Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20. Képújság 9 Magyar-szovjet együttműködés Ikarusokért Ladák A magyar—szovjet autóipari együttműködésben immár évek óta megismétlődő ünnepélyes esemény, hogy az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt aláírják az autóipari termékek árucsere- forgalmának a következő év. re szóló szállítási szerződéseit. Az idén is az őszi BNV alkalmából került erre sor a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat Váci utcai székházában. Miután az Avtoexport kül. kereskedelmi egyesülés nevében Eduard Boriszovics Lo- patko vezérigazgató-helyettes, a MOGÜRT részéről pedig Tóth László Pál vezérigazgató aláírta az összesen 826,5 millió rubelről szóló megállapodást, természetesen elhangzottak az ilyen alkalmakkor szokásos üdvözlő beszédek is. Félmillió szovjet autó Ezekből egyértelműen kitűnt: az autóipar Magyarország és a Szovjetunió gazda, sági kapcsolatainak kiemelkedően fontos területe. Jól mutatja ezt, hogy a hazánkban közlekedő szovjet gyártmányú gépkocsik száma közeledik a félmillióhoz, s a Szovjetunió különböző köztársaságaiban pedig már csaknem 90 ezer Ikarus autóbuszt használnak. Csupán az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaságban az Ikarusok alkotják a teljes autóbuszpark 25 százalékát, az Inturist utazási iroda autóbuszainak fele Ikarus márkájú, a Szovtranszavto személyszállítási vállalat pedig mind belföldi, mind nemzetközi utasforgalmát kizárólag Ikarus autóbuszok, kai bonyolítja le. Jellemző a két ország közötti kölcsönös szállítások nagy volumenére, hogy a teljes árucsere-forgalomnak mintegy 12 százalékát, a gépipari termékek forgalmának pedig csaknem egyhar- madát adja az autóipar. A két ország közötti autóipari kapcsolatok jellemzője a szakosítás és a gyártási együttműködés. Jelenleg négy nagy hosszú távú szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben. A legjelentősebb ezek közül a késztermékek szakosítási egyezménye, amelynek alapján a szovjet fél Ikarus autó. buszokkal elégíti ki a nagy befogadóképességű autóbuszokra vonatkozó igényeinek jelentős részét, s személygép. kocsikat, tehergépkocsikat és különleges rendeltetésű járműveket szállít Magyarországra cserébe. Az autóipari részegységek szakosítási és kooperációs egyezménye alapján hátsó futóművek ellenében szovjet gyártmányú mellső tengelyeket kap a magyar autóipar, a sebességváltó-kooperáció keretében pedig a szállított sebességváltó-részegység ellenében komplett hidrome- chanikus sebességváltók érkeznek. Mennyit szállítunk? Mintegy másfél évtiezedes múltra tekinthet vissza a VÁZ személygépkocsi-kooperáció. Ez alatt az idő alatt a magyar gyárak több mint négymillió Lada gépkocsihoz szállítottak részegységeket, autóvillamossági cikkeket, műszereket, zárakat és az alkatrészek ellenében csaknem 180 ezer Lada érkezett Magyarországra. Az együttműködés szerves részét képezik a kölcsönös, nagy mennyiségű pótalkatrész-szállítások, a szolgáltatások egyre szélesebb körű kiépítése, a műszaki és a kereskedelmi szakemberek rendszeres találkozása egymással és a fogyasztókkal, a felhasználókkal. A szolgáltatások fejlesztésének jelentős állomása volt Budapesten 1983-ban a szovjet, Moszkvában pedig az idén tavasszal a magyar járműipari központ megnyitása. A járműipari központok elsősorban műszaki célokat szolgálnak — oktatás, továbbképzés, dokumentáció — de árubemutatók, kiállítások, előadások rendezésére is alkalmasak, ezzel is segítve a kapcsolatok további építését. Az aláírás után lehetőségünk nyílt további részleteket megtudni a megállapodásról. Egyebek mellett kiderült, hogy a magyar szállítások legnagyobb tétele 7300 autóbusz — ezen belül 2300 távolsági, 2500 városi és 2500 csuklós — összesen 436,1 rubel értékben, valamint autóbusz-pótalkatrészek 241,9 millió rubel értékben. A magyar szállítások tételei között szerepelnek még La- da-részegységek — VAZ- kooperáció — 30 millió rubel értékben, 1600 készlet sebességváltó-alkatrész és 100 darab Tajga lakókocsi. Mit kapunk cserébe? Magyar szempontból természetesen a legfontosabbak a szovjet személygépkocsiszállításokkal kapcsolatos adatok. Mint megtudtuk: a most aláírt szerződések alapján jövőre 26 ezer 700 személygépkocsit szállít a szovjet fél. Ezen belül 25 ezer különféle Lada-típus, továbbá Moszkvics és Volga személygépkocsik érkeznek. Az 1985-ös szovjet szállítások másik nagy tétele a haszon- járművek: IZS típusú kis áruszállítók, több célra felhasználható UAZ kis teherautók —, zárt és nyitott kivitelűek, mikrobusz, mentő, stb. —, de ide sorolhatók a dízelmotoros Kamaz gépkocsik és a különleges rendeltetésű nehéz tehergépkocsik — Belaz, Kraz —, valamint a RAF mikrobuszok is. A szovjet kivitelhez tartozik még 17 ezer mellső tengely, valamint ezer fékkamra és 800 hidraulikus sebességváltó szállítása. A nyilvánosságra hozott adatok és a hazai igények ismeretében nem nehéz megállapítani, hogy ez a darabszám — legalábbis ami a Ladák importját illeti — nem elegendő. A szovjet és a magyar külkereskedőkkel beszélgetve azonban az is kiderült; hogy a Ladák más országokban is rendkívül kedveltek, így nem könnyű a Magyarországnak szállított darabszámot növelni. Egyetlen mód kínálkozik csupán erre jelenleg: piackutatással, műszaki fejlesztéssel több korszerű alkatrészt kell szállítani a szovjet autógyáraknak. Ha a világszínvonalat megütő Lada-egységeket tudnánk kifejleszteni, várhatóan újabb kocsikat kapnánk értük cserébe. BOGNÁR NÁNDOR Diagnózis - vezetéken Kardiológiai itávközpontot létesítettek az uljanovszki megyei kórházban. A megye távoli járásaiból vezetéken néhány perc alatt megérkező kardiogriammot számítógép desifrirozza. A komputer a megye 17 járásával és (tíz körzetti kórházzal tart telefonkapcsolatot. A gép nemcsak a diagnózis megállapításában segít az orvosnak, hanem a kardiogramm állapatjellem- zőit is tárolja emlékezetében. Az ország sok városában létesültek és létesülnek ilyen kardiológiai távközpontok, ahonnan az orvosi segítség haladéktalanul megérkezik a távoli körzetekbe. Animációs filmek Csehszlovákiából A csehszlovák filmgyártás 1945. évi államosítása után azok a filmművészeti ágazatok is fejlődésnek indulhattak, amelyek a magánvállalkozók számára nem voltak kifizetődők. Karel Zeman és Hermina Tyrlová a dél-mor- vaországi Gdttwaldovhan, Jiri Trnfca Prágában létesített animációs filmstúdióit. Leforgatták első filmjeiket, s ezzel ai csehszlovák animációs filmet az egész világon hírnevessé tették. Az első egész estét betöltő animációs film Jiri Trnka 1947-ben készült Énekeskönyv című műve volt, amelyben a cseh falvak népszokásait mutatta be. 1954- ig Trnka több filmet forgatott, amelyek a világfesztiválon számos elismerést és díjat nyertek: így A császár fülemüléje és a Bajiaja című mesefilm, s Alois Jirásek történelmi író könyve alapján készült Régi cseh mondák, valamint Jaroslav Ha- sek világhírű regénye alapján forgatott Svejk, a derék katona kalandjai. Trnka utólsó nagyformátumú filmje az 1959-ben készült Szent- ivánéji álom volt. 1969-ben bekövetkezett haláláig már csak néhány közepes hosz- szúságú filmet készített. Ezek közül elsősorban a kibernetikus nagymama című tűnik ki (1962) — a jövő túltechnizált világának víziója. Az ötvenes években több alkotóművész is foglalkozott nagy animációs filmek készítésével. Híressé vált például a francia Jean Eff el rajzai alapján készült A világ teremtése filmváltozata, amelyet Eduard Hoffman rendezett. Hermina Tyrlová több bábfilmet forgatott a gyermekkönyvek kedvelt hőséről, Hangya Ferdáról. A hetvenes években új lehetőség nyílt a francia René Laloux rendező és Roland Topor képzőművész javaslatával. Azt akarták, hogy téA vad bolygó — jelenete máikat cseh szakemberek dolgozzák fel, s mindkét fél számára előnyös koprodukciót ajánlattak. Így született 1973-ban, A vad bolygó című új egész estés animációs film, amelyet egyszerűbb, papírmozgató technikával forgattak. Egy évvel később Josef Kábrt fejezte be az NSZK-val koprodukcióban forgatott filmjét, az Odüsz- szeusz kalandjait. Nyolc évvel később hasonló módon készült a Kis vakond a városban című rajzfilm (Zdenek Miller), s 1983-ban Gottfried Preussler (témája alapján forgatott egész eStés mesefilm, A kis boszorkány. Ezt a filmet képzőművész rendezője, Zdenek Smetana több verzióban készítette eh A hetvenes években Karéi Zeman is visszatért az animációs filmhez. Kát egész estés filmét forgatott, amelyekben a papírmozgatás technikáját alkalmazta. A Krabat a bűvészinas című filmben iá iliaiusijtzi szerbek horror-meséjét dolgozza fel, a Mese Jancsiról és Juliskáról címűben különböző me- semoitívumokat a hű szerelem próbatételeiről és győzelméről. Ugyanebben az egész estés animációs filmek Szlovákiában is — a Gyurkái, a betyár és A véres kezű asszony. Mindkét filmét a szilovák animáció úttörője, Viktor Kubai forgatta, s témájuk valódi történelmi eseményre épülő szlovák legendákból indul ki. A kis boszorkány Lengyelország Közös viták a tennivalókról Jelenleg egész lengyelországban nyílt párttaggyűlések folynak, amelyekben az ország előtt álló féladatokról tanácskoznak. A LEMP Központi Bizottságának nyári XVI. plénuma után a Politikai Bizottság a feladatok végrehajtására tervet dolgozott ki. A tervet azután valamennyi vállalatnak és intézménynek megküldték. A párt vezető szervei arra várnáik választ, hogy az említett terv célkitűzései összhangban vamnak-e a dolgozók kívánságaival, elvárásaival. A párttagok és párton kívüliek meghívása a közös vitára annak a döntésnek a gyakorlati megvalósítását jelenti, amely szerint a lengyelországi pártéletben tartósan meg kell honosítani a konzultáció gyakorlatát. A párt nemcsak politikájának általános irányvonalát, hanem az annak megvalósításával kapcsolatos konkrét feladatokat is a munkásosztállyal folytatott .nyílt párbeszéd sarán kívánja meghatározni. A szóban forgó konzultáció azért is vált szükségessé, mert a KB ülésén nemegyszer különböző, sőt ellentétes vélemények alakultak ki számos kérdésben. Minthogy az eltérő vélemények társadalmi szempontból rendkívül fontos kérdésekre vonatkoztak, a párt végleges álláspontjának kidolgozása előtt feltétlenül szükségesnek tartotta a legszélesebb körben megismerni a tömegek véleményét. A konzultációra bocsátott terv célkitűzései között kiemelkedő helyet foglal el a párt munkásjellegének a megszilárdítása. A Politikai Bizottság számos olyan javaslatot dolgozott ki, amelyek arra hivatottak, hogy az üzemekben növeljék a munkás párttagok számát. A másik, konzultációra bocsátott kérdéscsoport a munkásosztály politikai szerepének megerősítésére, az állami szervek tevékenységére gyakorolt befolyásának fokozására vonatkozott. A tervezetben szereplő kérdések világosak és konkrétak. Az azokra adandó választóktól a párt a többi között javaslatokat, illetve véleményeket vár arra, hogy milyen hatáskörrel ruházzák fel a tervbevett munkás-paraszt ellenőrző szervezeteket, s milyen módon biztosítsák a munkás- és parasztfiatalok folyamatos és megfelelő arányú továbbtanulását a felsőoktatási intézményekben. A párt tevékenységében és munkastílusában bevezetett új módszerek általános érdeklődést váltott ki nemcsak a LEMP tagjainak a saraiban. Az üzemi pártszervezetek nyílt taggyűlésein számottevő a párton kívüliek részaránya is. E ipártgyűléseken forró légkör uralkodik, élénk vita folyik. Sok üzemben vitatott a munkás-paraszt felügyeleti-ellenőrző szervezetek felállításának a kérdése. A madhowli kénbánya dolgozói például amellett vannak, hogy az említett szervezeteket a Legfelsőbb Ellenőrzési Kamaráinak rendeljék alá, s azonnali végrehajtási jogkörrel rendelkezzenek. Nem kisebb vitákat vált ki az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer. A wroclawi postai dolgozók véleménye szeI rint a legjobb megoldás az lenne, ha ún. előzetes évfolyamot szerveznének a felsőoktatásíi intézményekben (nem kötelező jelleggel), amely egyenlő esélyeket biztosítana valamennyi felvételiző fiatal számára. A „Dol- na Odra” erőmű kollektívája szerint az üzemi szakmunkásképzők végzett hallgatóitól, amennyiben a magánszektorban kívánnak dolgozni, meg kell követelni a képzésükre fordított költségek visszatérítését. A glogówi rézkohó dolgozódnak az a véleménye, hogy a fontos kérdések megvitatása céljából a tanácstagok menjenek ki az üzemekbe, hogy ott a helyszínen ismerjék meg a dolgozók véleményét.