Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

1984. november 24. Képújság 3 Iskola kóstolgató Aki haragszik a matematikára Nem kis akaraterő szüksé­geltetik ahhoz, hogy az em­ber fia napi kilenc órai ta­nulás után rátegyen egy la­páttal, és még bét órát leve­zetésként gyakoroljon. De, azt jó megtanulni, hogy ha vala­mit akarók, azért taftni is ikell — mondja Horváth István, a Rózsa Ferenc Műszaki Szak­középiskola negyedikes me­chanikus műszerész tanulója. Az a fránya matematika keseríti meg Horváth István életét, meg „róbotos társáét”, ősz Gáborét. Szeretik ők a matematikát, másképpen nem is lehetne vállalni azt a ren­geteg szorgalmi feladatot. amit a tanárok feladnak. Vál­lalni kell, mert a cél nemes és fontos, egy élet függhet tőle. Horváth Pisita azt mondja: „kicsit haragszom a matekra, nem azért, mert nem szere­tem, hanem mert sok időt követel”. — 'Nem zsákutca középis­kolába járni annak, aki mér­nök akar lenni? — kérdezem, mert kicsit sajnálom a fiú­kat. — Szó sincs rólá. Először is az ember nem tudja nyolca­dikos korában, hogy valójá­ban mi szeretne lenni. Itt alakult ki bennem, hogy az automatizálással akarok fog­lalkozni, mert az a jövő. A gimnazisták előnyben Vannak a főiskolai felvételi­nél, több órában tanulnak matematikát, fizikát. A két fiú most rendületlenül készül a műszaki szakközépiskolák országos versenyére. Készül­nek, pedagógusaik, szakok­tatóik segítségével. Nekik „csák” kitartóan kell tanul- niok napi tíz órát. A tét nagy: az első tíz helyezett felvételi nélkül jut be bármelyik fő­iskolára vagy egyetemre, meg az érettségi is megoldódik, aki ezen a versenyen jól sze­repel. Ha az ember elhatározza magát — képes arra, hogy elhatározza magát —, akkor már nincs semmi baj. mond­ják többen. Hinni kell. mert Horváth István nézésében ott bujkál ez az akarat, ke­ményen néz rám, a megfon­tolt és szigorú elhatározások jeleként. Hinni kell neki, hinni azoknak a diákoknak, ákik határoztak, és tesznek is azéít, hogy tizenvalahány évesen komoly, felnőtt ember módjára éljenek ... Még ak­kor is hinni kell nekik, ha mi felnőttek már nem hatá­rozunk el semmit, de leg­alább próbáljunk néha erőt gyűjteni a fiúk elhatározásá­ból. A példa mindegy, honnét jön. csak jó legyen a pél­da ... H. J. — G. K. Nemzetközi elismerés műanyag exporttermékek minőségéért A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár az idén mintegy félmillió dollárral, több mint kétmillió dollárra növeli ex­portját Termékei közül dön­tő részben a hőre zsugorodó csövek és a műanyag akku­mulátoredények találnak külföldön vevőre. E két nagy termékcsaládjuk hagyomá­nyos vásárlói finn, görög, ju­goszláv, az NSZK-beli és svájci cégek. Üj abban Auszt­riában és Hollandiában is kelendőnek bizonyultak a műanyag akkumulátorházak. Az akkumulátorházak a korábbi kemény gumi helyett polipropilénből készülnek, ami minőségjavulást ered­ményezett — a műanyag edények jóval tartósabbak és tetszetősebbek. Egyben a gyártás korszerűbb, gazdasá­gosabb. A járművek ener­giaforrását tároló műanyag házakból ma már teljes egé­szében minden méretben kielégítik a hazai igényeket, emellett számottevő exportra is jut belőlük. A hőre zsugorodó csövek­ből ha a tejes választékot nem is, de a keresetebbeket öt év alatt megháromszoro­zódott a tsz-tagok, műszakiak, fizikai munkások által be­nyújtott mezőgazdasági, ipari újítások és találmányok szá­ma. A gyakorlatban beveze­tett szellemi alkotások nép- gazdasági haszna lis a kétsze­resére nőtt, s 1983 végén már megközelítette a megyedmil- liárd forintot. Mint Csercser Péter, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium újítási osztályának a vezetője az MTI munkatársának el­mondta, a tárca a hatodik öt­éves terv időszakában egy- milliárd forint újításokból származó népgazdasági hasz­not tervezett. Ezzel szemben már 1983 végére megközelí­tették a másfél milliárd forin­tot. A mezőgazdasági dolgo­zók újítómozgalmában a már szállítani tudják hazai partnereiknek. Ezeknek a műanyag csöveknek az a tu- lajdoságuk, hogy hő hatásá­ra mintegy „emlékezetből” visszanyerik korábbi alakju­kat, így kiválóan alkalma­sak különféle szigetelésekre. A termékcsalád már eddig is számos új tulajdonsággal bővült, megkönnyítve a vil­lanyszerelők munkáját. Az idén megkezdték a postai kábelek szigetelésére alkal­mas csövek gyártását, amit nagy várakozás előzött meg. A légmentesen záró műanyag burkolat biztosítja, hogy a postai kábelek semmilyen körülmények között sem áz­hatnak be. A tervek szerint jövőre a kábelek régebbi külső védőburkolatának ja­vításához is készítenek majd ilyen anyagokat. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár e két termékcsa­ládja minőségi és műszaki színvonalának elismeréseként elnyerte a menedzserek nem­zetközi klubjának Nemzetkö­zi Technológiai Díját, melyet a vállalat vezetői a napok­ban vettek át Frankfurtban. termelőszövetkezetek produ­kálják ’a legszebb eredménye­ket. örvendetes, hogy a megva­lósított újítások és találmá- nyök nagyobb része fizikai munkás alkotása. A 30 ezer benyújtott újításból 18 ezer írható a javukra. A MÉM nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az ágazat terü­letén született újítások talál­mányok Iközikiioccsé váljanak, ezért 1985. januártól újítási adatbankot hoznak létre. Az újítók munkájának fokozott elismerésére a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter 10 'kitüntető díjat alapított. Ezeket ez év decemberében adják át első ízben. Ismétel­ten megrendezik a tsz-ek jól bevált újítási és találmányi országos versenyét is. Véget ért a téglagyártási idénv A Tégla- és Cserépipari Tröszt 76 régi gyárában a nedves agyagmasszából for­mázott téglát égetés előtt még hagyományos módon — sza­badtéri szárító fészerekben — szikkasztják. Így csak az esőtől óvják a félkész termé­ket, a hideggel szemben véd­telen a nyers tégla, s a fagy tönkreteszi, szétmállasztja. Ezért a fagyveszély miatt október második felében le­állítják a téglapréseket, de ezúttal a gyárak kockáztat­tak, s csak a napokban fe­jezték be a téglagyártási idényt. A szárítószínekben tárolt félkész téglakészlet most elegendő arra, hogy a «' téglaégető kemencék még az év végéig folyamatosan dol­gozzanak. A leállított üzem­részben pedig azonnal meg­kezdődött a téglaprések, agyagbányászati berendezé­sek és szállítóeszközök nagy­javítása, amit később a ke­mencék felújításával folytat­nak a tavaszi indulásig. A tröszt negyven korsze­rű, gyára továbbra is zavar­talanul termel, munkáját nem befolyásolja a hideg időjárás, mert a nedves nyers téglát, fűtött műszárítókban szik­kasztják égetés előtt. Az év végéig várhatóan a tröszt hagyományos és korszerű gyárai egyaránt túlteljesítik idei előirányzatukat és vállalásaikat. A tavasszal arra vállalkoztak, hogy szom­bat-vasárnapi munkával mintegy nyolcvanmillió tég­lát gyártanak terven felül. Az eddigi eredmények alap­ján pedig most már azzal számolnak, hogy az év végé­ig felajánlásukat is megteté­zik 40—45 millió téglával. Kedvező az is, hogy decem­ber végéig előreláthatóan százmillió darabra gyűlik a gyárak téglakészlete, az egy évvel ezelőttieknek több mint kétszeresére, így a jövő év első negyedében biztonsá­gos téglaellátással számolhat­nak a magánlakás-építők. #■ Újítók a mezőgazdaságban HÉTRŐL 111 HÍRRE! HÍRRŐL A pályaválasztást elősegítő kiállítást, ame­lyet az MMG Automatika Művek szek­szárdi gyárában rendeztek, remélhetőleg sok látogatója lesz. méretükért szeretnének jól dolgozni. A hé­ten bemutattunk néhány szakmát, tudósí­tottunk szakmai vetélkedőkről, s arról, hogy a kezdő mezőgazdászok közül néhá- nyan a megye munkájával, a tennivalók­kal ismerkedhettek Pakson, az állami gaz­daságban. A kezdő szakemberek csaknem mind­egyike úgy indul, hogy szeretné mester­fokon elsajátítani a szakmáját. A szándék azonban önmagában kevés, kitartás, szor­galom kell ehhez, az, hogy aki komolyan készül szakmája magas szintű művelésé­re, már kamaszkorában el tudja dönteni a kikapcsolódás és a munka pontos ará­nyát. Számtalan olyan szakember dolgozik a legkülönbözőbb munkahelyeken, aki na­gyon sokat tanult, nem röstellt kérdezni sem, ha nem tudott, nem értett valamit, s munkájával ma szaktekintélynek szá­mít. Érdekes most, hogy leírom, jut ezsembe: ez a szó mintha kiveszőben len­ne. Pedig hát ma is vannak mesterek, akikhez oda lehet menni, s megosztják a tudásukat bárkivel, anélkül, hogy ezért el­lenszolgáltatást várnának. Ismerek jóma­gam is számtalan ilyen embert, de úgy lá­tom, hogy aki a szakmájában kiváló, az semmilyen munkát nem képes rosszul vé­gezni, ezért aztán meglehetősen sok fel­adat kerül a vállára. A kör aztán úgy kör, hogy pontosan arra nincs ideje ami a környezete, a munkahelye, a népgazda­ság és a jövő számára a legfontosabb len­ne, — nem jut ideje tudniillik arra, hogy a szakmára, a szakmai lelkiismeretre ta­nítsa a kezdőket. Munkájukban bármennyire is igyekez­nek sokan, ha nincs meg bennük egyfajta rátermettség. Éppen ezért lenne nagyon fontos már az iskolai felvételeknél ennek alapján szelektálni. Hisz a különböző pá­lyák alapvetően más és más készségű em­bereket igényelnek, eltérő szellemi és fi­zikai követelményeket támasztanak, és mindenekelőtt más-más személyiséget kí­vánnak. A pályára orientálás, a jó kivá­lasztás fontosságát bizonygatni fölösleges, hisz például szakvezetőket csak azokból lehet választani, akik vannak. Az viszont egy elemi csapással felér, ha olyan főnöke van az embernek, akinek az isten csak hi­vatalt adott. Nyújtott ősz Ha átfutjuk a számokat, amelyek a me­zőgazdasági munkákat jelzik, nyugodtan mondhatnánk: túl vagyunk a nehezén. A szüret befejeződött (hogy kiforrt az új bor, azt néhány éjszakai kurjantós jelzi), nincs kinn zöldség és gyümölcs. Megyénkben más megyék területi arányaihoz képest óriási a kukoricaterület: több mint 75 ezer hektár, s ennek csupán 10 százaléka van kinn. Irdatlan mennyiségű terményt moz­gattak meg az elmúlt hetekben az embe­rek és a gépek. Több millió tonnára rúg a burgonya, a napraforgó, a répa, a kuko­rica és a szőlő mennyisége. A nehezén túl vagyunk a munkának, de még szántani kell, kiszórni a szerves trá­gyát még mindig látni kombájnt, s kín­lódnak a cukorrépa-betakarító gépsorok is. Ez az összességében nem sok termény ami megmaradt a tél elejére, jóval nehe­zebben kerül szín alá, mint előtte az, amit szép, napos időben szedtek le. A munka- körülmények is borzalmasak ilyenkor; csak aki a mezei munkát ismeri, az tudja, mit jelent sarat dagasztani, répát rakodni, ku­koricát hordani, káposztát vágni akkor, amikor fúj a szél, és az ember lelkét is megdermeszti a fagy. Ilyenkorra már el is fárad az, aki a terméssel volt éven át el­foglalva. Tegnap, pénteken hajnalban is­mét csepegni kezdett az eső. Megint meg­nyúlik az ősz néhány nappal, de reméljük, rendben lesz a határ, mire lehullik az első hó. D. VARGA MÄRT A A prizmába rakott cukorrépát a gyárak­ban meghatározott ütemterv szerint szál­lítják el az üzemekből. Az esztendő minden egyes hete más­más meglepetést, örömöt vagy bosszúságot tartogat mindenkinek. Én úgy találom, hogy akkor lesz 'jó napunk, ha egy átla­gos, jobbára eseménytelen napra készü­lünk, s ha valóban így alakul, az apróbb dolgoknak is örülni tudunk. Talán még a bosszúságot is jobban el lehet ebből az alapállásból viselni, ha például valami mi­att nem tudja elvégezni az ember a ter­vezett munkáját. Könyvnapok A héten Bonyhádon nyitották meg hu- szonharmadik alkalommal a politikai könyvnapokat, s egyúttal kiállítás is nyílt „A felszabadult Magyarország könyvkul­túrája” címmel. Van mit kiállítani, és van mit olvasni ma már. Ha végigtekintünk az elmúlt négy évtized kiadói termésén, lát­Nagy az érdeklődés a politikai könyvna­pok bonyhádi megnyitóján rendezett könyvkiállításon. hatjuk szinte egész történetét. Nyomon kö­vethetjük hazánk útját a földreformtól a mai modern mezőgazdaságig, a koalíciós harcoktól a nép államának megszilárdulá­sáig, az ipar államosításától a szocialista gazdaság mai eredményéig. Szép és foly­tatandó hagyomány, hogy a Kossuth Könyvkiadó munkájában előtérbe kerültek a politikánk végrehajtását segítő felada­tok. A szocializmus építése számtalan bo­nyolult ideológiai, politikai, gazdasági és erkölcsi problémát vet fel, melynek meg­oldását könyvkiadásunk sajátos eszközei­vel segíti. 'Most, hogy sor kerül a párt XIII. kong­resszusára és felszabadulásunk 40. év­fordulója közeledik, még több politikai könyv, visszaemlékezés lát majd napvilá­got. Az elkövetkező hetekben, hónapokban, amikor városaink és községeink felsza­badulásáról megemlékezünk, bizonyára többször kerülnek a kezünkbe azok a könyvek, amelyeket az elmúlt negyven év­ben adtak ki Magyarországon. A politikai könyvnapokról a pártalapszervezetekben a beszámoló taggyűléseken is megemlékez­nek, és jutalmakat adnak át. Szakma, szaktudás, szakteklntőty A könyveket haszonnal forgatják azok is, akik szakmájukban nem a dicsőségért, csupán a saját tiszta és nyugodt lelkiis-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom