Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
B NÉPÚJSÁG 1984. november 24. KNPK A hatéves zeneszerző Phenjanban, a KNDK fővároséban rendszeresen megrendezik a gyermekek művészeti seregszemléjét. A zenei kategóriában az idén a phenja'ni I. számú iskolaelőkészítős növendéke, a hatéves Kuk Un Hűi lett az első. Elsöprő sikert aratott. A zsűriben helyet foglaló szakértők, elismert muzsikusok és komponisták szerint a kislány rendkívüli zenei tehetség. Kuk In Hűi a beszéddel együtt tanult meg énekelni. Muzikalitása és kiváló emlékezőtehetsége révén szinte azonnal elsajátította a hallott dallamokat. A lányka négyévesen került óvodába. Kim Szun II, az óvónője — felismerve képességeit — játékos módon igyekezett továbbfejleszteni zenei érzékét. Az apróság abszolút hallása, technikai ügyessége lehetővé tette a gyors fejlődést. Két év alatt a kislány annyit haladt, hogy ma már akár zenei középiskolásként is megállná a helyét. A csodagyerek jól játszik zongorán, tangóharmonikán és szájharmonikán. Ami legalább ilyen érdekes, zeneszerzőként is ígéretes tehetséget árult el. Az utóbbi időben több gyerekdalt komponált. Amikor megkérdezik Kuk In Hűitől: mi szeretne lenni, habozás nélkül válaszolja: zeneszerző vagy karmester. Sassnitz—T relleborg Őszó híd a Keleti-tengeren A Svédorszába igyekvő magyar turisták jól ismerik az NDK-beli Sassnitzból a svéd Trellleborgba és onnan vissza közlekedő komphajókat. Azt azonban kevesen tudják, hogy e hajók bármilyen időjárás közepette, percre pontosan betartják a menetrendet. Az NDK három komphajójának egyike, a „RÜGEN” például naponta ötször teszi meg az utat oda-vissza. Peter Scharmberg, a hajó kapitánya szerint ez korábban a lehetetlenséggel volt határos, „SokA trelleborgi kompkikötő sok tapasztalat és egy jól képzett, harmonikusan együttműködő kollektíva az talapja ennek a teljesítménynek” — mondja. A Királyvonalnak nevezett vízi út tengerészei és tengeri vasutasai — ahogy önmagukat nevezik — az idén kettős jubileumot ünnepelnek: 75 éve, 1909-ben indult meg itt az első keleti-tengeri kompjárat, és 25 esztendeje. 1959-ben indult útjára a „Sassnitz”, az első NDK-ban készült vasúti komphajó. A tengeri forgalom persze sókkal régibb keletű. Már 1676-ban szállítottak evezős és vitorlás hajók nem hivatalos postai küldeményeket Rügen szigete és Svédország között. A svéd posta 1683-ban indította meg az első rendszeres posta járatot Stralsund és Ystad között. Postagőzösök közlekedtek 1897 óta, 12 éven át Trelle- borgból Sassnitzba és vissza. Német—svéd államközi egyezmény írta elő 1907 novemberében a rendszeres kompjárat megindítását, mégpedig a legrövidebb, 107,4 kilométeres útvonalon. A forgalmat akkor — a kikötők megfelelő átépítése után, 1909-ben — 2 svéd és 2 német komphajó bonyolította. A kompok 1910- ben 1700-szor fordultak, 7100 utast és 129 700 torma árut szállítottak. A második világháború után. 1949-ben, az NDK megalakulásának évében 124 ezer tonna volt az áruforgalom az „úszó hídon”. A forgalom ezt követően felgyorsult, ami nemcsak az NDK és északi szomszédja közötti kereskedelem növekedésének tulajdonítható, hanem az egyre szélesedő tranzitszállításoknak Svédország és több európai ország, köztük hazánk között iis. Húszegynéhány évvel ezelőtt egymillió, 1970- ben kétmillió tonna árut szállítottak a komphajók, az idén a szállítandó árumeny- nyiség súlya pedig előreláthatólag eléri a négymillió tonnát. A Királyvonal komphajói 1983-ban 274 660 utast, 32 729 személyautót és 620 autóbuszt szállítottak. Közvetlen kocsik közlekednek Berlinbe, Moszkvába, Stockholmba. Malmőbe és Norvégia fővárosába, Oslóba. A Berlin—Malmö közötti út megtételéhez expresszvona- ton ma 10 óra szükséges. (gáti) Az imám családja Békében és egyetértésben él a népes Mamitov család, függetlenül attól, hogy a meggyőződést, az életről vallott felfogást tekintve van közöttük különbség és természetesen, az életkorban is. A családfő a 70 éves Dauta- hun Mamitov. A kirgiziai Prazsevalszk város mecsetjének ő az imámja. Ugyanakkor hat gyermekének és tizenkét unokájának semmi köze nincs a valláshoz. Két fia teherautósofőr Przse- valszkban, a leánya, Tamara szakácsnő egy környékbeli üdülőben, a többiek pedig a kolhozban dolgoznak. Az imám unokái vagy még iskolába járnak, vagy már dolgoznak a mezőgazdaságban mint úttörők vagy kom- szomolisták. Mamitov imám már hosszú évek óta a przsevalszki muzulmán közösség vezetője, sokat törődik a mecset dolgaival, a látogató hívőkkel. A felesége, Fatima, nagyrészt a gyermekek és az unokák nevelésével foglalkozik. Mindketten kapnak az államtól öregségi nyugdíjat — több mint 200 rubelt havonta. Hőalagút a Jenyiszej alatt A páratlan művelet a szibériai Jenyiszej folyón közeledik befejezéséhez. A sebes sodrású és bővizű folyó fenekén óriási acélcső húzódik, amely a főmeder partjait köti össze. Hosszúsága 556 méter, átmérője három méter, súlya mintegy tízezer tonna. Erre a műveletre csaknem három évig készültek a szovjet szakemberek. Hasonló munkán már dolgoztak a Volgán és a Moszkva folyón. Különböző változatokat javasoltak: a csőbújtatást a folyó alatt végezték el, vagy a két part között átívelő függő szükséghíd segítségével vezessék át a csőkígyót. Végül a fenéken átvezetésnél maradtak. Az ország különböző gyáraiban készítették el a csőalagút elemeit. A folyó fenekén szívókotró gépek ásták ki az árkot, hogy a csővezeték nyomvonala ne zavarja a hajózást. Miért volt szükségük a krasznojarszkiaknak erre a víz alatti alagútra? J. Sz. Lobacsev, a Krasznojarszki városi Tanács elnöke ezeket mondta: — Az alpavető hőkapacitások nálunk a jobb parton helyezkednek el, viszont a város a bal parti részen rohamos ütemben fejlődik. Érezhetővé vált a hőhiány. Az egyetlen fütőcsővezeték, amelyet a városi hídon fektettek le, nem biztosítja a hőszükségletet. Űjabb hővonalra volt szükség. A hatalmas alagút belsejében egyszerre két fűtőcsővezetéket fektetnek le. Románia Székely Oklevéltár - tíz kötetben Nagy múltú, erdélyi hagyományt támasztott fel a bukaresti Kriterion Könyvkiadó, amikor megkezdte a Székely Okilevéltár új sorozatának megjelentetését. A tíz kötetre tervezett ddkumentum-kiad- vány célja, hogy az írott történelmi emlékek közzétételével az eddiginél mélyebben és átfogóbban ismertesse meg az olvasót a Székelyföld és a székelység múltjával. A Székely Oklevéltár régi sorozatának nyolc kötete 1872 és 1934 között hagyta el a nyomdáit. Máig is elevenen él az erdélyi köztudatban és jól szolgálja a történetírást. Jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy az eltelt több mint száz évben kiadott székely tárgyú történelmi munkák alapvető fonrásműként hasznosították a 'köteteket. Az új sorozat első kötete az 1569 és 1591 közötti felvett udvaíhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek válogatott anyagát tartalmazza. A több mint kétezer eredeti dokumentumot ;kéit romániai magyar történész, Demény Lajos és Pataki József rendezte sajtó alá. A közzétett periratok érintik az élet szinte valamennyi területét, s dokumentálják a korabeli székely társadalom politikai és gazdasági helyzetét, az emberek életmódját, eszmény- világát, erkölcsi rendjét, értékrendszerét, gondjait, örömeit. Egy olyan világot elevenítenek meg a maga jellegzetes gondolkodásával, szokásaival. jogrendszerével, katonai és polgári közigazgatási rendszerével, ellentmondásaival, társadalmi feszültségeivel együtt, amely szilárd, sok százados hagyományokra épült, s szigorúan megszabta az egyén és a közösség létét, az életformát. A XVI. század közepéig visszanyúló, fennmaradt pro- tokollumok igen értékesek. A periratokból jól kivehető a korabeli székely társadalom sokrétű rendi-katonai tagozódása. amely a század második felében tovább fokozódott. Ekkoriban már a , székek” eljobbágyosodtak és a székely közgazdaság lasan-las- san megsemisült. A folyamat bizonyos értelemben a Dózsa György vezette paraszt- felkelés következménye volt. Ezt aztán további felkelések követték ugyan, de leverésükkel az erdélyi fejedelmi hatalom megerősödött és a székely önkormányzati demokrácia fokozatosan széthullott. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a periratok nyelve. vA mindennapok nyelvén íródott dokumentumok rendkívül gazdag szókincset tartalmaznak. A szavak és mondatok jelentésbeli és stilisztikai sokszínűsége egy fejlettt írásbeliségű társadalmat tükröz. Lengyelország A kisipar lehetőségei A kisipar egyre rangosabb helyet foglal el a lengyel gazdaságban. A kisipari vállalkozásokat szervezetileg két nagy csoportba osztották. Az első szektorhoz tartoznak a kisipari és rokkantszövetkezetek, az állami helyiipar, továbbá a társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységet folytató munkaközösségei. A második szektor a magánkis- iparosokat és az úgynevezett Polónia-vállalkozásökat öleli föl. A Polónia-vállalkozások olyan cégek, amelyeket legnagyobbrészt lengyel származású külföldi állampolgárok alapítottak. A kisipar fellendüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági reform. Manapság évente 30 ezer új kisipari üzemet alapítanak, s gyors ütemben gyarapodik a szövetkezetek száma is. Jelenleg Lengyelországban mintegy 500 Polónia-vállál- kozás és 50 új helyiipari üzem működik. Gyorsan növekszik a kisipar termelése és bővül szolgáltatásainak köre is. 1982ben a helyiipari üzemek, a kisipari és rokkantszövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek gazdasági munkaközösségeinek forgalma elérte a 371 milliárd zlotyt, az idén pedig megközelíti az 500 milliárdot. A magánkisiparosok és a Polónia-vállalkozások két éve még csak 232 milliárd zlotyt forgalmaztak, ebben az éven pedig előreláthatóan 370 milliárdos forgalomra számíthatnak. 1984- ben a kisipar 9 százalékban részesedik az össztermelésből, s már régen túlnőtt a hagyományos értelemben vett kézművességen. Szükség van tehát a régi, elavult jogszabályok módosítására. megújítására. Jogi megoldást igényel számos fontos probléma, például az adózás, az anyagellátás és a szervezeti tevékenység ügye. A szejmben nemrégiben hozták nyilvánosságra az új kisipari törvénytervezetet, amely választ ad a megoldatlan kérdésekre, s új alapokra helyezi a kisipari tevékenységet. Mesterséges záporok A felhő nem kerülte el a moldáviai Meresani falut: régóta várt esőre kényszerítették a kertek és szőlőskertek felett a szovjet köztársaság hidrometeorológusai. A vízpárát esőcseppekké alakító anyagot tartalmazó rakétákkal lőtték a felhőt, így teremtettek mesterséges záport. A meteorológiai rakétákkal szabályozni lehet a csapadék mennyiségét is, sőt teljesen meg is lehet szüntetni azt. Ezeket a kísérleteket a köztársaság jégeső-elhárító szolgálata kezdte, s ma már hatékony módszerekkel rendelkeznek a jégesők elleni védekezésben. Folytatják a kutatást mesterséges hóesés előidézésére, a fagypont alatti hőmérsékletű ködök feloszlatására. E folyamatok szabályozása nagy jelentőséggel bír a szőlő, gyümölcs és zöldség termesztő köztársaságban, s ahol a termést gyakran fenyegeti szárazság, aszály, jégesők és más nem- kívánatos természeti jelenségek. Ennek megelőzésében segít ez a számítóközponttal, radar- és meteorológiai megfigyelő-állomásokkal rendelkező speciális szolgálat, ahonnan rakétákkal befolyásolhatják a légköri folyamatokat. Ezek az esetek 75 százalékában védelmet biztosítanak a jégesők ellen. A hidrometeorológiai folyamatok aktív befolyásolásának moldáviai tapasztalatait hasznosítják Bulgáriában, Magyarországon, Romániában, Svájcban, Argentínában és a világ több más országában.
