Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
1981. október 6. KÉPÚJSÁG 11 Cságoiy Klára emlékkiállítás Cságoiy Klára, a közelmúltban fiatalon elhunyt textil* tervező iparművész munkáiból nyilt emlékkiállítás Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban. Kazah népművészet Közép-Azsia pusztáin címmel a kazah népművészetet bemutató kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. A tárlaton az ázsiai nép életmódjának és művészetének legjellegzetesebb darabját: a lakóhelyül szolgáló eredeti jurtát, valamint az abban található teljes felszerelést — használati tárgyakat és díszítő elemeket — láthatja a közönség. Nagy az érdeklődés iránta, pedig éppen hogy csak működik. Óvodák, iskolák, művelődési házak máris kölcsönözni óhajtanak a budapesti — kőbányai — Arto- tékából. Az Artotéka elnevezés olyan képzőművészeti gyűjteményt takar, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. kerületi 12. számú kerületi könyvtárában létesült azzal a céllal, hogy képző- művészeti alkotásokat kölcsönözzön. A könyvtárak már hosz- szabb ideje nemcsak könyvek és folyóiratok, hanem egyéb dokumentumok — diafilmek, hanglemezek stb. — gyűjtői, közvetítői is. A képzőművészeti alkotások színrelépése a legújabb fejlemény. Az Amerikai Egyesült Államokban találták ki, onnan terjedt el, érkezett Európába. Nyugaton a kölcsönzés üzlettel is párosul: a műveket el is adják, a kölcsönzés mintegy közbülső lépcsőfok. A megvétel azonban nem kötelező, csupán lehetőség. A szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia néhány könyvtárában létesültek az első képkölcsönzők. Harmadikként Magyarország teremtette meg ezt az új esztétikai nevelési módot. A képzőművészeti kölcsönzést a miskolci és a jászberényi városi könyvtár kezdte meg néhány esztendeje. Miskolcon diákat és posztereket, Jászberényben sokszorosított grafikákat és ex libriseket bocsátanak a beiratkozok rendelkezésére. A kőbányai Artotéka mindkettőnél nagyobb, művészeti szempontból is tekintélyesebb alapgyűjteménnyel nyílt meg szeptember 26-án. Fametszetek, linómetszetek, litográfiák, monotípiák, rézmetszetek, mezzotintók, rézkarcok, akvatinták, tehát sokszorosító eljárással készült, az Országos Széchényi Könyvtártól kötelespéldányként idekerülő lapok tára. A 4000 műalkotásból egyelőre 2700-at kölcsönöznek — például Banga Ferenc, Barcsay Jenő, Csohány Kálmán, Gyulai Líviusz, Rékassy Csaba, Szász Endre, Würtz Ádám 1966—1972 között készült grafikáit. Rövidesen újabb lapokkal igyekeznek bővíteni a választékot. Tverdota Miklósné dr., a könyvtár vezetője, a gyakorlati tudnivalókat így foglalta össze: — Egyéneknek, intézményeknek egyaránt odaadjuk a grafikákat — paszpartuba és könnyű, esztétikus fémkeretbe illesztve őket. Az inAbrahám Rafael: Olasz házak tézményektől nem kérünk pénzt, az egyéni kölcsönzők három hónapra 50 Ft kölcsönzési díj ellenében vihetnek haza egy-egy alkotást. A határidő egyszer hosszabbítható, azaz összesen félévre kölcsönzünk. A vidékiek is igénybe vehetik szolgáltatásunkat vagy egyénileg, úgy, hogy fölutaznak hozzánk, vagy az illetékes megyei könyvtár révén könyvtárközi kölcsönzéssel. Az Artotéka sok lehetőséget hordoz magában. A közönség bizonnyal megszokja, megkedveli. A kőbányai könyvtár mindenesetre nagy kedvvel, szeretettel várja a vidéken élőket is. Reméli: győzi képpel. Gy. L. Velencei hadművelet Filmfesztivál 4 sikerek nélkül A nagy nemzetközi filmfesztiválok nagyszabású hadgyakorlathoz hasonlítanak. Megalakul a vezérkar, azaz a szervezőbizottság; a főparancsnokság, azaz az elnökség, titkárság, a szállási, étkeztetési, szállítási és híradórészlegek, majd a szakértők útnak indulnak a világ minden tájára, hogy kiválasszák a bemutatásra legalkalmasabb filmeket. Ha ez már megvan, szétküldik a meghívókat. A filmek alkotóinak, szereplőinek, producereinek és a „nehéztüzérség” tagjainak: a kritikusoknak, riportereknek, tv- és rádiótársaságoknak. A „hadgyakorlat” kezdetére fellobogózzák a várfalakat — a fesztiválpalotát s a „legénység” elhelyezésére szolgáló szállodákat, megfújják a csatakürtöt, illetve a díszbemutatóra érkező közönséget köszöntő fanfárokat, s megkezdődik a csata. Az egyik oldalon a filmek, szemben velük a közönség és a sajtó. Minden film — egy ütközet. Ha sikeres a produkció, a vezérkar piros pontot kap. Ha bukás — feketét. Két hét múlva pedig, a harci cselekmények, illetve a fesztivál befejeztével összeszámlálják a pontokat, azaz átadják a díjakat, a kritikusok pedig levonják a látottak alapján a tapasztalatokat, kiosztják a „bizonyítványt”. * Az idei, sorrendben negyvenegyedik velencei nemzetközi filmfesztiválról beszámoló tudósítások többsége azt állapíthatta meg: a hadgyakorlat sikerült, de győztesek és vesztesek nem voltak. Igazán rossz film és valódi remekmű nem került a közönség és a nemzetközi zsűri elé. Néhány parázs összecsapásra azért sor került, így — a többi között — az olasz filmművészet fenegyereke, Marco Ferreri A jövő: a nő című filmjét követő sajtófogadáson. Ferreri minden évben a velencei seregszemle botrányköve. Témaválasztása kétségtelenül eredeti, a megvalósítás rutinos, de amit mond, amit felmutat, az felbőszíti a leg- jámborabb nézőket is. Így volt ez most is. A napjainkban játszódó történet egyik főszerepét a népszerű olasz filmsztár, Ornella Muti alakította, 6—7 hónapos terhes asszonyként. Nem kipárnázva, hanem a maga valóságában, mert hogy többnyire csak melltartót és apró bikinit viselt. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy befészkelje magát egy házaspár otthonába, és családi ágyába, ahol vidám hancúrozások kezdeményezőjeként „domborított”, a szó ezúttal kettős értelmében. A házasság hármasban nem sokáig tartott- a férj halálos baleset áldozata lett. Ornella kisasszony és a megözvegyült feleség (Hanna Schygulla) kettesben maradva, forró csókban forrt össze a leszbikus szerelem dicsőségére ... Steven Spielberg, az amerikai szuperfilmek egyik legismertebb alkotója (Cápa, E. T.) ezúttal ismét bebizonyította a maga nemében páratlan rendezői kvalitásait, no meg szárnyaló fantáziáját. Indiana Jones című szuperfilmje Indiába vezet, méghozzá egy rejtélyes szekta földalatti birodalmába, ahol a papok naponta emberáldozattal hódolnak alvilági isteneiknek, s a környékbeli falvakból elrabolt gyerekekkel bányásztát ják a föld mélyén megbúvó szenet. Indiana Jones, a bátor archeológus behatol a szekta rejtekhelyére, és egymaga legyőzi a fanatikus gyilkosok hatalmas seregét. A film főjelenete: a hős és két partnere — a vonzó külsejű lokálénekesnő és egy tündéri kínai kisfiú — száguldó csillében menekül az üldözők elől, sok kilométer hosszúságú föld alatti bányavágatokban, tűzhányók fölött, forrongó lávatengereken át. A világ filmgyártása ilyen hatásos képsorokat mindeddig aligha produkált, mint ez a csillevágta. Azok, akik az ilyesfajta ifjúsági filmeket kedvelik, bizonyára megtöltik majd a hazai mozikat is... * A magyar filmművészet két alkotással képviseltette magát az idei fesztiválon. Vészi János A csoda vége című művét már láthattuk a hazai mozikban, Jeles András Mennyei üdvözlet című művének viszont Velencében volt az ősbemutatója. Sajnos egyik sem aratott átütő sikert, de bukásról sem beszélhetünk. Mindenesetre akadhatott volna alkalmasabb új magyar produkció is, amely nagyobb eséllyel vehette volna fel a versenyt a meglehetősen közepes produkciókat felsorakoztató mezőnyben. GARAI TAMÄS Jelenet az Indiana Jones című amerikai szuperfilmből: Harrison Ford és Kate Capshaw Artoteko Grafikai lapokat kölcsönöz bárhová az országban Az első látogatók Bálványos Huba: Falusi kocsin
