Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
1984. október 7. NÉPÚJSÁG 3 Nyugdíj mellett munkában Hiányszakmák fusiban A kórházban nélkülözhetetlenek Az időskorúak foglalkoztatását vizsgálta a megyei népi ellenőrzési bizottság, ezt megelőzően valamennyi területi bizottság. Az első és legfontosabb megállapítás, ami egyben igen örvendetes is, hogy e területen szabálytalanságot nem tapasztaltak a népi ellenőrök. Mindenütt a jogszabályoknak megfelelően az időskorúak, vagy a nyugdíj mellett vagy pedig a korhatár betöltése után is rendes munkaviszonyban. Ez utóbbiak vannak kevesebben, sőt egyre kevesebben, számuk ugyanis az utóbbi években tovább csökkent. Tolna megyében 1984. január 1-én közel 57 ezer nyugdíjaskorú volt, ebből majdnem 20 ezer férfi és közel 37 ezer nő. Az előző évben már nyugdíjban részesültek 50 200-an, ebből mintegy négyezren nincsenek benne a fenti számban, ugyanis ők még a korhatár betöltése előtt szereztek nyukdíj jogosultságot, benne vannak viszont a baleseti járadékosok is. A fennmaradó mintegy 10 ezer ember, vagy aktív keresőként dolgozott, vagy pedig egyáltalán nem szerzett nyugdíjjogosultságot. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a korhatár felett is aktív kereső foglalkozást folytatók aránya a hetvenes évtizedben 7,9 százalékról 3,3 százalékra esett vissza. Ennek oka döntő mértékben a termelőszövetkezetben dolgozók nyugdíjkorhatárának a leszállítása volt. Megyénkben ugyanez az arány 9,8 százalékról 2,9 százalékra esett vissza, amit már csak részben indokol az eltérő gazdasági szerkezet, a mező- gazdaságnak az országosnál nagyobb súlya. A helyzet sokkal inkább az lehet, hogy a megyében nagyobb a szerepe a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, mint másutt. Ebből következik, hogy a kimutatott mintegy 4500 munkaviszonyban lévő nyugdíjasnál jóval rtöbben folytatnak kereső munkát, ami természetesen népgazdaságilag is hasznos tevékenység. Jelzi ezt az is, hogy amíg 1981-ben az alkalmazásban állók 10 százaléka vette igénybe az ösztönző nyugdíjpótlékot — vagyis dolgozott tovább, azért, hogy magasabb legyen a nyugdíja — ezek az arányok három év alatt 4,5, illetve 0,8 százalékra módosultak. Mindez azt is bizonyítja, hogy a rendszer nem fejt ki ösztönző hatást. Ezt a vizsgálat más területen is kimutatta, tehát nemcsak a mezőgazdaságból nyugdíjba vonulókra érvényes. A téma jelentősége abban van, hogy ebben az évtizedben a munkaképes korú népesség létszáma stagnál, emelkedés nem lesz, esetleg még kismértékben csökken is. Tolna megyében igen magas a foglalkoztatási arány, a népesség 48 százaléka aktív kereső, ez már jelentősen nem növelhető. E miatt egyes területeken az idősebbek foglalkoztatásának egyre fontosabb szerep jut. A vizsgált egységek közül a megyei kórházban és rendelőintézetben 72 nyugdíjast foglalkoztatnak, valamennyit korábbi munkakörében, szakmájában, hasznosítva nagy gyakorlati és helyi ismereteit. Mindez az egészségügyi intézet célirányos belső érdekeltségi és irányítási rendszerének eredménye. Hasonlóan fontos lenne más hiányszakmákban is, hogy a nyugdíjas tovább dolgozzon, illetve nyugdíja mellett alkalmazásban álljon korábbi munkakörében, de erre alig van példa. Érthető okokból, ugyanis ezek a szakmák olyan keresettek, hogy munkaviszony nélkül is tovább folytathatók, méghozzá lényegesen magasabb kereseti lehetőséggel, mintha „hivatalosan” dolgoznának. A vizsgálatot a népi ellenőrzés a szakszervezettel közösen folytatta, üzemi ankétokat is szerveztek. - Ezeken hangzott el, hogy a nyugdíjemelkedés mértéke alacsony, ezért azok reálértéke csökken. Elhangzott az is hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerben nem célszerű 32 évnél tovább dolgozni. A megvizsgált 16 munkahelyen a foglalkoztatott 526 nyugdíjas munkakörének 59 százaléka nem esik a nyugdíjfolyósítás korlátozása alá, tehát döntő többségük őrzési, fűtői, vagy takarítói munkakörben dolgozik. A vizsgálat jegyzőkönyvei szerint a dolgozók munkakörüknek megfelelő díjazásban részesülnek, a saját dolgozót rendszerint a korábbi bérrel foglalkoztatják. Megállapították a népi ellenőrök azt is, hogy az alacsony-nyugdíjasok vállalnak általában munkát, mert így a nyugdíjjal együtt jövedelmük akár kétszeresére is emelkedhet. A megyei népi ellenőrzési bizottság a KNEB-nek az alábbi javaslatokat továbbította, a megvitatott anyag alapján. Javasolják a mentesítési kérelmek eltörlését, ezek száma ugyanis elenyésző és minden esetben meg is adják. A munkahelyek számára is kényelmesebb volna — főleg a fizikai munkakörökben — ha nem lenne időkorlátozás. A fentiek alapján célszerűnek látszik az egyáltalán nem ösztönző nyugdíjpótlék rendszerének felülvizsgálata. Szükséges az információs rendszer kiszélesítése is, mert jelenleg kevés adat áll rendelkezésre e körből. Iharosi Háromnegyedévi gyorsjelentés a kohászatról és a gépiparról Az Ipari Minisztériumhoz tartozó kohászati és gépipari vállalatok az év eddig eltelt időszakában mintegy 2 százalékkal több árucikket termeltek, mint tavaly ilyenkor, s ez 0,2 százalékkal meghaladja az ez évre tervezett előirányzatot. A minisztérium háromnegyedévi gyorsjelentéséből az is kitűnik, hogy a kohászati vállalatok a vártnál nagyobb ütemben bővítették termelésüket. Az egyes gépipari ágazatok differenciáltan fejlődtek. Az átlagosnál kedvezőbb termelési eredményeket könyvelhetnek el a villamosipari gépeket és berendezéseket gyártó üzemek, a híradás- és vákuumtechnikai eszközöket előállító vállalatok. A közlekedési eszközöket gyártók általában az ipari átlaggal megegyező mértékben növelték termelésüket, míg attól elmaradt a műszeripar és a fémtömegcikkipar termelése. A minisztérium azt is megállapította, hogy évközben a gépipari termelés gyakran ütemtelen volt, ennek legfőbb oka az importbeszerzés nehézsége. Konzervgyártás Faddon Szilvabefőtt, savanyúság, saláta őt világrészre lágrész, több mint két tucat országába szállítanak. Amerikától Japánig, a Szovjetuniótól Irakig. S a vevő manapság már vevő, nemcsak fizető. Van olyan nyugati partner, aki megmondja, hogy egy üvegben hány szem koriander, mekkora babérlevél, s két szem szegfűszeg legyen, az uborka pedig hatvan milliméternél nem lehet rövidebb és kilencvennél nem lehet hosz- szabb. S akkor még arra is gondolni „illik”, hogy a Japánba küldött uborka ne a szibériai télben utazzon, hanem akkor, amikor ott enyhébb az idő. De, nézzük kissé közelebbről, mit is csomagoltak az idén üvegbe, hordóba? A rendkívül tiszta, rendezett telepen, a raktár ad erre választ, mert még ott tornyosulnak a nyáron üvegbe rakott szilvák, meggyek, zöldségfélék, savanyúságok — a szállítást a paksi gyár központi raktárából intézik. Zöld paradicsomból 250 tonnát küldenek a piacra, a csemegeuborka 680 tonnát tett ki, a szilvabefőtt meghaladta a 300 tonnát, a vegyes darabos savanyúság 400 tonna lesz, a paradicsomlé 470 tonna. Többek között, ugyanis a kisebb, öt-tíz va- gonos tételeket a „nagy” termeléshez nem is kell hozzátenni, ezek szinte ráadások, sőt szinte vizsgamunkák. Ezek azok a különleges portékák, amelyeket a nyugati hogy készáruvá rakják el a zöldséget, gyümölcsöt. Nagy edényekbe, tartályokba, hordókba, üvegekbe töltik és novembertől elkezdik a rendelő szerinti kívánság teljesítését, ötnegyedes, literes, félliteres üvegekbe rakják, azaz a félkész terméket kész- szé teszik, egészen március végéig, április derekáig, amikorra a magozott meggy és a külföldi dzsemek készítése marad. Szóval, egész évben, minden napra van tennivaló A szeptember 25-e utáni kritikus időjárást szerencsésen túlvészelte a konzervipar, azaz a mezőgazdaság, nem csípte meg a dér a szántóföldön a növényt, lehetett még szedni ezen a héten a zöld paradicsomot, paprikát. S így Varga István, a faddi konzervüzem vezetője már csak az október tizediké körüli időtől tart, mert sok éves tapasztalat, hogy ha ezen a ponton is átbillennek dér nélkül, akkor nyert ügyük van. Az 1984-es évhez hasonló meglehetősen régen tette próbára az embereket, s mégis egyik kiesett növényt pótolva a másikkal, ennek piacot keresve, a tervet ösz- szességében lehet s kell is teljesíteni. — Csaknem százan ügyködünk itt ennek érdekében — mondja Varga István. — Huszonhárom éve vagyok a konzerviparban, munkatársaim jelentős része velem egy időben kezdte itt a munkát, s minden évben úrrá lettünk a nehézségeken. Mert, bár felettünk van tető, de a nekünk termelő gazdaságoknak az időjárás is parancsol. Hogyan is kezdődött az idei szezon? Ügy mint minden évben. Valóságos körforgalomban „úszik”« minden konzervgyár. Ez Faddon körülbelül ilyen: A tavaszi zöldborsó szezonra a munkások nagy része elmegy az anyagyárba, Paksra, s a faddi üzemben csak a mesterek, lakatosok, gépészek, villany- szerelők maradnak, felújítani az egész évben nyúzott termelő berendezéseket. S jön az új termés, az uborka, csemegeuborka, hazai de leginkább külföldi vevőknek, aztán meggy, szilva, lecsó, saláták, vegyes savanyúság, paradicsom pirosán, zölden, s október vége felé, amikor a földekről az utolsó termést is behordták, elkezdik a nyári munka folytatását, azaz a „kiszerelést”. Ugyanis a főszezonban nincs arra mód, A cseresznyepaprikát alaposan megmossák, tisztítják s olyan ízűre készítik, mintha otthon savanyítottuk volna. Igaz, ezt ügyes asszonyok, nem „ügyetlen” gépek ízesítik. Gondosan válogatják a zöld paradicsomot Sterilizálás után rakodólapon gyűjtik az üvegeket Elszállításra vár tizenöt vagon vegyes savanyúság, az üvegekben piros paradicsom és uborka Faddon. Ez a tény pedig stabilizálta a létszámot, akik itt vannak sok éve, jól érzik magukat. A keresetre sem lehet panasz, a konzervipari szakmunkások fizetése óránként huszonnégy forintnál kezdődik, a betanított munkások tizenhét forintot kapnak, természetesen óránként. Nem is csoda, ha ez a kollektíva szinte család, s mindenki érzi munkájának fontosságát, az egyén teljesítményének jelentőségét, az egész munkájában. Molnár Józsefné és a Petróczi Lász- lóné brigádjai húsz éve gyűjtögetik az elismeréseket, oklevél, kitüntetés és pénzjutalom formájában, abban kiváltképpen, hogy a vevők elégedettek a faddiak gyártotta élelmiszerekkel. Pedig kényes vevőik vannak, öt viés a szocialista országok vevői kérnek. Például a Szovjetunióba 2,5 százalékkal édesebben gyártják a befőttet, a savanyúságot meg kissé fokhagymásabban s az uborka ettől olyan ízű, mint a magyar nyári kovászos uborka... A héten a faddi üzemben zöld paradicsomból készítettek savanyúságot. Az ötliteres üvegekbe töltött áru nagy része külföldre kerül. A termést főleg a Duna—Tisza közéről küldték a termelők. Esemény volt még a héten, hogy szerdán mind a három motoros targonca elromlott, s az asszonyoknak fél napig kézikocsikkal kellett a konténereket húzni-vonszolni... PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Czakó Sándor.
