Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17. /TOLN*\_ tsíÉPCUSÁG 13 Micsoda madár? A rajzon egy nagyon szép, nálunk kevésbé ismert ma­dárfajta látható. Ha sikerül a rejtvényt helyesen megfej­teni, a vastagon bekeretezett kockák betűilt lefelé olvasva, kiderül micsoda madárról van szó. 1. Elhízott 2. Cirkuszi porond 3. Ivóeszköz 4. Gyorsan 5. Aki másokat becsap 6. Törlőgumi 7. Fél ős természetű 8. Növendék tyűk Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a követ­kező: 4+3—l=6 : 4~ 4- 24-14-3 = 6 4“ ■ 4­14-8X1 = 3 3 2 5 A muzsik meg a cár (Orosz népmese) Élt egyszer egy cár. Ez a cár mindennél jobban sze­rette a meséket, mindig újab­bat és újabbat akart halla­ná. Az udvari mesemondók már rég kifogytak minden tudományukból. A cár végül kihirdettette: — Lányom és fele király­ságom anniak adom, aki olyan mesét mond, amilyet még soha nem hallottam! Jöttek ám sorban: herce­gek, bojárok, generálisok, kupecek, de mindhiába. Alighogy bölekezdtek a me­sébe, már kiáltott is a cár: — Elég, elég, ismerem! A kérőnek meg le is út, fel is út. Élt a cár birodalmában egy koldus szegény muzsik. Se háza, se gazdasága nem volt, ott. hált, ahol épp fedél ke­rült a feje fölé, azt evett, ivott, ami épp adódott. Egy­szer ez az ifjú betért mele­gedni a kocsmába. A kocs- máros ránéz, s gúnyosan ka- oarászni kezd: — Na, hát nem tudsz me­sét találni a cárnak? Hisz a lánya már kinézte a szemét. Ügy les, vár téged, a vőle­gény meg sehol. Hallgatja a szerencsétlen >a gúnyolódást, egyszer csak gondol egyet: „Ugyan miért is ne próbálhatnék szeren­csét? Ha a cár vője nem is leszek, egy-két napig jóltar­tanak majd a konyhán!” Megérkezett a palotába. Kérdi tőle a cár: — Hát, te, muzsik, mit akarsz ? — Mesét mondanék cári felségednek! De legelőször is enni, inni szeretnék. A cár nagyot nézett, és el­nevette magát: — Nohiszen, szép kis vő­legény! Foltos ingben, zsi­neges bocskorban! De adtak neki ételt, italt. A cár aztán bojárjai, ta­nácsadói társaságában hall­gatta meg a fiú meséjét. — Megboldogult szülém volt — kezdte a muzsik — a birodalom leggazdagabb embere. Kastélya olyan ma­gas volt, hogy a galambok a tetejéről szemezgették a csillagokat az égről. Az ud­varunk meg akkora volt, hogy egy hosszú nyári nap alatt sem tudtak a galam­bok egyik végéből a másik­ba átrepülni. Hallgatja a cár, a bojárok sem szólnak, mikor hirtelen megáll a fiú: — A folytatást majd hol­nap ebéd után mondom el, piroggal, lágy kenyérrel a hasamban. És ment a kony­hába vacsorázni. Másnap aztán így folytat­ta: — És az udvarunkban állt egy hétéves bika. A két szarván egy-egy pásztor ült. A pásztorok kürtőitek, kur­jongattak, de egymás arcát nem látták, egymás hang­ját nem hallották, olyan ha­talmas volt ez a bika! Hallgatja a cár, nem szól közbe. Ám a mesélő egyszer csak fölkel. — Holnap majd befejezem a mesét, ideje eltenni ma­gunkat másnapra. És már indult is a konyhába. Megszólalt a cár: — Na, bojárok, mi tévők legyünk? Ilyen fura mesét még életemben nem hallot­tam! De egy rongyos mu­zsiknak csak nem fogom odaadni a lányom! Adjatok tanácsot hogyan szabadul­hatnánk meg tőle! Törték, törték a fejüket a bojárok, végül megszólaltak: — Mondd azt, felség, hogy ezt a mesét már hallottad, mi pedig majd helyeslünk. És a nagyobb nyomaték kedvéért állíttas ki velünk egy igazoló oklevelet is! A muzsik tudomást szer­zett erről a beszélgetésről, de nem mutatta, hogy bár­mit is sejtene. Másnap, mint­ha mi sem történt volna, megjelent ebéd után, és le­ült, hogy befejezze a mesét. — Elhunyt atyámnak volt egy kancája, amelyik három nap alatt körbefutotta a földet... A hercegek, bojárok csak nevettek a szakállukba, a legény meg folytatta. — Annyi kincsünk volt, hogy a csűr tetejéig ért az arany- és ezüsthalom. És cár felséged akkoriban köl­csönkért tőlünk egy láda aranyat, amit a mai napig sem kaptunk vissza. Fölkiáltott a cár: — Tudom, tudom, ezt is­merem! És rákezdtek a hercegek, a bojárok is: Hallottuk mi is ezt a me­sét, erről még oklevelet is hajlandók vagyunk kiállíta­ni! Fölugráltak a helyükről, és sorban aláírták az okleve­let. A muzsik meg fogta az iga­zoló papírt, és így szólt: — Ha egyszer mindnyá­jan hallották, és még okle­vélben is tanúsítják, hát ak­kor, cár felség, fizesd meg az adósságot! Most világosodott csak meg a cár előtt, hogy a ron­gyos muzsik alaposan rá­szedte, de nem volt mit ten­nie, meg kelett töltenie egy ládát arannyal. Az agyafúrt muzsik meg, fogta a pénzt, és boldogan élt, míg meg nem halt. Fordította: Grabócz Gábor Éhező gyerekek Bizonyára olvastad a la­pokban, láttad a televízió­ban, hallottad a rádióban a szomorú tényt: a világ egy részén éheznek az emberek. Afrika hét országában iszo­nyatos szárazság pusztít. A fekete földrész tizenegy or­szágát nyilvánították ka­tasztrófasújtotta területnek. Kiégtek a földek, meghaltak a fák, a bokrok, kiszáradtak a folyók, elhullattak az álla­tok, dögkeselyűk keringenek a magasban. Milliók éheznek és szenvednek. E területeken csak a halálnak van gazdag aratása. A természeti csapás első áldozatai a gyerekek. A gye­rekek, akiknek már játszani, mosolyogni sincs erejük, csak ülnek, magukbaroskad- tan, bánatosan. Nem sírnak. Már a könnyeik is elapad­tak. Nem panaszkodnak, nem kérnek ennivalót, oly fogy­tán már az életerejük. Becslések szerint a világon tíz-tizennégy millió gyerek hal meg allul-, rosszultáp- láltság miatt és az ezzel ösz­szefüggő betegségek követ­keztében. Többen, mint amennyi Magyarország össz­lakossága. Az élelmiszersegélyek csak a pillanatnyi helyzeten javí­tanak. Abból a tengernyi pénzből, amit az Egyesült Államok diktálta esztelen fegyverke­zési versenyre költ a világ az éhes és szomjas gyerekek­nek és felnőtteknek kutakat fúrhatnának, csatornákat építhetnének, bőven jutna belőle a terméketlen terüle­tek termővé tételére, tápláló ételekre, védőoltásra, iskolá­ra, emberhez méltó körülmé­nyek megteremtésére. Amikor szüleid békegyűlé­sen, béketüntetésen vesznek részt és követelik: szün­tesse be az Egyesült Álla­mok az esztelen fegyverkezé­si versenyt, akkor nemcsak a te jövődért küzdenek, ha­nem azért is, hogy a Világon egyetlen gyerek se feküdjön le éhesen, hogy senki ne is­merje az üres gyomor, a tel­jes legyengülés kínját! BÓKKON GÁBOR: D vörös törpe meg a macskám Volt egyszer egy vörös törpe, (Akkora volt, mint egy bögre). Fejét mindig rosszban törte. Egy szép napon a macskámnak — Híres-neves nagy vadásznak — A farkára masnit kötött; Nem is egyet, hanem ötöt! — Örömében bukfencezett, Friss fű közé hemperedett, Vigyorgott a vörös törpe Ezt a csínyt jól kiötlötte. — Macskám szökkent, hogy elkapja (Dühtől rezgeti remek bajsza) A szemtelen kötözködőt, Gyalázatos gonosztevőt. Hopp, megvan a gonosz törpe! (Akkora pont, mint egy bögre). Macskám mancsa közé fogta, Fülébe ezt ordította: „Beváglak a tejestálba, Ha kevés, egy telt dézsába. Utána az úsztatóba, Végül pedig a folyóba!” — .Megrettent a vörös törpe, Átváltozott menten zöldre! Macskám úgy elámult erre, Hogy a törpét elengedte. — Az meg rohant, merre látott: Talán most ér épp Hozzátok! BAYER BÉLA: Szarvas topog, patáján rozsdás avar. öszvégre jár, homloka ködöt kavar. Gally roppan durrogva, nyomában, amerre lép, gyertyát gyújt agancsán titkon az alkonyi ég. A Szekszárdi Húsipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi szakmával rendelkezők részére: húsipari szakmunkás, karbantartó villanyszerelő, elektroműszerész. Női és férfi munkavállalók részére két- illetve há­romműszakos beosztásba: húsipari betanított munkás, húsipari anyagmozgató, üzemi takarító. munkakörbe. Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari Vállalat munkaügyi osztályán: Szekszárd, Keselyűsi u. 24. (425) A Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat felvételre keres SZEKSZÁRDI MUNKAHELYRE; 1 FUVARVÁLLALÁSI IRODAVEZETŐT — szakirányú végzettséggel, DOMBÓVÁRI MUNKAHELYRE; 2 RAKODÓMUNKÁST. Jelentkezés: Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Válla­lat, Kaposvár, Május 1. u. 63., Zsillé László üzemegység-vezetőnél. Telefon: 13-534. (396) PÉCSI KÖZÜTI A Paksi Állami Gazda­ÉPlTÖ VÁLLALAT Ság AGROKOMPLEX sertéstelepére ÉPÍTŐIPARI NEHÉZGÉPKEZELŐ­TRAKTOROST TANFOLYAMRA ÉS VIZSGÁVAL dolgozókat keres felvételre RENDELKEZŐ KIS TELJESÍTMÉNYŰ KAZÁNHOZ FŰTŐT A tanfolyam költségeit a vállalat fizeti. A tanfolyam ideje alatt KERES. 3000,— Ft munkabért kapnak a résztvevők. Jelentkezés az építésve­zetőségen Szekszárd, Mátyás király u. 62. sz. Jelentkezés a telepveze­tőnél 7—16 óráig. Tele­fon: 75 körzet 11-811 (71-es mellék.) alatt. (426) (304) A Tolna megyei Sütő­LENIN MGTSZ FADD ÖNTÖDÉJÉBE felvesz BETANÍTOTT FÉRFI­DOLGOZÓKAT KÉTMÜSZAKOS MUNKAKÖRBE. ipari Vállalat felvesz szekszárdi üzemébe kedvező anyagi lehető­ségekkel háromműszakos munkakörbe készter­mékraktárosokat. Jelentkezés: Szekszárd, Mátyás kir. u. 71. Jelentkezés: Munkaügyi osztály. az ágazat Telefon: 16-422. vezetőjénél. (560) (586)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom