Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
12 Képújság 1984. október 27. IMAGAZINJIÉ I MAGAZIN : MAGAZIN il MAGAZIN MAGAZIN : MAGAZIN K; MAGAZIN Illír MAGAZIN 111III í MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A « •• ff i f jovo haza Az Egyesült Államok Florida államának látogatói megnézhetik Orlando város közelében „a jövő házát”. Roy Mason, a „Xanadu” elnevezésű jövőbeli ház építésze „archetronika”-nak nevezi az elektronikának az építészet feletti diktatúráját. A műanyaghabból készült 550 négyzetméter területű lakóépület, amely „a hagyma” és a „cirkuszsátor” kereszteződése (New York Times), csaknem több elektronikát rejt magában, mint egy űrhajó. A nappaliban, a konyhában, a fürdőszobában és a hálószobában mindenütt jelen van a monitor és a komputer. Komputer szabályozza a helyiségek hőmérsékletét, a lámpák fényerejét és igazítja az ablakredőnyöket a Nap állásához. A kagyló alakú kád a fürdőszobában egy mesterséges vízesésből kapja a vizet, a klímaberendezés megteremti a Föld bármelyik kívánt övezetének klímáját, egy elektronikus szerkezet erősíti az izmokat anélkül, hogy az emberek karját és lábát mozgatnia kellene. Az étrendet a konyhai komputer állítja össze, ami elindítja az ételhez illő videofilmét is — firenzei utcaképek a lasagnához, lipicai ménest a bécsi szelethez. Evés után a ház lakóját a nappali hívogatja, ahol a heverő és a szék automatikusan megméri pulzusát és a mérést értékelve Beethoven- vagy rockzenét kapcsol be. Mason építész azt reméli, hogy idővel jövő-házának 100 négyzetméteres változatát 80 000 dollárért kínálhatja majd fel. A látogatónak a futurista műre való reagálása rémület és elragadtatás között ingadozik. Faszénégetés ősi módon Szénégető boksa építése a Bükk-hegységben Az őszi hónapokban kesernyés füstillat itatja át néhány hegyvidéki területünk — főként a Bükk — levegőjét. Az egykedvűen füstölgő boksák „gyomrában” 13—17 napi lassú izzással lesz a fából kemény, üveges csengésű faszén, amely iránt az utóbbi időben jelentős mértékben nő a kereslet. Tetemes mennyiségű valutáért az NSZK-ba, Svédországba, Ausztriába, Olaszországba expoltáljuk a még ma is ősi módon készülő faszenet (még a hazai ellátás rovására is.) A grillezett, faszénparázson sült pecsenyének ugyanis még soha nem volt ilyen nagy keletje. A boksa szakszerű összeállítása nagy gyakorlatot igénylő feladat. A középen földbe szúrt, keresztbe kötött tartókaró köré épüli az egész, ott lesz a tűz fészke. A méteresre szabdalt bükköt, gyertyánt három emeletbe rakják. Először a gyújtóst, a száraz vékonyát, kifelé haladva a vastagabbját. A görbe növésű darabokkal fejezik be a tetejét, szép gömbölyűre alakítván, akár a boglyát. Alul, fél méterre a földtől gallyból készüli a koszorúfa, itt kapja majd a huzatot a boksa. A mile — igy hívják a rakatot, amíg ki nem ég, csak aztán lesz belőle boksa — még ezzel sincs készen. A 40 köbméternyi (!), 23 méter kerületű farakást avarral borítják, aztán szénporral vagy tiszta földdel tömörítik. Csak ezután gyújtják meg, hogy mintegy két hétig ki se aludjon benne a tűz. Az égetés idején gondos felügyeletet igényelnek a pipáló halmok. Ha jól van rakva, nem szóródhat be a takaróanyag, de ahogyan a fa könnyezik, nedvet ereszt, megrepedezhet a takaró. Ha le csúszik és lyukas lesz, lángra lobbanhat az egész építmény. Időnként meg kell szúrkálni a rakatot, hogy több levegőhöz jusson. Hogy mikorra lesz boksa a miiéből, attól is függ, hogy mekkora a rakás, milyen az idő, milyen a fa, a vékonya több-e benne, vagy a vastagja. Nemcsak megépíteni, a bontógerebiyével szétszedni is tudni kell a boksát. A jól végzett munka eredményeként ezután már csak a faszénnek a műanyag zsákokba való csomagolása van hátra. Hatásos — A férjem most biozöldséget termel. — És hatásos ez a módszer? — Igen, a szomszédok halálra nevetik majgukatl Lézeres légszennyezésmérő Az izraeli Weizmann Intézet fizikusai új műszert szerkesztettek a levegő szeny- nyezettségének a mérésére. A levegőt egy csövön áramoltatják át, s közben lézerfényt bocsájtanak rajta keresztül. A lézerfény egy adott frekvencia-tartományban rezonanciába lép a levegőben lévő idegen molekulákkal oly módon, hogy azok a lézersugarak energiáját elnyelik. Majd a molekulák egy rájuk jellemző hang- frekvenciás gerjesztés hatására kisugározzák az elnyelt fényt. A rezgésszámból és a hangerőből a kutatócsoport vezetője szerint egymillio- modnyi pontossággal megállapítható, hogy milyen ve- gyüiletnek hány molekulája van jelen a meghatározott térfogatú levegőben. Keringő kénbánya A csillagászati fizika, a kozmikus spektroszkópia és nem utolsósorban az űrszondák által a Földre továbbított felvételek és mérések eredményeit hasznosítva a tudósok sikerrel kutatják a Naprendszer égitestjeinek felépítését. Ma már meglehetősen jól ismerik a Jupiter holdjait — 13 van belőlük —, közülük is a legérdekesebbet, a narancssárga Io-t, amely egész Naprendszerünk legfényesebb égiteste: a felszínére záporozó napsugárzás 60 százalékát visszaveri. A Föld Holdja csak 17 százalékát veri vissza. Ez a nagy reflexiós érték alapozta meg a csillagászoknak azt a feltevését, hogy az Io talaja nagyrészt nátrium- és káliumból, illetve szulfátokból áll. Minthogy felszíne a napsugárzástól viszonylag gyorsan fel- melegszik, majd pedig — a Jupiter árnyékában — ugyanilyen gyorsan lehűl, bizonyítottnak tekinthető, hogy az Io testét por, illetve finoman szemcsézett ásványok viszonylag vastag rétege borítja. Az Io felszíne az eddig megismert legnagyobb kozmikus „kénlelőhely”. A kén aránya több mint 60 százalékos, így Naprendszerünk óriási keringő kénbányájának tekinthető. Az Io-t 115 kilométer vastag atmoszféra veszi körül, amelynek sűrűsége húszezerszer kisebb, mint a Föld légköréé, de így is az Io a jelenleg ismert 'legkisebb égitest, amelynek saját légköre van. A Jupiternek ezt a fényes holdját — felszínétől 700 kilométernyi távolságban — elektronokban változatosan sűrű ionoszféra is övezi, amely 805 ezer kilométer hosszú és 161 ezer kilométer széles hidrogénfelhőt „termel” az Io köré. A Jupiter e nevezetes holdján rendszeres tűzhányó-tevékenység is van. A 3300 km átmérőjű Io a Voyager—1 űrszonda által 800 000 km távolságból készített felvételen. Retorta-gorilla Ausztráliában Ami az embernek jó, jó a majomnak is — gondolták a melbourne-i állatkert tudósai és felneveltek egy retor- ta-gorillát. A kis majom a napokban 17 nappal „korábban” jött a világra. Az állatkert szóvivője szerint azonban ő is és anyja, Yuska is jól érzi magát. A gorillabébi a második kis gorilla, amely az anya testén kívül fogant. Az első retorta-gorilla Memphisben (az Egyesült Államok Tennessee államában) született, de csak öt napig élt. Jelzi a bajt székely szegénység írója Nem ritka jelenség, hogy veszélyeztetett munkahelyen — például kábelalagútban — technológiai okok miatt egyetlen dolgozó hosszabb ideig végzi munkáját. Egy francia vállalat olyan riasztóberendezést készített, amely jelzi, ha a magányosan, a világtól elszigetelten dolgozó munkást baleset éri. Az elemmel működő készülék a munkás övére erősített érzékelő és rövidhullámú adó. Ha a dolgozó hoszszabb ideig mozdulatlanul marad, először őt magát figyelmezteti. Ha nincs semmi baj, a riasztás egyetlen gombnyomással megakadályozható. De ha a dolgozó mozgásképtelenné vált, vagy eszméletét vesztette, a berendezés önműködően működésbe hozza a központi riasztó- berendezést. A készülék abban is segít, hogy például az omlás miatt elzárt dolgozó hollétét pontosan meghatározzák. Villanybuszok vezetéke Az elektromos járművek kifejlesztésének egyik akadálya az akkumulátor nyújtotta rövid hatótávolság. Most azonban egy egyedülálló buszparkkal terveznek próbaüzemet a kaliforniai Santa Barbarában, ami azt ígéri, hogy egy lépéssel közelebb visz a tömegközlekedési rendszerek problémájának megoldásához. A kaliforniai Palo Állóban működő Systems Control Technology olyan akkumulátorról működő buszokat tervezett, melyeket az úton föl ■lehet tölteni úgy, hogy az áramot az úttest alatt futó kábelekből kapja. A busz és a kábel közt nincs fizikai érintkezés. Ehelyett a kábeleken átfolyó áram olyan mágneses mezőt hoz létre, melv a kocsiszekrény alatt levő vezetőkben áramot indukál és ez adódik át a buszt árammal ellátó 64 db nagy teljesítményű elektromos cellának. A felső vezetékről táolált villanybuszoktól és troliktól eltérően, az elektromágnesesen feltöltött buszok szabadon közlekedhetnek a buszsávtól korlátozott távolságra az akkumulátoraikban tárolt villanyáram segítségével. Szemben a hagyományos, akkumulátorról működő járművekkel, itt nincs szükség éjszakai üzemszünetre a feltöltés végett, miveflt a buszok menet közben pótolják energiájukat. Az erdélyi magyar Irodalomnak kivételes fontosságú alakja volt Asztalos István, két Állami díjjal kitüntetett Íré, aki IS éve 1909-ben született. Négy műve szerepel rejtvényünkben. Vízszintes: 1. Fővárosa: Algír. 8. Olcsó, gyengébb cérna. 14. 1939-ben megjelent regénye, mely az erdélyi kiadással egy időben nálunk Is megjelent és elismerést keltett. 15. Várat magára. 17. Fiatalember. 19. Lólengésben kétszeres olimpiai bajnok jugoszláv tornász. 21. Program. 22. 47-szeres válogatott labdarúgó, a régi Idők kiváló sportolója. 24. Levegő népiesen. 26. Direktter- mő szőlőfajta. 27. Madridi napilap. 28. Az őskor és a középkor közé eső szakasz. 30. Előjegyzési napló (latin szó). 32. Egykor valamivel ügynökölő személy. 34. Verdi-opera elme (fölös ékezet). 36. A lóerő rövidítése. 38. Méhek laknak benne. 39. Pírban ég az arca. 41. Dél-afrikai folyó. 43. Kártyalap. 45. Az Etna része! 46. Dunántúli gyógyfürdőhely. 50. Manó egynemű betűi. 51. Katonai rövidítés. 53. Mesebeli lények. 55. Operaénekes, drámai szoprán (Mária). 57. Súlyarány rövidítve. 59. THL. 60. Híres arborétum Szombathely mellett. 62. Portéka. 63. Folyton csak múlik! 65. Kezdetleges szervezetű, pókféle állat. 67. Ugyancsak. 69. Patak partok nélkül! 71. Szerencsejáték. 73. Elhullat. 76. Japán és norvég autójelzések. 77. Első elbeszélése, 1938-ban jelent meg a kolozsvári Ellenzék című folyóiratban. 80. KI ..., valamit kitaláló. 81. Török város. 82. Lol- lobrigida személyneve. Függőleges: 2. Könnyendén Járja a táncot. 3. Szőlőcukor. 4. Fejetlen rém! 5. A rohamcsónak beceneve. 6. Olasz, norvég és spanyol autók jele. 7. Hallgat a szavára (két szó). 9. Feszítésre használják. 10. Kaszáló, ll. Némaság. 12. Sopron patakja. 13. Kis Pista! 16. 1946-ban megjelent riportkönyve, ebben a háborús évek tényeit rögzítette. 18. A falusi osztályharcról szóló regényét 1952-ben irta (Zárt betű: S.) 20. Királyi haszonbér volt. 23. Hibáztat. 25. A vese orvosi neve. 29. Francia város. 31. Színvonal. 33. Vívócsörte. 35. Szó nélkül rág. 37. Fennsík. 40. Jelzőberendezést más helyzetbe kapcsol. 42. Európai főváros. 44. Rádió és tévéállomások szervezete (rövidítés). 47. Rendetlen gyér haj. 48. Aki szelet vet, ... arat! 49. Valaki ellen ingerelte. 52. A csalán rossz tulajdonsága. 54. Félkész! 56. Zárni kezd! 58. Ez a szó kötelez. 61. Olasz étel. 64. Ez a „jog” önbíráskodás. 66. Régi népi megszólítás. 68. Francia aprópénz. 70. Magyar és cseh királyné, 1740-től 1780-ig uralkodott. 72. Energia. 74. Lengyel folyó. 75. Röntgen rövidítése. 78. Évad egynemű betűi. 79. Római szám és annak századrésze. H. J. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 14., 77. és a függőleges 16., 18. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének címére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Bküldési határidő: november 2. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 41. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Oszt beszélgetés „Nézem a pöffedt Holdat, mily sárga Bánattal topped Az őszi fákra.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szenczy Béla, Tamási, Szabadság u. 4. 7090, Csepreghy Jánosné, Paks, Kishegyi u. 36. 7030, Horváth János, Szekszárd, Korvin O. u. 2. 7100, John György, Bonyhád, Perczel Mór u. 61. 7150, Fáthné Halász Judit, Tolna, Ságvári E. u. 4. 7130. A hót karikatúrája Krinolin, — Cvetan Ceka-Karandas rajza
