Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
1984. október 25. Képújság 5 Csak itt látható a kukorica, ez a fogadógarat egy részlete bői a korszerű táplálkozáshoz elengedhetetlen és rendkívül értékes étkezési kuko- ricacsíra-olaj nyerhető. Ez étrendi előnyei, rendkívül kedvező vitamintartalma, és jó eltarthatósága miatt az étkezési olaj félék között előkelő helyet foglal el a világpiacon. Az olajtalanított csíradara magas fehérjetartalmú komplett takarmány- kiegészítőként kerülhet forgalomba. — A kukoricának nemcsak olaj- és szénhidráttar- talmát dolgozza fel a modern technológiával létesített izo- cukor. és szeszgyár, hanem rendkívül tisztán, sárga lisztszerű állapotban teljes fehérjetartalmát is kinyerjük. A konzervekhez, üdítő italokhoz is izocukrot használnak. — A gyártás során a biotechnológiai folyamat, enzimék segítségével játszódik le, az egész rendszert meglehetősen bonyolult automatikarendszer ellenőrzi, számítógép segítségével. Száztíz mérnök dolgozik a cukorgyártás üzemében, illetőleg az ezt kiszolgáló egységekben. * Az üzemet végigjárni különös élmény, napok múltán is érzi az ember azt a hatást, ami éri, mert nemcsak a magas technikai színvonal az elkápráztató, hanem olyan tényezők is, melyeket eddig még nem hallottunk. Ilyen például az, hogy szeptember 14-én érkezett az első kukoricaszállítmány, közvetlenül a termőföldekről, nyersen. A napi négyszáz tonna felhasznált szemes terményt nem kell szárítani. S a program szerint hatvanöt—hetven napig szállítják a termőföldekről a nyersanyagot, s csak a kukoricaszezon végéin kezdik a szárítottat feldolgozni. Fejár, Tolna és Baranya megye a szállítóik. A mi megyénkből csak szárított kukoricát küldenek Szabad- egyházára. Természetes, hogy jelentős exportot is teljesítenek, ennek értéke meghaladja idén a hatmillió dollárt. A gyár területén Dunántúl legnagyobb szörpgyártó üzemét működtetik, a Fanta és Sztár italokat izocukorral készítik, külföldi alapanyagfelhasználással, mig a Coca. Colát eredeti koncentrátum- ban, tehát izocukor nélkül töltik. • Láttuk a különleges tartálykocsikat, egy 13 köbméter izocukrot szállít el, gondosan töltötték, éppen a pécsi sörgyárba indítottak egy szerelvényt. * Az izocukrot kiskereskedelmi forgalomba még nem hozzák. A kereskedelem nincs erre felkészülve. Most folynak a kísérletek, hogy milyen módon lehetne palackozni, szállítani és az üzletekben tárolni az izocukrot. A lakosság minden bizonnyal nemcsak újdonság jellege miatt, hanem a köny- nyebb tárolhatóság, egyszerűbb felhasználhatóság miatt is megkedvelné az izocukrot, azzal együtt, hogy olcsóbb a kristálycukornál, bár édesítő hatása egyező ... • Skót viszkit is gyártanak, Svájcból hozzák az alapanyagot, itt a finomszeszt a szigorúan ellenőrzött recept szerint adagolják hozzá. Ezt hat hónapi érlelés után küldik az üzletekbe, mint a Golden Brandyt is, míg a cseresznyepálinkát csak 36 óráig érlelik. * Két órája jártuk már a gyárat, az üzemeket sorra vettük, a sok ezer ládát kerülgetve, a töltőgépek zajától, a szivattyúmotorok sokaságától, a csőrendszerek alatti bujkálástól kissé kábán botorkáltunk le a sok emeletnyi lépcsőn, amikor ismét megszólal kísérőnk: „Itt tisztítják az egyszer főzött szeszt.”. Üvegbura alatt, fináncplombálta mérőcsőből, mint szökőkútból tört elő a szesz. Kólával kínáltak. Megköszöntük. A laborban kávéspohárban kóstolónak hozták az izocukrot. Kiskanállal mertünk- nyaltunk belőle. Ízletes, finom. Kinéztünk a laborablakból, a szuperlaborba, ahol számítógép elemzi félóránként a termelést, s távolabb súlyos tehergépkocsik a morzsolt kukoricát a garat felé hordták. A Zea mays-ból izocukor lesz. PÄLKOVÄCSJENŐ Fotó: Gottvald Károly. Az izocukorgyár központi vezérlőterme, itt mérnökök irányítják automatika segítségével a termelési folyamatot — A kukorica összetétele az alkotórészek szétválasztása szempontjából nagyon kedvező, 'keményítőtartalma pedig az összes ismert természetes eredetű nyersanyagok közül a legnagyobb (keményítőtartalom 58—63 százalék). A keményítőtartalom megfelelő eljárással teljes egészében cukorrá alakítható. — A kukorica összetevőit: — a csírát, a keményítőt, fehérjét és a rostanyagokat — jó hatásfokkal el tudjuk különíteni. — A természetes cukrok között ismeretesek olyanök is, amelyek lebonthatósága azonos a szőlőcukarévaü, de édességük akár ennek kétszerese is ilehet. Ilyen például a fruktóz (gyümölcscukar), melyből ugyanazon édesítéshez fele mennyiség is elegendő. Ebből született a gondolat, hogy a keményítőfeldolgozás során első lépcsőben kapott szőlő- cukrot tovább alakítsák gyümölcscukorrá. Ipari átalakítására 1968 óta kerülhet sor, amikor a japán kutatók egy olyan enzimet fejlesztettek ki — a glukóz-izomerázt —, mely képes a reakció katali- zálására. Ezzel megnyílt a lehetősége egy olyan cukorfajtának keményítőtartalmú alapanyagból történő előállítására, melynek édessége megegyezik a répacukoréval, vagy annál nagyobb. — Az izoszirup elnevezésű termék összetételének legfontosabb jellemzője, hogy az izoszirup fruktózt, gyümölcscukrot tartalmaz, melyet az izomeráz enzimmel állítunk elő szőlőcukorból. Az izoszirup cukortartalma vízben oldva, azaz folyékony állapotban áll rendelkezésre. — A magas egyszerű cukortartalom és a 'koncentrált forma nagy ozmózisnyomást eredményez, amely meggátolja a legtöbb mikroorganizmus fejlődését az izocu- korban. Fruktóz jelenléte miatt az Izocukor különösen alkalmas gyümölcsízű termékek előállítására. Olyan termékek esetében, amelyek nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak fruktózt, az izocukor-szirup felhasználása friss gyümölcs érzetét kelti. Az izocukor-, etilalkohol- gyártás során a kukoricából nagy tisztaságban kinyerhető az 50 százalék feletti olaj- tartalmú kukoricaosíra, melyJobb ízű, mint a répacukor, gazdaságosabban állítható elő, felhasználási köre szinte korlátlan. Az izocukor kukoricából készül. Ott jártunk Szabadegyházán, ahol az izocukrot előállítják. Ez az első világháború idején épült gyár kezdetben szeszt gyártott, most meg cukrot. No, persze, szeszt is, módjával, ám kiváló minőségben. De erről majd később. Csövek, tartályok, alagutak, tornyok, villamos motorok, automata vezérlőtermek ... S ezt a nagy apparátust egy műszakban csak öt ember kezeli — de őket további kétszázötven kiszolgálja. Azaz: a tmk. a takarítók, az őrök, szállítók, palackozók, raktárosok, laboránsok, stb. A cukorgyár napi termelési értéke négy és fél millió forint! Évente 330 napon át folyamatosan, három műszakban dolgozik a gyár. De mondjon erről részletesebb adatokat Nagy Zám- bó Imre igazgatóhelyettes. — A világon elsőként a mi gyárunk készít teljesen automatizált körülmények között kukoricából cukrot. 1981-ben kezdtük a termelést, az üzem valamivel több mint három milliárd forintba került. Évente 150 ezer tonna kukoricát dolgozunk fel. Ebből 45 ezer tonna izocukor lesz, a többi takarmány, fehérje, glután, olaj- készítésre alkalmas csíra, amelynek ötvenszázalékos az olajtartalma. A kukorica eredeti értékének több mint négyszeresét „keressük” meg a gyárban, s talán alig éri el a két százalékot az az anyagmennyiség, amelyet nem tudunk feldolgozni. Tehát az élelmiszergazdaság forradalmi eseménye kezdődött 1981-ben Szabad- egyházán. S Európában ez az egyetlen ilyen üzem, amely komplett dolgozza fel a kukoricát. Most építenek egyet Jugoszláviában, de az közel sem lesz ilyen folyamatosan automatizált rendszerű, mint ez — amely úgy mellékesen a tört szemekből 200 ezer A keményítő és a fehérje szétválasztása hektoliter finomszeszt is előállít. Amely szesz nagy része a gyógyszeripariján, vegyi folyamaitokban és más területen kerül felhasználásra — no. persze, azért szeszt, azaz különféle italokat is gyártanak, mint például cseresznyepálinkát, skót viszkit és egyebeket. Bennünket azonban a kukorica érdekel, annak is a végterméke... A fogadó állomáson huszonnégy garatba tudják „táplálni” a kukoricát. Itt láttuk a kukoricát, de a folyamat során már sehol. Csak gépeket, meglehetősen zajosakat, de patika- tisztaságú környezetben, és meleg tartályokat, sivalkodó szivattyúkat, több emeletnyi magasságba érő tornyokat. Az egyik negyvennyolc méter magas. Kísérőnk is akadt ebben a esőerdőben, boszorkány- konyhában, Orbán Ferenc tájékoztatási előadó személyében, aki elmagyarázta, hogy miként is lesz a kukoricából a gyárban izocukor. — Magyarország nagy kukoricatermesztési hagyományokkal rendelkezik — USA után a második helyen állunk a világon a kukorica- termesztési adottságokat kihasználó országok sorában. Ebből adódott az az elgondolás, hogy az évenként megtermelt kukoricát ne csak takarmányozási célra használjuk fel, hanem a benne lévő, külön-külön is igen értékes komponenseket tisztán előállítva, az ipari feldolgozással magasabb minőségi értéket képviselő termékké alakítsuk át. A cukorgyár számítógépes ellenőrző részlege Ebben az üzemrészben lesz a kukoricából gyümölcscukor 00233672
