Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

2ÍDéPÜJSÁG

1984. október 17.

Kadar Janos befejezte párizsi látogatását

(Folytatás az 1. oldalról.)

ban, hogy a gazdasági együttműködés bővítésének is további lehetőségei vannak.

Hangsúlyozták, hogy mindkét ország alapvető érdeke és közös törekvése földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdítása, az európai és a nemzetközi együttműködés bővítése, a bizalom és a megértés szellemének erősítése. Ebből kiindulva szükségesnek ítélték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság folytassa erőfeszítéseit a helsinki folyamat továbbviteléért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése érdekében. Kifejezték országaik arra irányuló készségét, hogy elősegítsék az európai biztonság és együttműködés kérdéseit áttekintő madridi találkozón született megállapodások végrehajtását, a biztonság és bizalomerősítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferencia, a budapesti kulturális fórum és más összeurópai találkozók sikerét.

A sajtóértekezletet Mitterrand elnök nyitotta meg, aki bevezető szavaival üdvözölte Kádár Jánost, és hangsúlyozta, hogy megbeszéléseik nagyon érdekesek és hasznosak voltak. A megbeszéléseken szó volt a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A nemzetközi kérdések megítélésében és elemzésében természetesen nem mindenben értettek egyet, de a problémák megvitatása mégis hasznos volt, és az a jó személyi kapcsolat, amely közte és Kádár János között eddigi találkozóik során kialakult, nagyban hozzájárult az eszmecsere hasznosságához.

A kétoldalú kapcsolatokról megállapították, hogy az elmúlt években haladást értek el, különösen kulturális téren. Gazdasági téren is van némi haladás, de ezt még fokozni kell. A két ország közötti árucsereforgalom nagyon alacsony szintről indult el, s az eddigi előrehaladás még korántsem kielégítő. A gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell, hogy azok megfeleljenek a tényleges strukturális adottságoknak.

Az elnök ezzel kapcsolatban rámutatott a kölcsönös idegenforgalom fejlesztésének fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy mind Francia- országban, mind Magyarországon nagyon sok az érdekes látnivaló.

Kádár János bevezetőben hangsúlyozta a magyar— francia kapcsolatok fontosságát, majd így folytatta:

— Azzal a céllal jöttem ide, hogy újabb lendületet adjunk kapcsolataink fejlesztésének, s élve az alkalommal, szót váltsunk a bennünket közösen érdeklő, nagyon fontos nemzetközi kérdésekről.

A találkozók ennek megfelelően zajlottak le és már most elmondhatom, hogy eredményesek voltak. Mindenkivel mindenről nyíltan, jó szellemben, konstruktív megközelítéssel tudtunk beszélgetni.

Külön szólni kívánok a Mitterrand köztársasági elnök úrral folytatott tárgyalásról, amelyet nagymértékben megkönnyített — ahogyan ő is mondotta —, hogy nem első ízben találkozunk és beszélgetünk, ismerősök vagyunk. Én tiszteletre méltó, korrekt és jó tárgyaló- partnernek tartottam eddig is Mtiterrand elnök urat, és ezt tapasztaltam most is.

Ami kapcsolatainkat illeti, ennek megítélésében köztünk teljes egyetértés vdlt. A nemzetközi helyzet bizonyos kérdéseiben eltérő az állásponKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja a Francia Munkaadók Országos Szövetségének Székházában találkozott a francia gazdasági, pénzügyi élet vezető képviselőivel.

A találkozón Kádár János áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, eredményeiről' és szólt gazdaság- politikánk legfontosabb törekvéseiről. A beszélgetésen szóba került, hogy a magyar —francia gazdasági együttműködés elmarad a két ország politikai kapcsolatainak szintjétől. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy mindkét részről nagyobb erőfeszítésekre, kezdeményezésekre van szükség a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyökkel járó fejlesztése érdekében.

Kádár János és Francois Mitterrand kedden délután sajtóértekezletet tartott az Elysée-palotában, amelyen nagy számban jelentek meg francia és a Párizsban akkreditált külföldi újságírók.

A sajtókonferencián előbb Francois Mitterrand, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett, s ezután kérdésekre válaszoltak.

tunk, ami tulajdonképpen abból is következik, hogy másmás szövetségi rendszerhez tartozunk. Mégis egyetértéssel állapítottuk meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, feszült. Az okokat illetően eltérő a véleményünk, de egyetértünk abban, hogy a helyzet rendkívüli figyelmet, nagy felelősséget kíván. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fegyverkezési verseny lefékeződjék, érdemi tárgyalások útján olyan megegyezések szülessenek, amelyek tartósan biztosítják Európa és az emberiség számára a jövőben is a békés korszakot. A két félnek ez az alapállása lehetővé tette az igen jó szellemű és konstruktív megbeszéléseket.

Amikor én most elköszönök Párizsból, őszintén remélem, hogy Mitterrand köztársaság elnök úrral a jövőben folytatni fogjuk a tárgyalásokat. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és természetesen a magam nevében is tisztelettel meghívtam az Elnök urat magyarországi látogatásra. Viszonozni szeretném azt a vendégszeretetet, amelyben itt részem volt.

Kérdésekre válaszolva Kádár János a többi között szólott hazánk külpolitikájáról:

— A magyar külpolitika minden törekvése a magyar nép érdekeinek megfelelően arra összpontosul, hogy a béke tartós legyen és a nemzetközi feszültség csökkenjen — mondotta. — E politika meghatározó tényezője, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés Szervezetének korrekt, felelős tagállama. Ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartjuk a legszélesebb kapcsolat- rendszert a különböző országokkal, ideértve az eltérő társadalmi rendszerű államokat is.

Az a véleményünk — hangsúlyozta —, hogy ezek a kapcsolatok létfontosságúak, hiszen a bonyolult nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján lehet és kell megoldani. Ezért Magyarország olyan aktív nemzetközi tevékenységet folytat, amely- lyel hozzájárulhat a tárgyalások, a megállapodások megfelelő légkörének kialakításához. Teszi ezt annak tudatában, hogy a jelenlegi helyzet valamennyi ország — kisebb és nagyobb állam

— felelős vezetőitől nagy figyelmet és teljes odaadást követel. A cél az, hogy elkerüljük a feszültség végzetes következményeit és megoldást találjunk azokra a kérdésekre, amelyek döntőek az európai népek, az emberiség nyugodt élete, fejlődése szempontjából.

Kádár János ezzel összefüggésben — egy kérdésre reagálva — rámutatott: széles körű nemzetközi értekezleteken lehetséges, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok a valameny- nyi nép érdekét szolgáló, közös célokért külön-külön, de egyazon szándékkal tevékenykedjenek, illetve együttesen is fellépjenek.

A társadalom építésének magyarországi tapasztalatairól érdeklődő kérdésre válaszolva Kádár János kijelentette: az úgynevezett magyar modell nem létezik. A mi országunk szocialista állam — mondotta —, népünk szocialista társadalmat épít. S ez az építőmunka csak akkor lehet eredményes, ha az általános érvényű elveket, egyeszersmind az ország adottságait, és történelmi hagyományait is figyelembe vesszük. Hazánkban — tette hozzá — a szocialista építés kezdeti szakaszában ez nem így történt. S amikor e helyzeten változtatnunk kellett, akkor a konkrét kérdések sokaságát igyekeztünk a valósággal szembenézve jobban, hatékonyabban, rugalmasabban megoldani. Lépéseink összességükben valóban mutatnak bizonyos sajátosságokat, s ez természetes is: az alapvetően közös vonások mellett valamennyi szocialista ország előrehaladása magán viseli ennek az útnak egyéni, sajátos jellemzőit. Mint ahogy Angliának és Franciaországnak is azonos a társadalmi rendszere, mégsem téveszti össze őket senki, s nemcsak különböző nyelvük miatt.

Külföldön gyakran mondják a politiánkra, hogy pragmatista — tette hozzá Kádár János. — Valóban gyakorlatiasak vagyunk és személy szerint is az a véleményem, hogy az elméletek annyit érnek, amennyire a gyakorlatban szolgálják a népek javát. Egyébként senkinek sem ajánljuk, hogy a mi gyakorlatunkat lemásolja, mert minden országnak a saját valóságos helyzetével, körülményeivel, adottságaival kell szembenéznie;' s megtalálnia a helyes megoldásokat. Mi Magyarországon erre törekszünk — mondotta.

Francois Mitterrand elnök arra a kérdésre válaszolva, vajon van-e különös jelentősege annak, hogy a szocialista országok közül elsőnek Magyarországra látogatott el és a szocialista vezetők közül elsőként Kádár Jánost látta vendégül Párizsban, rámutatott: a két ország kölcsönösen nagy érdeklődést tanúsít egymás iránt. Hozzátette, hogy szándékában áll más szocialista országokba, így Bulgáriába is ellátogatni.

Mitterrand elnök a továbbiakban arról beszélt, hogy bár a 'két ország különböző szövetségi rendszerekhez tartozik, mégis lehet együtt haladniuk, és együtt munkálkodniuk a nemzetközi bizalom megerősítése érdekében. Persze Magyarországnak megvannak a maga sajátos érdekei, mint ahogy Francia- országnak is. De ezek az érdekek kiegészíthetik egymást. Együttműködhetnek abban, hogy a stockholmi konferencia pozitív eredménnyel járjon. Ugyancsak lehetőség kínálkozik az együttműködésre olyan területeken, mint az űrfegyverkezés megakadályozása, a vegyi és iológiai fegyverek betiltása. Ezekben a kérdésekben mindkét részről olyan álláspontokat képviseltünk, amelyek nagyon közel állnak egymáshoz. Természetesen vannak kérdések, amelyekben véleményünk nem egyforma. így például az európai 'rakétatelepítéssel, a Pershing-rakéták kérdésével kapcsolatban.

A nukleáris fegyverekről szólva az elnök hangoztatta, hogy a két vezető nukleáris hatalomnak tovább kell folytatnia a tárgyalásokat, és meg kell találnia az olyan megoldást, ami lehetővé teszi a fegyverzet alacsonyabb szinten való kiegyensúlyozását.

Mitterrand elnök az írói munkásságával kapcsolatos magyar kérdésre válaszolva elmondta, hogy sajnos nincs ideje az írásra, de ha lenne, akkor most a következő gondolatok vezetnék az írás közben: a magyar nép évezredes viszontagságai közepette mindig hű maradt önmagához. Megőrizte nemezti eredetiségét. hagyományait. Ehhez rendkívüli kitartásra és bátorságra van szükség. Magyarországot az első világháború után nagyon súlyos csapások érték, de az ország továbbra is életben maradt. A magyar nép ma helyt áll a nemzetközi versenyben és jelentős sikereket ér el. Egy ilyen nép, egy ilyen társadalom képviselőivel folytattam most tárgyalásokat — ezek a gondolatok vezetnének, ha naplót írnék.

Kádár János franciaországi látogatásának utolsó pontjaként udvariassági látogatást tett a nemzetgyűlésben, ahol fogadta Louis Mermaz, a francia nemzetgyűlés elnöke. A találkozón kifejezésre jutott a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok további erősítésének fontossága.

Hét óra után három perccel szállt fel Orly repülőteréről az MSZMP KB első titkárát és kíséretét szállító különrepülőgép.

Kádár Jánost és kíséretét a repülőtéren Gaston Defterre államminiszter búcsúztatta.

*

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, „ kíséretével együtt kedden hazaérkezett Franciaországból, ahol Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos munkalátogatást tett. Kádár János kíséretében volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Nagy János külügyi és Török István külkereskedelmi államtitkár, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője.

Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és’ Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Yves Gaudeül, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Közös sajtókonferencia

Párbeszéd a békéért

Kedd esti kommentárunk.

Magyarok és franciák mindig külön úton jártak történelmük során, ma sincs ez másképp. De mindig összefogta őket európaiságuk. Aki ismeri Batsányi vagy Ady nevét, azt is tudja, milyen termékenyítő szerepet játszottak a francia történelem haladó korszakai a magyar közgondolkodásban. A két ország közötti földrajzi távolságot megannyiszor leküzdötte a progresszív eszmék és irányzatok határokat nem ismerő áramlása. Kapcsolatainknak a történelemben gyökerező múltja van.

Immár közelítve a mához: az enyhülés éveiben életünk, s a világ politikai gyakorlatának természetes részét képezték a magas szintű látogatások, Kelet és Nyugat vezetőinek felsőszintű érintkezése. Manapság zordabb és feszültebb idők járnak a világpolitikában, így ugyanezek a találkozók hatványozott jelentőségűek.

Ebben az értelemben fogható fel a világsajtó ama értékelése, hogy Kádár János mostani párizsi látogatása túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Teljesen világos, hogy egy kis szocialista ország, mint Magyarország, s nagyobb nyugati partnere, Franciaország nem oldhatják meg a nemzetközi politika alapkérdéseit. De önmagában párbeszédük fenntartásával mégis jótékonyan hatnak a feszült kelet-nyugati kapcsolatokra. Ahogy Mitterrand francia államfő találóan mondta: „Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésével kapcsolatos... Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be.”

Nem véletlenül hangsúlyozta Kádár János is olyan nyomatékkai a Magyarország és Franciaország közti találkozási pontok jelentőségét, amelyek közt első helyen említette: egyik nép, egyik kormány sem akar háborút. A gondolattól a tettig azonban hosszú út vezet. Kádár János azt is érzékeltette, hogy csakis a konkrét, határozott lépések állíthatják meg az éleződő kelet-nyugati szembenállás Európa népei számára különösen veszélyes irányvonalát. „Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk — mondotta —, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén.”

Eredményeket várunk a stockholmi konferenciától éppúgy, mint attól a jövőre megrendezendő budapesti kulturális fórumtól, amelyben a francia tárgyalópartnerek a mai Magyarország kulturális és politikai értékének, tekintélyének hű tükröződését látják. Nem pusztán a kötelező vendéglátói udvariasság, hanem az őszinte elismerés csendült ki Mitterrand elnök szavaiból, amikor a magyar politika építő és realista jellegét méltatta.

Egyik fél sem ünneprontásnak szánta, amikor a legmagasabb szinten tett említést arról, hogy a kulturális és gazdasági együttműködésben kiaknázatlan tartalékaink jóval nagyobbak, mint amivel számoltunk. Gyakorlati és jelképes jelentősége van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára párizsi látogatásának második napján külön is találkozott a francia üzleti élet vezető személyiségeivel. Mert minden hasznos és méltánylandó erőfeszítés ellenére is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok eddigi ereményei láthatóan fáziskésésben vannak a politikai együttműködéséhez képest.

Kádár János párizsi látogatása nem a magyar— francia kapcsolatok előrehaladásának nyitánya, hanem újabb fontos láncszeme volt. Ismét alkalmat adott arra. hogy ország-világ előtt bebizonyosodjék: a népek és a kormányok akkor cselekednek történelmi felelősségük tudatában, ha tevőleaesen hozzájárulnak napjaink világieszültségének csökkentéséhez, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd újrafelvételéhez.

GYŐRI SÁNDOR

A látogatás külföldi sajtóvisszhangja

Az osztrák sajtó kedden is érdemben foglalkozott Kádár János párizsi látogatásával. A Die Presse és a Wiener Zeitung címoldalán közölt fényképet Francois Mitterrand és Kádár János találkozójáról. A Die Presse párizsi tudósításában megállapította, hogy Párizs és Budapest párbeszédét a kelet— nyugati feszültség közepette példamutatónak tekintik.

Saját tudósítást közölt Kádár János párizsi látogatásáról két vezető brit polgári napilap, a The Times és a The Guardian. A The Times megírta, hogy az MSZMP KB első titkára az első magas rangú vezető Európa szocialista feléből, akit Mitterrand elnök hivatalba lépése óta vendégül lát. Emlékeztetett arra is, hogy az idén nyugati vezetők egész sora járt Budapesten: Thatcher brit és Craxi olasz miniszterelnök, valamint Kohl nyugatnémet kancellár. A lap szerint a francia—magyar politikai kapcsolatok jók és egészségesek, ugyanez — francia szemszögből legalább

is — nem mondható el a kereskedelmi kapcsolatokról, mert ezek egyrészt csekély volumenűek, másrészt Franciaország „hagyományos aktívuma az elmúlt néhány évben eltűnt”.

A The Guardian a kelet— nyugati kapcsolatok általános összefüggésébe helyezte a Kádár-látogatást, s az első nap eseményeiből azt emelte ki, hogy a vendéglátó francia államfő „fokozott szerepvállalásra biztatta Magyarországot az európai politikában”.

A keddi nyugatnémet lapok kiemelt helyen foglalkoztak a francia—magyar csúcstallákozóval. A Die Welt értékelése szerint Francia- ország és Magyarország viszonyát az elmúlt időben „különleges szívélyesség” jellemzi. A Frankfurter Rundschau megállapította, hogy Magyarország igen nagy aktivitással törekszik a kelet—nyugati párbeszéd folytatására. A General-Anzeiger a francia—magyar gazdasági együttműködésnek szentelte kommentárját.

\