Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 239. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 11., csütörtök Mai számunkból MAGYARKESZI KÉPEK (3. old.) HORTHY LELKIISMERETE (3. old.) LEVÉLFÉLE NÉHÁNY FIATALHOZ (4. old.) OLDALHALÓ ’84 (6. old.) BEMUTATKOZTAK A DIAKOK (4. old.) KOZLEIUI E H Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. október 9-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Kádár János elvtárs el­nökletével 1984. október 9-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az országos főhatóságok veze­tői, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel meg­emlékezett közelmúltban elhunyt tagjai­ról, Dabrónaki Gyuláról és Závodi Imré­ről. A Központi Bizottság — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztésé­ben időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, — Németh Károly elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében ifjú­ságpolitikai kérdésekről, — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országgyű­lés és a tanácsok tevékenységéről tárgyalt. A Központi Bizottság a beterjesztett je­lentéseket és javaslatokat elfogadta. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és ál­lami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét, és megállapí­totta : OAz elmúlt időszakban a feszült nemzetközi helyzetben nem következett be javulás. A fegyverkezési versenyben érdekelt impe­rialista körök folytatják a katonai erőfölény megszer­zésére irányuló politikájú­ikat. Emiiatt fokozódik a ka­tonai és politikai szemben­állás, erőegyensúly a fegy­verzetek mind magasabb szintjén jön létre. A Köz­ponti Bizottság aláhúzta: az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai érdemi választ adnának a szocialis­ta országoknak a fegyverke­zési verseny korlátozását, a katonai erőszak kiiktatását, a bizalom helyreállítását célzó kezdeményezéseire. Kü­lönösen fontos lépést jelente­ne, ha a Szovjetunió javasla­tának megfelelően tárgyalá­sok kezdődnének a világűr katonai célú felhasználásá­nak megakadályozásáról, s ennek előmozdítása érdeké­ben felfüggesztenék az ilyen kísérleteket. . A Központi Bizottság üd­vözli a Szovjetunió külügy­miniszterének az Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbeszéléseit. A továbblé­pés lehetősége döntően attól függ, hogy az amerikai ve­zetés viszonozza a kapcsola­tok fejlesztésére irányuló szovjet készséget, és tettek­kel támassza alá a nyilatko. zataiban hangoztatott meg­egyezési szándékát. A Magyar Népköztársa­ság nagy jelentőséget tulaj­donít a bizalom- és bizton­ságerősítő, valamint leszere­lési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferenciának. Szövetségeseivel együtt min­dent megtesz, hogy a tár­gyalásokon az egyenlő biz­tonság követelményének megfelelő, az államok kö­zötti bizalmat erősítő meg­állapodások szülessenek. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a béke megvédéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz, az enyhülés vívmányai­nak megőrzéséhez és to­vábbfejlesztéséhez szükség van a szocialista és a tőkés országok közötti folyamatos, érdemi párbeszédre. Nagyra értékelte a szocialista or­szágok kezdeményezéseit a rendszeres érintkezés és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fenntartására; meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság is folytatja ez irányú erőfeszítéseit. Európa valamennyi népé­nek érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a milita- rizmus újjáéledése ne veszé­lyeztesse a különböző társa­dalmi rendszerű országok, köztük a két német állam viszonyát, az egymás szuve­renitásának, társadalmi be­rendezkedésének tiszteletben tartására épülő együttműkö­dés továbbfejlődését. © Pártunk és kormá­nyunk a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejle­ményeinek visszaszorításá­hoz alapvető fontosságúnak tartja a szocialista országok egységének, védelmi képes­ségének erősítését, külpoli­tikai lépéseik összehangolá­sát, s a nemzetközi osztály­harc, valamint a szocialista társadalom építése során felmerülő új elméleti-politi­kai kérdések megválaszolá­sát. Ezeket a törekvéseket jól szolgálták a szocialista or­szágok testvérpártjaival foly­tatott rendszeres munkameg­beszélések és találkozók. Országaink és pártjaink internacionalista kapcsola­tait, népeink testvéri barát­ságát fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele Lengyelország, Románia, Bulgária felszaba­dulása 40. évfordulójának és a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulása 35. évfordulójának ünnepségein. © Pártunk képviselői több testvérpárt kül­döttségével folytattak megbe­széléseket. Ezek elősegítették egymás helyzetének és tevé­kenységének kölcsönösen jobb megismerését, az inter, nacionalista szolidaritás és együttműködés erősödését. Az MSZMP képviseltette magát - az Etióp Dolgozók Pártja alapító kongresszu­sán, a Kongói Munkapárt, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió—Hazafias Front kong­resszusán. Szolidaritásunkat fejezte ki a párt. és állami küldöttségünk részvétele a nicaraguai, a líbiai és az etió- piai forradalom győzelmének évfordulói alkalmából ren­dezett ünnepségeken. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, a leszerelés, az enyhülés ügyének előmozdítása céljá­ból folytatta a párbeszédet szocialista és szociáldemok­rata pártokkal. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az ifjúság társa­dalmi helyzetéről készült je­lentést, és állást foglalt ifjú­ságpolitikai kérdésekben. A magyar ifjúság magától értetődőnek és természetes­nek tartja hazánk szocialista társadalmi .rendjét és annak vívmányait. Társadalmunk biztosítja a tanulás és a szakmai képzés lehetőségét, a munkát, sokoldalúan tá­mogatja az önálló élet meg­alapozását. A Központi Bi­zottság 1970. évi állásfogla­lása segítette az ifjúság kö­rében végzett politikai tevé­kenységet. Az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben nagy változások történtek a társadalom és benne az ifjú­ság életében. Javult a fiata­lokról való társadalmi gon­doskodás. Jelentős eredmé­nyek születtek, ugyanakkor számos feladat megoldásá­nak feltételeit nem sike­rült megteremteni, ellent­mondások, nehézségek és fe­szültségek is keletkeztek. Ezért indokolt újra áttekin­teni a helyzetet és számba venni az ifjúságpolitika időszerű feladatait. O A magyar fiatalok döntő többsége tettei­vel bizonyítja; elfogadja és támogatja szocialista cél­jainkat. Becsületesen tanul, helytáll a munkában, teljesí­ti állampolgári és hazafias kötelességét. Pártunk, társadalmunk, mint eddig, továbbra is épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére. Az ifjúsá­got népünk haladó hagyomá­nyainak tiszteletére, szocia­lista vívmányaink megbe­csülésére, megőrzésére és gyarapítására hívja fel. A szocialista társadalom további eredményes építése megkívánja, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget képességeik kifejtésére és fejlesztésére, a megszerzett tudás alkalmazására. A fiatalokat a munka sze- retetére kell nevelni. A munkához való helyes vi­szony kialakításában nagy szerepe van a felnőtteknek, a példamutatásnak. A válla, latok, a szövetkezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számára képzettsé­güknek és képességüknek megfelelő munkát. Gondos­kodjanak a teljesítményük­kel arányban álló megbecsü­lésükről, a kiemelkedően dol­gozók előléptetéséről. Az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi fel­adat, ugyanakkor sorsuk ala­kításáért a fiatalok maguk is felelősek. A fiatalok helyzetének ja­vítására felhasználható erő­forrásokat arra kell össz­pontosítani, hogy részesül­jön nagyobb társadalmi tá­mogatásban a gyermekneve­lés; javuljanak az oktatás­nak, valamint a tanulóifjú­ság szociális ellátásának fel­tételei; csökkenjenek a tár­sadalmi esélykülönbségek. Fokozottabban segíteni kell a pályakezdő fiatalokat, és meg kell könnyíteni, hogy a családalapító fiatalok önálló lakáshoz jussanak. A felada. tok megoldásában támasz­kodni kell a fiatalok véle­ményére, javaslataira, önte­vékenységére, erőfeszítéseire. © Az ifjúságpolitikai fel­adatok kimunkálásá­ban és megoldásában a pártszervezetek, a kom­munisták járjanak élen, mutassanak példát. A fiata­lok kapjanak hiteles képet a szocializmus megvalósulá­sának folyamatáról és a ta­nulságokról. Ismerjék meg, sajátítsák el világnézetünk alapjait, tanulják meg alkal­mazni valóságunkra, válja­nak építőmunkánk tudatos és tevékeny résztvevőivé. A kommunisták győzzék meg a fiatalokat az egyéni és kol­lektív erőfeszítés, a helytál­lás, a küzdelem szükségessé­géről, arról, hogy a szocia­lizmus az egész társadalom együttes munkájával épül. Vállaljanak nagyobb fele­lősséget abban, hogy a fia­talok a családban, a munka­helyen, a lakóterületen meg. felelő nevelésben részesülje­nek. Tekintsék személyes ügyüknek, hogy közülük a legjobbak eljussanak a párt soraiba. A pártszervek és a párt- szervezetek rendszeresen kí­sérjék figyelemmel a kör­nyezetükben élő, tanuló, dol­gozó fiatalok helyzetét. Se­gítsék elő, hogy az állami és a társadalmi szervek po­litikai és gazdasági dönté­seiknél vegyék figyelembe az ifjúsággal kapcsolatos tenni­valókat, és megvalósításukat ellenőrizzék. Gondoskodja­nak arról, hogy a fiatalok megfelelő képviselethez jus­sanak a társadalmi és a po­litikai életben, véleményüket igényeljék, és érdemben mér­legeljék. © A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövet­ség a párt ifjúsági szervezete, szocialista rendszerünk fon­tos politikai tényezője, a magyar ifjúság egységes tö- rnegszervezete, amely a párt •irányításával, szervezetileg önállóan működik. A KISZ fő feladata az, hogy hirdesse a párt politi­káját, vállaljon részt annak alakításában és megvalósítá­sában. Nyerje meg az ifjú­ságot társadalmi céljainknak, az elérésükért folytatott cse­lekvésnek. Képviselje és véd­je a fiatalok sajátos érdekeit. Végezzen tudatosabb politi­kai munkát annak érdeké­ben, hogy a fiatalok minél nagyobb tömegei sajátítsák el a szocialista eszméket. Ve­gyen részt a párt utánpótlá­sának nevelésében. Ápolja nemzeti hagyományainkat, nemzeti történelmünk része­ként ismertesse meg a mun­kásmozgalom, a kommunis­ták harcait, a szocializmus építésének magyarországi ta­pasztalatait. Erősítse a szo­cialista hazafiságot, az inter­nacionalizmust, a Szovjet­unióhoz, a szocialista orszá­gok népeihez fűződő barátsá­got. Hazai és nemzetközi te­vékenységében segítse elő a népek közötti jobb megértést, a béke védeilmét és megszi­lárdítását. Az ifjúsági szövetség fi­gyelmét összpontosítsa a szo­cialista tudat, életmód és mű­veltség térhódításának elő­segítésére, a munkához, a kö­zösséghez, az embertársakhoz való felelős viszony kialakí­tására. Lépjen fel a társadal­munkban, az ifjúság sorai­ban is fellelhető olyan jelen­ségek ellen, amelyek szemben állnak szocialista elveink­kel, és összeegyeztethetetle­nek az emberi tisztességgel is. A KISZ szervezetei, veze­tői és aktivistái küzdjenek azért, hogy a fiatalok reális igényei kielégítést nyerjenek, ésszerű javaslataik megva­lósuljanak. A KISZ tevé­kenységében vegye jobban figyelembe az ifjúsági réte­gek, korosztályok sajátossá­gait, érdeklődését és törek­véseit. Erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. A szocialista állam szervei, a kormányzat, a tanácsok sokat tettek az ifjúság helyzetének javításá­ért. Nagy figyelmet fordítot­tak a gyermek- és ifjúságvé­delemre. A feladat fontossá­ga miatt tovább kell fejlesz­teni a gyermek- és ifjúság- védelmi hálózatot és a ve­szélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó in­tézményeket. Nagyobb figyelmet kell fordítani az eddig bizonyos mértékig elmaradott terüle­tekre, a testnevelésre, az if­júsági és diáksportra, a tu­rizmusra, a táborozásra, va­lamint a lakóterületi ifjúsá­gi munka feltételeinek javí­tására. A Mágyar Néphadsereg, a fegyveres erők és testületek sajátos és fontos szerepet töltenek be azzal, hogy fel­készítik az ifjúságot a haza, a nép szocialista vívmányai­nak védelmére. E feladatuk végzésével jelentősen hozzá­járulnak az ifjúság szocia­lista szellemű neveléséhez. A jövőben fordítsanak még na­gyobb figyelmet a szolgála­tot teljesítő fiatalok szak- képzettségének, általános is­mereteinek, műveltségének bővítésére, sokoldalú fejlő­désének előmozdítására. Az állami vonalon folyó ifjúságpolitikai tevékenység jelentős eredményei mellett a munka további javítását bizonyos fokig akadályozza a szükséges koordináció hiá­nya, az eszközök szétforgá- csoltsága és felhasználásuk nem megfelelő hatékonysága. Ezért az állami ifjúsági munka tartalmát, szerveze­tét és összehangoltságát az állami élet és irányítás kor­szerűsítésének keretében fej­leszteni kell. © A társadalmi szerveze­tek és tömegmozgal­mak vállaljanak nagyobb szerepet az Ifjúságpolitika gyakorlati megvalósításában, munkájuk során biztosítsa­nak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fiata­loknak. Velük együtt alakít­sák ki az ezt szolgáló prog­ramokat és szervezeti meg­oldásokat, ifjúsági bizottsá­gokat, tagozatokat és cso­portokat. Irányító testülete- ikben, vezető tisztségeikben, munkabizottságaikban növel­jék a fiatalok arányát. * * * A Központi Bizottság fel­hívja a párt-, állami és a társadalmi szerveket, hogy határozzák meg az állasfog­lalásból adódó teendőiket. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztésé­ről szóló előterjesztést. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság legfelsőbb ál­lamhatalmi és népképviseleti testületé. A tanácsok a szo­cialista állam népképviseleti­önkormányzati és államigaz­gatási szervei. A Központi Bizottság megállapította, hogy az országgyűlésnek és a tanácsoknak kiemelkedő szerepük van a dolgozó nép hatalmának gyakorlásában, a társadalmi haladás elő­mozdításában, a szocialista demokrácia elmélyítésében. Az országgyűlés és a tanácsi testületek tevékenysége tar­talmában és módszereiben egyaránt fejlődött, funkciói­kat megfelelően látják el. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országgyűlés és a ta­nácsok működésüket a jelen­legi alkotmányos keretek kö­zött fejlesszék tovább. O Bővüljön az ország- gyűlés törvényalkotó tevékenysége minden olyan kérdés szabályozásában, amely lényegesen vagy szé­lesebb körben érinti az ál­lamszervezetet, illetve az ál­lampolgárok jogait és köte­lességeit. Vitassa meg a tár­sadalmi szempontból jelen­tősebb kormányzati elgondo­lások, intézkedések terveze­teit, és jelölje meg a velük kapcsolatos tennivalók főbb irányait. Váljék a nyíltabb és aktívabb politizálás fóru­mává. Beszámoltató, ellenőr­ző tevékenységével is segít­se elő, hogy az állami szer­vek törvényes és hatékony működésükkel biztosítsák a soron levő állami feladatok megoldását. O A tanácsok tevékeny­sége népképviseleti- önkormányzati és állam- igazgatási jellegük együttes figyelembevételével fejlőd­jék. Növekedjék szerepük a helyi területi érdekek feltá­rásában, összehangolásában és érvényesítésében. A köz­ponti állami irányító szer­vek biztosítsák a tanácsok önállóságát a helyi felada­tok meghatározásában. Nö­veljék lehetőségeiket és ér­dekeltségüket a helyi forrá­sok kiaknázásában, a lakos­ság mozgósításában. A tanácstagi és testületi képviseleti munka jobban támaszkodjék a lakosság ön- tevékenységére, véleményé­re. A fontosabb településfej­lesztési terveket bocsássák társadalmi vitára. Az önálló tanáccsal nem rendelkező (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom