat: népgazdaságunk teljesítőképességének növelé­sével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg­teremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmé­nyek javításának a társadal­mi igazságosság jobb érvé­nyesítésének anyagi feltéte­leit; demokratikus intéz­ményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében to­vább erősítsük a nemzeti egységet. 0 A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szo­cializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye hatá­rozza meg. Ugyanakkor a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok közös ér­deke, hogy a két világrend- szer küzdelme a békés egy­más mellett élés keretei kö­zött folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkí­vül sok tömegpusztító esz­köz halmozódott fel, a né­pek közös érdeke a béke meg­őrzése. a fegyverkezési ver­seny megállítása, a termo­nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a további­akban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politi­kájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a ked­vezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehető­ség az emberiséget fenye­gető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség ereje és következetes békepolitikája. A világbéke megőrzésének jelentős té­nyezője a Varsói Szerző­dés szervezete. A szocialista országok, a békéért síkra- szálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politiku­sok erőfeszítéseinek ered­ményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízha­tunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közös­ségének szilárd tagja. Külpo­litikájának a jövőben is leg­főbb célja, hogy hozzájárul­jon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nem­zetközi feltételeket teremt­sen a szocialista építőmun­kához. Hazánk számára kü­lönösen fontos Európa béké­jének és 'biztonságának meg­óvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes részt ve­vő állam népének javát szol­gáló megállapodásokat érje­nek el. Közös elveink alapvető ér­dekeink és céljaink azonossá­ga jegyében továbbfejleszt­jük kapcsolatainkat a testvé­ri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőran­gú nemzetközi érdekünk — a magyar—szovjet barátság el­mélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk füg­getlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbizto­sabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre jut­tatja, hogy pártunk, né­pünk szolidáris a fejlődő or­szágokkal, és támogatja a de­mokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakít­ja. Külpolitikai tevékenysé­günk eredményességének leg­fontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társa­dalmi rendszerünk szilárdsá­ga. a szocializmus sikeres építése. 0 Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövet­kezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politi­kánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélese­dett a szocialista demokrá­cia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szö­vetkezeti — tulajdona. Szo­cialista rendszerünk erősíté­se megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, foko­zott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Ál­lamunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osz­tályainak és rétegeinek köze­ledési folyamata nagymér­tékben előrehaladt. Az élet- színvonal, a műveltség, az életmód területem azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövő­ben is következetesen mun­kálkodni kell. Szövetségi politikánk válto­zatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és ré­tegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítése­inket. hogy társadalmi és gaz­dasági eszközökkel könnye­sünk a nők összetett gondja­in. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsí­tott igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy fele­lősen vehessenek részt az or­szág fejlődését szolgáló fel­adatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására, és gyarapodá­sára. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedé­kek a néphatalom kivívásá­nak, a szocializmus megala­pozásának és építésének ré­szesei váltak. Fontos társa­dalmi érdekünk, hogy ta­pasztalatikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell tö­rekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink el­éréséért. Népünk javát szol­gálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuk­nak tekintik a Magyar Nép- köztársaságot. Természetes­nek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsola­taikat. Hasonlóképpen ter­mészetes Igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állam­polgárai is ápolhassák anya­nyelvűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hoz­zájáruljanak népeink barát­ságának, országaink együtt­működésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népes­ség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a szá­ma növekedjen, a korösszeté­tel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy ál­lamunk és társadalmunk job­ban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt évekhen to­vább erősödött szocialista ál­lamunk, amelynek a jövő­ben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmá. nyok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Az állam­polgárok nagy többsége tisz­teletben tartja a törvénye­ket, erkölcsi normáink sze­rint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jo­gait. Ugyanakkor szaporod­nak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő je­lenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a köz­vélemény támogatására . is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e ne­gatív jelenségek visszaszorí­tásáért. 0 A gazdasági építomunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpoli­tikai irányvonalnak megfele­lően fejlődött. Ez dolgozó né­pünk szorgalmának, tehetsé­gének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős ered­ménye. Az elmúlt öt esztendő gaz­dálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképessé­günk megőrzéséért folytat­tunk. Az erőfeszítések ered­ménnyel jártak. A párt- és az állami veze­tés az elmúlt években ered­ményesen irányította az or­szág gazdasági életét. A XII. kongresszuson kitűzött leg­főbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A következő években élén­kíteni kell a gazdasági fej­lődést. Az intenzív gazdálko­dás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gaz­daságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasá­gi növekedést kell elérni, amely lehetővé .teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-mű­szaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. (Folytatás a 2. oldalon.) Negyven éve szabadult fel A 4. gárdahadseregnek megszab­ták, hogy legkésőbb december 5-én foglalja el a Dunaföldvár—Felső­I nyék—Kapoly terepszakaszt. E fel­adat végrehajtásában nagy szerep várt a dunai flottillára. A flottilla I. dandárját utasították, hogy Ger- jen körzetében tegyen partra egy deszantot — a 83. tengerészgyalo­gos dandár pgy zászlóalját —, fog­laljon hídfőállást, juttassa a nyugati partra a dandár többi egységét, és a 232. hadsereg közvetlen lövész­hadosztályt. A 83. dandárnak megparancsolták, hogy biztosítsa a hídfőállást az északi irányú támadáshoz. A flottilla dandárja 1944. december 1-én éjjel tü­zérségi tűz támogatásával deszantot tett partra — er­ről az eseményről lapunk 7. oldalán számolunk be részletesen — Gerjen körzetében, a 83. tengerészgya­logos dandár valamennyi erőit átszállította és meg­kezdte a 232. lövészhadosztály áthajózását. December 1-én a szovjet csapatok elérték a Mado- csa—Dunakömlőd—Paks—Pusztahencse—Tengelic— Kölesd—Kistormás—Felsőnána—Murga vonalát, vala­mint Dombóvár—Dalmand—Nak térségét. 1944. december 1-én felszabadult: Bölcske, Dalmand, Dombóvár, /Dunakömlőd, Gerjen, Kajdacs, Kéty, Kis­tormás, Kocsola, Koppányszántó, Kölesd, Lengyel, Ma- docsa, Medina, Murga, Nagydorog, Nak, Paks, Puszta­hencse, íSzakcs, Szedres, Tengelic, Várong, Attala, Ka- pospula, Závod. (A térképen a fekete rész a felszabadult területeket mutatja az 1944. december '1-i állapotnak megfelelően.) Szekszárd történelmi sorsfordulójának ünnepe K. Papp József megnyitja a Tolna megye 1944—1984. című kiállítást. Pontosan 40 évvel ezelőtt szabadult fel Tolna megye székhelye, Szekszárd, még­pedig a 3. Ukrán Front csa­patainak lendületes táma­dása eredményeként. E je­lentős sorsfordulót tegnap városszerte — üzemekben, intézményeikben, iskolákban — is megünnepelték. Test­vérvárosaink — Bezons és Becse — vezetői táviratban köszöntötték Szekszárd veze­tőit és lakosságát, testvér- megyénkből, Tambovból pe­dig delegáció érkezett az ünnepségre. A kora délelőtti órákban K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta Kurcsasov Vlagyimir Komsztantyinovicsot, Tambov Lenin kerülete pártbizottsá­gának osztályvezetőjét. A szívélyes beszélgetésen egye­bek között arról esett szó, hogy az ilyen jelentős év­fordulókon, amikor mérleget készítünk, mennyire megle­pődünk a valóban szép el­ismerést érdemlő eredmé­nyeink összegzésén. Délután két óra felé igen sokan siettek az ünnepi dísz­be öltözött város művelődé­si központjába, ahol a me­gyénk negyven évének fej­lődését reprezentáló kiállí­tást nyitotta meg K. Papp József. A megnyitón részt vett Császár József, a me­gyei tanács elnöke, valamint Vlagyimir Konsztantyino- vics Kurcsasov. megyénk és Szekszárd több politikai, állami és tömeg­szervezeti vezetője, de eljöt­tek a szovjet katonai alaku­latok parancsnokai is. Hu­szonnégy tabló, tizennégy vitrin fotókkal, tablókkal, plakátokkal, felhívásokkal, szórólapokkal kíséri végig az elmúlt 40 esztendő történel­mét, de makettek, a megye üzemeinek, szövetkezeteinek termékei is beszédesen kap­csolódnak e bemutatkozás­hoz. — Az elmúlt 40 év alatt a párt vezetésével dolgozó népünk hatalmas alkotó munkát végzet. A romokon kellett új életet teremtenie, újjáépíteni az országot, fel­számolni a feudális nagybir­tokrendszert, megteremteni a szocialista ipart és mezőgaz­daságot, végrehajtani a kul­turális forradalmat, gyöke­resen megváltoztatni népünk egész életét — mondotta be­szédében a megyei pártbi­zottság első titkára, majd mielőtt a kiállítás megtekin­tésére invitálta volna a kö­zönséget, köszönetét mon­dott mindazoknak az intéz­ményeknek, üzemeknek, szö­vetkezeteknek, amelyek segí­tették a megye 40 éves fej­lődését bemutató kiállítás létrejöttét. Hangsúlyozta: — Külön köszöntőm azo­kat a történészeket, közgaz­dászokat és a különféle tu­dományok művelőit, mind­azokat, akik az elmúlt hó­napokban azon szorgoskod­tak, hogy e kiállítás törté­nelmi hűséggel, mozgósító erővel mutassa be múltun­kat, ismertesse jelenünket. Délután három órakor a Művészetek Házában folyta­tódott a rangos eseményso­rozat. Itt tartotta közös ün­nepi ülését a városi pártbi­zottság és a városi tanács. Minden résztvevő egy repre­zentatív kiadványt kapott, mely szavakkal és fotókkal teszi emlékezetessé e mai napot, illetve az elmúlt négy évtizedet. A füzet szerzői: dr. Töttős Gábor és Gott- vald Károly. Felcsendült a magyar, utána a szovjet (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom