Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

2“*ÉPÜJSÁG 1984. november 9. Riadőkészültség Nicaraguában Reagan győzelme az amerikai választásokén Az Egyesült Államok „a helyzet rendkívüli kiélezé­sének” tekintené, ha Nicara­gua korszerű katonai repülő­gépeket kapna a Szovjetunió­tól — jelentette ki szerdára virradó éjszaka Los Angeles­ben Reagan elnök szóvivője, Larry Speak es. A fenyegető hangú nyilat­kozatot az váltotta ki, hogy az amerikai hírszerzés állí­tása szerint egy szovjet te­herhajó korszerű, MÍG—21 típusú harci gépekkel a fedél­zetén nicaraguai kikötőbe érkezett. A hírszerzésnek azonban nincsenek erről bi­zonyítékai, bár Reagan elnö­köt még a választás éjjelén értesítették az ügyről. A jelentések szerint ko­rántsem kizárt, hogy az ame­rikai fél esetleg valamiféle újabb típusú „kubai válság” kirobbantására használja fel az állítólagos szállítmány ügyét, s az sem, hogy kato­nai akciót kezdeményezzen Nicaragua ellen. Korábban Reagan és munkatársai több­Jövőre Budapest ad ott­hont az európai kulturális fórumnak, amelynek meg­rendezéséről a helsinki záró­okmányt aláírt országok képviselői madridi tanácsko­zásukon döntöttek. A jelen­tős nemzetközi tanácskozás fontos állomásaként novem­ber 21-én, Budapesten elő­készítő szakértői értekezletet tartanak. A szakértői érte­kezlet munkájáról, a fórum előkészületeiről Herman Jó­zsef akadémikus, a kulturá­lis fórum végrehajtó titkára tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondotta, hogy az elő­készítő tanácskozás novem­ször is azrt mondották, hogy Washington „nem tűri el” korszerű harci gépek szállí­tását Nicaraguának és egyes politikusok nyílt katonai be­avatkozással is fenyegetőz­tek. Készültségbe helyezték a nicaraguai hadsereget szer­dán, azután, hogy két ame­rikai fregatt tizenkét tengeri mérföldre (22 kilométerre) megközelítette Corintót, az ország egyik csendes-óceáni kikötőjét — jelentette be managuai sajtóértekezletén Miguel D’Escoto Brockman nicaraguai külügyminiszter. D’Eseoto közölte azt is, hogy a fregattokról motor­csónakokat bocsátottak vízre. Továbbá a hajók megjelené­sével egy időben amerikai katonai repülőgépek felderí­tő repüléseket végeztek a térség felett. A nicaraguai hadsereg egységei figyelmez­tető lövéseket adtak le a re­pülőgépekre. Nicaragua jegyzéket juttatott el George Shultz amerikai külügymi­niszterhez, tiltakozva az inci­dens miatt. bér 21-én kezdődik Buda­pesten, a Hilton Szállóban, s időtartama — a madridi dön­tés szerint — nem haladhatja meg a két hetet. A szakér­tői találkozón tulajdonkép­pen a jövő évi fórumot ké­szítik elő. Az eddigi tanács­kozások tapasztalatai arra utalnak, hogy az értekezle­ten résztvevők igénybe ve­szik majd ezt a két hetet. — A végrehajtó titkárság­nak nagy a felelőssége, hi­szen teljeskörűen kell gon­doskodnia mind a 35 ország számára a részvétel egyenlő feltételeiről. A helsinki fo­lyamathoz kapcsolódó ta­nácskozások azt bizonyítot­ták, hogy csak akkor lehet A nicaraguai külügymi­niszter az amerikai fregattok és a repülőgép megjelenését az Egyesült Államok közvet­len katonai intervenciójának nyitányaként értékelte. Miguel D’Escoto elmondta a sajtóértekezleten, hogy a fregattok azt a szovjet teher- hajót követték, amely szer­dán reggel érkezett meg Co- rintöba. A hajó — kirakodás után — azonnal távozott a kikötőből!. A külügyminisz­ter megerősítette, hogy — az amerikai kormány által ter­jesztett híreikkel ellentétben —, a teherhajó nem vitt MÍG —21 típusú szovjet harci re­pülőgépeket Nicaraguának. Nicaragua már korábban jelezte, hogy az ilyen ameri­kai állítások ürügyül szol­gálhatnak a katonai akcióra akkor, amikor egyrészt Wa­shington számára bebizonyo­sodott: a jelenlegi próbálko­zásokkal nem lehet eltávolí­tani az ország éléről a sandi­nista vezetést, másrészt ak­kor, amikor Reagan már ma­ga mögött tudja az amerikai elnökválasztást. eredményes egy-egy ilyen szintű fórum, ha konszenzus, — teljes egyetértés — alakul ki a résztvevő államok kép­viselői között a fő kérdések­ben. Ehhez minden lehetsé­ges feltételt meg kell terem­tenünk. A végrehajtó titkárság fel­készült a néhány nap múlva kezdődő előkészítő konferen­ciára. Valamennyi, a helsin­ki záróokmányt aláírt or­szágból mintegy 120 delegá­tust várunk, és számítunk a nemzetközi sajtó képviselői­nek jelenlétére is. Az előké­szítő tanácskozás érdemi ré­sze — a szabályoknak meg­felelően — zárt ajtók mö­gött zajlik majd. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Nakaszone Jaszu- hiro japán miniszterelnököt újraválasztása alkalmából. GYŐR Győr—Sopron megyébe lá­togatott csütörtökön Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Felke­reste a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat, ahol az üzemlátogatást követően aktívaülésen vett részt. BECS Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Norbert Steger osztrák alkancellár, kereskedelmi és ipari mi­niszter elnökletével 1984. no­vember 7—8-án Bécsben ve­gyesbizottsági ülést tartot­tak. • A NATO változatlanul csak saját (egyoldalú) javaslatai­ról hajlandó tárgyalni Bécs­ben. Csütörtökön a luxem­burgi küldötítségvezető volt la-z egyetlen felszólaló, aki újólag ia korábbi nyugati ja­vaslatok elfogadását aján­latta. MEXIKÓVÁROS Miguel de la Madrid köz- társasági elnök és Lubomír Strougail csehszlovák kor­mányig jelenlétében nyílt meg csütörtökön Mexikóvá­rosban a KGST-országok ki­állítása, a CAMEXPO ’84. BEJRÜT ENSZ-közvetítéssel csütör­tök délelőtt megkezdődtek a tárgyalások Libanon és Izra­el katonai képviselői között az utóbbi megszálló csapatai­nak kivonásáról és egy eset­leges biztonsági megegyezés­ről. WASHINGTON A floridai Cape Canaveral Kennedy űrrepülőtérről el­indult nyolcnapos útjára a Discovery amerikai űrrepü­lőgép, öttagú személyzete kö­zött van a harmadik ameri­kai űrhajósnő, a 35 éves An­na Fisher orvosnő. (Folytatás az 1. oldalról.) Reagan szerdán igen elé­gedetten szólt a választás eredményéről, azt mondotta, hogy az amerikai választók ezzel jóváhagyták eddigi po- litikáját. Az elnök egyúttal azt ígérte, hogy hivatali ide­jében lépéseket tesz a fegy­verzetkorlátozás és a lesze­relés érdekében — ez fontos kérdés volt a jelenlegi válasz­tási hadjáratban — és ígé­retet tett a szociális politiká­jával szemben felmerült kifo­gások tekintetbevételére is, bár egyik kérdésben sem je­lölt meg konkrétumokat. Walter Mondale számára ezzél Véget ért több évtizedes politikai pályafutása. A de­mokrata párti elnökjelölt ügy­védi gyakorlatot akar a jövő­ben folytatni. Mondale vere­ségét elsősorban annak tu­lajdonította, hogy a hatalmon lévő és személy szerint két­ségkívül népszerű elnökkel szemben nem tudta felvenni a versenyt. Az elnökválasztáson Mon- dale csak saját államában, Minnesotában és az amerikai fővárosban, Washingtonban szerezte meg a szavazatok többségét. Ez mindössze 13 elektori szavazatot jelent szá­mára Reagan 525 elektori szavazatával szemben. A le­adott szavazatok közül Reagan mintegy 53 és fél­milliót kapott, Mondale va­lamivel kevesebb, mint 37 milliót. Az adatok nem vég­legesek. Így az elnököt a vá­lasztók 59, ellenjélöltjét 41 százaléka támogatta. A szenátusban a republiká­nusok három helyet vesztet­tek ugyan, egyet viszont el­vettek a demokratáktól, így korábbi 55:45 arányú többsé­gük 53:47-re csökken. A leg­jelentékenyebb vereség Char­les Percy illinoisi szenátort, a külügyi bizottság elnökét érte, akit egy liberális de­mokrata párti képviselő, Paul Simon ütött iki a szenátori székből. Az új jobboldal egyik vezére, Jesse Helms dél- karolinai republikánus szená­tor viszont — ha nehezen Is — megvédte helyét az ame­rikai választások eddigi leg­költségesebb, 22 millió dol­lárba kerülő szenátori küz­delmében. Halmsnek esélye van, hogy ő lesz a külügyi bizottság elnöke. A szenátus demokrata párti újonca, a sokszoros milliomos volt nyu­gat-virginiai kormányzó, Jay Rockefeller, illetve Tennessee államban Albert Gore jr., aki. nek apja is az állam szená­tora volt. A képviselőházban csökkent a Demokrata Párt többsége, de jóval kevesebb republiká­nust sikerült bejuttatni, mint amennyit — Reagan népsze­rűségét meglovagolva — a prát szeretett volna. A kormányzói helyek kö­zül több is gazdát cserélt tu­lajdonosa pártját illetően, de végül is a Republikánus Párt­nak csak eggyel több kor­mányzói tiszte van, mint ko­rábban. A jelenlegi arány 34:16 a Demokrata Párt ja­vára. A választások várható poli­tikai hatását illetően a meg­figyelők általában nem vár­nak különösebb változást. Reagan a nagyarányú győze­lem birtokában, s amiatt is, mert már nem indulhat több­ször elnökválasztáson, vala­mivel nagyobb cselekvési sza­badságot kaphat, a kongresz. szus azonban változatlanul korlátozó hatással lehet rá. Az amerikai sajtó minden­esetre nagy figyelmet szentel annak, hogy számos nyugati vezető politikus Reaganhoz intézett üdvözletében azt sür­gette, hogy az elnök újonnan szerzett támogatását elsősor­ban a fegyverzetkorlátozás érdekében használja fel. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ronald Reagant, az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt újraválasz­tása alkalmából. Előkészítő értekezlet Budapesten Herman József nyilatkozata Negyven éve történt A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága At 1944 májusában lét­------------------- re jött Magyar F ront, a demokratikus, bal­oldali pártok politikai szer­vezete, történelmi feladatot töltött be. A német megszál­lás után tevékenysége gyor­san kibontakozott, szervezte az ellenállás erőit, reményt nyújtott a változásra, a maj­dani felszabadulásra. A horthysta csendőrség nyomo­zóosztálya azt jelentette ró­la, hogy a „mozgalom fej­lődik, és romboló hatása, ha nem is rohamosan, de alap­jában véve mégis egyre job­ban teret nyer.” A Magyar Front röplapok, felhívások sokaságát adta ki, földalatti lapot jelentetett meg, több emlékiratot jut­tatott el Horthyhoz, s meg­kezdte területi-, gyári, üzemi szervezetei létrehozását. Megalakult a Magyar Front intéző bizottsága, s a szerve­zet lépéseket tett a fegyver- szünet előkészítésére, segíté­sére. Az október 15-i szo­morú események mégis azt tanúsították, hogy a Magyar Front egyedül nem volt ké­pes az események megvál­toztatására. A Kommunista Párt 1944. október 28-i „Nyílt levele” drámai őszinteségű számve­tés október 15-e tanulságai­val. Megállapítja, hogy a Magyar Front nem végezte el azt az „aprólékos, türel­mes, szívós” szervező mun­kát, amely a tömegeket fel­készítette volna a várható eseményekre. Bebizonyoso­dott, hogy a demokratikus pártok politikai tevékenysé­ge önmagában nem elegendő, s szükség van egy olyan szer­vezetre, amely a közös elvek alapján gyakorlati téren is szervezi, vezeti, irányítja a magyar nép antifasiszta sza­badságküzdelmét. Kell egy olyan végrehajtó szerv, amely tervekkel rendelkezik, határozott irányítást követ, számba veszi az erőket, s megkezdi a napi gyakorlati feladatok végrehajtását. Azért is szükség volt egy ilyen központra, hogy újra össze tudják szedni az ok­tóber 15-e után szétszórt, de­fenzívába kényszerített anti­fasiszta erőket. A kommu­nista párt szükségesnek lát­ta, hogy egységes mederbe tereljék a különböző pártok, az antifasiszta szervezetek, vagy a társakat, felsőbb kap­csolatokat kereső ellenállási csoportok munkáját, tevé­kenységét. A megváltozott viszonyok azt kívánták, hogy létrehoz­zanak egy olyan szervezetet, amelynek keretei a Magyar Frontnál tágabbak. A front e célból felajánlotta az együttműködést azoknak a polgári csoportoknak is, ame­lyek a fegyveres harcban hajlandók voltak részt ven­ni, vagy erre a célra a már megszervezett erőiket átadni. A korabeli történeti forrá­sokat, a későbbi visszaemlé­kezéseket tanulmányozva, jól látható, hogy az új szer­vezet, a Felszabadító Bizott­ság létrehozásának gondola­tát a vészterhes idő, a pa­rancsoló szükség érlelte meg. November első napjaiban már erről tárgyalt egy ki­sebb baráti csoport'Dessewf- fy Gyula, a Magyar Front intéző bizottsági tagja laká­sán. A meghívottak egyike, Nagy Jenő ezredes, itt, arról beszélt, hogy „egységesíteni kell az erőket, közös munka- programot kell kidolgozni, meg kell szervezni az egysé­ges katonai vezetést, és a szétforgácsolt erőket össze kell tömöríteni.” A felvető­dött javaslatokat Dessewffy a Magyar Fronthoz, Nagy ez­redes Bajcsy-Zsilinszky End­réhez vitte tovább. Hasonló javaslatról tárgyalt a kom­munista párt nevében Kállai Gyula, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége, vala­mint a Szovjetunió Barátai­nak Magyarországi Egyesüle­te nevű szervezetek képvise­lőivel, és Kovács Imre pa­rasztpárti politikussal. Makay Miklós, a Nitroké- mia Vállalat vezérigazgatója irodájában november első hetében került sor a legfon­tosabb tanácskozásra. Ezen a párt képviseletében Rajk László titkár, Kállai Gyula, a leendő Felszabadító Bizott­ság részéről Bajcsy-Zsilinsz- ky, valamint a katonák, Kiss János altábornagy, és Nagy Jenő ezredes vettek részt. Itt tisztázták a legfontosabb po­litikai koncepciókat. Zsi­linszky így összegezte a te­endőket: szembe kell fordul­ni a németekkel, meg kell akadályozni Budapest el­pusztítását, kapcsolatot kell teremteni Malinovszkij mar- sallal. „Közölni kell vele, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadí­tó Bizottsága” — emlékezik Kállai Gyula. A hosszú nevű szer­................—..... . veze­tet a hétköznapok gyakorla­tában csak Felszabadító Bi­zottság néven emlegették. Ebben a formában honoso­d ott is meg. Az elnevezés történelmi eredetű, 1848-as hagyományra utal. Alkalmas volt arra, hogy kifejezze nemcsak a szervezet céljait, de a nemzet törekvéseit is. A Felszabadító Bizottság megalakulására végül is 1944. november 9-én került sor Budapesten az V. kerület Nádor utca 21. szám alatt, a Nitrokémia Vállalat szék­házának egyik termében. A házigazda Makay Miklós ve­zérigazgató volt, aki a fon­tos alkalomra átengedte a hivatali helyiséget. A meghívottak délután kettőre érkeztek a Szabadság térre — a neve akkor is az volt —, ahonnan a paraszt­párti Kovács Imre jeladásá­ra felvonultak a vezérigaz­gató irodájába. Makay tapin­tatosan visszavonult. Egy kerek asztal körül ül­tek le, amely asztal — az egyik résztvevő szerint — „bizonyára sohasem gondol­ta volna, hogy annyi kapi­talista jellegű tanácskozás után, a demokratikus Ma­gyarország jövendő sorsa fe­lől” tanácskoznak majd mel­lette. Bajcsy-Zsilinszkyt helyet­tesítve, az ülésen Csorba Já­nos elnökölt, ő jelentette be a meghatottságtól elcsukló hangon a Felszabadító Bi­zottság megalakulását. A je­lenlevők, Kállaii Gyula, Ko­vács Imre, Dudás József, Soós Géza, Hám Péter, Pén­zes Géza, bizonyára átérez- ték a perc történelmi súlyát. A Felszabadító Bizottság közleményben adta hírül megalakulását, s felhívta a pártokat, szervezeteket, hogy akik az alábbi célokat elis­merik. azok csatlakozzanak hozzá. A program célkitűzé­sei: a német és fasiszta bé­rencek kiűzése az országból; a dicsőséges Vörös Hadsereg­gel együttműködő nemzeti felkelés megszervezése; sza­bad, független, demokratikus Magyarország megteremtése; alapvető szociális változások előkészítése; szoros együtt­működés az összes környező államokkal; a legszorosabb baráti együttműködés hatal­mas szomszédunkkal, a Szov­jetunióval. A bizottság már más_------------------------2 nap, no­vember 10-én kiáltvánnyal fordult a nemzethez, a társa­dalom különböző rétegeihez, a tisztviselőkhöz, diákokhoz, a vasutasokhoz, katonákhoz és rendőrökhöz. Pontos uta­sításokat adott, hogy kinek mi a teendője, a német- és nyilasellenes harcban. Érde­kes, hogy a Felszabadító Bi­zottság ekkor még a jogfoly­tonosság alapján állt, s a nyi­lasok gyengítése céljából még Horthyra hivatkozik. Alig 10 nappal később viszont a bi­zottság a Molotovhoz írott levelében önmagát már a nemzeti főhatalom megteste­sítőjének, a Magyar Front végrehajtó szervének nevezi. Ezzel minden köteléket elsza­kított, ami a múlthoz fűzte, s lerakta a leendő demokrati­kus Magyarország törvényes és alkotmányos rendjének el­ső tégláit. A Felszabadító Bizottság feladata mindenekelőtt a né­metellenes szabadságharc megszervezése és vezetése volt. Kiss János altábornagy vezetésével, Nagy Jenő ezre­des tényleges irányításával létrejött a szervezet katonai vezérkara, amely a hozzá csatlakozott, beszervezett tisztek segítségével megkezd­te egy budapesti általános felkelés terveinek kidolgozá­sát, a Vörös Hadsereggel tör­ténő kapcsolat felvételét, ka­tonai és nemzetőri egységek, antifasiszta harci csoportok szervezését, bevonását. A terv az volt, hogy egy általános felkelés keretében kaput nyitnak a szovjet csapatok előtt a város szíve, a dunai hidak felé. A tervezett akció­hoz a Kommunista Párt Ka­tonai Bizottsága is felaján­lotta az áltála bevont, meg­szervezett erőket. A Felszabadító Bizottság tevékenységének leggyengébb pontja a nem kielégítő kons­piráció volt. Feltételezhető, hogy a Gestapo, s a nyilas Számonkérő Szervezet már a szervezkedés korai szakaszá­ban tudomást szerzett a moz­galomról, s bizonyos, hogy kellő időben be is építette besúgóit. Ezután már csak arra várt, hogy a mozgalmat kiismerje, s az általuk ked­vezőnek ítélt időben felszá­molja. A tragikus n0ov’em­________2--------- bér 22-en k övetkezett be. Ezzel végleg meghiúsult annak reménye, hogy Magyarországon egysé­gesen vezetett, központilag irányított antifasiszta mozga­lom, szervezett ellenállás jöj­jön létre. A Felszabadító Bi­zottság munkájában részt ve­vő katonai és polgári szemé­lyek a nemzeti történelem egy vészterhes szakaszában kísérelték meg, hogy más fo­lyást adjanak az események­nek, hogy mentsék a magyar­ság becsületét. Minden hiba és gyengeség mellett is tettük történelmi tett, utolsó két­ségbeesett kísérlet volt. övezze tisztelet a még élő résztvevőket — Kállai Gyula, Csorba János, Gyenes Antal, Álmássy Pál és mások —, s a nemzet őrizze meg gyászá­val a hősök és mártírok em­lékét. GAZSI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom