Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

1984. október 4. , TOLNA \ _ "riÉPÜJSÁG 5 Ötödik Dél-dunántúli tárlat Nehéz beszólni Ábrákkal segít Mester Lajos logopédus Az ötödik Dél-dunántúli tárlatot szombaton nyitották meg Kaposváron, a Somogyi Képtárban. A három éven­ként megrendezett szemle ezúttal valóban gazdag átte­kintést adott a Dunántúlon élő képző- és iparművészek munkásságából, bár számos neves alkotó konzekvens tá­volléte ezúttal is feltűnt. Min­denesetre az előző tárlatok­hoz képest mind mennyiség­ben, mind színvonalban meg­felelőbb anyag gyűlt össze, bizonyítva, hogyha nincs is úgynevezett „dunántúli fes­tészet”, vannak olyan műhe­lyek a Dunántúlon, amelyek erőteljes hatással vannak az egész magyar képzőművé­szetre, s dolgoznak olyan al­kotók Bajától Sopronig, Za­laegerszegtől Esztergomig, akik jelentős egyéniségei mű­vészeti életünknek. Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese ebben az országos összefüggésben méltatta a tárlatot, és leszö­gezte: „Vannak adósságaink a vidéki művészek elisme­résében, segítésében: a meg­bízások, kitüntetések nem egyenletesen oszlanak meg a főváros nyomasztó művészeti túlsúlya következtében. De a vidéki létnek van több elő­nye: az alkotók emberköze- libb magatartása és problé­maérzékenysége nyereség az Sajnos nem ismeretlen kép a gyermekével szomszédba, másik faluba, városba me­nekülő asszony, és a dülön­gélve hazatérő, fenyegető­ző családapa, férj. Szomorú, hogy egyre több családban válik alkoholistává az asz- szony is. Kit nevezünk alkoholistá­nak? A rendszeres és túlzott mértékben alkoholt fogyasz­tót. A társadalom nem nézheti tétlenül a kis közösségek és a mértéket nem ismerő egyén tönkremenését sem. Jogszabályok garantálják a segítséget. Az alkoholisták gondozásának és gyógykeze­lésének fokozatos rendszerét alakították ki. Előfordul, hogy az alkoho­lista saját maga kéri a ke­zelést. Ez megtörténhet gon­dozóintézeti járóbeteg-ellá­tás keretében vagy a kórház alkoholelvonó osztályán. Ha a gondozásnak ez a módja nem hatékony, vagy az alkoholista eleve elzárkó­zik előle, az egészségügyi jogszabályok lehetővé te­szik az alkoholisták kötele­ző gondozását. Intézeti kezelésen a Nagy­fán működő Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben folytatott gyógykezelést ért­jük. Mivel ez az alkoholista személyes szabadságának hosszabb ideig tartó elvoná­sával jár, az ügyész és a polgári bíróság csak azokban az esetekben rendeli el, ami­egyetemes művészet számá­ra. A nagy egyéniségek sze­replése, a fiatal tehetségek felfedezése erénye ennek a tárlatnak — segítse ez is a művészi kvalitás, a szakmai tudás és a tiszta művészi közélet fejlődését, javulását” — mondotta. Ezen a napon avatták fel a Pécsett élő Martyn Ferenc festő adományából berende­zett kiállítást a volt megye­házán. A gyermekkorát Ka­posváron töltött művész kor más módon nem várha­tó siker a kezeléstől. A fel­tételek erre a következők: rendszeres és túlzott alkohol- fogyasztás; az alkoholista a családját, kiskorú gyerme­kének fejlődését, a környe­zete biztonságát, a közrendet, munkahelyén a munkát sú­lyosan megzavarja. Ezeknek a feltételeknek nem együtte­sen kell fennállniuk. Az alkoholista mégsem kö­telezhető erre a következő esetekben: ha a 18. életévét még nem töltötte be; ha olyan betegségben szenved, amely miatt kórházi gyógy­kezelésre van szüksége, vagy az intézeti kezelés nem al­kalmazható; ha a bíróság már kötelezte intézeti keze­lésre, és azt még nem szün­tették meg; ha sorkatonai szolgálatot teljesít; ha hat hónapot meghaladó szabad­ságvesztésre ítélték, és a büntetést még nem töltötte le. Az intézeti kezelés tartama alatt is folyósítják a be­utalt tartásra szoruló gyer­mekeinek a tartásdíjat. A gyermektartásdíjat az alko­holista keresményéből fede­zik. Természetesen ebből előbb levonják az állammal szemben fennálló tartozásait, például az ellátását. A beutalt eredeti munka- viszonya nem szűnik meg, csak szünetel az intézeti ke­zelés alatt. (Ez szolgálati időnek számít.) negyvenkét grafikáját és két szobortervét ajándékozta a város közönségének. A nap eseményeihez tartozott, hogy a Kaposvári Galériában meg­nyitották Giczy János sop­roni festőnek, az előző tár­lat fődíjasának önálló kiál­lítását. Az idei fődíjat Valkó László pécsi festőművész kapta Kossuth utca című ké­péért. Rádióklub alakult az atomerőmínél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az MHSZ Tolna megyei vezetőségéhez tartozó Paks városi vezetőség a PAV ta­nácstermében szeptember nácstermében szeptember 24- én a dálutáni órákban alakuló klubközgyűlést tartott, ame­lyen megjelent Rigóczky Ist­ván, az MSZMP Paksi Városi Bizottságának első titkára, Lőrincz István alezredes, az MHSZ Országos Központ rá­diótechnikai osztályának vezetője, Szabó József, a PAV gazdasági igazgatóhe­lyettese és a leendő klub-, valamint a jelenleg funkcio­náló honvédelmi klub tagjai. Az ország egyik legna­gyobb beruházása az atom­erőmű. ezért kiemelt mó­don kell kezelni az ott dol­gozók szabadidős tevékeny­ségét, sport- és honvédelmi érdeklődésük kielégítését, ennek érdekében már 1983- ban megalakult és jól mű­ködik egy honvédelmi klub — sárkányrepülő, modelle­ző és lövész szakosztályok­kal. Az idei év végére érett meg a lehetőség arra, hogy önálló rádióklub alakulhas­son a meglévő honvédelmi klub mellett. A vállalat hír­közlési dolgozói érdeklődésé­re és széles körű mozgósítá­sára alakult meg a rádió­klub, öt szakosztállyal — rá- dió-többtusa, rádióirány­mérő, rádiókonstruktőri, rö­vidhullámú és ultrarövidhul­lámú — melyek a jövőben remélhetőleg jól szolgálják majd a szabad idő hasznos eltöltését, valamint a hon­védelmi előképzést a PAV dolgozói és a város fiataljai körében. A rádióállomás megépítéséhez egyhektáros területet biztosított a paksi Dunamenti Téesz tartós használatra, az MHSZ gon­dozásában. Az alakuló klubközgyű­lést Győrfi Sándor, a hon­védelmi klub elnöke nyitotta meg, ezt követően rövid visszatekintést tartott az MHSZ múltjáról és szó volt a különböző szakágak mun­kájáról. feladatairól, a rá­diózás helyéről-szerepéről az MHSZ-ben. A működési sza­bályzat ismertetése után Lőrincz István alezredes ad­ta át a klub titkárának a klub működési engedélyét egy FT—102 típusú rádió adó-vevő készülék kíséreté­ben, mely az MHSZ Orszá­gos Központ rádiótechnikai osztályának aiándéka. Bodahelyi József városi MHSZ-titkár — Mondd szépen... baba, — tagolja a szavakat a ta­nár. — Papa — így jön vissza a hang. — Most azt mond... por. — ...bor — mondja a gye­rek. — Mondjad, hogy kifli. — Kippi. — Nehéz beszélni. Aki saját gyermekét hallja így és vi­szi logopédushoz ő tudja igazán, hogy csak látszatra spontán folyamat, hogy szin­te észrevétlenül tanulnak meg beszélni, ök tudják — és sajnos nem kis számban — hogy a beszéd, amely minden pillanatunkat kitöl­ti, milyen fontos összekötő­kapocs az emberek között. Nem ismeretlen fogalom ma már a „logopédia”. Azt, hogy többször visszatérünk, be­szélünk róla, indokolják a számok, amelyek elgondol­kodtatnak. Húsz éve, hogy Szekszár- don kísérleti jelleggel bein­dult a beszédhibás gyerme­kekkel való foglalkozás. Ak­kor 10 főt tartottak nyilván. Később tanfolyammá széle­sedett és hat év alatt négy­szeresére nőtt ez a szám. Tíz éve, hogy megyénkben logo­pédiai centrum elnevezéssel él a köztudatban. Az 1983— 84-es tanévben kilencvenhá- rom gyermekkel foglalkoz­tak. A két évtized alatt 1164 beszédhibás kisdiákat taní­tottak helyesen beszélni. Az iskolaév küszöbén ko­pogtatunk be a szekszárdi logopédiai centrumba Mester Lajoshoz. — Mi lehet az oka, hogy évről évre nő a beszédhibás gyermekek száma? — A beszédfejlődés saj­nos nem mindig egyenletes — válaszol a logopédus. — esetenként külső és belső okok megzavarják és ez be­szédhibákhoz vezet. A pösze- ség egyik leggyakoribb oka a fogak szabálytalan állásá­ból következik. Beszédhibát okozhat a megfelelő hang­ingerek hiánya, a hallás el­lenőrző szerepének kiesése, az ajak, a nyelv, a szájpad­lás rendellenessége is. A kör­nyezet is igen jelentősen hozzájárul a beszédhibákhoz. Az anyák mind kevesebb időt töltenek a gyerekekkel, így a beszédneveléssel is. Hamar munkába állnak. Né­hány hónapos korban már bölcsődébe kerül a kicsi. Éle­te így jó vagy kevésbé jó közegbe terelődik, de nélkü­lözi az anya nyelvének min­dennapos hatását. A beszélő környezet, a háttér jellem­zően formálj an a gyereket. A hétvégeken, ha együtt van a család, csak akkor egyenlítődhet ki az esetle­ges rossz irányú beszédneve­lés. A fáradt szülő nem al­kalmas meghitt kapcsolat- teremtésre. A gyerek elva­dul és egészen szélsőséges beszédhibák alakulnak ki. A gügyögő szülő is hibás. A dadogás esetében neurotikus háttér húzódhat, különösen a finom idegzetű gyerekeknél. Váratlan esemény a család­ban, az óvodában, iskolában nagyon könnyen beszédza­vart, dadogást idéz elő... Szekszárdon a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központ biztosít helyet a logopédiai centrumnak. A színészöltözők folyosóján egy alig tíz négyzetméter alap- területű helyiségben. Egyet­len pillantás is könnyen lel­tárba veheti a tárgyakat. A bejárattól jobbra mosdó­kagyló a vízcsappal. Mellet­te — dísztelen fal előtt — öt szék sorakozik. A szem­közti falon két nagy tükör, előttük két asztalka, két for­gószékkel. A sort az ajtóig egy sárga szekrény zárja. Ez az eszköztár. A tanár — a korábbi évek viszonyaihoz képest — a környezettel és a tárgyi feltételekkel elége­dett. A kívülálló szeme még­is szívesebben látná ezeket a foglalkozásokat néhány paddal ellátott, tágasabb te­remben. A munka folyamatos, rendszeres. A helybeli diá­kok mellett most éppen Bá- taszékről és Nagydorogról is . . I1B9 várakoznak szülők, gyerekek a folyosón. Javult a logopé­dus ellátottság megyénkben, hiszen Dunaföldváron, Pak­son, Tolnán, Tamásiban, Bonyhádon, Dombóváron is tanítanak. Benkő Zsuzsika Zombáról jött édesanyjával. Most kö­zépső csoportos az óvodában. A fülén halláserősítő készü­lék. — A férjem katona volt. Amikor hazajött, ő vette észre, hogy a kislány nem hall teljesen — emlékezik az édesanya. — Ebből adódott a hang­torzítás — hangzik a kiegé­szítő magyarázat a logopé­dustól. A gyerek a zöngés és zöngétlen hangokat keverte. — Nincs semmi baj — si­mogatja meg a logopédus a gyereket. — A beszéd javítás miatt soha nem szabad szé­gyenkezni. Ugyanolyan ter­mészetesnek kell venni, mint az óvodába, vagy iskolába járást. Tudni kell, hogy az időben elkezdett beszéd javí­tás segít a gyermek maga­tartási zavarának megelőzé­sében. Könnyíti az anya­nyelvi tantárgyak — írás, ol­vasás, fogalmazás — elsajá­títását. A beszédjavítás sike­re minden esetben a szülő­kön is múlik. Türelemre van szükség a lassú fejlődéshez. A legcsekélyebb előrehala­dást is értékelni kell. Benkő Zsuzsika két hónap óta használja a hallásjavító készüléket. Egy-egy hang esetében máris jelentős ja­vulást észlel tanár és a szü­lő is. A foglalkozás végén házi feladatot is kap. A más­salhangzók torlódásában a differenciálást szótagolással kell gyakorolni. Zsuzsika erős akarással figyeli, köve­ti tanára minden mozdula­tát, utasítását. — Mondd szépen... baba — formálja a szót a tanár. — Papa — így jön vissza a hang. — Most azt mondd... por —... bor — mondja a gye­rek. — Mondjad, hogy kifli. — Kippi. Nehéz beszélni. A legkö­rültekintőbb környezeti ha­tások mellett is előfordulnak a beszédfejlődésben zava­rok. A szép és érthető be­széd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyama­tossága. A gyermekek zöme rendelkezik azzal a készség­gel, hogy a hangokat hibát­lanul képezze. Akad azon­ban néhány, aki beszédhibá­ja miatt nem tud haladni az osztályközösséggel. Társai gyakran csúfolják, gúnyol­ják, társtalan, félrehúzódó lesz. Beszédfélelem alakul ki nála, személyiségének fejlő­désére hátrányosan hat a beszédhiba. A beszédjavítás avatott szakember, a logo­pédus feladata. Ha idejében felismerjük a beszédhibát és megfelelően kijavítjuk, sok felnőtt küszködését, sőt egyé­ni tragédiáját előzhetjük meg. így elkerülhetjük, hogy sokaknak ne iskolás korban kelljen rádöbbenni, hogy ne­héz beszélni. DECSI KISS JÁNOS Dt. Kertész Éva HARKÁNYBAN, A JÄRÖ JÓZSEF UTCÁBAN TÁRSASÜDÜLŐK ÉPÍTÉSÉRE KERÜL SOR. Terv szerint: 1 szobás lakrészek 24,30 m2 -f- terasz, 1,5 szobás lakrészek 39,27 m2 -f átrium terasz, valamint 2 szintes, 3 szobás lakrészek 92,32 m2 -}- átrium loggia nagyságú egységek kerülnek kialakításra. Az 1 szobás egységek becsült bekerülési költsé­ge 570 000 Ft, az 1,5 szobásaké 900 000 Ft, míg a 3 szobásaké 1 400 000 forint. Az építmények tervezett átadási határideje: 1986. év vége. Kérjen tájékoztatót! „Lanka” Társasüdülő 1536. Budapest 114. Pf. 380. Telefonügyelet 10—12-ig, 15—18-ig 375-696. (295) Tükör és műszerek a beszédtanításban G. T. Fotó: Cseri László Jogról - mindenkinek Az alhoholisták kötelező intézeti gyógykezelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom