Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1. ^NÉPÚJSÁG 5 Egy megállapodás első lépése Szívességből, vagy felelősséggel? Hétfőn a kora délutáni órákban jeles esemény színhelye volt a halottak napjára szépülő dombóvári temetőnek az a része, ahol a város felszabadulásáért folyó harcok harminc hőse aluszsza örök álmát. Elvi megállapodás jött létre a Zrínyi Általános Iskola úttörőcsapatának négy őrse — a Csipo- línó, a Dongó, a Galaxis és a Makk Marci őrsök képviselői — és a város családi irodája között a szovjet hősök sírjainak folyamatos gondozására. A szerződések aláírására a legközelebbi őrsi foglalkozásokon kerül majd sor. A pajtások nagy figyelemmel hallgatták az irodavezető Magyarszéki Endre feladatismertetését, melyben elhangzott az is, hogy többről van szó, mint az elesett szovjet hősök sírjainak rendben tartásáról. Az 1944. november 30-ról december 1-re virradóra folyó ütközetben Dombóvár fölszabadulásáért meghalt harminc katona nevének felderítését is meg kellene kísérelniük a pajtásoknak, mivel a harminc hős sírhelyét csak haláluk évszáma jelzi. A Zrínyi iskola ötödikes, hetedikes és nyolcadikos diákjai nemcsak sírgondozásra alkalmas szerszámokkal érkeztek megismerkedni szép feladatuk színterével, már virágokat is hoztak a negyven éve itt szunnyadó hősök sírjaira. Fotó: Dombai Jogról - mindenkinek A fizetővendéglátásról Pénztárcánk ritkábban engedi meg, hogy külföldre utazhassunk. Azonban annak sem kell lemondania a változatos üdülésről — nyáron, ősszel, télen — aki nem tudja elhagyni az országhatárt. Ismeretlen, felfedezhetetlen vidékekben, városokban gyönyörködhet sokkal olcsóbban. És hogy a szálláshelyekben se legyen hiány, az állam érdekeltté tette a lakosságot, abba, hogy szívesen adja ki házának, lakásának egy részét fizetővendégek számára. 1984. január 1-től minden idegenforgalmi célú és jellegű szálláshasznosítás fizetővendéglátásnak minősül, függetlenül attól, hogy a szobakiadás idegenforgalmi szerv közvetítésével törté- nik-e. Ahhoz, hogy valaki fizetővendéglátó tevékenységet folytasson, engedélyt kell kérnie. Az engedélyt a lakás vagy az üdülő fekvése szerint illetékes helyi tanács vb kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve adja ki. A kérelemhez Budapesten 150, városban 100, a többi településen 50 forint illetékbélyeget kell leróni. Aki fizetővendéglátó engedély nélkül ad ki szálláshelyet, jogosulatlan kereskedés szabálysértését követi el. Sokan hallottak már erről a jogszabályról. És kétségbeestek. Engedély kell ahhoz, hogy a gyerekek, unokák meglátogassanak, és még adót is kell fizetnem utánuk? — kérdezte jó néhány idős ember. Nos, mindenekelőtt ezt a félreértést szeretnénk eloszlatni. Aki nem kapcsolódik be a fizetővendéglátó szolgáltatásba, az korlátozás nélkül fogadhatja vendégeit. Rokonait, ismerőseit, akár még külföldről is. (Ingyen!) Aki viszont fizetővendégszobát fart fenn, felnőtt korú ismerőseit egy évben csak 14 napra láthatja vendégül úgy, hogy ne viselje a fizetővendéglátással kapcsolatos következményeket. Aki a maga vagy házastársa egyenesági rokonának, testvérének, a testvér házastársának és ezek gyerekeinek, továbbá 14 éven aluli gyermeknek engedi át lakóhelyét, nem kell, hogy ehhez engedélyt kérjen, és adót fizessen utánuk. Tehát még a sógor-koma is vendégül látható anélkül, hogy ebbe bárki is beleszólna. Ki folytathat fizetővendéglátó tevékenységet? Aki a hasznosítani kívánt szálláshely kiadására jogosult: a lakás vagy a ház tulajdonosa, haszonélvezője, a tanácsi bérlakás bérlője stb. Amikor a vendégfogadáshoz szükséges engedélyt kiadják, nem vizsgálják azt, hogy a szoba megfelel-e a jogszabályban rögzített követelményeknek. A szállásadó erre nézve büntetőjogi felelőssége tudatában kell, hogy nyilatkozzék. Ha valótlant állít, vessen magára az ellenőrzés során. Melyek a szálláshelyekkel kapcsolatos minőségi követelmények? A kiadandó szoba legyen külön bejáratú; vízvételi lehetőséget, WC-használatot biztosítani kell. A .szoba alapterületének ágyanként 6 m2-t el kell érnie. A bérelt, nem állami lakást a bérlő kizárólag akkor adhatja át másnak használatra egészben vagy részben, ha ahhoz a tulajdonos hozzájárult. Az állami lakások közül az átmeneti lakások, szolgálati lakások és vállalati bérlakások csak a lakással rendelkező szerv hozzájárulásával kapcsolhatók be a fizető- vendéglátásba. A tanácsi bérlakások csak a lakás ötven százalékáig hasznosíthatók. Társbérlő csak a másik társbérlő hozzájárulásával adhatja használatba a szobáját. A fizetővendéglátással foglalkozó szállásadók 1984. január 1-től egységes mértékű adót fizetnek. Megszűnt a progresszív adóztatás, és jövedelembevallásra sem kerül sor. Az adó mértéke így függetlenné vált az elért jövedelemtől. Ez érdekeltté teszi a szállásadókat a szálláshelyek minél hosszabb időtartamú hasznosításában. Az adó összege nem magas. Érdemes betartani mind az engedéllyel mind az adózással kapcsolatos szabályokat, mert azok megsértése magas összegű pénzbírság fizetését vonja maga után. Dr. Kertész Éva Egy jól működő szülői munkaközösségről... Nem egy esetben fordult már elő, s bizonyára ezután is megeshet, hogy zavarba jön az osztályfőnök. A tanév eleji szülői értekezleten ugyanis rendszerint hiába kéri, senki sem vállalkozik arra, hogy a szülői munka- közösség tagja legyen. A többszöri meddő kísérletezéssel felhagyva azután név szerint szólítja fel valamelyik köztiszteletben álló családfőt vagy anyukát, hogy talán mégiscsak elvállalhat, ná ezt a felelősségteljes megbízást. Folytatni felesleges, hiszen sejthetjük: a gondoskodó, aggódó szülő végül kötélnek áll. A fentiekből úgy tűnik, szívességet kér és kap a pedagógus a családtól, amikor a szülőket a gyermek nevelésébe, az iskolai munkába akarja bevonni. Torz ez az álláspont, ugyanúgy, mint a másik véglet, amikor segítene a szülő, csak éppen a fogadtatás nem olyan az iskola részéről, mint kellene. Pedig a megnyugtató megoldás család és az iskola között mindkét fél részéről lépést követel, lévén szó kölcsönös segítségadásról — a gyermek érdekében. Ez a felelősségérzet, tenni- akarás hozta meg a gyümölcsét, teremtett ideális kapcsolatot szülő és pedagógus között Szekszárdon az V-ös számú Általános Iskolában, ahol úgy mondják „igazi” SZMK működik .. . Az idén már második tanítási esztendejét élő új iskola igazgatójától, Kékesi Jánostól tudakoltuk először a „titok” nyitját. Viszonylag későn, tavaly november végén alakult meg nálunk az SZMK, a csúszás azonban azt is jelentette egyben, hogy ez idő alatt megismerhették egymást, így a legmegfelelőbb embereket vonhatták be a munkaközösségbe. — Nagyon fontosnak tartom — mondta az igazgató —, hogy olyan rátermett szülőt sikerült találnunk a választmány élére, mint Bognár Cecil, aki nem csak agilis szervezőnek bizonyult, de a gyerekeket is szereti. — Megtudtuk a továbbiakban, hogy „az ötösben” nem anyagi támogatást várnak elsősorban a családtól, hanem azt, hogy a szülők valóban bekapcsolódjanak a nevelő munkába. Mi a jellegzetessége az itt folyó tevékenységnek? — A szülők nem érzik nyűgnek, nem kényszerből dolgoznak az iskolában, így ha bármilyen probléma adódik, az első kérdés nem az, hogy milyen akadályok vannak, hanem: hogyan lehet megoldani, mit kell tenni — adta meg a választ Kékesi János. Persze szó sincs arról, hogy valamiféle „tökéletes” szülői gárda teremtődött volna, akik egy emberként lelkesen és felelősségteljesen tesznek gyermekeikért. Ez abszurd dolog lenne, de egy mozgékony, lelkes mag tűzbe hozhatja a többieket is. Ennek a kis csapatnak mozgatója, motorja Bognár Cecil a héttagú választmány elnöke. Mielőtt eddig végzett munkájukról, a tapasztalatokról vallott volna, egy valóban sürgető kérdést vetett fel. — Sajnos nincsen irodalma, s tömegkommunikációs eszközökben is csak elvétve hallhatunk a szülői munka- közösségekről. A Hazafias Népfront minden évben kiad ugyan egy ajánlást, amit minden iskola a saját körülményeire adaptálva használhat. De ez nem elég! Ezzel azt hiszem egyetérthetünk, hiszen így jóval nagyobb öntevékenység, ötletesség szükséges az SZMK részéről. A kérdés: ki hogy tud megfelelni? — Az elsődleges célkitűzésünk az volt — mondta Bognár Cecil —, hogy ne formális munkát végezzünk, hanem tartalmas, értelmes feladatokat váltsunk valóra, így a gyermekek tanulásra, helyes munkára nevelése mellett beneveztünk az „Egy óra — egy család” mozgalomba. Szakemberek részvételével, speciális osztályfőnöki órákat tartottunk, üzem- és gyárlátogatásokat szerveztünk, pályaválasztási kiállítást készítettünk, és kirándulások, túrák szervezésével kapcsolódtunk be a szabad idős programokba. Mindezeket ugyanúgy jól értékelhetjük, mint a különböző ünnepélyek, pedagógus-, gyermeknap, farsang megrendezését, amikről csak annyit, hogy a pedagógusnapon egy harminckét éve pályán lévő nevelő a következőket mondta: „Ilyen szépen még soha életemben nem köszöntöttek”. Az árnyoldalról sem szabad hallgatni, vagyis azokról a törekvésekről, amelyekre sajnálatos módon nem reagáltak a szülők. A félévenként megtartott nyílt napon alsó tagozattól felfelé haladva egyre csökkent a szülők száma, a nyolcadik osztályokban pedig már egyetlen érdeklődő sem volt. A családi kör klub tevékenységében is kevesen vettek részt, gyakran több pedagógus jelent meg, mint szülő. Pedig a segítés szándékával hívták életre, hogy orvos, pszichológus, nevelő adjon tanácsot, érveljen, vitázzon egy-egy mindennapi szituációban adódó magatartásról, viselkedési módról. Hogy ezektől a jó kezdeményezésektől nem mindig és nem elsősorban érdektelenség miatt maradnak távol a családok, napjaink rohanó életével, számtalan gazdasági gondjával magyarázható. Az SZMK mégsem mond le a lehetőségről, csupán más, közvetlenebb formát keres. És ha már az útkeresésnél tartunk, szólni kell néhány konkrét tervről, elképzelésről is. Már eddig is sok társadalmi munkát szenteltek a modern épület egyelőre sivár környezetének szépítésére. A fásításon kívül, a két sportudvar mellett fajátékokból álló játszóudvar kialakítását tervezik, amihez a bajai erdőgazdaságtól már megvan az alapanyag. De szülői vezetéssel dolgozik már a fotószakkör is ... Néhány dolgot villantottunk csak fel á szekszárdi „új” iskola szülői munka- közösségének életéből annak bizonyságául, hogy így is lehet csinálni. Szó sincsen itt egyedül „üdvözítő” útról, nem egyetlen és általános érvényű az ő példájuk. TAKÁCS ZSUZSA Polgári védelem T örzsparancsnoki Az 1984 85-ös kiképzési év lomása a kiképzési intézke- kezdeteinek egyik fontos ál- dések elkészítése. A városi A város, a városkörnyék üzemeinek parancsnokai, törzsparancsnokai. parancsnokság elkészítette az éves kiképzési intézkedését, ezt köverti majd az üzemek és vállalatok kiképzési parancsainak formába öntése. A már megkezdődött új polgári védelmi kiképzési iterv első közös mozzanatára került sor Pakson a városi tanács tanácstermében. Feladatszabó értekezlet volit és ezen részt vettek Paks város, valamint a városkörnyéki települések üzemeinek, vállalatainak parancsnokai és itörzsparancsnokai. Az értekezleten Beregnyei Miklós őrnagy, Paks város törzsparancsnoka értékelte az 1983/84-es kiképzési évet és elemezte az országos és megyei ellenőrzések tapasztalatait. Az ellenőrzések alapvető hiányosságokat nem A törzsparancsnok tájékoztatója tártak fel és megfelelő értékeléssel zárultak. Külön ki kell emelni a kiképzéssel kapcsolatos okmányok vezetésével kapcsolatos gondokat és az ebből adódó feladatokat. Az ellenőrzések során tapasztalható volt az okmányok rendszertelen vezetése, továbbá, hogy egyes végrehajtott feladatokról, nem készültek el az előírt jelentések. Az ellenőrzés jóra értékelte a Paksi Konzervgyár polgári védelmi tevékenységét és az okmányok vezetését. Ezért kérte fel a városi parancsnokság Ledneczki Ferenc konzervgyári törzsparancsnokot, hogy az értekezleten mutassa be és mondja el, milyen okmányokat kell és szükséges vezetni. A jobb felkészítés és megértés érdekében a jelenlévő törzsparancsnokok egységes csomagban megkaptak minden olyan okmányt melyre a nyilvántartásokhoz és a kiképzésekhez szükségük lesz. Az értekezlet másik fontos témája az anyagi helyzet, anyagmegóvás. Erről Gadó Béla ,a városi parancsnokság lakosságvédelmi előadója beszélt. Elmondta, hogy az ellenőrzések nem minden esetben zárulnak pozitív eredménnyel. Gyakran található a raktárakban ápolatlan, esetleg sáros csizma és más egyéb pv. felszerelés. Itt jegyezte meg Beregnyei őrnagy miszerint a nem megfelelő raktárrend ellen nem azzal kell védekezni, hogy az ellenőrök előtt letagadjuk a raktár kulcsának „tartózkodási helyét”. A városi parancsnokság úgy véli, az értekezleten sikerült megértetni a kiképzési és nyilvántartási okmányok vezetésének szükségességét és vezetésük egységes rendjét. Amennyiben ez így van, akkor az 1984' 85-ös kiképzési év sikeresebb és eredményesebb lesz az előző évinél. — béri —
