Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

«^NÉPÚJSÁG 1984. november 30. A KPVDSZ kulturális napok értékelése Horváth Imre és Kövesd! Mihály kiállítása a ME- SZÖV-nél A munkavédelmi oktatásokról ni. össze is dőlit az építmény, élet AII. szakszervezeti iljúsági napok után A közelmúltban befejeződ­tek a II. szakszervezeti ifjú­sági napok Tolna megyében. Nem titkolt cél volt, hogy a megye szervezett dolgozói­nak, szakszervezeti testüle­téinek figyelmét a SZOT 1983. június 22-i plénuma ál­lásfoglalásának megismeré­sére, az abban megjelölt fel­adatok végrehajtására irá­nyítsák. Mindezek mellett le­hetőséget teremtettek arra, hogy a fiatalok, a fiatalokért tenni akarók véleményt nyil­váníthassanak, ismerjék meg más munkahelyek tapaszta­latait, és hasznosan töltsék el szabad idejüket. Az esetenként tapasztalt érdektelenséget leszámítva megállapítható, hogy kitűzött céljiai alapvetően telpesültek. Sikerült segítséget adni az alapszervezeti ifjúsági fele­lősöknek a SZOT 1983. jú­niusi állásfoglalásának ér­telmezéséhez. A társadalmi tisztségviselők, propagandis­ták tájékoztatást kaptak az ifjúság helyzetéről a nem­zetközi és hazai változások tükrében. Újítási ankét ke­retében nyújtottak lehetősé­get vállalati és mozgalmi szakembereknek a közel­múltban hozott szabályozá­sok alkalmazásának megvi­tatására. Mód volt arra is, hogy találkozzanak a taná­csoknál dolgozó, és a peda­gógus pályakezdők. A fóru­mokon jogosan vetették fel például a szakmai tovább­képzés megyén belüli hiá­nyát. Jól fogadták azt a kiállí­tási anyagot is, amely a me­gye öt városában tette lehe­tővé a Népszava munkás- mozgalmi tevékenységének megismerését a kezdetektől napjainkig. A fórumokon le­hetőség nyílt a Népszava és a szakszervezeti folyóiratok munkájának részletesebb megismerésére is. Hasznos­nak ítélhetők meg azok a tanácskozások is, ahol a szakmunkásképző intézetek­ben működő tanulói alap­szervezetek és a munkahelyi szakszervezetek tevékenysé­géről, az együttműködés kér­déseiről volt szó. A SZÍN keretén belül, de a felszabadulás 40. évfordu­lójához kapcsolódva meghir­detett irodalmi és képzőmű­vészeti pályázatra mintegy 360 mű érkezett be. A zsű­rizett alkotásokat több szá­zain tekintették meg a Mun­kásotthonban rendezett ki­állításon. Hasznosak voltak az egyes művészeti ágak szakmai tanácskozásai is. Érdeklődés kísérte a hat­fordulós rejtvénypályázatot. Sikeres volt a SZOT-díjasok előadóestje. Hangulatában jól sikerült Sötétvölgyben a juniális, ahol 6 sportágban versenyeztek közel 200-an. Mintegy háromezer szer­vezett dolgozó vett részt a különböző eseményeken, rendezvényeken. A szakszervezetünkhöz tartozó dolgozók életében több mint két évtizedes ha­gyomány október 1. és 31. között a kulturális napok megrendezése, amely csúcs­pontja a kereskedelem—ven­déglátás területén dolgozók éves, folyamatos kulturális­nevelő tevékenységének. A sokszínű, több mint félszáz rendezvény, a művelődés, szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltésének széles skáláját kínálta 19 alapszer­vezetnél. Erőteljesen kapott hang­súlyt ez évben is a gazda­ságpolitikai és világpolitikai kérdéseket érintő ismeret- terjesztés. Dr. Salgó László külpolitikai újságíró a szek­szárdi áfész-nek, Alaszka Tamás a Magyarország szer­kesztője a Népbolt Vállalat­nak volt vendége. Szakszer­vezeti tisztségviselők és gaz­dasági vezetők találkozójára került sor több áfész-nél. Fórumokon vitatták meg dolgozóink a vezetők és ve­zetettek munkakapcsolatát, a kongresszusi munkaver­seny eddigi eredményeit és a további tennivalókat. Vendégünk volt dr. Mar­ton István, szakszervezeti újságunk főszerkesztője és dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, aki szociálpolitikánk időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta a szakszervezeti tiszt­ségviselőket. A kulturális napok kere­tében nyitották meg az őszi megyei könyvhetet Duna- szentgyörgyön László Lajos író közreműködésével. Író­olvasó találkozót, irodalmi esteket rendeztek Kertész — A MEDOSZ Tolna me­gyei alapszervezeteinél meg­felelő ütemben folyik az 1984/85-ös oktatási év elő­készítése. Az alapszervezeti politikai tömegoktatások be­indítása december hónapban várható, 9 alapszervezetben 90 csoportban. 2528 fő szer­vezett dolgozó oktatását ter­vezik. Az oktatási anyagok mindenütt rendelkezésre áll­nak. * — A PATEX tolnai gyá­rában sikeresen befejőzödött a „Textiknunkás” előfizetési akció, összesen 318 fő fizet­te elő a TDSZ lapját, a tag­ság több mint 50 százaléka. * — A MÁV Szekszárdi Pá­lyafenntartási Főnökség szakszervezeti bizottsága no­vemberi ülésén megtárgyalta a főnökség munkaverseny- mozgalmának helyzetéről szóló beszámolót, figyelem­be véve a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyhez kapcsolódó vállalá­sok teljesítését. „Kell a jó könyv” címmel 1983. végétől olvasópályázat indult. A résztvevőknek az orosz és a szovjet irodalom­ból válogatott 30 kötet közül kellet elolvasni hatot, és en­nek alapján könyvenként három kérdésre válaszolni. összesen nyolc munka­helyről érkezett be pályázati lap. a hálózathoz tartozó könyvtárak egytizedéből. A 416 pályázati lap közül 392 volt értékelhető. Legtöbben klasszikus szerzőket olvas­ták: Dosztojevszkijt, Tolsz­tojt, Puskint, de nagy érdek­lődéssel olvasták a mai szov­jet elbeszéléseket is, olyan íróktól, mint Honcsar, Ivan- csuk, akik írásaikkal csak­Ákos író, Szabó Gyula, In- ke László, Hacser Józsa köz­reműködésével. A különböző kiállítások sokszínűsége is jelzi e forma népszerűségét. Táncaik Mária amatőr ke­ramikus a bátaszéki áfész- nél, Stekly Zsuzsa tűzzo­mánckészítő és Stekly Gyula amatőr festő a szekszárdi áfész-nél, Könyv István ama­tőr grafikus a saját szövet­kezeténél, Simontornyán mu­tatta be munkáit. A ME- SZÖV-nél Horváth Imre fa­faragó és Kövesdi Mihály naiv festő kiállítását ren­dezték meg. Ugyancsak a MÉSZÖV szervezésében nyílt meg hazánk felszabadulásá­nak közelgő 40. évfordulójá­ra megyei dokumentumok­ból, a szövetkezetek történe­— A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyebi­zottsága az alapszervezeti gazdasági felelősök részére tartott értekezleten értékelte az évi alapszervezeti gazdál­kodás tapasztalatait, továbbá megbeszélték az 1985. évi költségvetés-készítéssel kap­csolatos feladatokat. * — A közelmúltban sze­mélyi változásokra került sor három szakmaközi bizottság titkári tisztségében. Dom­bóváron az SZKB új titkára Skiba Istvánná a városi ta­nács, Simontornyán Major István a bőrgyár, Bátaszé- ken Csíki Béla a cserép és vázkerámia gyár dolgozója lett. * — November 26-án tartot­ták meg a Tolna megyei va­sasüzemek sportfelelőseinek értekezletét, ahol az 1984. évi sportmunka értékelését és az 1985. évi tervezéssel kapcso­latos feladatokat beszélték meg. nem ismeretlenül jutottak el az olvasókhoz. Ügy tűnik, az Ilf-Petrov szerzőpáros vagy Tyihonov szovjet-orosz írók neve már nem volt ismeret­len. Műelemzést ketten készí­tettek. A pályázatnák ez a formája bizonyult nehezebb­nek. A beküldött lapon olvasó­ink foglalkozása és életkora is szerepel, így lehetőségünk van arra, hogy megtudjuk, az olvasók mely rétegében kell nagyobb propagandát kifej­tenünk, milyen témájú köny­vekkel válhat több otthon­ban kedvelt szabadidős te­vékenységgé az olvasás. téből kiállítás. Könyvkiállí­tás, hanglemez-bemutató és -vásár is szerepelt több áfész programjában. A rendezvények közül to­vábbra is a legnépszerűbbek a vetélkedők voltak, amelyet a közelgő 40. évforduló je­gyében rendeztek meg. Ta­karékszövetkezeti ügyinté­zőik, szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák, szakmunkástanulók vetél­kedtek szakmai, szakszerve­zeti, politikai és kulturális ismeretekből. A kulturális napok csúcs­pontja, s egyben zárása is volt a KPVDSZ megyei mű­veltségi vetélkedő, amelyen széles körű ismeretekről tet­tek tanúbizonyságot a vetél­kedő résztvevői. Néhány szó a munkásotthonról Az intézményben eddig az alábbi művelődő közösségek (kezdték meg tevékenységü­ket: Camping és Caravanning Club. minden hónap első hét­főjén. Közgazdasági társa­ság, minden hónap második hétfőjén. Védőnői klub. min­den hónap harmadik hét­főjén. HCC mikroszámítógép-épí­tő szakkör, minden hétfőn. Nyugdíjas pedagógusok klubja, minden hónap első csütörtökén. Bölcsődei dolgozók klub­ja, minden hónap harmadik csütörtökén. A város és városkörnyék általános orvosainak klubja, minden hónap utolsó csütör­tökén. A munkásotthon könyvtá­rában hétezer kötet könyv várja az olvasókat, ezenkívül 24 féle napilap és folyóirat A könyvtár hétfőn—szerdán— pénteken 14—19, kedden 9—13, szombaton peig 9—12 óráig tart nyitva. A vállalatoknak régóta kö­telességük munkavédelmi képzésben részesíteni dolgo­zóikat. A 47/1979. (XI. 30.) MT. sz. rendelet az oktatás kötele­zettségét még egyértelműbbé tette. Az oktatás általában meg is történik, de sok eset­ben sematikus, olyan dolgo­kat mond, amit nem kell ok­tatni. Pl. egyik vállalatunk­nál egy gép beszorította egy dolgozó kezét. Nyolc mun­katársa közül senki nem tud­ta, hogy hogyan kell kisza­badítani. 2,5 percig tartott, míg előkeresték a főgépészt, aki ismerte a kiszabadítás módját. Másik helyen egy beton- építmény kizsaluzása előtt elmondta az oktató, hogy ne ejtsék a fát a lábukra és vi­gyázzanak. Azt nem mondta, hogyan kell a munkát elkez­deni és biztonságosan végez­Munkavédelmi jogszabá­lyok gyűjteménye I. kötet. (II. átdolgozott kiadás.) Évente számos jogszabály veszti hatályát, illetőleg szá­mos funkcionális jogszabály lép hatályba. A napra kész tájékozottság és a jogszabály­változások figyelemmel kísé­résének fontos feltétele a megfelelő gyűjteményes ki­advány. A könyv elsősorban a munkavédelmi szakembe­rek számára nélkülözhetet­len. Termelőeszközök munkává, delmi minőségének tanúsítá­sa,, munkavédelmi minősíté­se. A tudományos-technikai forradalom egyik jellemzője, hogy a termékek minőségével kapcsolatos elvárások állan­dóan növekednek. A termé­kek munkavédelmi minősé­gének tanúsítása, a kijelölt termékek kötelező munkavé­delmi minősítése, valamint ennek általános kötelezettsé­ge fontos részét képezi a bal­esetelhárítási tevékenység­nek. A kiadvány ismerteti a November 29-én, a szak- szervezeti székházban ülést tartott az SZ3MT elnöksége. A napirenden két tájékozta­tó szerepelt. A bérek és jö­vedelmek alakulásának ta­pasztalatairól szólt az egyik, a másik a szakmaközi bizott­ságok tevékenységének ta­pasztalatairól. * A szakmaközi bizottságok újjászervezése óta közel há­rom év telt el. 1981-(ben ti­zenegy településein — Báta- szék, Bonylhád, Dombóvár, Duinaifiöldvár, Gyönk, Hő- gyész, Paks, Pincehely, Si- montomya, Tamási, Tolna maga alá temetve egy dol­gozót. Sok példát lehetne még hozni. Nem az előírt oktatási idő a fontos, hanem az, hogy mit oktatnak és ho­gyan. Egy tsz-íben nem az Ózdi Kohászati Művek mun­kavédelmi tudnivalóit kell oktatni és viszont. Az oktatás egyik célja a dolgozók jogainak és nem­csak a kötelességeinek az is­mertetése lenne. Közlekedési oktatások is szükségesek. Az ember általában előbb tanul meg járni, mint beszélni. Mindenki közlekedik, a vál­lalati dolgozók is. Személy­kocsiival, gyalog, motorkerék­párral stb. Ha egy dolgozó nem szenved (közlekedési balesetet, az is a vállalat nyeresége. Célszerű kis cso­portok alakítása, KBT-segít- ség igénybevétele. munkavédelmi minősítés alaki és tartalmi követelmé­nyeit, a vizsgálat dokumen­tálását, eljárási rendszerét, a vonatkozó miniszteri, főható. sági rendeleteket, továbbá a minőségtanúsítás, minősítés nemzetközi tapasztalatait. Újítási ügyintézők és újítók kézikönyve. A kiadvány segítséget kí­ván adni mind az újítási ügyintézőknek, mind az újítóknak és feltalálóknak, hogy megkönnyítse tevékeny­ségüket az ötlet megszületé­sétől az újítási díj felvételé­ig. E célból közli a vonatko­zó, érvényben lévő alap- és kiegészítő redeleteket is. A könyv ismerteti az újításnak minősíthető javaslatok körét, az újítók szerzőségi jo­gát, díjazását, a költségtérí­tését, a szerződéseket, az újí­tások más vállalaftoknak va­ló átadásával kapcsolatos tudnivalókat, az újítási javas­latok nyilvántartását, a vitás ügyek intézését, a közremű­ködők díjazásával kapcsola­tos lehetőségeket. —, majd 1983-tban Szekszár- don alakult meg a szakma­közi bizottság. A bizottságoknak, diffe­renciált mértékben ugyan, sikerült megfelelő kapcsola­tot kialakítamok a városi illetve nagyközségi társadal­mi, politikai szervekkel. A szervezett dolgozók vélemé­nyeinek, javaslatainak eljut­tatása a döntésre jogosult fórumokhoz megoldott. Az elnökségi ülés, a ta­pasztalatok értékelésén túli, számos továbbá feladat meg­oldására hívta fel a szakma­közi bizottságok figyelmét a munka továbbfejlesztése ér­dekében. Zajszintmérés a műszergyárban A dolgozók besorolását időnként felül Cell vizs­gálni. Fontos szerepe van a munkakörülményi fokozat megállapításá­nak, a szakképzettség meghatározása mellett. Ez egyben érdekvédelmi feladatot is jelent. Ké­pünkön dr. Perlaky Ár­pád orvos-pszichológus zajszintmérést végez. Hántás József Hírek - események Kell a jó könyv olvasópályázat a szakszervezeti könyvtári hálózatban Megjelent... Ülést tartott az SZMT elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom