Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

1984. október 26. 2 iRÉPÜJSÁG PANORÁMA Újabb kísérlet a nicaraguai választások meghiúsítására Hol a kiút Salvadorban? Csütörtök esti kommentárunk. Tűzszünetet javasolt szerdán a salvadori felkelésben ve­zető szerepet játszó Farabundo Marti Felszabadítási Front egyik vezetője a kormánynak. A hír ezen az őszön már nem is hangzik meglepőnek, hiszen a múlt hétfőn személyesen tárgyalt Napoleon Duarte, a jobboldali kormányzat feje a felkelők legerősebb csoportjainak képviselőivel, s megbeszé­léseken is elhangzott a tűzszüneti javaslat. Kiegészítve ter­mészetesen a kormányzat ellen harcolók egy sor más köve­telésével. Emlékezetes, hogy Duarte elutasította a követelé­seket, ahogy tárgyalópartnerei is az ő ajánlatait. Megegye­zés nélkül váltak hát el, mégis mindkét oldalon fontosnak, pozitívnak, előrevivőnek minősítették a találkozót. S nem pusztán annak ténye miatt, hanem azért is, mert egyetértet­tek abban, hogy a párbeszédet folytatni kell. A polgárháború hosszú és véres évei már kellőképpen megmutatták, hogy sem a rezsim nem képes győzni, sem ellenfelei. Elfogadható, békés megoldást kell hát találni a harc helyett. Ehhez volt az első lépcső a múlt heti találko­zó. Annak fényében viszont már mégis érdekesebb a mosta­ni megújított tűzszüneti javaslat. Hiszen, ha mindkét oldalon belátták a háborúzás kilátástalanságát, akkor vajon miért harconak tovább? Sőt, miért erősödtek a csatározások Sal­vadorban a találkozó óta? A hazafias erők egyik nemzetközi hírű vezetője, Ruben Zamora állította tegnap: „A hadsereg új offenzívájának cél­ja, hogy a kormány kedvezőbb taktikai helyzetben ülhessen a tárgyalóasztalhoz”. Rámutatott ugyanakkor a harcok ki­terjedésének kockázatára is, amit jó érvekkel támaszthatott alá, hiszen a hadsereg éppen a minap veszítette el két fon­tos pozícióban lévő főtisztjét. Ennél fontosabb azonban a kézenfekvő következtetés: a múlt heti találkozó után meg­élénkült harcokat a kormány kezdeményezte, s minden bi­zonnyal igaza van Zamorának, hogy ebben nem elsősorban katonai, hanem politikai célok vezették. Erre a felismerésre logikus válasz a baloldali felkelők részéről a kesztyű felvétele a harctéren, ugyanakkor a tűz­szünet és az újab tárgyalások sürgetése. Ha a salvadori rendszer vezetői belátják, hogy még rövid életű taktikai előnyöket sem érhetnek el fegyverrel, előbb kezdenek komo­lyan tárgyalni a rendezésről. Hamarabb kanyarodik rá a kiútra Salvador. AVAR KAROLY Barzel lemondott Újabb párt jelentette be Nicaraguában, hogy nem vesz részt a november 4-re tervezett általános választá­sokon. A jobboldali pártok koalíciója után most a Füg­getlen Liberális Párt döntött így — s hasonló lépést fon­tolgat a Demokratikus Kon­zervatív Párt is. Októberben három héten át tanácskoztak a választá­sokra jelentkezett pártok. Megállapodtak, hogy a nica­raguai társadalom minden rétegének bevonásával „nemzeti párbeszédet” kezde­nek az ország legégetőbb gondjainak megoldásáról. A Politikai Bizottság tagjainak látogatása Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai közül csü­törtökön hárman is látoga­tást tettek. Németh Károly, a Központi Bizottság titkára a főváros IV. kerületét kereste fel. Épülő létesítményeket tekintett meg és tanácskozott a Tél utcai pártkörzet akti­vistáival, valamint a kerület vezetőivel. Havasi Ferenc, a KB titkára tegnap befejezte kétnapos Somogy megyei lá­togatását. Felkereste a Ka­posvári Ruhagyárat, majd megyei akti vau lésen tájékoz­tatást adott időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről. Mé­hes Lajos, a SZOT főtitkára Pest megyében tett látoga­tást. Legtöbb időt Százhalom­battán töltött, ahol megláto­gatta a Dunamenti Hőerőmű Vállalatot és a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatot. A liberálisok éppen erre a megállapodásra hivatkozva jelentették be visszalépésü­ket. A párt vezetősége sze­rint a párbeszédet a válasz­tások előtt kell megtartani, s mivel szorít az idő, a válasz­tásokat el kéül halasztani. Ismerős követelés. Eredeti­ségét erősen kétségbe vonja, hogy Harry Bergold, az Egyesült Államok nicaraguai nagykövete a párt döntése előtt „udvariassági látoga­tást” tett Virgilio Godoy-nál, a párt elnökénél. Ügy tűnik, Godoy megértette: Washing­ton senkinek sem tanácsoljá, Minden valószínűség sze­rint vád alá helyezik azt a varsói rendőrt, akit előzetes letartóztatásba helyeztek, mert gyaníthatóan köze van Popieluszko varsói katolikus pap pénteki elrablásához. Mint Jerzy Urban kormány- szóvivő csütörtökön tett nyi­latkozatában elmondta, be­bizonyosodott, hogy a rendőr szolgálati gépkocsijában húr. colták el a papot. A kocsi csomagtartójában talált haj­szálról az elemzés kimutat­ta, hogy Popieluszkóé. A ko­csit nyomozókutyával két minta alapján is azonosítot­ták. Az ügy koronatanúja, a pap sofőrje, akinek sikerült megszöknie az emberrablók­tól, 6 hasonló gépkocsiból kettőt választott ki, s a rend­őr szolgálati gépkocsija volt az egyik. hogy bármilyen formában támogassa a sandinistákat. A liberálisok vezetőségé­nek megnyerésével a wa­shingtoni poflitika kettős célt akar elérni: ha a sandinis­ták engednek, nem lesz no­vemberben választás Nicara­guában. Ha nem engednek, akkor a választáson induló pártok lecsökkent száma erősítheti azt az érvet, hogy a nicaraguai szavazás nem felel meg a demokrácia sza­bályainak — azoknak a sza­bályoknak, amelyeket be­avatkozásával Washington maga minduntalan megsért. Urban beszámolója szerint a rendőrön kívül több gya­núsított is van, de .egyelőre a nyomozás érdekében ezek­ről nem tesznek közzé infor­mációt. A kormányszóvivő nyoma­tékkai kijelentette, hogy a hatóságoknak semmi közük a pap elrablásához. Megis­mételte, hogy akárki rabol­ta is el Popieluszkót, min­denképpen politikai provo­kációról van szó, mert az ügy kárt okoz a kormány­nak és a belügyminisztéri­umnak. A nyomozást szemé­lyesen Kiszczak tábornok, belügyminiszter irányítja, s Urban a kormány köszöne­tét tolmácsolta a belügymi­nisztériumnak a valószínű tettesek gyors előkerítéséért. BUDAPEST Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­két. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke dr. Fred Sinowatz szövetségi kancel­lárnak; Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke Anton Be- nyának, az Osztrák Köztár­saság Nemzeti Tanácsa elnö­kének küldött üdvözlő táv­iratot. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön bemutat­kozó látogatáson fogadta Ni- colae Verest, a Román Szo­cialista Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. SZÄZHALOMBATTA Az ország megyéiből útnak indított staféták, amelyek békeüzeneteket visznek a szombaton kezdődő X. Or­szágos Békekonferenciára, csütörtökön délután megér­keztek Százhalombattára MOSZKVA Sajtóértekezleten számolt be csütörtökön Moszkvában 237 napos, rekord időtarta­mú űrutazásáról Leonyid Ki- zim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. Anatolij Alek- szandrov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának elnöke megállapította: a szovjet űrhajózás fejlődésé­nek egyik fő iránya az ál­landó orbitális űrkomplexu­mokon való munka váltott személyzettel. BELGRAD A jugoszláv kormány meg­hívására csütörtökön Belg- rádba érkezett Ivan Arhi­pov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, az együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke. Rainer Barzel, a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjének keresztényde­mokrata elnöke csütörtökön lemondott tisztségéről. A CDU-politikus visszalé­pésére azt követően került sor, hogy Albert Paul frank­furti ügyvéd szerdai és Gün­ter Max Päfgen volt Flick- menedzser csütörtöki parla­menti meghallgatása során egyértelműen kiderült: az ügyvédi iroda csak azután létesített tanácsadói szerző­dést a Flick-konszernnel, miután Barzelt tanácsadó­ként alkalmazta. Nyomozási eredmény a paprablás ügyében A felszabadító hadműveletek IV. A Dunántúl és hazánk felszabadításának befejezése Súlyos harcokban sikerült Nyugat-Magyarországból ki­űzni a német csapatokat. 194 napig tartó küzdelem után befejeződött hazánk felszabadítása Az arcvonal délnyugati szárnyán elárt szovjet sike­rek hatására meggyorsult a balkáni német csapatok visz- szavonulása, és kedvezővé váltak a feltételek a Bécs irányában mérendő csapás előkészítésére. A szovjet fő­parancsnokság február 17-én adta ki erre vonatkozó di­rektíváját Tolbuhin és Ma- linovszkij marsallnak. E sze­rint a 2. és 3. Ukrán Front csapatainak március 15—16- ra kellett felkészülniük a bécsi hadművelet megindí. tásár^. A direktíva kiadásának napján a németek nagy ere­jű páncélos csapást mérték a Garam nyugati partján el­foglalt szovjet hídfőre. Az eseményt a szovjet főpa­rancsnokság egy Dunántúlon indítandó újabb német tá­madást előkészítő vállalko­zásként értékelte, és a fel­derítési adatokból megállapí­totta, hogy a 6. SS páncélos­hadsereg egyik hadteste mér­te a csapást. Ezért azonnal utasította Tolbuhin marsallt, hogy — folytatva a bécsi hadművelet előkészítését —, szervezzen szilárd védelmet a várható német támadás elhárítására, morzsolja föl az ellenséges erőket, majd az eredetileg kitűzött időpont­ban menjen át ellentámadás­ba Bécs irányában. A szovjet főparancsnokság helyesen következtetett a né­met hadvezetés szándékára. Hitler és vezérkara fölmérte, hogy az Oderát és a Neissét elért szovjet csapatok elleni támadástól nem remélhető siker, s arra számított, hogy a 3. Ukrán Front főerőinek megsemmisítése, és a dunán­túli arcvonal megszilárdítá­sa után, innen mintegy 10 hadosztályt elvonhat Berlin védelmére. A „Tavaszi éb­redés” fedőnevű terv Szé­kesfehérvár és a Balaton között mért főcsapással, va­lamint Kaposvár irányában és a Dráva déli partjáról egyidejűleg indított kisegítő csapásokkal irányozta elő a 3. Ukrán Front arcvonalá­nak részekre darabolását, és megsemmisítését. A táma­dásra kijelölt csoportosítás állományába 431 ezer ember, 5630 löveg és aknavető, 877 harckocsi és rohamlöveg, mintegy 900 páncélozott szállítójármű és 850 repülő­gép tartozott. A 3. Ukrán Front gondo­san fölkészült a balatoni vé­delmi hadművelet megvívá­sára. Mélyen lépcsőzött, mű­szakilag jól megerősített és páncélelhárltásra előkészí­tett védelmi rendszer várta a német támadást, 6890 lö- veggel és aknavetővel, 407 harckocsival és rohamlöveg- gel, valamint 965 repülőgép­pel. 1945. március 6-án reggel elsőként a Dráva déli part­járól indítottak támadást a németek. Drávacsehi, Dráva- szabolcs között mintegy 10 km széles és 5 km mély híd­főt vettek birtokba az innen­ső parton, de a sikert kibon­takoztatni nem tudták. A szovjet és a bolgár csapa­tok március 22-ig tartó har­cokban szétzúzták az átkelt erőket, és felszámolták a hídfőt. A második csapás Nagybajom körzetéből szin­tén a bolgár csapatokat ér­te. A németeknek 6—8 km mélységben sikerült beéke­lődniük a védelembe, de to­vábbi tért nyerni itt sem tudtak. A főcsapást mérő ellenséges csoportosítás a Velencei-tó és a Balaton közti szakaszon 10 napon át erőltette a támadást, öldök­lő és nagy veszteségekkel já_ ró harcokban a németek a Velencei-tótól északra mint­egy 12 km, a Sárvíz-csator­nától nyugatra mintegy 30 km mélyen behatoltak a vé­delembe, március 15-én es­tére azonban a szovjet csa­patok Gárdony, Pusztasza- bolcs, Sáregres, Sárosd, Sár- keresztúr, Simontornya, Me- zőkomárom, Balaton vonalá­ban megállították a táma­dást. A 3. Ukrán Front csapatai a balatoni védelmi hadmű­veletben tanúsított hősi helytállásukkal kudarcba ful­lasztották Hitler utolsó tá­madó vállalkozását hazánk területén. Így március 16-án a 2. és 3. Ukrán Front csa­patai a dunántúli hadszínté­ren megkezdhették a bécsi támadó hadműveletet. A főparancsnokság erede­ti elgondolásának megfelelő­en, a 2. Ukrán Front a meg­erősített 46. hadsereggel Dad —Győr irányában mért csa­pást, s egyidejűleg Komá­rom felé támadt, hogy a Du­nai Katonai Flottillával együttműködve elvágja az el­lenség esztergomi csoportosí­tásának visszavonulási útvo­nalát. A 46. hadsereg csapa­tai március 21-én felszaba­dították Esztergomot, majd 25-ig vívott harcokban szét­verték a várostól, délre össz­pontosult ellenséges erőket, s teljes mélységében áttörték a német védelmet. Ezután üldözésbe mentek át, és már­cius 28-án felszabadították Komáromot, Győrt. A 3. Ukrán Front a főcsa­pást Veszprém—Pápa—Sop­ron irányában mérte. Hadse­regei Szombathely és Zala­egerszeg irányában is tá­madtak. Egy bolgár—szovjet csoportosításnak Nagykani­zsa felé kellett csapást mér­nie. A 3. Ukrán Front csapatai áthatolva a Bakonyon, már­cius 25-re szintén teljes mélységében áttörték az el­lenség védelmét, eközben 23- án felszabadították Székesfe­hérvárt és Veszprémet, 25- én pedig Pápát. A Dél had­seregcsoport vezetése a Mar­cal és a Rába vonalában tervezte újraszervezni a vé­delmet, kísérletét azonban meghiúsították az üldözésbe átment szovjet csapatok. A Dél hadseregcsoport vezetése képtelen volt úrrá lenni a kialakult helyzeten, ezért március 28-án azt követelte a szárazföldi hadsereg vezér­kari főnökétől, hogy engedé­lyezze az arcvonal zárt visz- szavételét az osztrák határ mentén húzódó Birodalmi Védőállásba „... mert most már nem Magyarországról, sem a magyar olajvidékről van szó, hanem kizárólag ar­ról, hogy a német határ men­tén előkészített védőállások kihasználhatók-e egy össze­függő arcvonal kialakitásá- ra” — közölte a hadsereg­csoport parancsnoka. Erre a szovjet csapatok adták meg a választ. Március 29-én Szombathely, másnap pedig Zalaegerszeg föladásá­ra kényszerítették az ellen­séget, és támadó arcvonaluk teljes szélességében több ponton átlépték az oszt­rák határt. A szervezet- lenül, menekülésszerűen visszavonuló német kötelé­kek nem tudtak megkapasz­kodni a Birodalmi Védőál­lásban. Április 1-én felsza­badult Sopron és Nagykani­zsa, s 4-én Nemesmedvesnél, 194 nap után befejeződtek a felszabadító harcok hazánk területén. A bécsi támadó hadműve­let további szakaszában a 2. és 3. Ukrán Front csapatai teljesen szétverték a Dél hadseregcsoportot, ezzel megfosztották a német had­vezetést attól az utolsó le­hetőségtől is, hogy az arcvo­nal délnyugati szárnyáról erőket vonhasson el Berlin védelmére. Sikeresen bonta­kozott ki a 2. Ukrán Front Dunától északra tevékeny­kedő csapatainak és a 4. Uk­rán Frontnak Pozsony és Brno irányába indított táma­dása is. A szovjet—német arcvonal délnyugati szárnyá­nak összeomlása lehetővé tet­te, hogy a berlini irányban összevont szovjet csapatok zavartalanul fölkészüljenek a fasiszta Németország elleni végső csapásra. TÓTH SÁNDOR alezredes 1945. március 16-án a dunántúli hadszíntéren megkezdő­dött a bécsi támadó hadművelet. A 2. Ukrán Front ka­tonái kikötnek a Duna partján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom