Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. november 4. “ísfÉPÜJSÁG 3 Bővülő export a Szovjetunióba A magyar vállalatok az idén mintegy 4,2 milliárd ru­bel értékű árut exportálnak a Szovjetunióba, többet mint a megelőző esztendőben. Az év tíz hónapjában számotte­vően bővültek a gépszállítá­sok, amelyek a Szovjetunió­ba irányuló kivitelnek több mint 50 százalékát adják. Emellett a magyar vállalatok mind jelentősebb tételekben szállítanak a Szovjetunióba fogyasztási iparcikkeket és élelmiszereket. % A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat ebben az esztendőben elsősorban atomenergetikai berendezé­sekből növelte szállításait. Ezeket a gépeket a magyar ipar KGST-szakosodás és kooperáció alapján gyártja. E berendezésekből a Trans­elektro az év eleje óta 23 mil­lió rubel értékben exportált szovjet partnerének. Továb­bi 17 millió rubelért szállí­tott erőművi berendezéseket, valamint földgáz- és kőolaj- vezetékekhez felszereléseket: Igen gyorsan bővíti a kivitelt áruházi berendezésekből és vendéglátóipari, illetve nagy­konyhai készülékekből. A Transelektro a közelmúltban újabb szerződést írt alá, amelynek alapján 1985-ben 14 millió rubelért exportál grillsütőket, kávéfőző gépe­ket, habverőket és virslisütő­ket. Az idén a moszkvai GUM, valamint a jereváni és a leninakani áruházakban szerelték fel magyar keres­kedelmi berendezéseket, újabb szerződés alapján pe­dig modul rendszerű polc- rendszereket és pultokat szállítanak a donyecki Fehér Hattyú Áruházba. Egyre keresettebbek a Szovjetunióban a magyar ag­rárágazat termékei is. A Te- rimpex Külkereskedelmi Vállalat évek óta bővíti az élő vágóállatok exportját. Emellett az idén a külkeres­kedelmi vállalat tovább nö­velte sertés- és a marhahús­kivitelét, és a korábbinál lé­nyegesen több vágott barom­fit, ezen belül fagyasztott csirkét exportált. Viszonylag új termék még a szovjet ke­reskedelemben a magyar fa­gyasztott hal. Sikerét bizo­nyítja, hogy a tengeri halak­ból széles választékot kínáló szovjet piacon gyorsan elfogy a magyar busa és amur is. A Tannimpex Külkereske­delmi Vállalat, amely bőr­és szőrmeáru külkereskedel­mével foglalkozik, export- termékeinek több mint 60 százalékát értékesíti a Szov­jetunióban. Az idén több mint 13 mil­lió pár cipőt exportált. Emellett több mint 31 millió rubel értékben szállított bőr- díszműárut. Az exportlistát 65 ezer pár férfi- és női kesztyű bővítette. A Tannim­pex a közelmúltban írta alá partnerével, a Raznoexport képviselőivel a jövő évi szál­lítási szerződést. A magyar vállalat mintegy 33 millió rubel értékben exportál bőr- díszműárut 1985-ben a szom­szédos szocialista országba. A cipők és a kesztyűk jövő évi szállításáról várhatóan még novemberben aláírják a jövő évre szóló megállapo­dást. A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat széles skálán ad el kozmetikai termékeket a Szovjetuniónak. Az idén elsősorban Pabulon termé­kekből, krémekből, külön­böző testápolókból és gyer­mekkozmetikai cikkekből bővítették a szállításokat. A külkereskedelmi vállalat ter­vezi, hogy jövőre a természe­tes alapanyagból készült Richtofit kozmetikai cikkek­kel szélesíti a kínálatot. A kozmetikai cikkek mellett továbbra is keresettek a szovjet üzletekben a magyar logikai játékok. Mivel az igé­nyek jóval meghaladták a kínálatot, a szovjet partner megvásárolta a bűvös kocka licencét. Ennek sikere alap­ján más magyar logikai já­tékok lioencének eladásáról is tárgyalnak az üzletembe­rek Hazai gyártmányú homlokrakodó Saját szakembereinek sza­badalma alapján úgynevezett homlokrakodó gép gyártását kezdte meg a nagyszénási Október 6. Termelőszövetke­zet ipari üzeme. Már ebben az évben 25 darabot készít belőle hazai szállító- és épí­tőipari, továbbá mezőgazda- sági vállalatok megrendelésé­re. A hasonló típusú gépeket eddig importáltuk. Az óránként 150 tonna kü­lönféle anyag, termény — föld, homok, kavics, szén,» cukorrépa, burgonya stb. — felrakására alkalmas géphez még szervestrágya-rakodó szereléket is terveztek. Új üzem épül Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a kőolajtermékek gazdaságosabb hasznosítását szolgáló program keretében. A benzin feldolgozása, úgy­nevezett reformállása során keletkezett kivonatból, az ed­dig nem teljesen hasznosított xilonból gyárt értékes vegy­ipari alapanyagot, ortoxilolt. E vegyületből kisebb mennyi­séget — évi 12 ezer tonná­nyit — eddig is készítettek, az 1986-től termelő új üzem azonban — ugyanannyi re­formállt benzin felhasználásá­val — 44 ezer tonnát gyárt belőle. Ezzel nemcsak a leg­nagyobb hazai 'félhasználó, a balatonfűzfői Nitrokémia tel­jes ortoxilol igényét tudja ki­elégíteni, hanem még expor­tálhat is belőle. Az új üzem berendezéseit résziben NDK-beli, részben hazai vállalatok szállítják. A víz- és csatornarendszerét, az építkezés földmunkáit, és ma­gát az építkezést is a Mély­építő Vállalat, a technológiai szerelést a Budapesti Kőolaj­ipari Gyár végzi. A csaknem 750 millió forintos beruházás 1986-ban fejeződik be. Őszi lehalászás A halgazdaságokban folyik az őszi lehalászás. A bajai Cj Elet Halászati Termelő- szövetkezet tagjai a bátmonostorl Duna-ágból kifogott halat a bikali halfeldolgozóba szállítják. (MTI-fotó — KS) Hatékonyabb ellenőrzés szükséges Feladatok a felnöttvédclemben Szociális otthonok vizsgálata A Tolna , F°­-------------------- ügyészség es i >z illetékes városi ügyészsé­gek törvényességi vizsgálata adta a témát a megyei népi ellenőrzési bizottságnak, hogy megnézze a megyében műkö­dő különféle célú szociális otthonokat. A törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a szervezeti és működési sza­bályzatokat az ellenőrzött nyolc szociális otthon közül kettő egyáltalán nem terjesz­tette fel jóváhagyásra, másik kettőben pedig ennek idő­pontja nem állapítható meg. A felterjesztett szabályzatok sem rendeznek fontos kérdé­séket, ennek ellenére a fel­ügyeletet ellátó tanácsi egész­ségügyi szakigazgatási szerv azökat jóváhagyta, és a hiányzókat nem kereste. Példaként említi meg az ügyészség, hogy több szociá­lis otthon szabályzata nem rendelkezik arról, hogy az in­tézeten belüli kinek, mely részlegnek a feladata a gon­dozottak letételnek — pénzé­nek — kezelése, ellenőrzése és a gondozási díjak dolgának intézése. E kérdések pontos, részletes szabályozása, és an­nak ellenőrzése éppen az in­tézetek jellege miatt fontos, ezért súlyos törvénysértésnek minősül, hogy több szociális otthonban a szabályzatok fo­gyatékossága mellett e kör­ben még a munkaköri leírá­sok is hiányosak. Ami az intézmények jelle­gét illeti, az ügyészségi, és később a népi ellenőri vizs­gálat kiterjedt egy értelmi fogyatékosokat foglalkoztató szociális intézményre, három időskorúak szociális otthoná­ra és egy elmebetegek szo­ciális otthonára is. A népi ellenőrzés ezután teljeskörűen áttekintette a felnőttvédelmet segélyezéstől a szociális étkeztetés formáin át, a házi gondozáson keresz­tül a bentlakásos intézmé­nyekig. A vizsgálat a feltárt törvény- sértő gyakorlat, illetve mu­lasztásban megnyilvánuló tör­vénysértések megszüntetése érdekében az ügyészek az in­tézmények vezetőihez, illetve a felügyeletet éllátó tanácsi egészségügyi szervekhez ki­lenc felszólítást, öt jelzést nyújtottak be. Tolna megyében minden ötödik állampolgár nyugdíjas korú, tizenhét és fél százalé­kuk hatvan év feletti. Ez is alátámasztja annak szüksé­gességét, hogy az idősek, kü­lönösen a magatehetetlen és a testileg, szellemileg fogya­tékos emberekkel az eddigi­nél is gondosabban kell fog- ilalkozniok az állami és tár­sadalmi szerveknek. Nyilván nem hagyható figyelmen kí­vül á család szerepe és fele­lőssége sem. A pénzbeni támogatás lehet eseti vagy állandó szociális segély, a vizsgálat időpontjá­ban negyven öregek napkö­zije működött a megyében, van házi szociális gondozás és szociális otthoni elhelye­zés. A számok alapján a me­gye felnőttvédelmi ellátott­sága az országos átlag felett van. A napközikben 950-en részesülnek ellátásban, két otthon jelenleg készül. A vizsgált időszakban a házi szociális gondozásra szo­rulók száma jelentősen emel­kedett, az ellátást elsősorban társadalmi aktivisták segít­ségével oldják meg. Harminc­öt hivatásos szociális gondo­zónő van a megyében, jövőre nyolccal tervezik növelni a létszámot. A bentlakásos in­tézeti helyek száma is ma­gasabb az országosnál, de ez nem jelent egyúttal minősé­get is, mert egy-egy kisebb pavilont, épületszárnyat ki­véve) kastélyból, uradalmi mellék- és gazdasági épüle­tekből, lakásokból, iskolákból átalakított, állandó felújítás­ra szoruló, öreg épületekben működnek az intézmények. Ezekben esetenként a meg­alkuvásig elmenő szükség- megoldásokkal lehet csak a gondozottakat elhelyezni. • A nyolc időskorú-otthon­ban, két elmebetegek szo­ciális intézetében és két kü­lönböző fokozatú értelmi fo­gyatékosokat ellátó otthon­ban 1120 személyt gondoznak. Ez év végére várható a nyolc­van férőhelyes decsi idős­korúak otthonának átadása. A megyében szociális se­gélyezésre tavaly majdnem 29 millió forintot költöttek. Rendszeres segélyt kapnak több mint 1200-an, rendkívüli segélyben részesültek több mint ötezren. A társadalmi gondoskodás­ra szoruló felnőttekről, ezen belül öregekről a tanácsok nem vezetnek nyilvántartást. A munka a felderítéssel kez­dődik, ebben sok segítséget adnak a szociális gondozók jelzésein kívül a társadalmi szervek is. A rászorultság mértékét a tanácsok kö­rültekintően és szabályo­san bírálják el, a törvé­nyes döntési határidőt csak Szekszárdon lépték túl. több esetben. A hatósági tevékenység-------------------2— vizsgálata s orán a népi ellenőrök csak az akkor még tamási nagyköz­ségi tanácsnál találtak hiá­nyos mellékletű határozato­kat. A rendkívüli szociális segélyeket az esetek 84 száza­lékában elnöki hatáskörben, egyéni elbírálás nélkül, két­ezer forintos összegben utal­ták ki. A városi tanácsnál ez már nem tapasztalható. A házi szociális gondozást út­törők, fiatalok, szocialista brigádok és népfront-, vörös- keresztes aktivisták segítik. A szolgáltatások sokfélék, és esetenként igen széles körű­ek. * Az öregek napközi ottho­nairól, annak ellenére, hogy eltérő körülmények és felté­telek között működnek — a kisebb hiányosságoktól elte­kintve — csak jót mondha­tunk. Célszerű lenne viszont ha mindenütt tudnának fő­foglalkozású szociális gondo­zónőt alkalmazni. • A szociális otthonokban a helyzet — mint azt már az elején jeleztük — bonyolult. Ellentmondás, hogy a költ­ségvetési keretek döntő ré­szét a fenntartó tanácsok biztosítják, ugyanakkor a szakmai felügyelet és min­den más hatáskör a megyei tanács illetékes osztályánál van. Három intézmény kap egyéb támogatást, vagy sa­ját bevétele van mezőgazda- sági, ipari tevékenységből. Sárpilis például jelentős tá­mogatást kap a környező gazdálkodó egységektől, Gyünkön pedig jelentős me­zőgazdasági területtel ren­delkezik az otthon. A belső gondok közé tartozik, hogy még nem alakult ki az egy­séges profil, a beutaltak kü­lönböző életkorúak és elté­rő az egészségi állapotuk, alig van házaspárok elhe­lyezésére alkalmas kétágyas szoba. Kicsik a helyiségek, rendeltetésük gyakran sok­irányú és így tovább... A nehéz körülmények ellenére a körülmények rendezettek, kirívó esetnek csak a regö- lyi idős gondozottak pavilon­ja számít, ahol a minimális higiénés követelményeknek sem tudnak eleget tenni. Az általános értelemben vett egészségügyi ellátás megoldott, de sok helyütt hiányzik a speciális felsze­relés. A létszámok általában betöltötték, de különösen a szakosított intézményekben kevés a szakképzett munka­erő. Az intézetekben a rend­szeres jövedelemmel rendel­kező személyek egységesen 400 forint zsebpénzt kapnak. Az érdekeinek védelmére képtelen gondozottak pénzé­nek kezelését általában a nő­vérek végzik — nem egysé­ges — intézetenként külön ki­alakított gyakorlat alapján. A kívánalom az lenne, hogy minden gondozott nevére megbízható nyilvántartást vezessenek a részére kiutalt készpénz összegéről. Tételes — bizonylatokkal alátámasz­tott — felsorolást a vásárlá­sokról. A maradvánnyal hó­nap végén, de legalább ne­gyedévenként el kellene szá­molni és az értékek nyil­vántartásával megbízott gaz­dasági ügyintéző ezt a gon­dozott nevére kiállított ta­karékbetétkönyvben helyezné el. E téren súlyos mulasztás történt Regölyben, ahol egy vizsgálat során az osztá­lyos nővéreknél és a főnő­vérnél összesen több mint 130 ezer forint készpénzt ta­láltak, melynek nyilvántar­tása és addigi kezelése min­den szempontból szabályta­lanul történt. * A társadalmi bizottságok működése a három időskorú­ak szociális otthonában meg­felelő, bár különböző a szer­vezettség és a gyakorlat. Az intézetekben folyó fog­lalkoztatás három nagy cso­portra osztható: munka, sza­bad idő és kulturális ren­dezvények. A munkakönyv­vel rendelkezők dolga tisz­tázott. Az intézmények többségében a munka ki- • merül az úgynevezett ház körüli tevékenységekben, il­letve Gyönkön a mezőgazda- sági munkában. Mindezért a gondozottak 50—400 forint összegű munkajutalmat kap­nak, amelynek kezelése meg­egyezik a zsebpénzek keze­lésével. Sok és színes a szabadidős program, tehát azt a lénye­ges szempontot, hogy a gon­dozottak életkoruknak és egészségi állapotuknak meg­felelően tölthessék el nap­jaikat a mostoha tárgyi fel­tételek ellenére is mindenütt igyekeznek biztosítani. Az intézményekben a vizs­gált időszakban több ellen­őrzést is tartottak a KÖJÁL és felügyeleti tanácsi szer­vek, a KÖJÁL kivételével valamennyi ellenőrzés során pozitív véleményt adtak az ellenőrzők. Nem mintha az ellenőrzés lett volna felüle­tes, hanem mert minden ta­nácsi osztály a körébe tar­tozó szempontok szerint vizsgálta a vagyonvédelmi, a pénzügyi fegyelem és bizony­lati rend helyzetét. A megyei éf, .......... .........ellenorZesi bi­zottság több kérdésben, illet­ve helyen kértek rendkívüli és azonnali felügyeleti vizs­gálatot az itt érintett, illetve a vizsgálat körébe nem is tartozó témákban. Külön ki­emelésre érdemes az a ja­vaslat, hogy az ellenőrzések tárgyát és témakörét a ta­n ácsok osztályainak sokkal jobban össze kellene hangol­ni, figyelemmel a speciális szempontokra és ellenőrzési területekre. Az ügyészségi vizsgálat is tartalmazza, hogy a jövőben a felügye­leti vizsgálatok tartalmaz­zák az általuk érintett tör­vényességi területeket. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom