Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
a Képújság 1984. november 4. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor lesz városi színvonalú? Augusztus 26-i számunkban közöltük Drescher József olvasónk Szekszárd helyi autóbuszjáratával kapcsolatos kérdéseit, amelyre Pech József, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója válaszait. A válasz ultán telefonon, levélben többen juttatták eflí észrevételleiket szerkesztőségünknek. Cs. László József, Szekszárd, Béri Balogh Ádám utcai olvasónk például pontokba szedte véleményét. 1. Az igazgatói válasz szerint a baktai részt naponta 161 helyi járat érinti. Ez azt a képzetet kelti, hogy alaptalan volt olvasójuk kijelentése, miszerint a „baktai rész ellátása változatlanul rossz.” Pontosítsuk a 161 járatot, ez 80 járatpárt jelent, amiből rögvest le is vonhatjuk az egymást öt perc eltéréssel követő — és ugyanazon az útvonalon közlekedő — buszok számát, mert ezek nem a kínálatot bővítik. Sajnos, egy órát is meghaladó — vasárnaponként a két órát is — ürességek bosszantják az utast. De nézzük a statisztikát más szempontok alapján is: 5-ös járat összesen 15. Ebből hétfő—péntek között 5, időszakos (III. 25—X. 7-ig) 1, mindennap 9. A 6-os járat összesen 19, ebből héfő —péntek között 4, csak munkanapokon 4, csak vasárnap 1, mindennap 10. 7-es járat összesen 15, ebből hétfő— péntek között 10, csak munkanapokon 4, csak szombaton 1. 10-es járat összesen 26, ebből hétfő—péntek között 9, csak munkanapon 7, csak szombaton 3, csak vasárnap 4, mindennap 4. 15- ös járat összesen 10. ebből hétfő—péntek között 10 közlekedik. Az adatsorok a haktai városrész felől közlekedő járatok szerint készültek. Mi olvasható ki ezekből? Elsősorban az, hogy külön tudomány megjegyezni: mikor, melyik autóbusz közlekedik, másodszor az is, hogy a hét végi választék igen szegényes. 2. Tartalmaz az igazgatói válasz egy olyan adatot is, miszerint a csatári torokban naponta 56 helyközi járat is megáll, sőit azok helyi járati funkciót is betöltenek. Ez nem így van, kétszeresen is félrevezető ez a közlés. Először is azért, mert ezek a járatok csak akkor állnak meg, ha leszálló utas van, másodszor ezeknek a járatoknak a következő megállója a kórháznál van. Ami közte van, nos ott menetrend szerint nincs megállója. Ezek után kérdezem: milyen igényt elégít ki a Bakta köznél várakozó utas esetében a helyközi járat? 3. Azt olvasom, hogy a vállalat megállapította, miszerint július hónapban igen kényelmesen lehetett utazni. Ez igaz, bár ezért felesleges volt vizsgálódni, mert enélkül is tudnivaló, hogy az iskolai szorgalmi idő után, a nyári szabadságok idején megcsappan az utasszám, Vizsgálják meg szeptemberben is, novemberben is. 4. Drescher József Olvasójuk nem tett fel néhány lehetséges kérdést, hadd pótoljam ezt. Miért közlekedik a város valamennyi helyi járata a Béla téren át? Fontolja-e a Volán, hogy esetleg a végállomástól—végállomásig járat helyett körforgalom is szervezhető. Van-e remény arra, hogy a jelenlegi tömör közlés helyett, ameliy csak ennyit tartalmaz : „Helyi járat”, olyan táblákat helyezzenek el a buszokon, melyekről — uram bocsá’ még este is — a járat száma és útvonala leolvasható. Miént megy valamennyi helyi járat a vasútállomásra, ha sem vonatról érkező, sem a vonattal utazó azt igénybe venni nem tudja? Befejezésül csak megismételni tudom olvasójuk kérdését: „Mikor lesz városi színvonalú a helyi közlekedés?” Cs. László József olvasónk észrevételeit eljuttattuk a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának és kértük: vizsgálják meg olvasónk észrevételeit. Dr. Nedok Pál, a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője levélben közölte szerkesztőségünkkel a vizsgálat eredményéit „Tájékoztatom, hogy Cs. László József szekszárdi olvasójuk helyi járatos autóbuszokkal kapcsolatos észrevételeit a 11. sz. Volán Vállalat illetékes képviselőjével közösen megvizsgáltuk. Olvasójuk levelében több jogos problémát vetett fedi. A helyi járatos autóbuszok közlekedésével kapcsolatban kérdezettekre válaszolva elmondhatjuk, hogy a jövő évi menetrend szerkesztésénél tervezzük a járatok periodikus időközönként történő indítását. Ezzel elérhető lenne, hogy az utasok könnyen megjegyezzék a járatok indulási, illetve érkezési idejét. A munkaszüneti napokon a járatok valóban ritkán járnak, de figyelembe kell venni, hogy a hét végi járatok így is kihasználatlanul, szinte üresen közlekednek, ezért nincs lehetőség a járatok sűrítésére. A helyközi forgalomban közlekedő buszok csak részben töltenek be helyi járati funkciót, mivel a Csatári-torok és kórház között nincs megállójuk. A Volántól olyan tájékoztatást kaptunk, hogy a meghirdetett megállókban akkor is meg keli; állniuk a buszoknak, ha leszálló utas nincs, csak felszálló van. Kértük a Volán illetékesét, hogy kísérje figyelemmel ezit az észrevételt. Olvasójuk azt kérdezi, miért közlekedik a város majdnem valamennyi helyi járata a Béla téren át. A Garay téri csomópont forgalomtechnikai kialakítása nem teszi lehetővé a valamennyi forgalmi irányba történő közlekedést, ezért a vasútállomásról Csatár irányába a járatok csak indirekt módon tudnak eljutni. A körforgalom szervezését egyrészt a város úthálózati felépítése nem teszi lehetővé, másrészt település- szerkezete nem indokolja. A jobb utastájékoztatás céljából a Volán megkezdte a járatok relációs táblával való felszerelését, mely egyértelmű tájékoztatást ad az utazóközönségnek a járat célirányára vonatkozóan. A vasúti csatlakozásokkal kapcsolatos észrevételt megvizsgáltuk és megállapítottuk. hogy az induló és érkező vonatok többségéhez — tíz-tizenöt perces várakozással — a helyi járatos csatlakozás megvan. A vasútállomásról 21.15-kor induló, az ez évi menetrendben meghirdetett 10. sz. járatot a Volán csalk a gázvezeték építésének befejezése után, az eredeti útvonalra történő visszaállításkor tudja közlekedtetni, addig a tavalyi menetrendnek megfe^lően a járat a vasútállomásról, 20.50 órakor indul.” Telefonszámunk: 16-211 AM VÁLASZOLUNK A pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről szól a belügyminiszter 1/1984. (VII. 17.) BM számú rendelete, amelynek hatálya a közületi szervek kezelésében lévő, társadalmi tulajdont képező pénzkészlet tárolása és szállítása során a pénzőrzési feladatot nem hivatásszerűen teljesítő, lőfegyverrel rendelkező személyre terjed ki, ha jogszabály alapján fegyveres őr alkalmazható, vagy alkalmazása kötelező. Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a polgári fegyveres őrség által végrehajtott biztosítási feladatokra, valamint a pénzszállításra hívatott szervek tevékenységére. A rendelet meghatározza, hogy annak alkalmazása szempontjából ki tekintendő fegyveres őrnek, kimondja, hogy a fegyveres őr feladata a pénzőrzésre, valamint a pénzzel együtt tárolt értékek, a tárolásukra, szállításukra szolgáló tárgyak, az őrzés helyén levő épület és a szállítsához használt gépkocsi, valamint a szállításban részt vevő személyek védelmére terjed ki, s hogy a fegyveres őr a pénzőrzési feladat jogszerű teljesítése során, az őrzésben részt vevő személyek és az őrzött társadalmi tulajdon védelmében fegyvert használhat, fegyverét azonban csak végső esetben használhatja, és csak akkor, ha ez feladatának ellátásához elkerülhetetlenül szükséges. A fegyveres őrt a pénzőrzési feladat teljesítése során természetesen fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A rendelet melléklete tartalmazza a fegyverhasználat általános szabályait, a fegyverhasználatot megelőzően teendő intézkedéseket, a fegyverhasználat eseteit, annak módját, előírja a fegyverhasználatot követő intézkedéseket, és külön fejezetben foglalkozik az őrszolgálat biztonsági szabályaival. A jogszabály és annak melléklete a Magyar Közlöny idei 30. számában olvasható. A szakmérnökképzés és a szakközgazdász-képzés egyes kérdéseit szabályozza a művelődési miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 31. számában megjelent 13/1984. (VII. 25.) MM számú rendelete, amely szerint az esti és levelező tagozaton folytatott szakmérnök- és szakközgazdász-képzésben, gazdasági mérnökképzésben, továbbá a közgazdász mérnök- képzésben való részvétel önköltséges. A munkáltató a költségeket a képzésre való kötelező kijelölés, illetőleg tanulmányi szerződés kötése esetén részben vagy egészben átvállalhatja. Módosult a mérnökök közgazdasági képzéséről szóló jogszabály végrehajtása tárgyában korábban megjelent oktatási miniszteri utasítás is, ezt a módosítást is az említett MM-rendelet tartalmazza. A rendelet 1984. szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban csak az 1984/85. tanévtől induló képzésekre kell alkalmazni. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Életre keltett festmények Kiállítás Szekszárdon, a Művészetek Házában A most bemutatott alkotásokból Bakó Zsuzsannával, a Magyar Nemzeti Galéria Üj Magyar Képtárának művészettörténészével, a kiállítás egyik rendezőjével beszélgettünk. — Köztudott, hogy hazánk múzeumainak komoly raktározási gondjai vannak. De ilyen kivételezetten mostoha helyzettel, mint Szekszárdon, nemigen találkoztam. Persze, a képekkel korábban sem foglalkoztak rangjukhoz illően. S hogy ezek földerítőd- tek, hogy restauráltatták őket, hogy egyáltalán létre jöhetett egy ilyen jelentős képzőművészeti gyűjtemény, az részben dr. Vadas Ferencnek, a múzeum jelenlegi igazgatójának köszönhető. — És a Nemzeti Galériának. Ugyanis jutányos áron állították helyre a képeket, s a restaurátorok igazán példás munkát végeztek. — Mit mondjak? Szörnyű állapotban voltak a képek. Egyszerűen nem voltak kiál- líthatóák. Hogy hány év „kellett” volna teljes tönkremenetelükhöz, azt nem tudom. De úgy vélem, már nem sok. Javaslom, hogy sétáljunk körbe a kiállításon és gyönyörködjünk a majdani képtár magvát képező alkotásokban. — Kezdjük a sort Mertz János három nagyméretű női portréjával. — Alapos kutatómunkát igényelt, míg kollégáimmal, Szentes Andrással kiderítettük, hogy a családi galériák tipikus és reprezentatív képviselőjének hat alkotása közül — most három látható a Művészetek Házában — kettő a hőgyészi Apponyi-család tagjait ábrázolja. Egyiken Neugass Izidor: A Csapó-család arcképe A Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum gazdag és értékes képzőművészeti anyagából kiállítás nyílt a napokban Szekszárdon, a Művészetek Házában. Az érdeklődők negyven 18—19. századi festményt és néhány grafikát láthatnak, melyeknek készítői részben külföldi mesterek, de sok közöttük a kiemelkedő tehetségű magyar, illetve idegen származású, de hazánkban végleg letelepedett művész alkotása. A megyei múzeum tulajdonában közel ötszáz festmény és ezer grafika van, melyek java a fel- szabadulást követő esztendőkben főúri kastélyokból, nemesi kúriuákból és egykori közintézményektől került köztulajdonba. A miénkhez hasonló rangos, szinte felbecsülhetetlen értékű anyag a vidéki múzeumok közül csupán Egerben és Debrecenben található. A mostani szekszárdi kiállítás válogatás az örökbecsű munkákból. Mertz János képei (bal oldalon Apponyi Antal Györgyné, középen: Fiatal lány arcképe, jobb oldalon: Gróf Apponyi Györgyné.) Apponyi Antal Györgyné, a másikon pedig Gróf Apponyi Györgyné látható. De érdemes álldogálni Habsburg Mária németalföldi régensnő, II. Lajos felesége portréja előtt is, mely egy korabeli festményről készülhetett a 18. században. — Csapó Dánielt Tolna megyei közéleti személyiségként ismerjük. — A megye alispánja és országgyűlési követe volt 1827—36. között. A családról — a 33 éves Csapó Dánielről, feleségéről és Ida nevű lányukról — klasszicista stílusban készült kép Neugass Izidor munkája, aki berlini tanulmányai és bécsi működése után Pesten települt le. És még két kép, mely a Csapó- csialád tulajdona vplt, s a mitológia témaköréből vett alakokat, Junót és Hébét ábrázolják. Keletkezési idejük 1800-ra tehető. — Következzék Donát János. — Igen, aki szintén áttelepült Pestre. Négy képe látható a kiállításon. Egész portréfestészetét tekintve is talán egyik legjobb képe a Piros leples női portré, mely még őrzi a barokk hagyományokat, de egyenletes fényelosztása, rajzos stílusa már a klasszicizmusra utal. — Kérem, hogy soroljon fel még néhány jó kvalitású külföldi és magyar festőt, akiknek munkáit Szekszárdon láthatják az érdeklődők. — Frederich Krepp, Aris- tid Oeconomo, Eugen von Blaus. A magyarok közül pedig Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Kovács Mihály, Madarász Viktor — az ő műve II. Rákóczi Ferenc történelmi ideál-portréja — és Kiss Bálint. — Kiss Bálint Zrínyi kirohanása című olajfestményéről szóljunk bővebben! — Feltétlenül, részben azért is, hogy bemutassuk, hogy milyen változatos festményanyaggal rendelkezik a múzeum. Tehát elérkeztünk a történelmi festészethez, mely virágkorát az 1860-as évektől éli. Peter Krafft Zrínyi kirohanása című képét a császári udvar rendelte meg a Nemzeti Múzeum számára 1825-ben. Erről a képről másolat készült. Az egyiket Kiss Bálint készítette, s itt látható a kiállításon. — Azt hiszem, a kiállítás gazdagságának érzékeltetése, bemutatása nem lenne sikeres, ha nem szólnánk I. Béla portréjáról. — Ennek érdekes, izgalmas a története. Igaz, a 92-szer 76 centiméteres festmény alkotóját még eddig nem sikerült megállapítani. Viszont szóljunk a kép keletkezésének körülményeiről. Brassai Mihály — gondolom, ezt sokan tudják — Szekszárdon gyógyszertárat alapított. A képet ő rendelte meg annak idején a patika számára, tulajdonképpen „cégérképnek”. — Reméljük, hogy a művészetszerető és tisztelő közönség örömét leli e csodálatos kiállításban. V. HORVÁTH MÄRIA Fotó: Gottvald Károly
