Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

1984. október 2. 2 Képújság A Pravda Gromiko és Reagan találkozójáról Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan amerikai elnök pén­teki washingtoni találkozó­ja sajnos nem támasztja alá, hogy bármilyen pozitív gya­korlati változás következett volna be az Egyesült Álla­mok kormányzatának külpo­litikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Prav­da. A lap vasárnapi nemzet­közi szemléjében felidézi Reagan a hét elején mondott ENSZ-beszédét is, leszögez­ve, hogy az elnök patetikus békeszólamai éles ellentmon­dásban vannak kormányza­ta gyakorlati tetteivel. Az elnök ugyan azt han­goztatta, hogy le akarja dön­teni a szovjet és az ameri­kai nép közötti korlátokat, ki akarja küszöbölni az őket elválasztó politikai bizal­matlanságot, ám Washington éppen e kijelentés napján közölte, hogy megkezdi az Amerika Hangja rádióállo­más, a szocialista országok elleni pszichológiai háború egyik fő eszközének egy- milliárd dollárnál is többe kerülő modernizálását. Reagan elismerte azt is, hogy nincs ésszerű alternatí­vája a fegyverzetellenőrzés­ről folytatott szovjet—ameri­kai tárgyalásoknak. Ugyan­akkor Armacost külügymi­niszter-helyettes már egy nappal az elnök beszéde után kategorikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő kivonásának lehető­ségét. Washington pedig >jól tudja, hogy a Szovjetunió mindaddig nem ül le a tárgyalóasztalhoz, amíg reá irányulnak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „eurorakéták”. Mint Rogers tábornoknak, a NATO euró­pai haderői főparancsnoká­nak egyik kijelentése bizo­nyítja, Washingtonnak az sem fordul meg a fejében, hogy beleegyezzen a vegyi fegyverek betiltásába. Té­nyek cáfolják az amerikai elnöknek azt a kijelentését is, hogy kormányzata kész kedvező választ adni a Szov­jetuniónak a világűr milita- rizálásának elkerülése érde­kében tett javaslatára. Az amerikai kongresszus által gyakorlatilag már jóváha­gyott jövő évi katonai költ­ségvetés ugyanis előirá­nyozza egy világűrbe telepí­tett eszközöket is magába foglaló gigantikus rakétael­hárító rendszer létrehozá­sát — mutat rá a Pravda. Teng Hsziao-ping beszéde Kína nemzeti ünnepén Kínai lampionokat formá­zó óriási léggömbök alartt emlékezetesen látványos pa­rádéval ünnepelték meg hét­főn délelőtt Pekingben a Kí­nai Népköztársaság kikiáltá­sának 35. évfordulóját. A két­órás demonstrációt, közel ne­gyedszázados szünet után ka­tonai díszszemle nyitotta meg, majd százezrek vonul­tak fel. A szónok Teng Hsziao-ping volt, aki rövid beszédet mondott ugyanarról a helyről, a Mennyei Béke Kapujának teraszáról, ahol Mao Ce-itung 1949-ben kiki­áltotta a népközitársaságot. Teng Hsziao-ping kiemelte a KKP KB 1978 decemberében tartott ülésének jelentőségét a mai Kína arculatának meg­formálásában, valamint a-z 1981-ben tartott 12. pártkong­resszust, amelyen célul tűz­ték ki: a 2000. évre meg kell négyszerezni az 1980-as ipari és mezőgazdasági termelési értéket. A kínai politikus szerint, az elmúlt néhány év fejlődése alapján ítélve, ez a cél megvalósítható. A je­len elsődleges feladata: Rakéták a díszszemlén (Telefotó.) szisztematikusan megrefor­málni mindazt, ami hátrál­tatja a gazdasági fejlődést. Kína külpolitikája válto­zatlan fog maradni, mondta Teng Hsziao-ping, a központi bizottság politikai bizottságá­nak tagja, egyben a kb ka­tonai bizottságának elnöke. Kína a viilágbéke fenntartá­sára, a nemzetközi enyhülés csökkentésére és a fegyver­zet csökkentésére törekszik, mindenekelőtt a „szuperha­talmak” összes nukleáris és más fegyverzetének csökken­tése mellett száll síkra. Kína továbbra is nyitott marad a külvilág elQtt, kész diplomáciai kapcsolatokat, gazdasági és kulturális szá­lakat létesíteni, fejleszteni minden országgal a békés egymás mellett élés öt elve alapján. PANORÁMA BUDAPEST A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A Magyar Szocialisita Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem- ben 28. és október 1. között Budapesten tartózkodott Giorgio NapoHiitano, az Olasz Kommunista Pánt vezetősé­gének tagja. Az olasz párt- vezetővel megbeszélést foly­tatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Má­tyás, a KB titkára, valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője. BONN Az NSZK legnagyobb lé­lekszámú tartományában, a 17 millió lakosú Észak-Raj- na-Vesztfáliáhan vasárnap megtartott helyhatósági vá­lasztás a szociáldemokraták és a zöldek győzelmét, illetve a kereszténydemokraták és a szabaddemokraták veresé­gét hozta. DAMASZKUSZ Szíria vasárnap határozot­tan elutasította II. Hasszán marokkói királynak azt a ja­vaslatát, hogy hívják össze az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletét az egyipto­mi—jordániai diplomáciai kapcsolatok új raf el vétele ügyében. WASHINGTON A november 4-i választás lesz az első nyílt és becsüle­tes szavazás Nicaragua (törté­netében — állapította meg Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a The Wa­shington Post című laphoz intézett levelében. A levél vitatja a Post egyik cikké­nek azt az állítását, hogy Ni­caragua nem tette lehetővé az Arturo Cruz által vezetett ellenzéki csoport indulását s ezért a választás „nem lehet demokratikus”. TOKIO Űiton az ENSZ-közgyűlés New York-ban folyó üléssza­kára, hétfőn Tokióba érke­zett Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter. Há­romnapos tartózkodása so­rán a vietnami diplomácia vezetője japán kollégájával, Abe Sintaróvaűi folytat tár­gyalásokat. A Honvédelmi Minisztéri­um illetékes szervei a közel, jövőben megkezdik a honvé­delemről szóló 1976. évi I. törvénynek a nők hadköte­lezettségére vonatkozó előírá­sai végrehajtását. Ez év vé­géig az egészségügy terüle­tén dolgozó 18—45 év közötti nők adatainak összeírására kerül sor. A törvényben fog­laltaknak megfelelően ez bé­kében nem jelent katonai szolgálatot, az adatok a nyil- vántartásbaváteílhez szüksé­gesek. « A nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendelke­zéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tartalmazza, mely szerint: „(1) A hadkötelezettség csak meghatározott szakkép­zettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Ma­gában foglalja: a) A nyilvántartásbavétel- hez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségeket; b) háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározott szolgálatok körében; (2) A nőket hadkötelezett­ség alapján fegyveres szol­gálatra kötelezni nem lehet.” A vonatkozó hatályos ren­delkezések — a törvény alap. ján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, híradó, szá­mítástechnikai. forgalomsza­bályozó, ellátó, fordító tol­mács, műszaki rajzoló, ügy­viteli géokezelő. vagy ezek­hez közelálló szakkénzettség- geili rendelkező, illetve ilyen foglalkozást folvtaitó hadkö­teles nőket kell nyilvántar­tásba venni. A honvédelmi törvény alapján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem kötelezhetők. Ez azt jelenti, hogy harcoló csapathoz nem kerülnek, hanem a harctevé­kenységet biztosító szerve­zeteknél, alapvetően a polgári beosztásukkal azonos felada­tot kell végezniük. Katonai szolgálati kötele­zettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak megje­lenési és bejelentési kötele­zettséget ír elő. A nyilvántar- itáshavéteüi nem korlátozza a külföldre utazást, ahhoz kü­lön engedélyt továbbra sem kell kérni a katonai szervek­től. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dol­gozó hadköteles nők össze­írásával kezdődik. Vala­mennyi egészségügyi intéz­ményben „Adatkérő lap” ki­töltésére kérik fel a hadkö­teles nőket. Ezt követően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp. Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnok­ságok személyes megjelenés­re kérik fel az összeírtakat, amikor is pontosítják és ha szükséges, kiegészítik adatai­kat és kiadják katonai iga­zolványukat. Ennek helyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányokról az összeírtakat értesítik. A nyilvántartásbavétel ezután folyamatosan történik, amely az egészségügyi szakképzett­séget időközben szerzett, il • ietve nem az egészségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel rendelkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántar- tásbavételére — ezt követő­en — fokozatosan kerül sor. önkéntes jelentkezés alapján továbbra is nyilvántartásba veheitők iaz egyébként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely ka rónai feladat ellátására. Semmilyen körülények kö­zött nem tervezik katonai szolgálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya, négy vagy esetleg több gyer­meket nevel, illetve 18 éven aluli gyermekét egyedül ne­veli, ápolásra szoruló egye­neságú rokonát, vagy férjét egyedül 'látja el. valamint akinek férje katonai szol­gálatot teljesít. Ezek a kö­rülmények azonban az össze­írás alól nem mentesítenek, A hadköteles nők össze írására vonatkozó honvédel­mi miniszteri rendelet, a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számában megjelent. A 35 EVES NDK-BAN I. Hársfák és Ikarusok Ikarus autóbusz a berlini Friedrich Strassen, a gyors­vasúti pályaudvarnál „Harmincöt év telt el 1949. október 7. óta, ami­kor megalakult az NDK ... Német földön először való­sult meg a munkások és parasztok hatalma. Lefek­tettük azt az alapot, amin a társadalmi viszonyokat úgy rendeztük el, hogy az ember valóban emberré le­hetett ... Három és fél év­tized alatt az NDK a béke és a szocializmus államá­vá, az európai kontinens stabilitásának és biztonsá­gának fontos tényezőjévé fejlődött.. (Erich Honecker) Az ünnepi díszbe öltözött Berlinben és az NDK más nagyvárosaiban valami nyomban a hazai utcaképre emlékezteti a látogatót. Igen, megvan: az Ikarus autóbuszok teszik még ott­honosabbá az itt tartózko­dást. Barátaink nagy elisme­réssel szólnak a világszerte kedvelt járművünkről és nyomban elbeszélik, hogy az NDK fővárosának teljes buszparkját kicserélték. így most már csak Ikarusok közlekednek mindenütt. Az Unter den Linden remek hársfasorai között is, ahol szinte otthoni levegőt érez szippantani az ember. No, nem a buszok miatt, hanem a hársfák jó illatától. S mint kiderül: nem is egészen véletlenül érzi a hazai illa­tot. Ennek azonban történe­te van. Az Unter den Linden a náci uralom idején csak a nevében viselte a hársfát, de a szép fasorok eltűntek onnan. A fővárosnak ezt a régi, megkapó jellegzetessé­gét, a hajdani vadaskertbe vezető úton őrt álló hársakat Hitler személyes rendeletére vetették fejsze alá. El kellett tűnniük, hogy kellő helyet adjanak az itt rendezett ka­tonai parádéknak. Hogyan is fértek volna meg együtt szöges csizmák, ágyúk, tan­kok a szelíd hársakkal? Am fordult az idő, és 35 eszten­deje megszületett az első né­met munkás—paraszt állam, a békeszerető NDK. És nem lehetett teljes a főváros a hársfák szépsége nélkül. Hozzánk fordultak hát, tud­ván, hogy nálunk ilyenek nevelkednek. A Magyar Népköztársaság ajándékba küldte az ezüstös levelű fa­csemetéket. Az Unter den Lindenen a virágzó magyar hársak illa­ta azóta beárad közeli nagy- követségünk ablakain is. A hársak gyökeret vertek, megerősödtek, akár csak a két nép, a két ország barát­sága és együttműködése. Mondhatni, hogy már a leg­első időktől fennáll ez, hi­szen hazánk volt a harmadik — a Szovjetunió és Cseh­szlovákia után —, amely 1949. október 19-én elismer­te a Német Demokratikus Köztársaságot. Jólesően ér­tékelik ezt mindenütt az országban, és hivatalos he­lyeken hangsúlyosan szólnak róla. Az NDK külügyminisz­tériumában tett látogatásom­kor Klaus Steinhofer osz­tályvezető egyebek között ezt fejtette ki: — Magyarország a legfon­tosabb partnereink egyike, amellyel 35 éve stabil, gyü­mölcsöző, folyamatosan fej­lődő kapcsolatunk él a ba­rátság és az együttműködés területén. Mindkét ország­ban céltudatosan dolgoznak a barátsági szerződés meg­valósításán. Az igyekezetek érezhető eredményeket hoz­tak országaink és a bennük élő emberek számára. Ha­sonlóan a többi testvéri or­szághoz: zavartalan a két párt közötti bizalom, a két központi bizottság között igen intenzívek a kapcsola­tok. Átfogó a gazdasági együttműködés is. Az árufor­galom az elmúlt három esz­tendőben 21 és fél százalék­kal nőtt. Részletesebben ez utóbbi­ról a mi Országos Tervhi­vatalunknak megfelelő Ál­lami Tervbizottságnál nyílt alkalmam beszélgetésre. Egykor a rettegett Göring székhelye volt a ma több mi­nisztériumot magába foglaló, több utcára nyíló épületko­losszus, amelyben most a békés alkotó évek tervszá­mait alakítják. Ebbe bele­kalkulálnak benünket i?, akikkel kölcsönös előnyök­nek megfelelően fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok. Kér­désemre — hogyan értékel­hetők ezek napjainkban — Heinz Neumann, a tervbi­zottság nemzetközi együtt­működési osztályának ma­gyar referense némi óvatos­sággal, de bizakodóan vála­szolt : — Lényeges növekedést tudtunk elérni az árucseré­ben. A növekedés mértéke azonban a beruházási poli­tika miatt az elmúlt két év­ben csökkent, de arra számí­tunk, hogy a következő öt­éves tervidőszakban újabb dinamikus fejlődés követke­zik. Az e napokban megkez­dődő tervkoordinációs tár­gyalássorozaton mindeneset­re abból indulunk ki, hogy folytatódik együttműködé­sünkben a dinamikus fejlő­dés. — Nekünk különösen fon­tos — mondotta Heinz Neu­mann — a nyersanyagok és alapanyagok kölcsönös szál­lítása, hiszen két nyers­anyagban szegény országról van szó. Ezért az NDK pél­dául barnaszenet, brikettet, kálisót, cementet küld Ma­gyarországra, ahonnan vi­szont gabonát, bauxitot, tim­földet, alumíniumot kapunk. Mezőgazdasági termékek ter­mészetesen nagyobb mérték­ben érkeznek Magyarország­ról, az NDK vetőmagot, ál­lattenyésztési cikkeket nyújt és egyre több sört. Az együttműködésnek azonban talán még ennél is fontosabb területe a műsza­ki-tudományos élet. Sok népgazdaságilag hasznos té­mán dolgoznak, kicserélve az elért eredményeket. Hason­lóan a kooperációhoz, amely­ben ugyancsak most folyik az újabb lehetőségek feltá­rása. A legjelentősebb a me­zőgazdasági gépgyártásé. A szolnoki MEZŐGÉP áll kap­csolatban a neustadti Fort­schritt céggel. Autós forgó­darukhoz pedig a Rába bu­dapesti Vörös Csillag gyárá­nak alvázait használják föl. Egyetérthetünk a tervbizott­ság képviselőivel, hogy az örvendetes sikerek mellett még több lehetőséget kínál a kooperáció. Különösen a legifjabb ágazatokban, ami­lyen a robottechnika, a mik­roelektronika, és a jövő más hasonló termelési módszerei. Mindez bizonyára fontos helyet foglal majd el az e hetekben folyó tárgyaláso­kon, amelyeken elkezdődik az 1986—1990-re szóló nép- gazdasági tervek súlyponti területeinek egyeztetése, az együttműködés más kiemel­kedő ágaival közösen. Első­rendűen azoknak a meghatá­rozó fontosságú látogatások­nak a szellemében, amelyek során 1982-ben Erich Ho- necker Budapesten, tavaly pedig Kádár János Berlinber tárgyalt. Mindkettőn az ; máig érvényes, egybehangs megállapítás jutott kifejező* re, hogy kapcsolataink v élet minden területén ere» ményesen fejlődnek. És mondat mögött nem is an; nyira gépek, szerszámok árucikkek rejlenek, han* emberek sokasága. Azor céllal, kölcsönös megbec: léssel, testvéri jóakarattal. LOKÖS ZOLTÁN (Következik: Iparnegyed kukoricásban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom