Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 232. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 3., szerda A KÖZMŰVELŐDÉS IREGSZEMCSÉN (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) ELSŐSÖK A FÜTÖHÄZBAN (5. old.) BENT MARAD A TOLNAI VL? (6. old.) „TEREMNI KELL A TÁNCRA” (3. old.) Sopron, Eisenstadt A magyar és az osztrák államié batármenti találkozája Csernyenko megbeszélése Ali Nasszer Mohammeddel Belső tájékoztatás Érdekes kísérletet folytattak nemrég a szakemberek: azt figyelték, hogy milyen gyorsan terjed, s milyen torzulásokkal jut el a hír a vállalat valamely vezető testületének üléséről a műhelybe, a dolgozók közé. Az eredmény nem okozott meglepetést: a hír hihetetlen gyorsan jutott szét, de egészen másképp tudta meg az információs lánc utolsó szeme, mint ahogy arról eredetileg szó esett. A következő lépés a hír korrigálása volt, s körülbelül másfél, két nap telt el, mire mindenki azt értette meg, amiről valójában döntött a vállalat vezető testületé. Nem kell ahhoz matematikusnak lenni, anélkül is könnyen kiszámítható, hogy milyen kárt tehetnek a hasonló torzulások, hisz ilyenkor a dolgozó becsapottnak érezheti magát. A tájékozódás igénye gyakori beszédtéma a dolgozók és a vezetők között egyaránt. Ügy tűnik, a különböző fórumok, megbeszélések, tanácskozások kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a dolgozók szünet nélküli, állandó kíváncsiságát, tájékozódási igényét kielégítsék. Ezeken a fórumokon bár a lehető legnagyobb részletességgel ismertetik az üzem, a szövetkezet jellemzőit, eredményeit, hiányosságait, nem kap maradandó, teljes képet az érdeklődő ember. Nem, mert százezres, milliós tételek sokasága röpköd a levegőben, s ezeket megjegyezni, összehasonlítani egyszeri hallás után képtelenség. Ezt felismerve jöttek létre az üzemi híradók, a kisebb- nagyobb vállalati egységet átfogó újságok. Mérhetetlen jelentőségűek ezek a helyi kiadványok, hisz rajtuk keresztül látják, érzik a dolgozók, hogy nemcsak nekik van szükségük a vállalatra, hanem fordítva, a vállalatnak is rájuk. Mert a lapok többsége nemcsak kész tényeket tár a dolgozók elé, hanem arra is sarkallja őket, hogy tevékenyen részt vegyenek egy- egy vállalati döntésben, hisz érdekeltek a vállalat, s így a saját sorsuk intézésében is. Spontán módon kevesen kapcsolódnak be a vállalat gondjaiba. Ismerjük az okát: „Minek szóljak bele, ha nem kíváncsiak a véleményemre?” Az egyén, a kollektíva, a szocialista brigádok kezdeményezésére csak úgy lehet számítani, ha ismerik egy-egy döntés útját, ha tudják, hogy miért akarják azt el- ' fogadtatni, s ekkor természetesen simán megy a végrehajtás is. A belső tájékoztatás eszközei pontosan azt érik el, ami kimondatlanul is a céljuk: kedvet csinálnak a jó munkához. S hogy terjednek, sokasodnak, annak is megvan a magyarázata: sok helyütt rájöttek, szólamokkal, gesztusokkal nem lehet jobbá tenni az ember és a munkahely kapcsolatát. DVM Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke kedden nem hivatalos, baráti határmenti találkozót tartott Sopronban, illetve Eisenstadtban. Dr. Rudolf Kirchschlägert Losonczi Pál köszöntötte a soproni határátkelőhelynél, majd az államfők kölcsönösen bemutatták kíséretük tagjait. Az Elnöki Tanács elnökének társaságában volt Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács elnöke, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Randá Jenő, hazánk bécsi nagykövete. Az osztrák szövetségi elnök kíséretében Wolfgang Loibl. az ElTegnap a délelőtti órákban NDK baráti küldöttség érkezett Szekszárdra, Werner Warneckének, az NDK Centrum igazgatójának vezetésével. A küldöttség a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésre érkezett a megye- székhelyre. A vendégeket fogadta Csajbók Kálmán, megyei népfronttitkár a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának székházában, és rövid tájékoztatást adott a Tegnap, a vármegyeháza dísztermében, a Közgazda- sági Társaság Tolna megyei Szervezete összejövetelén dr. Csikós Nagy Béla nyugalmazott államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott előadást a gazdasági szabályozás soron lévő feladatairól. Az összejövetelen megjelent Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke is. Az előadó a többi közt összehasonlította az 1968-as nöki Kabinet igazgatója és Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete vett részt a találkozón. A vendégek és vendéglátóik gépkocsival a soproni tanácsházára hajtattak. Itt Markó József, a városi tanács elnöke üdvözölte a magyar és osztrák államférfiakat. és úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek nekik. Ezt követően Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger szűk körben megbeszélést folytatott a tanács épületében. A délelőtti program városnézéssel folytatódott. Az osztrák szövetségi elnök Losonczi Pál társaságában gyalogos sétára indult Magyarország nyugati kapujának műemléki városrészémegye és a város életéről. A további programban a város nevezetességeinek megtekintése szerepelt, majd délután négy órakor a Művészetek Házában a 35. évforduló tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésre került sor. Mátyás István, az MSZMP szekszárdi Városi Bizottságának első titkára beszédében méltatta a két nép barátságát, és eredményeit, köszöntötte a megjelent vendégek útján a Német Demokratikus Köztársaság népét. reformra való felkészülés vitáját a mai gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztésének vitájával, a tennivalókkal. Megállapította, hogy ma összetettebb és szerteágazóbb a probléma, nem lehet elkülönítve kezelni egyes tudományágak feladatait, mert csak együttes vitával és a kérdések együttes megválaszolásával juthatunk előbbre. A gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének egyik legfontosabb kérdésköre a strukturális ben. Elsőként a középkor világát idéző Templom utcában nézték meg a román stílusú és csúcsíves építészeti remekeket, a szép rajzolatú kapudíszeket. Megtekintették a belváros barokk palotáktól övezett egyik nevezetességét, a Nagyboldogasszony templomot is, majd a Központi Bányászati Múzeum nemrégiben helyreállított épületében, a bányászat történetét, technikájának fejlődését bemutató gyűjteménnyel ismerkedtek meg. A séta utolsó állomása a Liszt Ferenc Művelődési Központ volt. Itt Csáth Annamária, Ganczaugh Miklós és Mártha Albert hazánkban Werner Warnecke, az NDK Centrum igazgatójának felszólalása után a barátsági gyűlés résztvevői kamaraműsort tekintettek meg. Az évforduló tiszteletére rendezett gyűlésen azoknak a vállalatoknak, intézményeknek a dolgozói vettek részt, akik munkájukon keresztül is kapcsolatban vannak az NDK-val és Karl- Marx-Stadt megyével. Az évforduló tiszteletére rendezett gyűlésen megjelent Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is. probléma megoldása. Ma már nincs olcsó hitel, az olajár- robbanás újabb strukturális problémákat vetett fel, árháború van a nemzetközi árupiacokon és ennek kell megfelelnie a magyar gazdaságnak is. Erősíteni kell az innovációs folyamatot. Nagyobb szerepet kell kapnia a vállalatoknak. Ahhoz azonban, hogy nagyobb szerepet kapjanak, aktív közreműködést kell elvárni az ott dolgozó szakemberektől, elősegíteni, hogy önállóan döntKonsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, kedden, Moszkvában megbeszélést folytatott Ali Nasszer Mohammeddel, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökével, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. A baráti és elvtársi légkörű, a teljes nézetazonosság jegyében megtartott találkozón elégedetten állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjetunió és a JNDK kapcsolatai, amelyeknek biztos alapja a két ország baAz ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának hétfői vitájában több ázsiai és afrikai ország bírálta az Egyesült Államok külpolitikáját és követelte Izrael elítélését. Faruk as-Sar szíriai külügyminiszter arról beszélt, hogy a Washington által ösztönzött közel-keleti külön- megállapodások a feszültség fokozódását okozzák a térségben. Éppen ezért üdvözölte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy valamennyi érdekelt fél bevonásával tartsanak nemzetközi értekezletet a közel-keleti helyzet átfogó rendezéséről. A szíriai diplomácia vezetője senek. Meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a piac hatása jobban érvényesüljön a termelésre és a gazdaságra. Beszélnünk kell a tőkepiacról, arról, hogy a vállalatok között is beinduljon a tőke átcsoportosítása. Ki kell alakítani a munkaerő-piacot, mert ezen a téren vannak a legnagyobb tartalékaink. Ehhez azonban át kell alakítanunk a bérrendszert. A következő egykét évben változtatni szükséges az ármechanizmuson, rátsági és együttműködési szerződése. Konsztantyin Csernyenko megerősítette: a Szovjetuniónak meggyőződése, hogy az átfogó, tartós és igazságos közel-keleti rendezés csak kollektív erőfeszítések révén, valamennyi érdekelt fél részvételével érhető el. Természetesen részt kell vennie a rendezésben a PFSZ-nek, a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjének is. Ali Nasszer Mohammed kijelentette, hogy országa maradéktalanul támogatja a Szovjetunió közel-keleti rendezési javaslatát, amelyet széles körben elfogadnak az egész arab világban. rámutatott Európa és a Közel-Kelet biztonságának ösz- szefüggésére. A líbiai diplomácia vezetője a nemzetközi feszültség fokozódásáért, a fegyverkezési hajsza kiéleződéséért a világuralomra törekvő amerikai kormányzatot tette felelőssé. Joaquim Chissano mozambiki külügyminiszter felszólalásában rámutatott, hogy a gyarmatosítás és a fajüldözés teremt feszült helyzetet Afrika déli részén. Itt az ideje, hogy a nyugati államok hagyjanak fel a dél-afrikai apartheid rezsim támogatásával — mondta. mert nem lehet központilag irányítani a keresletet és a kínálatot. Ezzel összefügg az előbb említett piac szerepének erősödése. — Létre kell hozni — hangsúlyozta az előadó — az innovációs láncot úgy, hogy ebben a marketing- szemlélet érvényesüljön, mert csak akkor lehetünk versenyképesek, ha a kutatás, a tervezés, a gyártás és az eladás összhangban van. Ahhoz, hogy még eredményesebben tudjunk exportálni, új adórendszert kell kidolgoznunk. Foglalkoznak a tudósok és természetesen a közgazdászok a hitel kérdéskörével is, a bankrendszer átalakításának szükségességével. A vita természetesen csak akkor vezethet eredményre, ha ezeket a kérdésköröket komplexszen vizsgáljuk, mert az adórendszertől kezdve a hitelpolitikáig minden befolyásolja a termelés gazdaságosságát. A következő években a gazdasági szabályozó rendszer változtatása, a reform továbbfejlesztése a magyar gazdaság életbevágó feladatai közé tartozik, mert a szüntelenül változó világgazdaság kihívására csak így tudunk válaszolni. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-NDK barátsági gyűlés Szekszárdon Előadás közgazdászoknak A gazdasági szabályozás soron lévő feladatai New York, ENSZ Felszólalások a közgyűlés vitájában A közgazdász-összejövetel résztvevői ~ Dr. Csikós Nagy Béla előadását tartja H. J.—Cz. S.
