Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

XXXIV. évfolyam, 246. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 19., péntek Mai számunkból olvasószolgálat (5. old.) RADIÓ-TV előzetes (6. old.) IglnAi utakon (4. old.) Az országgyűlés őszi ülésszaka Az országgyűlés őszi ülésszaka csütör­tökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Par­lamentben. Legfelső államhatalmi testüle­tünk tanácskozásán részt vett Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Az ország- gyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékeny­ség tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója. 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szó­ló 1911. évi I. törvény végrehajtásáról; 4. Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfele­lően elsőként dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre beszéde A miniszter a tisztességte­len gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényja­vaslatról elmondotta: a tör­vény megalkotása igen je­lentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvélemé­nyünk széles körű érdeklő­dését is. Gazdasági építő­munkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sike­res végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendje szilárdításának. En­nek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerző­déses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer mű­ködésének elemzése azt ta­núsította, hogy a gazdálko­dó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség ta­pasztalható, amely minde­nekelőtt a szerződéses kap­csolatok jelentőségének alá- becsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződé­sekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesíté­sével, valamint a szerződés­szegésből származó igények érvényesítésének elhanyago­lásával függ össze. Az igazságügy-miniszter expozéját tartja. (Telefotó) Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához az idevo­natkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kér­dés a felelősségi rendszer ér­vényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapí­totta, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően ki­épült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelős­ség érvényesítése '‘mégsem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor ke­rült több kormányzati intéz­kedésre és főként a hatéko­nyabb szankcionálást elősegí­tő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálko­dás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségre vonásra alapot adó magatartások megállapításához és haté­kony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A tör­vény megalkotásának szük­ségességét indokolva kiemel­te; — Gazdaságirányítási rend­szerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpoli­tikai érdekek fűződnek ah­hoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhang­ban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­ség valamennyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelmé­nyeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztes­ségtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban ‘jelenleg nem kielégítőek. A miniszter kitért a ver­senyjog kérdéseire is. Ezek­ről megállapította: a ver­senyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évti­zedekben új tendenciák je­lentek meg, így például nyil­vánvalóvá vált, hogy a gaz­dálkodás törvényes rendjé­nek biztosítása érdekében Párt- és állami vezetők a tanácskozáson (Telefotó) világosan meg kell határoz­ni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fel­lépőknek tartaniuk kell ma­gukat. A versenyjog nem­zetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdek- védelmére is. Az új jogi sza­bályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny ti­lalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal­máról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotá­sának indokai közé tartoz­nak a gyakorlati tapasztala­tok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gadaságpolitikai, a jogpoli­tikai és a törvényességi kö­vetelmények alapvetően ér­vényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel el­lentétes gazdálkodói szemlé­lettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényja­vaslat főbb kérdéseiről az igazságügyminiszter elmond­ta: — A tisztességtelen gaz­dasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfo­galomként használja. E fo­galomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érde­keit sértik vagy veszélyezte­tik. illetőleg az üzleti tisztes­ség követelményeibe ütköz­nek. A fogyasztót védő rendel­kezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasz­tók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így pél­dául a fogyasztók megtévesz­tése, a tisztességtelen árkép­zés mellett a gazdasági éle­tünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartá­sok éllen, is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Mankója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közöt­ti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapí­tása is. A javaslat a realitá­sok messzemenő figyelembe­vételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatar­tás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indo­kolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghala­dóan. a gazdasági verseny * korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni haté­kony fellépés gazdaságirá­nyítási rendszerünk reform­ja óta szinte állandóan napi­renden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvény- könyvvel összhangban álta­lánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való (Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszusi és felszabadulási verseny Új termékek a tolnai Szabolcska Gábor technológus az új típusú oszcillosz­kóp bemérését végzi. A megye ipari szövetkezetei közül a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet kollektívája elsőként hatá­rozta el, hogy részt vesz a XIII. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben. Az árbevétel, a nyereség, az export, a lakossági javítás-szolgáltatás növelésétől a tornacsarnok és az óvoda építésénél vál­lalt ezer társadalmi munkaóráig számos vállalást tet­tek a szövetkezet tagjai. Köztük van az is, hogy tizenegy új, korszerű termék­kel bővítik a gyártmánystruktúrát. Az új termékek közül néhányból most készül a mintadarab, de a leg­többet már folyamatosan, gyártanak. Ez utóbbiak közé tartozik a televízió-szervizekben használható képcső­vizsgáló, valamint a kétsugaras tévé-oszcilloszkóp. Az új műszerek zöme exportra kerül, főként szocialista országokba. Televízió-képcsővizsgálók — szállításra készen KGST-iilésszak Havannában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka Havannában októ­ber 29-én kezdi meg mun­káját. Az ülésszakot a KSST- tagállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. (MTI) Havasi Ferenc és Carlos Costa megbeszélése Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön a Központi Bizottság Székházában meg­beszélést folytatott Carlos Costával, a Portugál Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának és Állandó Po­litikai Titkárságának tagjá­val, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevé­kenységéről, és időszerű fel­adatairól, valamint áttekin­tették a prátkapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehető­ségeit. A NATO hátráltatja a haderőcsökkentést Nem a szocialista orszá­gok, hanem a NATO maga­tartása miatt eredménytele­nek a haderőcsökkentési tár­gyalások — jelentette ki a csütörtöki ülésen az NDK képviselője. André Wieland nagykövet egyúttal megismé­telte a Varsói Szerződés ta­valyi javaslatát: bizalomépí­tő intézkedésként csökkent­sék a térségben elsőnek 20 000 fővel a szovjet, 13 000 fővel az amerikai haderők létszámát, majd kössenek át­fogó megállapodást. A NATO eddig követke­zetesen negatívan reagált a VSZ javaslataira és a tár­gyalások ellenére gátlástala­nul folytatja a fegyverke­zést mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek területén — mondotta Wie­land. A Nyugat — miközben állítólag kész a haderők je­lentős csökkentésére — a fegyverzet korlátozásáról nem kíván tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom