Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

1984. szeptember 9. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Sajtótájékoztató Moszkvában többek között az űrleszerelés kérdéseiről — Megkezdődött a NATO őszi hadgyakorlat-sorozata, amelyen negyedmillió katona vesz részt — Véget ért a magyar—csehszlovák külügyminisz­teri találkozó, amelynek Győr volt a színhelye. Kedd: Elhalasztották Erich Honecker tervezett bonni látogatását — Bejelentették Hágában, hogy Gromiko a közeljövőben Hollandiába utazik — Véres összetűzések Dél-Afrikában rendőrök és az alkotmányreform ellen tiltakozó színes bőrűek között. Szerda: Csernyenko az űrhajósok kitüntetésekor újból tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat — Földcsuszamlásszerű győzelmet arattak a konzervatívok a kanadai választásokon — Számos halálos áldozatot kö­vetelt a chilei rendőrterror a diktatúra elleni tiltako­zási napon. Csütörtök: Megnyílt Addisz Abebában az Etióp Dol­gozók Pártjának alapító kongresszusa — a brit szakszer­vezetek határozata követeli az amerikai szárnyas rakéták kivonását — Amerikai—nicaraguai tárgyalások a mexi­kói Manzanillóban. Péntek: Az amerikai vétó megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács elítélje Izraelt a dél-libanoni meg­szállás miatt — -Perez megalakította az új izraeli kor­mányt, amelyben tárcát kapott Sharon is — Edward Kennedy felszólította Reagan elnököt, az USA ne folyó­sítson segélyeket Chilének — Weinberger hadügyminisz­ter. Szombat: Kohl kancellár befejezte norvégiai látogatását — Véget értek a tokiói japán—dél-koreai tárgyalások — Egyes angol kikötőkben a dokkmunkások szakszervezetük döntése ellenére készek felvenni a munkát. A hét 3 kérdése 1. A Honecker-látogatás elhalasztása az európai helyzet változását jelenti-e? — Hetek óta egyebet sem tett a nyugatnémet sajtó, mint hogy azt latolgatta, létre jön-e a szeptember 26-ra mon­dott Honecker-látogatás az NSZK-ban? Nemcsak a jo­gos kíváncsiság diktálta a megannyi cikket, rádió- és tévékommentárt... A háttérben olyan erők is álltak, amelyek a két német állam közötti kapcsolatok normali­zálását csak gátolni igyekeznek. S amikor Alfred Dreg- ger, a legnagyobb nyugatnémet kormánypárt, a CDU egyik felelős vezetője a lehető legfelelőtlenebbül és a Brightonban tartották kongresszusukat a brit szakszerve­zetek. A tanácskozással egy időben több nagy demonst­ráció volt a városban, a felvonulók a sztrájkoló bányá­szok követeléseinek teljesítését sürgették a Thatcher- kormánytól. (Telefotó) lehető legudvariatlanabbul nyilatkozott a küszöbön álló Honecker-látogatásról, akkor már látni lehetett, hogy a dátum közeledtére a nyílt fellépéstől sem riadnak vissza azok, akiknek a kapcsolatok javítása — enyhén szólva — nem sürgős. Az NSZK jobboldali lapjai unos-untalan ismételgették Dregger kijelentéseit, hogy azokat még vé­letlenül se lehessen elfelejteni. Kohl kancellár pedig nem határolta el magát pártja parlamenti csoportjának elnö­kétől, hanem egyenesen azt állította, hogy a CDU telje­sen egységes a német kérdés megítélésében. Persze, ha valaki egyáltalán „német kérdésről” beszél (s a kancellár egy revansista szervezet gyűlésén azt is mondotta, hogy ez a kérdés „nyitott”...), akkor pilla­natnyilag nyilvánvalóan nem mutat túl nagy készséget a két német állam kapcsolatainak továbbfejlesztésére. S ha nincs ilyen szándék, akkor miről lehet tárgyalni? Ilyen körülmények között jobb a tervezett látogatást el­halasztani ... Hiba lenne ebből a konkrét és egyedi esetből az euró­pai helyzet egészének alakulására következtetni. Hiszen például Bonnban a közeljövőben Todor Zsivkov és Ni- colae Ceausescu látogatását várják, Hágában pedig beje­lentették, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert hívták meg hollandiai látogatásra. A szovjet diplomácia vezetője valószínűleg New York-i útjáról hazatérőben áll meg Hágában, Gromiko ugyanis részt vesz az ENSZ­A konzervatív Brian Mulroney lesz Kanada új minisz­terelnöke. A képen a politikus a feleségével látható a vá­lasztási eredmények közzététele után. (Telefotó) közgyűlésen, s ez alkalomból — mint ezt a State De­partment közölte — Shultz amerikai külügyminiszterrel is találkozik. A Szovjetunió tárgyalásai szándékáról az utóbbi na­pokban Csernyenkónak a Pravdában megjelent interjú­ja, majd az űrhajósok kitüntetése alkalmával elmondott beszéde tanúskodik. „Becsületes és komoly tárgyaláso­kat!” — így foglalta össze a szovjet sajtó is e nyilatko­zatoknak a lényegét. A jövő héten egyébként új tárgyalási szakasz kezdődik Stockholmban a 33 európai és két észak-amerikai ország képviselőinek értekezletén, továbbá Genfben egy fegyver­zetellenőrzési fórumon. Ez utóbbi az 1978-ban életbe lé­pett szerződés alapján működik, az pedig a természeti környezet felhasználását tiltotta meg katonai célokra. 2. Mi jellemzi a chilei ellenállást? A jövő héten lesz az évfordulója annak, hogy az USA által támogatott chilei tábornokok összeesküvése meg­döntötte Allende elnök és a népi egység kormányának uralmát. Immár tizenegy esztendeje kíméletlen népelnyo­más jellemzi Pinochet diktatúráját. Az utóbbi években az ellenállás mind szélesebb rétegekre terjedt ki, a réz­bányászok után a munkásosztály más rétegei is felsora­koztak a harcra, majd a diákok, az értelmiség, a katoli­kus egyház soraiból is mind többen fordultak szembe Pinochet rendszerével. Országos tiltakozó akciónapot szer­veztek, eddig szám szerint tízet, a tüntetők hol az egyete­mekről, hol a templomokból, hol a gyárakból indultak el. Jelszavuk egységes: a demokráciát követelik. Most már a kereszténydemokrata jellegű politikai csoportok is a diktatúrával szembeni ellenállásra szólítanak fel, s a hét közepén volt tiltakozó napot épp ezek szervezték. Pinochet válasza: vízágyúk és gumilövedékek, könny­fakasztó gázgránátok és botok. De eldördülnek fegyve­rek is... Ezért lehettek ismét halálos áldozatok, még egy francia katolikus pap is, aki Santiago egyik szegény­negyedében élt híveivel. Elfojtani az ellenállást így sem lehet. A nemzetközi napok visszhangja messze túljut Chile határain. A nem­zetközi elítéltetés láttán már Pinochet környezetében is akadnak, akik az ellenzékkel való alkudozás megkezdé­sét javasolják. 3. Mit jelent a dél-koreai elnök japán útja? Egyre szorosabbá válik Tokió és Szöul együttműködése — ezt jelzi, hogy miután tavaly Nakaszone személyében először látogatott japán kormányfő Dél-Koreába, most először Csőn Tu Hvan dél-koreai államfő látogatott Ja­pánba. A két ország viszonya korábban minden volt, csak barátságos nem: 1910-ben japán gyarmatává tette Koreát, ami ellen a koreai nép újra és újra fellázadt, ezt aztán a japán megszállók kegyetlenül megtorolták. A második világháborúban elszenvedett japán vereség vetett véget koreai gyarmati elnyomásának. A Koreai­félsziget déli részén kialakított nyugatbarát rendszer év­tizedek múltán már kész lett a gazdag Japánnal való együttműködésre, különösen amikor ezt a Dél-koreában 30—35 000 katonájával jelen lévő USA is sürgette ... Mert a mostani Cson-látogatás Tokióban nemcsak a múlt elfelejtetését célozza. (Ezt egyébként az idős Hirohito császár egy nyilatkozatával megtette: sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, amit a katonái annak idején Koreában elkövettek.) Az amerikai—japán—dél-koreai katonai szö­vetség egybekovácsolása terén a tokiói tárgyalások nyil­ván nagy előrelépést tettek lehetővé. S természetesen a gazdasági kérdések is fontosak voltak Nakaszone és Csőn találkozójának napirendjén. Dél-Korea a maga módján szintén valamilyen „gazdasági csodát” akar (és talán tud is) felmutatni, az acélgyártástól az elktronikáig. S ha a textilipar termékeit illetően konkurrense is Japánnak, de egyformán érdekelt vele abban, hogy például az Egye­sült Államok mind több textilterméket importáljon. Akárcsak Európában, ahol a 40 évvel ezelőtti ellensé­geiket az amerikaiak szövetségeseivé tették, a Távol-Ke­leten is megpróbálja az USA nemcsak a maga egykori ellenségét, Japánt, hanem annak korábbi ellenségét, Ko­reát is, miután az egymás közötti kibékülésüket kivívja, a maga befolyási övezetébe vonni. Dél-Koreában azért is partnert talál ehhez, mert a négy éve puccsal hatalomra került Csőn éppen ezzel sze­retné a maga belső helyzetét is megerősíteni. Szemben a növekvő ellenzékkel és például az 1988-as határidő — a szöuli olimpia előtt.,. PÄLFY JÓZSEF Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének GRISA FILIPOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Szófia Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket küldjük a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertaná­csának, a testvéri bolgár népnek és személy szerint önöknek, nagy nemzeti ünnepük, a szocialista forradalom győzelmé­nek és hazájuk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmá­ból. Az elmúlt négy évtizedben a testvéri Bulgária dolgozói, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével történelmi utat tettek meg, nagy előrehaladást értek el a szocializmus építésében, a gazdaság, a kultúra, a tudomány sokoldalú fejlesztésében, a népjólét növelésében. A magyar nép nagy/ megbecsüléssel és tisztelettel tekint építősnunkájuk eredményeire, amelyek a bolgár nép életszínvonalának emelését szolgálják, s egy­idejűleg hozzájárulnak szocialista közösségünk erejének növeléséhez. A szocialista építés éveiben a magyar és a bolgár nép ha­gyományos barátsága tovább erősödött, kapcsolataink új tar. talmat kaptak és kiteljesedtek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműködése ia marxizmus- leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, népeink közös érdekei és céljai alapján az élet minden területén si­keresen fejlődik. A Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában végzett közös tevékenységünk jól szolgálja népeink barátságának további elmélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, hozzájárul a nemzetközi biztonság megszilárdulásához. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk a testvéri bol­gár népnek újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában, a szocialista Bul­gária anyagi és szellemi javainak gyarapításában. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár népköztársaság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Magyar vezetők üdvözlő távirata a KNDK nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a következő táviratot küldte Kim ír Szénnek, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnökének és Kang Szong Szán­nák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatá­si Tanácsa elnökének Phenjanba: Tisztelt Elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pe, az ország fügetlensége kikiáltásának 36. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisz­tertanácsa, az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözle­tünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának és a koreai nép­nek. Népünk ismeri és nagyra becsüli azokat az eredményeket, amelyeket a koreai nép szocialista hazája építésében, a gazda­ság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az életszínvo­nal emelésében elért. Szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet a ko­reai nép folytat hazája egyesítése érdekében. Támogatjuk a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának az ország békés és demokratikus úton történő újraegyesítésére tett erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy internacionalista kapcsolataink fej­lesztése, amelynek kiemelkedő eseménye volt a Kim ír Szén elvtárs vezette párt- és állami küldöttség ez évi magyaror­szági látogatása, megfelel népeink óhajának, jól szolgálja kö­zös céljaink valóra váltását, és hozzájárul a béke és a szo­cializmus ügyéhez. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a koreai dolgozó népnek és az új társadalom építésében az ország jó­létének gyarapításában. * A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke távirat­ban üdvözölte Jang Hjong Szobot, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketa­nács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak távirat­ban köszöntötte koreai partnerszervezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom