Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

1984. október 23. Képújság 3 Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész Bolthálózat-fejlesztés a kistelepüléseken Tatarozás közben a murgai bolt, a tetőn a cserepeket már kicserélték Sonyhád-börzsönyi pillanatok Védőnő (jobbra) a volt Perczel-kúria udvarán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Közérdeklődésre számot tartó napirendeket tárgyalt a közelmúltban a Szekszárd- Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. A vezető testület az or­szágos programhoz kapcso­lódva az aprófalvas telepü­lések kereskedelmi ellá­tottságát és továbbfejleszté­sének lehetőségeit tárgyalta meg. A fogyasztási szövetkeze­tek is részt vállalnak abból a népgazdasági szintű prog­ramból, amelynek célja a községek népességmegtartó képességének fokozása. Ennek megvalósítása érde­kében a helyi irányító és gazdálkodó szerveknek szá­mos olyan összehangolt in­tézkedést kell tenniök, ame­lyek hatása kedvező feltéte­leket teremt az egyén szá­mára anyagiakban, az ellá­tás területén. Tolna megye az aprófal­vas településeket illetően vi­szonylag kedvező, sorrendben a 9. helyen áll. A lakosság­nak mintegy 41 százaléka él 1500 fő alatti településeken, Baranya megyében pl. a la­kosságnak a 83,5 százaléka. Szövetkezetünk 21 boltot és 9 vendéglátóipari egységet üzemeltet kistelepüléseken. A jelenleg érvényes keres­kedelempolitikai elvek alap­ján a kistelepüléseken üze­melő boltoknak mindenek­előtt az élelmiszerrel és napi közszükségleti cikkekkel kell ellátni a területen élő la­kosságot. Szövetkezetünk igyekszik ennek a feladatnak mind teljesebben eleget ten­ni. Valamennyi helyen jó kap­csolataink vannak a helyi ta­nácsi és társadalmi szervek­kel. Jelzéseikre, észrevétele­ikre megfelelő intézkedése­ket teszünk. Különös felelősséget jelent számunkra — ami a szövet­Szekszárd város Tanácsa legutóbbi ülésén a testület tagjai meghallgatták A ta­nácstagok és a lakóbizottsá­gok együttműködése a lakó- területi munkában című elő­terjesztést, és megállapítot­ták, hogy az együttműködés eredményes, a munka folya­matosan fejlődött. Javasol­ták, hogy a városi tanács vb szakigazgatási szervei és in­tézményei a továbbiakban is nyújtsanak hatékony segítsé­get a lakóbizottságok által felvetett kérések, javaslatok kivizsgálásához, illetve azok megvalósításához. Állást fog­laltak abban, hogy a továb­biakban is kiemelten kell gondoskodni tájékoztatásuk­kezeti forma sajátosságaiból ered —, hogy szövetkeze­tünknek mintegy hatezer tagja van, akik egyben rész­vényesei, tulajdonosai is a szövetkezetnek. Nem mindegy tehát szá­munkra, hogy tagjaink a megfelelő "ellátáson túl, ho­gyan vélekednek a szövet­kezet munkájáról. Számos területen állunk kapcsolatban a lakossággal, szövetkezeti tagságunkkal. Köztudomású, hogy vidéki településeken a lakosság jö­vedelemkiegészítő forrása a háztáji és kisegítő gazdaság. Ezeknek a gazdaságoknak a segítése is egyik fontos fel­adatunk. Nagy gondot fordítottunk és fordítunk a vidéki bolt­hálózat fejlesztésére, kor­szerűsítésére. Az elmúlt években korszerűsítették a zombai, őcsényi élelmiszer- boltot. Jelenleg Decs köz­ségben épül egy új élelmi­szerüzlet, rendszeresen fel­újítjuk a felvásárlóhelyeket, vendéglátóipari egységeket is. Sajnos, bolthálózatunk egy része a rendszeres anyagi rá­ról. A bizottságok elnökeit meg kell hívni a lakosság széles rétegeit érintő fóru­mokra, hogy ezáltal is na­gyobb teret biztosítsanak számukra a helyi közéletben. A tanácsülés ezután tár­gyalta meg és fogadta el a ta­nácsrendeletek hatályosulá- sának tapasztalatairól szóló beszámolót, azt követően pe­dig a művelődési bizottság tevékenységével foglalkoz­tak. A testület tagjai úgy ítél­ték meg, hogy a bizottság munkájában kiemelt helyet kapott a közoktatáspolitika helyes érvényesítésének el­lenőrzése, az oktatás és a közművelődés fejlesztésének fordítás ellenére sem felel meg a követelményeknek. Fejlesztési alapunk azonban nem teszi lehetővé, hogy egy csapásra korszerűsítsük min­den üzletünket. Szövetkeze­tünk elkészítette a kistele­pülések 3 éves rekonstrukci­ós tervét. Az erre a célra a SZÖVOSZ-tól kapott támo­gatással és a saját erővel együtt 1984. évre mintegy 1 millió forint áll rendelkezés­re. Ebből a murgai egysé­geket és a kistormási élel­miszerboltot kívánjuk rend­behozni. Tengelicen a szövetkezeti tagság közreműködésével, se­gítségével próbálunk jobb vásárlási körülményeket te­remteni. Szeretnénk -közös összefo­gással lehetőséget találni a község központjában üzeme­lő élelmiszerbolt bővítésére, aminek a költsége hozzáve­tőleg 1 millió forint. Az átalakítást célrészjegy­jegyzéssel, társadalmi mun­ka szervezésével kívánjuk megvalósítani. A célrészjegy-jegyzés vi­szonylag új dolognak számít, nálunk még nem ismert elég széles kőVben, de már vannak kedvező tapasztala­tok. Lényege ugyanaz, mint a takarékbetété, csak a szö­vetkezeti tag valamilyen meghatározott cél megvaló­sítására adja kölcsön pénzét a szövetkezetnek. A megnehezedett gazdasá­gi körülmények mind gyak­rabban igénylik a lakosság aktív segítségét egy-egy fel­adat megvalósításához. Bízunk abban, hogy ten- gelici kezdeményezésünk si­kerrel jár és ennek példáján más településen is közös összefogással javítani tudunk az áruellátáson és kedvezőb­bé válnak a vásárlási körül­mények. tervezésében való közremű­ködés, az ifjúsági törvény és az ifjúságpolitikai határoza­tok érvényesülésének figye­lemmel kísérése. A tanács az elvégzett munkát jónak, elismerésre méltónak érté­kelte és felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy javas- lattevő, véleményező, össze­hangoló munkájával segítse a város várható demokráfiai változásaihoz igazodó okta­tási intézményhálózat fej­lesztését. Javasolták továbbá, hogy a köztéri szobrok, mű­vészeti alkotások elhelyezé­sét megelőző előkészítő mun­kába az eddigieknél is job­ban vonják be a bizottság tagjait. Az októberi délelőtt mint egy „festett díszletet” állítja Börzsöny látképét elém, ami­kor Bonyhád felől a hely­séget jelző névtáblához ér­kezem. A Nap melegen süt a falusi csöndbe. A kép bal­oldalén feltűnik a völgyből egy „szereplő”. Az első je­lenetben tőle ltudható meg, milyenek a börzsönyi embe­rek. o A Rózsa-völgyből érkező Alszegi Istvánné védőnő mély lélegzetekkel csitítja az emelkedő okozta fáradt­ságát. — Szeretem ezt a körze­tet — tekint szét, amikor munkájáról kezd beszélni. — Minden évszakban szívesen járok erre. Ügy érzem, hogy ilyen helyeken érdemes iga­zán a választott hivatásnak élni. Itt látható eredménye is vám az egészségügyi kul­turáltságért végzett munká­nak. Megfogadják a taná­csaimat ... A körülményektől függő­en hetente tesz látogatást a védőnő elsősorban a veszé­lyeztetett környezetben élő családoknál. Most Alsóbör­zsönybe igyekszik, a volt Perczel-kúriába ia Komlói családhoz. A fehérre me­szelt, tornácos épületben, a boltívek adói szívesen látott ismerősként köszöntik. A Pannónia téesz szolgálati la­kásainak vastag falai között Vörösmaríthy Mihály „tanító úr” szelleme lebeg. Az itt lakók úgy beszélnek a köl­tőről, minthla tegnap még itt járt volna. A védőnő egyik kis „kedvencéhez”, Pál Ferikéhez siet a bonyhádi autóbusz indulása előtt. Fe­rike hétheftes. Szülei Lado- mányból költöztek át Bör­zsönybe, ahol jobb életkörül­ményekét találtak., Az édes­anya Rakasdon tanítónő, az édesapa a Pannónia téesz- ben épületasztalos. Ferike kiságya egy hatalmas ten­gerparti tájat ábrázoló posz­ter tövében álll. A kakukkos falióra hangjára élénkül a csecsemő tekintete. Az anya­tejes gyerekek — mint Fe­rike is — érzelmi fejlődésé­ről, az anya és gyermeke kapcsolatáról magyaráz a védőnő. Tanácsait köszönik a háziak és a kapuig kísérik el a siető vendéget. Q 1864-ben épült harangláb szomszédságában, zománco­zott névtábla jelzi Nagy Ist­ván lakását, meg azt is, hogy iitt méz kapható. Egy har­madik felirat a házat őrző kutya váratlan megjelenésé­nek kellemetlen következ­ményeire figyelmeztet. Nagy István édesapja és nagyapja is köztiszteletben áldó útkaparó volt. ö maga a bonyhádi zo­máncgyárból ment nyugdíj­ba, mint udvaros. Hobbijá­nak a méhészetet tekinti. Érsekcsanád, Zirc, Somoskő­újfalu határait járja az akác első és másodvirágzása ide­jén a méheivel. A börzsö­nyi emberek jó ismerője, hi­szen itt született, itt éli nap­jait a volt iskola mellett. Ez azért fontos számára, mert felesége Sopronból ide került tanítónő, aki ma már szin­tén nyugdíjas. Közösen so­rolják ia Börzsönyben leg­gyakoribb családneveket: Müller, Baricz, Nagy, Szen­tes, Szabó... Egy-egy mon­dattal jellemzik is valameny- nyit. Közös a nevek viselői­ben iaiz, hogy valamennyiő- jüknek háztáji gazdasága is van, s a tájnak hírnevet adó szarvasmarha-tenyész­tést folytatnak sikerrel. A két nyugdíjas ember megerő­síti azt a gondot, amire a védőnő is felhívta a figyel­met, hogy tudniillik a bör­zsönyi kutak nitrátosak. Ásott kutak ezek, amelyek­ből búvárszivattyúval már szinte minden család beve­zette azért a fürdőszobájába a vizet. De egészséges ivó­vízért Bonyhádra járnak, különösen a kisgyermekes családok. O Az 1. számmal jelölt és egyben az egyetlen vegyes­bolt vezetője, Szabó Vilmos- né minden vásárlót a ke­resztnevén szólít. Valahány börzsönyi család naponta vá­sárol üzletéből valamit. A szokásos adag kenyeret fél­reteszi a munkából jövők­nek, és mint ilyen helyen il­lik, a legfrissebb híreket el­sőként ő hallja meg. Első volt azok között is, akik megtudták, hogy a kút vize okozta egy három és egy ki- lenchónapos kisgyermek hai- lálát. Az ő példáját említve sürgeti a törpevízmű meg­építését. Békés emberek ,a börzsö­nyiek. Nyugalmukat talán abból a rengeteg virágból merítik, amely körülveszi a házaikat. A hatalmas porták rendje szorgalomról is árulkodik. Minden változást szó nélkül elfogadnak, tá­mogatnak ha kell, csak a jó víz hiánya fogyasztja türel­müket. Helyszín: Eger Mihály vá­rosi tanácselnök irodája Bonyhádon. Az elnök jól is­meri a börzsönyiek vízgond­ját, amely immár húsz esz­tendeje megoldásra vár. Ter­vek is készültek már költ­ségvetéssel. A városi tanács megoldandó feladatai között, a rangsorban a börzsönyi itörpevízmű a tizedik helyen szerepel, Kórházi rekon­strukció, általános iskola épí­tése, áruház, célcsoportos ta­nácsi lakások előzik meg a vízműépítést. Az elnök nem tesz könnyelmű kijelentést, hogy időpontot jelöljön. Tud­ja, hogy az induló építkezé­sek egyik feltétele ia víz je­lenléte. Az ügy egyébként azért is sürgető, mert Bony­hád növekedése révén a ma­gánerős családi házat épí­tők figyelme egyre inkább a börzsönyi telkek felé fordul. Decsi Kiss János Máté Imre bonyhádi lakos vizet visz börzsönyi ismerőseinek Célrészjegyből korszerűsítik a tengelici központi élelmi­szerboltot FÜLEK!FERENC Tanácsülés Szekszárdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom