Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 259. szám
1984. november 3. /tolna''' a ^népújság Szovjetunió fi bányászok 10 százaléka. Alapanyagot, félkész és készárut 45 országba exportálnak. Az imponáló kohászati adatok ellenére mégis a bányászok városának nevezik, s nem is alaptalanul. A környéken 14 kőszénbánya működik, ezenkívül 2 külszíni fejtésű is. Novokuznyeck csak egy a bányászvárosok között. A szénmedence óriási kiterjedésű, sokfelé kínálja a fekete aranyat. A szomszédban — mármint szibériai méretű szomszédban — van egy 60 kilométer hosszú, 40 kilométer széles, 170 ezer lakosú kisebb város: Belovó, amelynek 34 ipari vállalata mellett 6 kőszénbányája van, ebből 5 külszíni fejtésű. Egy-egy bányájából évente 4—5 millió tonna szenet termelnek ki. Az itteniek arra büszkék, hogy itt termelik a Szovjetunió legolcsóbb villamos energiát. Két folyó között Dé ismerkedjünk meg a szénmedence egy másik fekete gyöngyszemével is. Mezsdurecsenszk; e nehezen kiejthető városnevet soha nem felejti el, aki egyszer eljutott a környék valamelyik bányájába. Itt, ebben a városban mindennél fontosabb a kőszén. Két folyó között A békésen cammogó IL 18-as több mint hat órát tölt a levegően, mire Moszkvából Szibéria közepébe érkezik. Kemerovó megye a kisebbek közé tartozik a Szovjetunióban, területe pontosan akkora mint Magyarországé. Lakosainak száma viszont alig haladja meg a hárommilliót. Hírét, nevét elsősorban a szénnek és az acélnak köszönheti. Itt van a világszerte jól ismert kuznyecki szénmedence. A megyét északról délre az Ob folyó szeli át; városainak, az ipari központoknak közvetlen szomszédságában már ott az érintetlen, csodálatosan szép tajga. A kristálytiszta tavakat fenyőerdők szegélyezik, s a végeláthatatlan zöldben fehéren virítanak a nyírfaszigetek törzsei. Csendet, békességet talál az erre járó. A völgyekbe települt városok viszont már a pillanatnyi szünet nélkül dörömbölő, zúgó, zajos nagyiparra figyelmeztetnek. Olyanok, mint amit otthon is megszoktunk, csak éppen a méretek ejtik zavarba az embert. Lenyűgöző számok Szibéria ipari központja a 600 ezer lakosú Novokuznyeck. A megmaradt feljegyzések szerint a települést 1618-ban alapították és 1622-ben már városi rangot kapott háromezer emberrel. Rohamos fejlődésnek a Szovjetunió első ötéves tervének idején indult; bányák nyíltak, vasmű épült. Ez idő tájt kapta nevét is, addig egyszerűen csak Kuznyeck volt. A második világháborúban a szovjet harckocsik felének acélanyaga innen került ki. Óriási szénmarógép munkában A szamok lenyugozoek. A városban és környékén négj óriás vasmű, alumíniumfeldolgozó van, három erőim segíti a termelést. Évente 1( millió tonna nye-rsvas. 1! millió -tonna acél készül itt a Szovjetunió termelésénél Novokuznyeck, a tipikus bányászváros — ezt jelenti a 103 ezer lakosú, nehezen kimondható város neve. A kis településen 1956-ban jelentek meg a párt felhívására az első komszomolisták, a széncsaták első harcosai. Még ma is fiatal ez a város: az átlagéletkor éppen hogy eléri a 30 évet. Jellemző, hogy a városban jelenleg is 36 nemzetiségből származó ember él együtt. A -munkához, az élethez kitűnő feltételeket teremtettek a tajgával, mocsárral övezett modern városban. A munkára jelentkezők azonnal önálló lakást kapnak, hetente négyszer hatórás műszakban dolgoznak, két pihenőnappal. Az átlagjövedelem a 170—180 helyett itt eléri a 6—700 rubelt. Persze mindezért igazán meg kell küzdeni, s nem csupán a föld alatt. A rövid nyári hónapokban -nem ritka a 30 fok feletti meleg, télen viszont gyakori a 40 fokos hideg. A leghíresebb gyöngyszem a város környéki bányák között található. A neve Rasz- padszkaja. Ez a Szovjetunió legnagyobb kőszénbányája, és egyben a világ 10 legnagyobb szénbányája között tartják számon, öt és fél ezer dolgozója van, átlag- életkoruk — akárcsak a városé — 30 év. A bánya igazgatója az idősebb korosztályhoz tartozik: 43 éves. Keme- rovóban végezte a műszaki főiskolát, és most 600 mérnöktársával irányítja a bányaóriást. Nem álom Milyen is a Szovjetunió legnagyobb kőszénbányája? Negyven négyzetkilométernyi terület a föld felett, a városból vonat hozza ide a dolgozókat. A föld alatt pedig egymás alatt-felett sorakoznak a szénmezők. A Raszpadszkaja bányában 21 szénréteg van egymás felett. Ebből jelenleg hetet művelnék egyszerre, a többi újabb bányászkezekre vár. A bányászkéz persze, itt részben jelképes, hiszen a bányában a világ legjobb berendezései dolgoznak. Automatikusan vezérelt acéltámfalak, önjáró pajzsok szolgálják a biztonságot. A japán szénmarótárcsa átmérője például több mint négy méter, egy-egy exkavátor kanala 40 köbméter szenet emel meg egyszerre. És milyen szenet! A kitermelt. vakítóan fekete szén 65—70 százaléka kokszolható, elszállítása sok tíz kilométeren át föld alatti vezeték kékén vízzel „iszaposítva” történik — mint a Borsod megyei iLyukóbányánál. Naponta 20 ezer tonna szenet bányásznak ki ezen az egy munkahelyen, évente több mint 6 millió tonnát a bányából. A varázslatosan szép szibériai táj felmérhetetlenül sok kincset tartogat még a következő évezredre is. Jugoszlávia Öntözéses gazdálkodás 320 ezer hektáron A világ tíz legfejlettebb országa között Elkészült a „Vajdaság vízgazdálkodásának fejlesztése 2000-ig” című tervtanulmány, amely hatalmas fejlődést irányoz elő. Jelenleg a jugoszláviai Vajdaságban a Dunai— Tisza^—Duna vízrendszer területén 40 ezer hektáron folyik öntözéses 'termelés. A belföldi forrásokból és külföldi hitelekből — a tervek szerint — az öntözéses terület 2000-ig 320 ezer hektárra bővíthető. Az újonnan létesítendő csatronák itöbb mint 16 ezer hektár (területű halastavat látnak el vízzel. Ebből a tervből 1990-ig a Bácska és a Bánát területén 100 ezer hektár öntözése valósítható meg. A számítások szerint ezen a (területen a víz felhasználása, a vezetésszer- kezet megváltoztatása, az állattenyésztés fejlesztése és a másodvetés alkalmazása 1,7 millió tonna élelmiszer-többlettermelést eredményezhet, vagyis 2,6-szer többet, minit a mai termelés. Az ehhez szükséges összeberuházás értékét 25 milliárd dinárra becsülik a szakemberek. A Duna—Tisza—Duna Vízgazdálkodási Munkaszervezet a szocialista országok segítségére számít. A Csehszlovákia Magyország és a Szovjetunió által folyósított áruhitelből 1985-ig még 100 millió dollár áll a Vízgazdálkodási Munkaszervezet rendeli- kezésére. Ebből' az összegből 35 ezer hektáros öntözőrendszert és 40 állattenyésztő telepet kívánnak létrehozni. Kedvező az a lehetőség, hogy eztt a hitelt a vajdasági munkaszervezet élelmiszeripari termékek és más áruk szállításával fizetheti visza. A Vajdaságban 50 ezer hektár terület nem alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ezeken a területeken már eddig is 19 halastavat létesítettek, több mint 8 ezer hektáron. A jövőben 25 ezer hektárra növelik a halastavak területét, melyeknek nagy részét a Duna—Tiszai— Duna csatorna látná el vízzel. A tervekben szerepel a belvizek levezetésének programja is. Minden olyan területen, ahcfl vannak vízelvezető rendszerek, ezek korszerűsítésével akarják szavatolni a biztonságos termelésit. E területek 80 százalékán nyitott csatornákat lehet kiépíteni. A leginkább veszélyeztetett részeken pedig aíagcsöves vízelvezető rendszert terveznek. Az ezredfordulóig 1,2 miliő hektáron nyitott csatornás, 60 ezer hektáron pedig alagcsö- ves rendszert hoznak létre. A program szerint a Duna és a Száva által határolt Szerénységben is 80 ezer hektár öntözését kívánják megvalósítani az ezredfordulóig. Jelenleg az öntözött területek nagysága mindössze 1800 hektár. Lengyelország Tengeri kavicsbányászat A Balti-tenger lengyel ökológiai sávjának számos kincsét hasznosítják az energetikai iparban, az egészségügyben és természetesen a halászati iparban. A Lengyel Tudományos Akadémia Tengerkutatási Intézetének munkatársai megállapították, hogy ezek a ^természetes készletek nagy mennyiségben fel- használhatók a környezeti egyensúly felbomlásának veszélye nélkül. A tenger természeti kincseinek kiaknázására a jövőben egyre nagyobb szükség lesz, hiszen a szárazföldi nyersanyagtartalékok apadnak, kitermelésük pedig mind jelentősebb befektetéseket igényel. Jól jellemzi a helyzetet egy, többék között a lakásépítés szempontjából rendkívül értékes nyersanyag, a kőzúzalék példája. Zúzalékot ma még főként Dél-Lengyelor- szágban bányásznak. Az ország északi vidékein ugyanakkor nagyarányú építkezéseket terveznek, amelyekhez a következő évben körülbelül 8 millió tonna zúzalékra lesz szükség. Honnan nyerjék ilyen mennyiségben ezt az anyagot? A válasz kézenfekvő: a slupski-tengerpadon több éve folytatnak zúzalékkitermelést, igaz, egyelőre csak alig 100 ezer tonnás évi mennyiségben. Az NDK modem ipari állam, belterjes mezőgazdasággal. A világrangsorban a tíz legfejlettebb ország közé tartozik. Az ország valóban rohamléptekkel fejlődött az elmúlt 35 évben, hiszen az alapítás évében, 1949-ben az NDK egyharmada még romokban hevert. Az elmúlt 14 évben az NDK nemzeti jövedelme évente átlagosan 4,6 százalékkal növekedett. Jelenleg az ipari termelés adja a nemzeti jövedelem 62 százalékát. Az ipar a népgazdaság legfontosabb ágazata. Az ipari termelés 1949 és 1984 között több mint a tizenháromszorosára növekedett. A .nemzeti jövedelem ugyanezen idő alatt 24 milliárdról 210 milliárd márkára növekedett. Az ország megalapítása óta eltelt három és fél évtized alatt vezető iparággá vált a gép- és szerszámgépgyártás, a vegyipar, az elektrotechnika és a fémkohászat. Meghonosodott a nehézgépgyártás, a haj óépí tés és a mező- gépgyártás. Az energiatermelés legfontosabb alapja a hazai barnaszén, amelyből jelentős készletek állnak rendelkezésre. A barnaszén- bányászatban és a lignitki- termelésben az NDK világ- elsőséget élvez. Az NDK üzemeiben ma 90 százalékkal több iparcikket állítanak elő, mint 1970-ben. A külkereskedelmi forgalom egy évtized alatt megkétszereződött, miközben a világkereskedelem összességében csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években. A külkereskedelem nagyobb részét az NDK a KGST-országokkal bonyolítja. Legfontosabb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. A gazdasági gyarapodás és a nemzetközileg is elismert teljesítmények csaknem teljes egészében a munkatermelékenység növekedéséből származnak. 1970 és 1983 között a munkatermelékenység 4,3 százalékkal nőtt. A termelékenység intenzív növekedését a tudományos-technikai intézkedések és .a termelés ésszerűsítése révén érték el. A (legfontosabb új iparágak egyike a .mikroelektronika. 1980-ban megjelentek az első NDK-gyártmányú ipari robotok, s ezekből ma már 34 ezer működik. A termelés automatizálásának a foka elérte az 51 százalékot. Vietnam Termelőszövetkezetek a Mekong-deltában Napjainkig csaknem 18 ezer termelő kollektíva és 234 termelőszövetkezet .alakult a VSZK déli részén, a Mekong folyó deltájában és az ország délkeleti tájain. A szövetkezetek és .a termelő kollektívák a vidék parasztságának csaknem 40 százalékát egyesítik és a művelésbe vont földek egyharmadával rendelkeznek. A jelenlegi állapot figyelemre méltó fejlődést mutat, hiszen 1981-hez képesít a termelő kollektívák száma megnégyszereződött, a szövetkezeteké pedig a felével gyarapodott. A Mekong-delta az ország legjelentősebb rizstermelő vidéke. Korábban az egyénileg gazdálkodó rizstermesztők hektáronkénti átlagtermése nem volt több két tonnánál. MSa a szövetkezetek rizsföldjein átlagosan 3,5—4 tonnát takarítanak be az értékes eleségnövényből. Az eredmények részben a korszerű öntözési techinkának, az új termelési módszereknek és a bevezetett új rizsfiajltáknak köszönhetők.
