Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
1984. november 29. NÉPÚJSÁG 5 Kis alapszervezet nagy feladatai • • Ügyfélszolgálat Simontornyán A tamási szakmunkásképző intézetben kis pártalap- szervezet működik, mindösz- sze nyolcán vannak, de a feladataik és a hatásuk nagyságát nem ezen, hanem a tanulók létszámán lehet inkább lemérni, hiszen a politikai feladatuk elsősorban az ő nevelésük. Az idei tanévben 430-an iratkoztak be az iskolába. Személyükben nem kevesebbről, mint a jövő munkásosztályának a neveléséről van szó. Az alapszervezet nem öt, hanem három évről számolt be a taggyűlésen, mert a várossá alakulást követően önállósodtak a pedagógus párt- szervezetek. A taggyűlést követően beszélgettünk az alapszervezet titkárával, Kondor Gyulával. — Mi a legnagyobb gondja önnek és az alapszervezetnek? — A nevelő, oktató munkát egyre nehezebb feltételek között kell folytatnunk. A tanulólétszám állandóan nő, míg az épület, ahol tanítunk, nem változott. Nem kell takaróznunk semmivel, de a városi pártbizottság is megállapította, hogy az intézetben eredményes munka folyik, ám azt is hozzátették: ,Az oktatás eredményességét jelentős mértékben hátráltatja a zsúfoltság. A képzés szükséges bővítésének határt szab a tanterem és a kollégiumi férőhely hiánya”. Ez van, de reménykedünk, hogy a következő ötéves tervben lesz változás. Sok, habár kellemes gondot jelent a simontornyai kihelyezett tagozat is. Ott is dolgozik két párttag, de a községi alapszer- vezeíhez tartoznak. Nagy problémánk a közlekedés. Kevés a tanár, ezért intézetünkben 14 vállalati szakember is dolgozik, mint külső óraadó. A gyerekek órarendjét úgy kellett összeállítani, hogy a tanárok idejébe is beleférjen, de a gyerekek utazási idejéhez is alkalmazkodjék. Ezért nálunk folyamatos a tanítás délután háromig, tehát ebéd után is van még óra. Ha a tanulók három óra 10 perckor nem tudnak elmenni az iskolából, akkor sokan csak este nyolckor tudnának hazautazni. Sokat tárgyaltunk már a Volánnal- kielégítő megoldás még nem született, mert hiszen sok településről van szó. A megoldás a kollégium lehet csak. A helyzet nehézségeket okoz a délutáni KISZ- és szabadidős programok megszervezésében is. — Jó párttitkárnak lenni? — Ezen még nem gondolkoztam. de végül is jó, mert bíznak bennem. A pártvezetőség kapcsolata jó az iskola- vezetéssel, a pártszervezet az iskolai élet középpontjában van, odafigyelnek a szavunkra. Természetesen ez plusz munkát jelent, de sok időt azért nem vesz el, mert az órákat meg kell tartani, tanítási időben, ha lehetséges, nem megyek sehova, hiszen akkor órát ell cserélni, vagy megszervezni a helyettesítést. A vezetőség csak kéttagú, de megosztjuk a munkát. Jogról - mindenkinek A tartós földhasználat A családalapítás egyik legfontosabb feltétele a lakás. Manapság az állam egyre kevesebb lakást tud építeni. Tehát kinek-kinek magának kell gondoskodnia a feje fölé kerülő tetőről. A családiház-építtetők már sokféle hitéig szociálpolitikai kedvezmény formájában kapnák segítséget. De hova építkezzen az, akinek nincs telke? A magánszemélyektől megvásárolható föld egyre kevesebb, szinte alig megfizethető, és nagyon kevesen vannak olyan előnyös helyzetben, hogy szüleik telke sarkából csíphetnek le egy darabot. Van egy olyan lehetőség azonban, amely enyhít az építkezni 'kisebb területen gazdálkodni) szándékozók gondján: az állami és szövetkezeti földeknek magánszemélyek rendelkezésére való bocsátása. Igaz ugyan, hogy ezeken a területeken tulajdonjogot szerezni nem lehet, de a tartós használatnak nincs akadálya. A föld az államé (szövetkezeté) marad, de aki ilyet használatra kap, bizton gazdának érezheti magát. A telekre a házát úgy építheti fel, hogy annak ő lesz a tulajdonosa, az általa ültetett növény is az övé. A tartós használat legkisebb időtartama ötven esztendő, de amíg az épület áll, (akár száz évig is, vagy tovább) a földhasználati jog is érvényes. Aki nehéz munkával otthont teremtett magának, szeretné. ha később a gyereke is élvezhetné. Nos, ennek sincs akadálya. Az épület tulajdonjogával együtt örökölhető a föld használati joga is. Hogy lehet ilyen telekhez jutni? A helyi tanácsok tartják számon ezeket a földterületeket. és a feltételek megjelölésével közhírré teszik. A szerencsés igénylőnek egyszeri használatba vételi díjat kell fizetnie, amelynek összege általában a helyben kialakult telekárakhoz igazodik. Ha a szerződést a tartós földhasználatra a felek (a tanács és az igénylő) megkötötték, lehet építkezni. Nemcsak lehet, meg is kell kezdeni az építkezést, mert ha a használó a határidőn belül nem építkezik, elveszti a használati jogosultságát, és kártalanítás ellenében meg is fosztják tőle. Az építkezési határidő minimálisan három év. Felépült a ház, a házastársak beköltöztek. Mi lesz a házzal, ami nem saját tulajdonú telken épült, ha elválnak. Ki menjen el. ki maradjon? A jog ezt úgy rendezi, hogy a torzsalkodó feleket nem a tanácshoz, hanem a bírósághoz utasítja. A közös használatnál a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A bíróság dönti el, hogy az elvált házastársak közül ki legyen az egyedüli használó. Aki a kizárólagos használó lesz, az a másiknak megváltást köteles fizetni. És mi a helyzet az ilyen ingatlanok adásvételével? Annak, aki a tartós használatba kapott építési telkén lévő lakó- vagy üdülőépületét eladja, vagy ezek tulajdonjogát más módon átruházza, például elcseréli, elajándékozza, természetesen a felépítmény alatti telkéről is rendelkeznie kell. A vevő megfizeti az eladónak az adásvétel időpontjában helyben érvényes használatba vételi díjnak megfelelő összeget. Ezzel nemcsak az épület tulajdonjogát szerzi meg, hanem a föld használati joga is átszáll rá. Tehát a tanácscsal új szerződést nem kell kötnie. DR. KERTÉSZ ÉVA — Délutáni, esti rendezvények is vannak, mit szól a család? — Vannak, de ezt természetesnek fogjuk fel, a feleségem is tanár, a héten ma már másodszor megy a nagymama az óvodába, de általában én szoktam elmenni a lányokért, öt- és háromévesek. Igyekszünk velük is sokat törődni, ezt vállaltam, szívesen csinálom. — És még sok mást, hiszen két szakmai csoportnak is az osztályfőnöke, tanít a marxista középiskolában, társadalmi munkatárs a városi pártbizottság mellett, a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőre is felkészíti a diákokat, s még biztos lehetne sorolni. — örülünk neki, hogy az utóbbi években mindig ott voltlunk a megyei verseny élén. az országosra is eljutot- tunk, ott azonban még sosem szereztünk az ötödik helynél jobbat, de úgy tűnik, ehhez szerencse is kellene. A marxista középiskolát úgy osztjuk meg egymás között, hogy félévenként egy-két előadás jut egy emberre, tehát az nem sok. Hogy igyekszem hasznosítani magamat a városi pártmunkában, az meg természetes, fiatal vagyok, most kell dolgozni. — Hogy sikerült a beszámoló taggyűlés, hányán szóltak hozzá? — Természetesen nyolcán, ilyen kis alapszervezetben nem lehet hallgatni, mindenkinek van véleménye, és azt el is mondta. — i — Egymillió kéve nád Egymillió kéve nádat takarít be a télen a Balaton délnyugati — Szigligettől Keszthelyen át Fonyódig húzódó — partszakaszáról a Zalaszentgróti Állami Gazdaság. A hozzávetőlegesen háromszáz hektáros nádtenger termésének jelentős részét, a 'NÁDEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével, a Német Szövetségi Köztársaságba és Olaszországba exportálják. A nádat a gazdaság battyánpusztai üzeméiben készítik elő szállításra, illetve dolgozzák fel hazai felhasználásra. A nádaratáshoz hat mocsárjáró kombájnt használnak. Ezek a széles kerekű gépek levágják, kévébe kötik és a jármű platójára rakják a nádat. A gépek indulásra készek. Amint hidegebbre fordul az idő, megkezdik a tópart jellegzetes téli munkáját. Két esztendeje működik a simontornyai tanács ügyfél- szolgálata. Kezdetben egy személy látta el ezt a türelmet, lelkiismeretességet és nem utolsó sorban emberséget követelő feladatot, egy éve azonban már ketten dolgoznak a kis ablak mögött. Somogyi Istvánná a pénz- és adóügyekkel foglalkozik, míg Bősze Jánosné az igazgatási területtel.' A simontornyaiak igénybe is veszik ezt a szolgáltatást, ami számukra egyszerűsítést, a tanácsi ügyintézésben pedig könnyítést jelentett. Az adófizetéseken, „papírügyeken” kívül gyakoriak a közérdekű panaszok, így jórészt a vízelvezetés megoldását, közárok fejlesztését szorgalmazzák, a kereskedelem, boltellátással foglalkoznak a bejelentések. Havonta átlagosan két-háromszázan keresik fel a közvetlenül a bejárat mellett elhelyezkedő kis irodát, hogy gondjukra orvoslást kapjanak. S mint megtudtuk, kilencven százalékban azonnal el is intézik az ügyeiket. Amennyiben ez nem lehetséges, az illetékes osztályra, vagy a hatáskörbe tartozó társszervhez irányítják az érdekelteket. Így üvegablak a bejárat mellett ] mondhatni, egyfajta közvetítőszerepet is betöltenek alakosság és a különböző szervek között. Simontornyán nem vezették be azonban a nyújtott ügyfélfogadást, ami az országban már sok helyen általánosnak mondható, s többé kevésbé bevált. Meilinger Gyula vb-titkár elmondta ugyanis, hogy a községben éppen ipari jellege miatt erre nincs igény, felesleges Sokszor már a hirdetőtábla is „felvilágosít” lenne. Hiszen a nagy részt váltott műszakban dolgozó emberek vagy délelőtt, vagy két óra után el tudják intézni ügyes-bajos dolgaikat. Ezzel is magyarázható az az általános tapasztalat, hogy főként a reggeli órákban, 8 —9 óra között, vagy délután két órától növekszik meg a forgalom a kis ablak előtt. De például adófizetéskor is a szokásosnál többen fordulnak meg az épületben. Nem egyszer előfordult az is, hogy nyugdíjasok, magányos, idős emberek keresik fel Somogyi Istvánnét, hogy egy sürgős, hivatalos levelet gépeljen le, SZTK-ügyét segítsen elintézni, felvilágo- sítést kérjen, vagy egyszerűen csak elbeszélgessen egy fél órácskát a faluban történtekről, legfrissebb eseményekről. És ilyenkor sem találnak zárt ajtót és kaput, holott semmiféle szabályzat nem rögzíti a figyelmességet, türelmet ezen a területen. De hát az emberekkel való foglalkozáshoz legalább annyira szükséges az emberség, mint a szakmai ismeret, felkészültség. T. Zs.—K. A. Sómalom Nem lisztet, sót őröl a vá- sárosnaményi malom. A gabona feldolgozására már alkalmatlan malmot a Com- pack Kereskedelmi Vállalat és a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet részvételével létrejött gazdasági társulás alakította át sómaiammá. A Lengyelországból, az NDK- ból, Romániából és a Szovjetunióból érkező, különböző szemcsenagyságú sót őrölik itt egyenletesen finommá. Emellett nyolcféle ízű fűszeres sót is készítenek, illetve csomagolnak. A Szekszárdi Húsipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi szakmával rendelkezők részére: húsipari szakmunkás, karbantartó villanyszerelő, elektroműszerész. Női és férfi munkavállalók részére két- illetve háromműszakos beosztásba: húsipari betanított munkás, húsipari anyagmozgató, üzemi takarító. munkakörbe. Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Vállalat munkaügyi osztályán: u. 24. Szekszárd, Húsipari Keselyűsi (425) Német nemzetiségi óvónőképzés indul Szekszárdon A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának fejlesztési tervében a nemzetiségi óvónőképzés beindítása is szerepel. A terv a jövő év szeptemberétől valósággá válik, ugyanis már „megvan” a miniszterhelyettesi engedély a német nemzetiségi óvónőképzés elindítására. A szűkszavú hír ennyit árulna el, de érdemes egy kicsit kibontani. Az előzményekről, a megvalósítandó elképzelésekről ezért dr. Deli István tagozatvezetőt kérdeztük meg, aki elmondta, hogy Tolna és Baranya megye közösen tett előterjesztést, amelyben kimutatták az említett képzés szükségességét. Az érvek között szerepelt, hogy magas a német nemzetiségek aránya a lakosság körében és a szülők már az óvodában szeretnék anyanyelvükön taníttatni a gyerekeket. Feszítő gond, hogy nincs szakképzett óvónő, mert eddig kevés lehetőség volt a képzésükre, ugyanis csak a soproni képző végez nemzetiségi képzést. Az alaosony keretszám, valamint a nagy távolság miatt alakult így a helyzet. Az elképzelésekről szólva a tagozatvezető elmondta, úgy döntöttek, ha belevágnak, korszerűsítik a képzést. A korszerűsítés lényege abból áll, hogy Szekszárdra „felhasználva” a rendelkezésre álló erőket, több tárgyat — pszichológiát, matematikát, anyanyelvet, irodalmait, valamint az ezekhez kapcsolódó módszertant — németül tanítják, így :nagy segítséget kapnak a hallgatók a majdani foglalkozások levezetéséhez. A tagozaton új státust is kaptak a minisztériumtól. Ügy tervezik, hogy német nyelvű lektort hoznak a főiskolára, aki az anyanyelvi miliőt biztosítja majd. NDK- beli pedagógusra gondoltak elsősorban, de ha ez a terv nem sikerülne, akkor olyan németül tudó tanárt vesznek fel, aki minden helyzetben németül beszélne és így biztosítaná az anyanyelvi környezetet. A vállalt és kapott feladat megoldását úgy tervezik, hogy szeptembertől már nem 50, hanem 70—75 óvónőjelöltet vesznek fel és ezzel a csoportfejlesztéssel elért plusz létszám lesz a lehetőség a tolnai, a somogyi, a baranyai német nemzetiségiek számára. Elképzelhető — mondta a tagozatvezető, — hogy Bács-Kiskun megye azon területének is biztosítják a képzést, ahol erre igény van. A jövő év szeptemberétől induló nemzetiségi óvónői szakra minden érettségizett jelentkezhet. Addig Szekszárdon ki akarják dolgozni a felvételi új követelményeit, hiszen az általános felvételi tárgyak mellett egy nyelvminimum vizsga is szükségeltetik. Dr. Deli István azt is elmondotta, hogy a Kaposvári Tanítóképző Főiskola által kiadott felvételi tájékoztatóban már szerepel a német nemzetiségi óvónőképzés, a pályaválasztási tájékoztatóban is szót ejtenek róla és az érintett megyék megyei tanácsain is tudnak erről a lehetőségről.
