Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
1984. október 20. S KÉPÚJSÁG Havonta tíz új porcelán minta A Szaenggirjong Porcelán- gyár a KNDK egyik leghíresebb üzeme. Az itt készített étkészletek, dísztárgyak országszerte, de külföldön is keresettek. Az utóbbi két évtizedben a gyár valósággal megújult. Részlegeit kibővítették, a gyártósorokat korszerűsítették, s az üzem tervezőstúdiót is kapott. Ebben a részlegben képzőművészeti főiskolát végzett művészek tervezik a használati és a dísztárgyakat. A porcelántervezők havonta mintegy tíz új mintát kreálnak. A leggyakrabban ábrázolt motívumok a koreai táj legszebb növényeit és állatait örökítik meg. A porcelángyárban jelenleg több mint 90 fajta porcelán készül. Város a tengerben varos a tengerpen Az ősi Neszebar . -sw** ihmmbüí % A XVIII—XIX. században épült lakóházak, jellegzetes, fával borított erkélyekkel Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hasonló jelenséggel: a félszigeteit csupán egy keskeny földnyelv köti össze a szárazfölddel. Mintha ez a sziklás terület tovább akarna úszni a tengerbe, de a part fogva tartja. A tenger mélyen alámosta a neszebari partokat. Hajdanában sokkal nagyobb volt a város területe, ma álig 800 méter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A szárazföldről Neszebarba egyetlen út vezet a keskeny földszoroson keresztül. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt, a városba az ősi várfal kapuján lehet bejutni. Az archeológiái kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról Me- szembria néven a trákok alapítottak itt először települést. Az i. e. VI. századtól görög gyarmatosok telepedtek le. Az i. u. I. században megkezdődött a római hódoltság ideje. Később a város Bizánc kötélékébe tartozott, a IX. század elején pedig bolgár uralom alá ikerült. A század elején Neszebar kis ha'lászvároska volt. A szocialista forradalom győzelme után (1944) megkezdődött a helyreállítása. A közelben található a Fekete-tenger egyik legszebb üdülőtelepe, a Napospart. Neszebar vonzó hely a turisták számára. Elbűvölő kis utcáit járva, minden lépésnél régészeti emlékekkel találkozhatnak az idelátogatók' A város központjában van az V. századból fennmaradt Sztara Mitropolia nevű bazilika. Az idén nyáron kiváló bolgár és külföldi zenészek hangversenyét rendezték meg benne. A korai keresztény- korból más műemlékek is megtekinthetők, közltük a Morszkata bazilika, amelynek romjai meredeken kiugranak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között épült középkori templomok is. Valamikor 50 volt belőlük, napjainkig csupán hét maradt épségben. A legrégibb közülük a Keresztölő Szent János templom, amelyben a régészeti múzeum kapott helyet. Sok értékes régészeti lelet — szobrok, ékszerök, pénzérmék, kerámiatárgyak, stb. — várja itt a látogatókat. A régészeti érdekességek közé tartoznak a XVIII. és XIX. században épült festői ilakóházak. A kőből épült házakat kívülről faburkolattal látták el. Az egymás melllett sorakozó házak udvarából virágok, mandula- és fügefák kandikálnak ki. Az egyik házban a néprajzi múzeum kapott helyett, amelyben különböző népviseleti ruhák, szőttesek, díszítések, ékszerek láthatók, de megismerkedhetünk a vidék hagyományos foglalkozásaival is. A néhány éve műemlékvárossá nyilvánított Neszebar- ban tovább élnek a hagyományok. Reggel korán a halászok kimennek a tengerre és dél felé már mindenütt érezhető a friss tengeri hal szaga. A város ma is meghitt hangulatot áraszt, turisták sokaságát vonzza romantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a világ legnevezetesebb kulturális és természeti értékei közé sorolta be a bolgár Ne- szebart. Magdalina Sztancseva Nagy gondot fordítanak a műemlékekre A nagy csend híradása Folyamatos kutatóutak az Északi-sarkvidéken Az Otto Schmidt tudományos-kutató jégtörőhajó Az Északi-sark vidéke nagy hátassal van Európa és Ázsia éghajlatára' — ez a tény egyúttal magyarázatot ad arra, hogy miért szükséges intenzíven tanulmányozni a Jeges-tenger medencéjét. A tudósok manapság persze sokkal többet tudnak az Északi-sark vidékéről, mint Jack London idejében. A „nagy csend” — amint ő nevezte regényében — szüntelenül hírt ad magáról a sok tucatnyi hidrometeorológiai állomás, az ezen az útvonalon közlekedő hajók, a halász- és tudományos kurtátó- hajók, a meteorológiai műholdak, a jégtáblákon sodródó obszervatóriumok rádióállomásai révén. Kihatással féltekénkre A Szovjetunióban a sarkvidéki területek tanulmányozásának vezető központja a Szovjetunió hidrometeorológiai és természetes környezetet ellenőrző állami bizottságának északi- és déli-sarki tudományos kutatóintézete (AANII), lamely Lenin- grádban működik. Ennek az intézetnek a szakemberei szervezik meg és irányítják az Északi-sark sodródó állomások és a déli-sarki expe- pediciók munkáját, gondoskodnak az laltomjégtörőknek a magas szélességi fokok táján végzett kísérleti útjairól és az északi-tengeri útvonalak rendszeres áruszállításainak a tudományos biztosításáról. Az észak-európai medence tengereinek — a Barents-, Noyvég- és Grönlandi-tengernek — tanulmányozása céljából 1972-ben megkezdte működését az AANII murmanszki tagozata. Az Atlanti-óceán környéki Északi-sarkvidék és az Atlantióceán vele szomszédos része az északi félteke különleges területe, ahol a legaktívabbak a természeti folyamatok. Ez a térség rendkívül érdekes a tudomány- és a gyakorlat számára. A víz és a levegő hőmérsékletében, az óceán átlagos szintjében, a gleccserek, a tengeri jégmezők állapotában és más paraméterekben itt tapasztalhatók a legjelentősebb változások. Mindez arra vált, hogy az északi félteke természeti viszonyainak éghajlati változásait meghatározó tényezők ezzel az északisarkvidéki térséggel függnek össze. Népgazdasági hasznosítás Az AANII murmanszki tagozatának az a feladata, hogy kielégítse a Szovjetunió észak-európai része népgazdaságának igényeit. Működési övezetében kezdődik a Szovjetunió partvidéke mentén végighaladó északi-tengeri útvonal. Itt forgalmas tengeri utak haladnak át, amelyek a szovjet kikötőkből a különböző országok és kontinensek kikötőibe vezetnek. A Szovjetunió európai részének magas északi vidéke, a sarkvidék legfejlettebb gazdasági körzete. Napjainkban új jelentőséget kap annak következtében, hogy új hasznosásvány-lelőhelyeket fedeztek fel. Ezzel kapcsolatban szélesedik és bonyolultabbá válik azoknak a problémáknak a kutatása^ amelyek e vidék gazdasági kiaknázásának hatékonyságát és a természeti környezet védelmét befolyásolják. A legutóbbi években az intézet szakemberei néhány tájékoztató segédkönyvet állítottak össze az északi Hengerek hidrometeorológiai viszonyairól. Ezek olyan számításokat közödnek, amedyek lehetővé iteszik a tengerhajózás és a halászat időtartamának megalapozott megtervezését, a hajók legkedvezőbb útvonalainak kiválasztását. Számos olyan munka is elkészült, amely előrejelzésit nyújt a Barents- tengernek és az Atlanti-óceán északnyugati részének jégviszonyairól. Ezekben felhasználták a jégmezők vidékén végzett légi felderítő- utak anyagait és az Otto Schimdit tudományos-kutató jégtörőhajó expedíció során szerzett megfigyelések adatait. Á Barents-tengeri jégsodródásra vonatkozó prognózis megállapításának számmódszerét sikeresen alkalmazzák az északi-sarkvidéki téli-itavaszi hajóforgalom évenként szüséges biztosításához. Módszereket dolgoztak ki a viharos szél, a tengeri hullámzás, ia levegő hőmérséklete és több más tényező prognózisának megállapítására. Ezek lehetővé tették azt, hogy bővítsék és pontosabbá tegyék a várható időjárásra vonatkozó tájékoztatást, amit sok felhasználóval közölnek. Hosszabb az Egyenlítőnél... Kiemelkedő villamosenergia-termelés Azerbajdzsánban Nagy teljesítményű villamos vezeték köti össze a két Kaukázuson túli szovjet köz. társaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot. A 220 kilovoltos villamos vezetéken az Örményországban megtermelt villamos áram az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicsevány Autonóm Köztársaságba érkezik. Nahicsevány közel fekszik az örmény villamosáram-terme- lőkhöz, ezért ellátása egyszerűbb és olcsóbb a szomszédos köztársaságból. A Samhori vízi erőmű — Azerbajdzsán legnagyobb vízi erőműve — a Kúra folyón épülő négylépcsős erőmű- rendszer első darabja. Ez a vízlépcső a villamosáramtermelés mellett fontos szerepet kap az öntözési feladatok végrehajtása során, a folyó hajózhatóságának javításában, valamint a halgazdaság fejlesztésében. Azerbajdzsánban az egy főre jutó villamosáram-fogyasztas évente 3000 kilowattóra, több, mint a szomszédos Törökországban és Iránban együttvéve. Azerbajdzsán tudósok és mérnökök villamos erőműveket és villamos vezetékeket külföldi megrendelésre is terveznek. Azerbajdzsán energetikai fejlesztésében a jövőben fontos szerepet kap a nap- és szélenergia, a geotermál- vizek, valamint az atomenergia hasznosítása.
