Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

1984. október 20. Képújság 9 Magyar-szovjet együttműködés Ikarusokért Ladák A magyar—szovjet autó­ipari együttműködésben im­már évek óta megismétlődő ünnepélyes esemény, hogy az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt aláírják az autóipari termékek árucsere- forgalmának a következő év. re szóló szállítási szerződé­seit. Az idén is az őszi BNV alkalmából került erre sor a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat Váci utcai székhá­zában. Miután az Avtoexport kül. kereskedelmi egyesülés nevé­ben Eduard Boriszovics Lo- patko vezérigazgató-helyettes, a MOGÜRT részéről pedig Tóth László Pál vezérigaz­gató aláírta az összesen 826,5 millió rubelről szóló megál­lapodást, természetesen el­hangzottak az ilyen alkal­makkor szokásos üdvözlő be­szédek is. Félmillió szovjet autó Ezekből egyértelműen ki­tűnt: az autóipar Magyaror­szág és a Szovjetunió gazda, sági kapcsolatainak kiemel­kedően fontos területe. Jól mutatja ezt, hogy a hazánk­ban közlekedő szovjet gyárt­mányú gépkocsik száma kö­zeledik a félmillióhoz, s a Szovjetunió különböző köz­társaságaiban pedig már csaknem 90 ezer Ikarus autóbuszt használnak. Csu­pán az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaságban az Ikarusok alkotják a tel­jes autóbuszpark 25 százalé­kát, az Inturist utazási iro­da autóbuszainak fele Ikarus márkájú, a Szovtranszavto személyszállítási vállalat pe­dig mind belföldi, mind nemzetközi utasforgalmát kizárólag Ikarus autóbuszok, kai bonyolítja le. Jellemző a két ország kö­zötti kölcsönös szállítások nagy volumenére, hogy a teljes árucsere-forgalomnak mintegy 12 százalékát, a gépipari termékek forgalmá­nak pedig csaknem egyhar- madát adja az autóipar. A két ország közötti autó­ipari kapcsolatok jellemzője a szakosítás és a gyártási együttműködés. Jelenleg négy nagy hosszú távú sza­kosítási és kooperációs egyezmény van érvényben. A legjelentősebb ezek közül a késztermékek szakosítási egyezménye, amelynek alap­ján a szovjet fél Ikarus autó. buszokkal elégíti ki a nagy befogadóképességű autóbu­szokra vonatkozó igényeinek jelentős részét, s személygép. kocsikat, tehergépkocsikat és különleges rendeltetésű jár­műveket szállít Magyaror­szágra cserébe. Az autóipari részegységek szakosítási és kooperációs egyezménye alapján hátsó futóművek ellenében szovjet gyártmányú mellső tengelye­ket kap a magyar autóipar, a sebességváltó-kooperáció keretében pedig a szállított sebességváltó-részegység el­lenében komplett hidrome- chanikus sebességváltók ér­keznek. Mennyit szállítunk? Mintegy másfél évtiezedes múltra tekinthet vissza a VÁZ személygépkocsi-koope­ráció. Ez alatt az idő alatt a magyar gyárak több mint négymillió Lada gépkocsihoz szállítottak részegységeket, autóvillamossági cikkeket, műszereket, zárakat és az alkatrészek ellenében csak­nem 180 ezer Lada érkezett Magyarországra. Az együttműködés szerves részét képezik a kölcsönös, nagy mennyiségű pótalkat­rész-szállítások, a szolgálta­tások egyre szélesebb körű kiépítése, a műszaki és a kereskedelmi szakemberek rendszeres találkozása egy­mással és a fogyasztókkal, a felhasználókkal. A szolgálta­tások fejlesztésének jelentős állomása volt Budapesten 1983-ban a szovjet, Moszkvá­ban pedig az idén tavasszal a magyar járműipari központ megnyitása. A járműipari központok elsősorban műsza­ki célokat szolgálnak — ok­tatás, továbbképzés, doku­mentáció — de árubemuta­tók, kiállítások, előadások rendezésére is alkalmasak, ezzel is segítve a kapcsola­tok további építését. Az aláírás után lehetősé­günk nyílt további részlete­ket megtudni a megállapo­dásról. Egyebek mellett ki­derült, hogy a magyar szál­lítások legnagyobb tétele 7300 autóbusz — ezen belül 2300 távolsági, 2500 városi és 2500 csuklós — összesen 436,1 rubel értékben, valamint autóbusz-pótalkatrészek 241,9 millió rubel értékben. A magyar szállítások tételei között szerepelnek még La- da-részegységek — VAZ- kooperáció — 30 millió rubel értékben, 1600 készlet sebes­ségváltó-alkatrész és 100 da­rab Tajga lakókocsi. Mit kapunk cserébe? Magyar szempontból ter­mészetesen a legfontosabbak a szovjet személygépkocsi­szállításokkal kapcsolatos adatok. Mint megtudtuk: a most aláírt szerződések alap­ján jövőre 26 ezer 700 sze­mélygépkocsit szállít a szov­jet fél. Ezen belül 25 ezer különféle Lada-típus, továb­bá Moszkvics és Volga sze­mélygépkocsik érkeznek. Az 1985-ös szovjet szállítások másik nagy tétele a haszon- járművek: IZS típusú kis áruszállítók, több célra fel­használható UAZ kis teher­autók —, zárt és nyitott ki­vitelűek, mikrobusz, mentő, stb. —, de ide sorolhatók a dízelmotoros Kamaz gépko­csik és a különleges rendel­tetésű nehéz tehergépkocsik — Belaz, Kraz —, valamint a RAF mikrobuszok is. A szovjet kivitelhez tartozik még 17 ezer mellső tengely, valamint ezer fékkamra és 800 hidraulikus sebességvál­tó szállítása. A nyilvánosságra hozott adatok és a hazai igények ismeretében nem nehéz meg­állapítani, hogy ez a darab­szám — legalábbis ami a Ladák importját illeti — nem elegendő. A szovjet és a magyar külkereskedőkkel beszélgetve azonban az is kiderült; hogy a Ladák más országokban is rendkívül kedveltek, így nem könnyű a Magyarországnak szállított darabszámot növelni. Egyet­len mód kínálkozik csupán erre jelenleg: piackutatással, műszaki fejlesztéssel több korszerű alkatrészt kell szállítani a szovjet autógyá­raknak. Ha a világszínvona­lat megütő Lada-egységeket tudnánk kifejleszteni, várha­tóan újabb kocsikat kapnánk értük cserébe. BOGNÁR NÁNDOR Diagnózis - vezetéken Kardiológiai itávközpontot létesítettek az uljanovszki megyei kórházban. A megye távoli járásaiból vezetéken néhány perc alatt megérke­ző kardiogriammot számító­gép desifrirozza. A komputer a megye 17 járásával és (tíz körzetti kór­házzal tart telefonkapcsola­tot. A gép nemcsak a di­agnózis megállapításában se­gít az orvosnak, hanem a kardiogramm állapatjellem- zőit is tárolja emlékezetében. Az ország sok városában létesültek és létesülnek ilyen kardiológiai távközpontok, ahonnan az orvosi segítség haladéktalanul megérkezik a távoli körzetekbe. Animációs filmek Csehszlovákiából A csehszlovák filmgyártás 1945. évi államosítása után azok a filmművészeti ágaza­tok is fejlődésnek indulhat­tak, amelyek a magánvállal­kozók számára nem voltak kifizetődők. Karel Zeman és Hermina Tyrlová a dél-mor- vaországi Gdttwaldovhan, Jiri Trnfca Prágában létesí­tett animációs filmstúdióit. Leforgatták első filmjeiket, s ezzel ai csehszlovák animá­ciós filmet az egész világon hírnevessé tették. Az első egész estét betöl­tő animációs film Jiri Trnka 1947-ben készült Énekes­könyv című műve volt, amelyben a cseh falvak nép­szokásait mutatta be. 1954- ig Trnka több filmet forga­tott, amelyek a világfeszti­válon számos elismerést és díjat nyertek: így A császár fülemüléje és a Bajiaja cí­mű mesefilm, s Alois Jirásek történelmi író könyve alap­ján készült Régi cseh mon­dák, valamint Jaroslav Ha- sek világhírű regénye alap­ján forgatott Svejk, a derék katona kalandjai. Trnka utólsó nagyformátumú film­je az 1959-ben készült Szent- ivánéji álom volt. 1969-ben bekövetkezett haláláig már csak néhány közepes hosz- szúságú filmet készített. Ezek közül elsősorban a ki­bernetikus nagymama című tűnik ki (1962) — a jövő túltechnizált világának vízió­ja. Az ötvenes években több alkotóművész is foglalkozott nagy animációs filmek ké­szítésével. Híressé vált pél­dául a francia Jean Eff el rajzai alapján készült A vi­lág teremtése filmváltozata, amelyet Eduard Hoffman rendezett. Hermina Tyrlová több bábfilmet forgatott a gyermekkönyvek kedvelt hő­séről, Hangya Ferdáról. A hetvenes években új le­hetőség nyílt a francia René Laloux rendező és Roland Topor képzőművész javasla­tával. Azt akarták, hogy té­A vad bolygó — jelenete máikat cseh szakemberek dolgozzák fel, s mindkét fél számára előnyös koproduk­ciót ajánlattak. Így született 1973-ban, A vad bolygó cí­mű új egész estés animációs film, amelyet egyszerűbb, papírmozgató technikával forgattak. Egy évvel később Josef Kábrt fejezte be az NSZK-val koprodukcióban forgatott filmjét, az Odüsz- szeusz kalandjait. Nyolc év­vel később hasonló módon készült a Kis vakond a város­ban című rajzfilm (Zdenek Miller), s 1983-ban Gottfried Preussler (témája alapján for­gatott egész eStés mesefilm, A kis boszorkány. Ezt a fil­met képzőművész rendezője, Zdenek Smetana több ver­zióban készítette eh A hetvenes években Karéi Zeman is visszatért az ani­mációs filmhez. Kát egész estés filmét forgatott, ame­lyekben a papírmozgatás technikáját alkalmazta. A Krabat a bűvészinas című filmben iá iliaiusijtzi szerbek horror-meséjét dolgozza fel, a Mese Jancsiról és Juliská­ról címűben különböző me- semoitívumokat a hű szere­lem próbatételeiről és győ­zelméről. Ugyanebben az egész estés animációs filmek Szlovákiában is — a Gyur­kái, a betyár és A véres ke­zű asszony. Mindkét filmét a szilovák animáció úttörője, Viktor Kubai forgatta, s té­májuk valódi történelmi ese­ményre épülő szlovák legen­dákból indul ki. A kis boszorkány Lengyelország Közös viták a tennivalókról Jelenleg egész lengyelországban nyílt párttaggyűlé­sek folynak, amelyekben az ország előtt álló féladatok­ról tanácskoznak. A LEMP Központi Bizottságának nyári XVI. plénuma után a Politikai Bizottság a fel­adatok végrehajtására tervet dolgozott ki. A tervet azután valamennyi vállalatnak és intézménynek meg­küldték. A párt vezető szervei arra várnáik választ, hogy az említett terv célkitűzései összhangban vamnak-e a dol­gozók kívánságaival, elvárásaival. A párttagok és párton kívüliek meghívása a közös vitára annak a dön­tésnek a gyakorlati megvalósítását jelenti, amely sze­rint a lengyelországi pártéletben tartósan meg kell ho­nosítani a konzultáció gyakorlatát. A párt nemcsak politikájának általános irányvonalát, hanem az an­nak megvalósításával kapcsolatos konkrét feladatokat is a munkásosztállyal folytatott .nyílt párbeszéd sarán kívánja meghatározni. A szóban forgó konzultáció azért is vált szükségessé, mert a KB ülésén nemegyszer különböző, sőt ellen­tétes vélemények alakultak ki számos kérdésben. Minthogy az eltérő vélemények társadalmi szempont­ból rendkívül fontos kérdésekre vonatkoztak, a párt végleges álláspontjának kidolgozása előtt feltétlenül szükségesnek tartotta a legszélesebb körben megismer­ni a tömegek véleményét. A konzultációra bocsátott terv célkitűzései között kiemelkedő helyet foglal el a párt munkásjellegének a megszilárdítása. A Politikai Bizottság számos olyan javaslatot dolgozott ki, amelyek arra hivatottak, hogy az üzemekben növeljék a munkás párttagok szá­mát. A másik, konzultációra bocsátott kérdéscsoport a munkásosztály politikai szerepének megerősítésére, az állami szervek tevékenységére gyakorolt befolyásá­nak fokozására vonatkozott. A tervezetben szereplő kérdések világosak és konk­rétak. Az azokra adandó választóktól a párt a többi között javaslatokat, illetve véleményeket vár arra, hogy milyen hatáskörrel ruházzák fel a tervbevett munkás-paraszt ellenőrző szervezeteket, s milyen mó­don biztosítsák a munkás- és parasztfiatalok folya­matos és megfelelő arányú továbbtanulását a felsőok­tatási intézményekben. A párt tevékenységében és munkastílusában beveze­tett új módszerek általános érdeklődést váltott ki nem­csak a LEMP tagjainak a saraiban. Az üzemi pártszer­vezetek nyílt taggyűlésein számottevő a párton kívü­liek részaránya is. E ipártgyűléseken forró légkör uralkodik, élénk vita folyik. Sok üzemben vitatott a munkás-paraszt felügyeleti-ellenőrző szervezetek fel­állításának a kérdése. A madhowli kénbánya dolgozói például amellett vannak, hogy az említett szervezete­ket a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráinak rendeljék alá, s azonnali végrehajtási jogkörrel rendelkezzenek. Nem kisebb vitákat vált ki az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer. A wroclawi postai dolgozók véleménye sze­I rint a legjobb megoldás az lenne, ha ún. előzetes évfo­lyamot szerveznének a felsőoktatásíi intézményekben (nem kötelező jelleggel), amely egyenlő esélyeket bizto­sítana valamennyi felvételiző fiatal számára. A „Dol- na Odra” erőmű kollektívája szerint az üzemi szak­munkásképzők végzett hallgatóitól, amennyiben a magánszektorban kívánnak dolgozni, meg kell köve­telni a képzésükre fordított költségek visszatérítését. A glogówi rézkohó dolgozódnak az a véleménye, hogy a fontos kérdések megvitatása céljából a tanácstagok menjenek ki az üzemekbe, hogy ott a helyszínen ismer­jék meg a dolgozók véleményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom