Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
1984. október 6. ínÉPÜJSÁG 5 Vezetők és beosztottak Mindig érdeklődéssel hallgatom a rádióban, televízióban, olvasom a lapokban azokat a beszélgetéseket, amelyekben munkások feketén-fehérenkijelentik: azért nem vállalják az iskolát, a ltovábbtanuflást, mert félnek, hogy kiemelik őket, akárcsak középvezetői beosztásba is. Magyarázatiként aztán ezt a mondatot követik a pontos, s kéltségbe aligha vonható számsorok: mennyit keres egy szakmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk elvállalta akár csak tucatnyi dolgozó közvetlen irányítását. A vezetők (tekintélyének meglétét, vagy éppen hiányát először is itt, az anyagi megbecsülésben kell keresnünk, s ez ma már általánosan elismert alaptétele közgondolkodásunknak. Nem véletlen, hogy gazdasági előrelépésünk múlhatatlan feltételeként fogalmazódtak meg az utóbbi hónapokban újra a műszaki középvezetők gondjai — a képzésüktől a termelésben elfoglalt helyükig —, s váltak ezek a gondok a sajltópolémiák, a közvélemény vitáinak tárgyává. Az elismerés, a megbecsülés, a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része féli láttái: elveszíti társai között kivívott szakmai tekintélyét, ha feljebb lép. Éppen ,az említett okok miatt korántsem mindig azok kerülnek vezetői beosztásokba, akik arra a legrátermettebbek, akik szakmailag, emberi tulajdonságaik okán elhivatottak arra, hogy embereket irányítsanak. A köznyelv ezt a jelenséget így nevezi: „elfelejtette, hogy honnan indult, hogy honnan jött”. Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonsággal bíró emberről egyik napról a másikra kiderül: fennhéjázó, nagyképű, s csak saját trónját építgétő vezető lesz. Az ilyen vezétő képtelen a társadalom, a közösség javára tenni, mert emberi tulajdonságai miatt egyszerűen nem bírja társai, adott esetben beosztottjai bizalmát. így aztán éppen annak a követelménynek nem tud megfelelni, ami hivatása lenne: a nagyobb célokat nem tudja lebontani, emberközelbe hozni, s a mindennapokban végrehajtani, végrehajtatni. Esett már szó a közgazdasági érdekrendszerek felemásságáról. S az emberi tulajdonságok alakulásának véletlenjei mellett itt is van még mit javítanunk. Hiszen mit szóljon annak a nagyvállalatnak megannyi dolgozója, ahol a cég ve- zétői egy „levezető” álvita után körlevélben közölték minden részlegvezetővel, dolgozóval: ezután személyesen felelnek minden csavarért, s fizetésük bánja, ha eltűnik valami a raktárakból. Ám ugyanez a levél homályban hagyta, hogy a felelősség [leépítése után, miért felelnek a vállalatok felsőbb vezetői. S homályban maradt az is: konkrétan miéit is itebtő felelőssé a középvezető, s, hogy mit kérhet ő számon a saját beosztottjaitól. És nem akadt egyetlen részlegvezető sem, aki a körlevéL ellen tiltakozott volna. A prémium, úgynevezett jó légkör megőrzése érdekében mindenki tudomásul vette az intézkedést. A gondok ismertek, felsorolásukkal gyanítom, nem sok újat mondtunk. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy gazdaságunk fejlesztéséhez minél több felelősen, önállóan gondolkodó vezetőre van szükségünk, olyanokra, akik érdemben tudják a munkát megszervezni és irányítani, akik az év mindennapján egyformán bírják beosztottjaik bizalmát, -akkor talán nem volt felesleges a gondokra újra ráirányítani a figyelmét. Nem véletlenül kerülnek napjainkban újra napvilágra a középvezetők problémái. A gazdaságirányítás továbbfejesz- tése, a vállalátok, üzemek irányításának megújítása, ennek eredményessége múlik azon: milyen az összhang vezetők és beosztottak között. Ehhez pedig mindenekelőtt szakmailag kiválóan képzett, s emberi tulajdonságok miatt sem kifogásolható vezetőkre van szükség. Friss Róbert Az aszály és a tej Az elmúlt hónapban a szakemberek kicsit többet beszéltek a megszokottnál a tejről. Érthető okok késztették disputára termelőket, feldolgozókat, kereskedőket. Kezdődött azzal, hogy a iskolaév kezdetének első napjaiban a megyeszékhelyen gyenge volt tejből, tejtermékből az ellátás. Pedig köztudott, hogy a tejipar a legpontosabb szállítója a kereskedelemnek, az iskolaév e tekintetben mégis rosszul indult, hozzátesszük. hogy éppen az iskolakezdés napján péksüteményből sem volt jobb az ellátás — ne csodálkozzunk, ha a vásárló is tárgyalt a tejről. Amikor Lakos József, a TESZÖV elnöke a múlt héten arról beszélt, hogy az aszály is oka a tejtermelés csökkenésnek, fején találta a szeget. Ám ez a tény nem indok arra, hogy az ellátás az üzletekben gyenge legyen. Ugyanis mintegy húszszázalékos felvásárláscsökkenés következett be, de ez nem ok a hiányra, mert a rendelkezésre álló készletek is elegendőek a lakosság ellátására. Úgy, hogy a feldolgozó üzemben gyorsan tudnak átprogra- mozni, különbséget tenni a termelés sorrendjében. Az viszont tény, hogy a tejtermelésre hatással volt az aszályos év. Jól tudjuk, hogy tavasz idején növekszik az üzemekben a tej termelése, s azt is jóízűen vesszük tudomásul, hogy a tejnek tavaszi-fű íze van. Az év folyamán, ahol folyamatosan legeltetnek, zölddel etetnek, ott jó volt a tejtermelés. Amikor az éves vetési szerkezetet tervezték a mező- gazdasági üzemekben, mindenütt számba vették, hol, mit vessenek, hogy a takarmányozás folyamatos lehessen tömegtakarmányból. Ezért az aratás után sok helyütt vetettek kukoricát, kora őszi zöldtakarmánynak. Azonban a kedvezőtlen idő miatt a siló nem indult fejlődésnek. Éppen csak kikelt, az aszály miatt alig-alig nőtt, s fél lábszárig-térdig ért csak még szeptember elején, amikor már viszont számítottak erre a tömegtakarmányra a gazdaságokban. Mert a legelők is általában a kilencedik hónapban égnek ki, fogy el róluk a fű. S most, ha nem is mindennapi esettel álltak szemben a gazdasági vezetők — mert volt már aszályos évek tapasztalata a tarsolyban — mégis hátrányos helyzet állott elő a tervezetthez képest. Ugyanis hiába számították előre a várható felhasználást, számos állatra vetítve, a takarmány mennyisége nem termett meg, így a szűkös készlettel tudtak csak boldogulni. A másik tejtermeléssel kapcsolatos gond volt az elmúlt hónapban, hogy több helyen, éppen az aszály okozta terméskiesés miatt, a télire eltett tömegtakarmányhoz kellett nyúlni. Azt pedig nem kell különösebben magyarázni, hogy az állat etetésének megváltoztatása bizonyos „leállással” jár együtt. A szarvasmarhának is át kell állni az új növényre, az új táplálkozási rendre és ez óhatatlanul tejtermelés-kieséssel jár. — Pj — Testvér megyénk, Karl-Marx-Stadt Ünnepre virrad holnap a Német Demokratikus Köztársaság. Fennállásának harmincötödik évfordulóját ünnepli a német földön létrejött első munkás-paraszt állam. Az az állam, amely a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával testvéri szövetségben azon igyekszik, hogy eleget tegyen az európai béke és biztonság védelméből reá háruló különleges feladatoknak. Külpolitikai tevékenységéhez megbízható alapot ad belső gazdasági, politikai rendje, stabilitása, amely természetes jó hatást fejt ki a dolgozók szellemi, kulturális színvonalára. Az államvezetés nemes céljai jó visszhangot találtak a lakosságban és számos tömegmozgalomban öltöttek testet, amelyek révén mind szebb, kényelmesebb, tartalmasabb és nem utolsósorban egészségesebb életet élnek az NDK állampolgárai. A hétköznapokba enged bepillantást ez a képriport, amelyet testvérújságunknak, a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottsága lapjának munkatársai küldtek számunkra. Zwickau, az NDK és természetesen Karl-Marx-Stadt megye legnagyobb járási székhelye. Itt készül a „Trabant” de egy sor egyéb nagyüzeme is van. Pedagógiai főiskoláján tanítókat képeznek. Ebben a városban született a világhírű zeneszerző Robert Schumann, akinek emlékére rendszeresen hangversenyeket rendeznek. A sétahajózás kedvenc időtöltés az NDK-ban. A Karl- Marx-Stadt megye területén üzemelő 9 kirándulóhajó egy-egy nyári szezonban mintegy 400 ezer turistát visz. Egy hajótúra hossza átlagban 12 kilométer, hajónként 120—130 utas sörözgetve, zeneszó mellett élvezi a természet szépségeit. Az elmúlt évben testvérmegyénkben huszonkét és fél ezer lakást építettek. Az ez évi tervek 23 300-at Írnak elő, Ebből 12 750 új lakás lesz, amelyekhez természetesen iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, üzleteket és orvosi rendelőket is építenek. A képen látható IW 83-as típusú lakóházak rövidesen benépesülnek. Ez év májusában Karl-Marx-Stadt egyik lakónegyedében avatták az itt látható uszodát. A két lakótelep határán fekvő uszodában 25 méteres medence és 24 személy befogadására alkalmas szauna van. Az utóbbi két évben Karl-Marx-Stadt megyében nyolc iskolai tornaterem és két sportcsarnok épült. Jelenleg a megyeszékhelyen újabb uszoda építését kezdték meg. Az üzem 100. évfordulóját ünnepük az idén a zwickaul akkumulátor gyárban. Az NDK fennállása óta 18-szoro- sára nőtt az üzem termelése, az export pedig meghar- mincszorozódott. Legismertebb gyártmányai a vasúti világító-berendezések, a bányák és hajók egyedi áramforrásai, a nikkel-kadmium-akkumulátorok, valamint a teherautók és természetesen a Trabant akkumulátorok, íme egy modern gépsor. Kedvelt kirándulóhelyek a városok környékén létesített szabadtéri színpadok, ahol á nyári délutánokon rendszeresen tartanak előadásokat. A Karl-Marx-Stadt közelében lévő greifenstelni színpadon a felvétel készítésekor egy kalandjátékot láthattak a nézők. Karl-Marx-Stadt több kerületében különleges tartálykocsiba gyűjtik azokat a konyhai hulladékokat, I amelyek kevés ráfordítás árán állati takarmányozásra alkalmassá válhatnak. Ügy számolják, hogy 25 kiló konyhai hulladékból 1 kUó hús nyerhető. Más számítás szerint 25 tonna huüadék 1 hektár | föld termését váltja ki.
