Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

1984. november 28. NÉPÚJSÁG 5 Beszámoló taggyűlések. évenként” beszámoló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli a vezetőség, a pártszervezet egész éves tevékenységét, valamint a vezetőség előterjesztése alapján a párttagok munkáját, a pártmegbízatások teljesítését”. (A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának 28. pontja.) Az idei beszámoló taggyűlések kiemelkedő helyet foglalnak el a kongresszusra való felkészü­lés folyamatában, mert ez nem csupán az előző évek munkájának a mecha­nikus összegzése, hanem a XII. kongresszus óta végzett munka átfogó ér­tékelése a pártmunka egészéről. Böloske, Rákóczi Tsz " ^ ........... A z országos élvonalban Bétaszék, MÁV Vontatás Szilágyi Károly párt titkár a vezetőség beszámoló ját olvassa fel — Soha ilyen eredménye­ket a bölcskei Rákóczi Tsz még nem produkált, mint az elmúlt öt esztendőben — ál­lapította meg az alapszerve­zet vezetőségének beszámo­lója, amit Hanák Tibor tit­kár mondott el a taggyűlé­sen. — Termelése az 1979-es 79 millió forintról 133 mil­lió fölé nőtt, a sikert „fém­jelzi” a sikeres napraforgó- termesztéséért kapott OMÉK-nagydíjat, a búzater­mésátlagával tavaly orszá­gosan a második legjobb eredmény a bölcskeieké volt, két alkalommal lett a gaz­daság Kiváló Szövetkezet. Ugyanakkor sorozatban évről évre ennyi csapás még nem érte a téeszt, mint most: ka­tasztrofális jégverés, villám- csapás, majd eletkromos hi­ba okozta tűz, árvíz a lapos területeken, két évben is sú­lyos aszály... Az eredményekben benne van a kommunisták, a párt- szervezet munkája. Kiemel­ten foglalkozott a pártszer­vezet az állattenyésztéssel, a beruházások megvalósulásá­val, a női munkaerő foglal­koztatásának lehetőségeivel, évente rendszeresen napi­rendre került a zárszámadás politikai előkészítése. „Itt emeljük ki azt a propagan­da és agitációs munkát, amit tagságunk a pártonkívüliek körében végzett az elemi csapások okozta kényszerin­tézkedések végrehajtása ér­dekében. A leghatásosabb agitáció, mint mindig, ez esetben is a személyes pél­damutatás volt” — mondta a titkár, és erősítette meg több felszólaló, köztük Ul­Eredményes pártípítő mun­káról adhatott számot a Bonyhádi Zománcárugyár V. számú — a sajtolóüzem kommunistáit és néhány iro­dai dolgozó párttagot sorai­ban tömörítő — alapszerve­zete. 1981-ben négy, 82—83- ban egy-egy, az idén ismét négy dolgozót vettek föl az egyébként nem nagy létszá­mú pártszervezetbe tagnak. A pártszervezet — mint azt Cseppentő László titkár a vezetőség beszámolójában el­mondta — alapjában ered­ményesen valósította meg az öt éve megfogalmazott célt, a VI. ötéves tervből a gyár­ra eső feladatok megvalósí­tásának segítését-ellenőrzé- sét. Javították a politikai ok­tatás színvonalát, segítették a szocialista brigádokat, rendszeresen értékelték-segí- tették a Ságvári Endre KISZ- szervezet munkáját. Meg­vizsgálták munkamódszerü­ket, és ennek alapján javí­tották azt, erősítették a párt- fegyelmet. A tömegszerveze­tekkel tartották a kapcsola­tot és önállóságuk megsérté­se nélkül segítették munká­jukat. A taggyűlések látogatott­sága, aktivitása jó — mint a gyári pártvezetőség által készített minősítés ismerte­tésében Márton Béla párt­vezetőségi titkár mondta — jobb, mint az alapszerveze­tek többségében. — A hozzá­szólások, vélemények legin­kább gazdasági életünk ne­hézségeivel, az azokból való bért Ádám, a szövetkezet el­nöke. A pártszervezet, a vezető­ség nagy súlyt helyezett a párt belső életének kérdé­seire, a pártfegyelem erősí­tésére, a pártmegbízatások teljesítésére, a határozatho­zatali munka pontosítására. Segítette a KISZ-szervezetet és a nőbizottságot. Külön gondot fordított a káder- és személyzeti munkára, vala­mint a szocialista munkaver­senyre. örvendetesen növe­kedett a taggyűlések aktivi­tása, a tagság érdeklődése az egyes témák iránt, sok eset­ben bontakozott ki élénk, elvtársias, építő jellegű vi­ta. A huszonnyolc párttag­ból tizenkilencnek van konk­rét pártmegbízatása, köztük tíz vállalt önként, sokszor nem kis áldozattal járó mun­kát a különféle társadalmi szervezetekben. A párttagok közéleti tevékenységét példa­ként lehet állítani a szövet­kezet tagsága elé. A KISZ- alapszervezetnek tett aján­lásokat a fiatalok elfogad­ták, munkájukkal sok eset­ben vívtak ki elismerést a községben, tevékenységük meghatározó a község ifjúsá­gi életében. Hiányosság, hogy szervezeti életük nem rend­szeres, hullámzó és nem fo­lyik a szervezetben párttag­gá nevelő tevékenység. Ezen javítani kell, nem tekinthető megnyugtatónak, hogy az öt év alatt mindössze két új párttaggal gyarapodott a pártalapszervezet. Az alapszervezet agitációs és propaganda-tevékenysége a XII. kongresszus óta ma­gas színvonalon állandósult. kilábalás lehetőségeivel-ten- nivalóival, foglalkozik a nemzetközi helyzet, a béke megőrzése érdekli a tagságot leginkább. A pártcsoportok minden évben értékelik a pártmegbí­zatások teljesítését. Jól be­vált gyakorlat, hogy a külön­böző tömegszervezetekben dolgozó párttagokról év vé­gén írásos értékelést kérnek. Segítenek a pártcsoportok az információs jelentésihez a vé­lemények összegyűjtésében, a jelentést a vezetőség eljut­tatja az üzemi pártvezető­ségnek. Ám nem minden esetben kapnak választ, vagy érdemi választ. A beszámoló áttekintette a vállalat négyéves gazdálko­dását, az alapszervezetnek a gazdasági tevékenységet se­gítő-ellenőrző tevékenységét, rámutatva, hogy vannak to­vábbi tennivalók. Vitát vál­tott ki az úgynevezett 2 + 1 műszakra való áttérés — a jelenlegi három műszak he­lyett lényegében kettő lesz, a harmadikban csak néhány önként vállalkozó dolgozna. Ez esetben folyamatosan mű­ködhetne a harmadik alagút- kemence-vonal, nagymértékű termelés- és termelékenység­növelés következhetne be, enyhülnének a munkaerő­gondok is. A vita után ki­alakult az egységes véle­mény: támogatni kell az alapszervezetnek az átszerve­zésben a vállalati vezetést. Eredményes a szocialista versenymozgalom a gyárban, azt negyedévenként értékelik. Az öt évvel ezelőtti beszá­moló taggyűlés feladatul tűz­te ki a tagságnak a nagyobb közéleti aktivitást, a na­gyobb, aktívabb részvételt a község életében. Megállapít­ható, hogy az elmúlt öt év­ben valóban többet tesz a tagság ezen a téren. Képvi­selve van az alapszervezet a tanács testületéiben, az MHSZ-ben, a község sport- és kulturális életében. Tag­jai nemcsak résztvevői, ha­nem sokszor aktív szervezői, kezdeményezői egy-egy köz­ségi rendezvénynek. A szövetkezet fejlődésében nagy a szerepe a káder- és személyzeti munkának. Ezt nemcsak figyelemmel kísér­te az alapszervezet, hanem javaslatokat is tett a munka javítására. Ma jóval több a szakképzett dolgozó, illetve tag a szövetkezetben — a betanított munkástól a felső vezetőig — mint öt évvel ko­rábban. Elismeréssel szólt az alap­szervezet ötéves munkájáról, fejlődéséről Horváth Leven­te, a községi pártvezetőség titkára, aki a pártvezetőség minősítését ismertette. A hozzászólásokból is az tük­röződött, hogy jó munkát végzett a beszámolási idő­szakban a pártszervezet, a vezetőség. Ám többen felhív­ták a figyelmet, hogy a kö­vetkező öt évben nehezebb körülmények között kell majd a politikai munkát vé­gezni. Bírálták azt a felfo­gást, hogy csak a KISZ-ből lehet új tagot felvenni a pártba, noha az első számú utánpótlási bázis az ifjúsági szervezet. Nem tartja a pártszervezet kielégítőnek a társadalmi tu­lajdonnal való bánásmódot. Sokallja a lazaságból bekö­vetkezett hanyag munkát, szervezetlenséget, a nem megfelelő vezetői számonké­rést. A vezetők anyagi érde­keltségi rendszerét is jobban kell igazítani a megnöveke- s dett feladatokhoz. Egy ré­szüknek azonban hiányos a politikai helytállása, amin változtatni kell. A taggyűlést megelőző el­beszélgetések összegezésekor egységes vélemény alakult ki, miszerint az alapszerve­zet lényegében betölti funk­cióját, érvényesíti a párt ve­zető szerepét. Ez .azonban nem érvényesül maradékta­lanul, amin változtatni kell. El kell érni azt is, hogy a közvéleményben nagyobb megbecsülést élvezzen a köz­életi, társadadmi munka. Javítani kell a káder- és személyzeti munkát. A veze­tésben az elkövetkezendő időszakban generációs vál­tásra kerül sor. Keresni kell annak lehetőségét — és ezt kell segíteni a pártszerveze­teknek — hogy az esedékes kádercserék időben lebonyo­lódjanak. Azokon a terüle­teken, ahol érezni lehet a vezetés gyengeségét, ahol a rugalmasság, újítani tudó készség nem megfelelő, nem szabad elodázni a vezetőcse­rét. Azok a vezetők kapja­nak nagyobb támogatást, akik megkövetelik a rendet, fegyelmet — hangsúlyozza a beszámoló. Jelentős változásokkal kez­dődött — közel öt évvel ez­előtt — a beszámolási idő­szak a bátaszékS MÁV Von­tatási Főnökségnél. A vasút­nál üzemfőnökségeket szer­veztek, ez Bátaszéken azt je­lentette, hogy a forgalmi és a vontatási szolgálat tevé­kenységét a helyi körzeti üzemfőnökség fogja össze, irányítja. Az új szervezeti forma — mint azt Szilágyi Károly párttitkár, a vonta­tási alapszervezet taggyűlé­sén elmondta — eddig isme­retlen nehézségeket jelentett, az emberekben a bizonyta­lanság érzése uralkodott el. Ugyanakkor az üzemfőnök­ség megalakulásával új, fia­tal vezetők kaptak megbí­zást a különböző szakterüle­teken a vezetésre, irányítás­ra. Megalakult az üzemfő­nökség szakszervezeti bizott­sága. A pártszervezet eredmé­nyesen törekedett a bizony­talanság érzésének megszün­tetésére, felvilágosító mun­kával győzte meg a vontatá­si dolgozókat az új intézke­dések helyességéről, célsze­rűségéről. Kipróbált kommu­nistákat delegált a szakszer­vezeti bizottságba és annak albizottságaiba. Jelezte a fel­sőbb szerveknek a hibás in­tézkedéseket, illetve gyakor­latot, mint például azt, hogy kezdetben a fargalomcentri- kus intézkedések kerültek előtérbe, bekövetkezett a műszaki tevékenység vissza­esése. Sikerült is változtatni ezen a helyzeten. A gőzmoz­donyoknak dízelekre való ki­cserélésével (mindössze két gőzmozdony maradt) is új helyzet állt elő. A vezetőség kérte a párttagságot, tegye­nek meg minden tőlük tel­hetőt annak érdekében, hogy a forgalom részére üzembiz­tos mozdonyokat és hozzáér­tő mozdonyvezetőket bizto­sítsanak. Az alapszervezet vezetősége és a tagság meg­értette az intézkedések szük­ségességét és sikerrel igye­kezett, nem kis agitációs munkával meggyőzni a dol­gozók nagy részéit. A nehézségek ellenére ki­emelkedő eredmények „fém­jelzik” a vontatási főnökség ötéves munkáját. A tervmu- tatók többségét túlteljesítet­ték, csökkent a túlórák szá­ma, a mozdony-szolgálatkép- telenség, az energia-felhasz­nálás, a vontatási főnökség három éven át kapott maga­sabb kitüntetést. Fejlődött a munkahelyi demokrácia — elsősorban a párttagság aktivitása követ­keztében. Ám ma is az a vé­leménye a párttagságnak, hogy javítani kell a terme­lési .tanácskozások színvona­lát az azokat megelőző mű­szaki értekezletekkel, ahol a fizikai dolgozók közül is többen — olyanok, akikre hallgatnak társaik — venné­nek részt. Csaknem megszűnt az újítómoagalom — az idén csak kettőt nyújtottak be —, ennek Okait jelzi az alap- szervezet vezetősége az ille­tékeseknek. Kiemelkedő teljesítménye­ket nyújtottak a szocialista brigádok az elmúlt időszak­ban, ebben is benne van a kommunisták munkája. Eredményes pártépítő mun­ka folyik az alapszervezet­ben. A ma 27 tagú pártszer­vezet tagságából négyet az elmúlt öt éviben vettek fel, sőt, most a beszámoló tag­gyűlésen is két további mun­kást — egy mozdonyvezetőt és egy koQsüLakatost — vet­tek fel. A KISZ-szervezet jó munkáját dicséri, hogy az előbbi négy és a mostani kettő közül egy, KlSZ-aján- 1 ássál került felvétette. A pántélet rendszeres, a vezetőség kapcsólálta a gaz­dasági vezetéssel és a társa­dalmi szervekkel jó, elvtár­sias. Jól működnek a párt­csoportok, megvalósítják a vezetőség ama határozatát, hogy. rendszeresen, folyama­tosan értékeljék tagjaik párt­megbízatásait, és arról tag­gyűlésen számoljanak be. Bí­rálatot kapnak a taggyűlésen azok, akik nem aktívak. Meg­szüntették a formális meg­bízatásokat és csökkentették azokét, akik „vállaira” túl sok „nehezedett”, megvalósí­tották az egyenletesebb el­osztást. Eredményesen folyik a párt- és a szakszervezeti ok­tatás, ám kritikusan szólt a beszámoló arról is, hogy van egy-lkét párttag, akik nem tudnak kellően politizálni, vitatkozni, nincsenek megfe­lelő érveik. Ezek képzésére fokozottabb figyelmet keil fordítani. Határozatában a taggyű­lés az 1985-ös gazdasági fel­adatokra, a politikai munka hatékonyságának, a pártszer­vezet egységének, a tömeg- kapcsolatoknak erősítésére irányította többek közt a fi­gyelmet. JANTNER JÁNOS Bonyhádi Zománcárugyár V Tíz új párttag

Next

/
Oldalképek
Tartalom