Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8. /"tolna \ _ » __ r tfePUJSAGI3 WERNER LINDEMANN: Dal Szállj, űrhajó, szállj! Vissza is találj, föl egész a Hódba szállj, harmadnapra rátalálj! Szállj, űrhajó, szállj! Szállj, űrhajó, szállj! Vissza is találj, mondd a Holdnak szeretem, ő az égi kedvesem. Szállj, űrhajó, szállj! Szállj, űrhajó, szállj! Vissza is találj, mondd neki, ha megnövök, hozzá el, magam jövök. Szállj, űrhajó, szállj! (Németből fordította: Bayer Béla) Takács Imre^ Csont Mikorra Nagy Katalin megjött az iskolából, Kalti néni már odakészítette a szilva- lekváros kenyereit neki az asztalra. Akkoriban délután is volt itanítás, de amikor annak vége lett — négy órakor —, a Nap még magasan volt. A fiúk a tehenekéit legeltetni menltek a rétre, a lányok pedig a libákaít legeltetni. Nem szabadott haszontalanul tölteni csak az időt. Játszani a legeltetés mellatt is lehetett. Ó, milyen sokat énekelgettek is a gyerekek! Olttt tanulták meg a népdalokat. Kati néni kis-zsibái az anyalúd után sorakoztak. Velük szokott menni a gúnár is, aki az apalúd volt. Katicának Nagy Józsi bácsi hozott a Rába partjáról egy szép fűzfavesszőt, és a Kati ezzel (terelte a libákat. Eleinte kellett csak őket terelgetni, később aztán tudták ám ők az utat! Még a rétnek azt a részéit is maguktól megkeresték, aholis a libákat szokták legeltetni. Mivel ez nem volt mindegy. Másféle fű nőtt a dombo- sabbján, és más a laposakon. Oda, ahol a tehenek legeltek, nem is illett volna libákaít ereszteni. Nem is szerették volna a libák a szálas füvet. A szarvasmarhák meg éppen azt szerették. Így Az aranygyapjú hajósai Az „Argó”, ez az egyetlen vitorlával ellátott, díszes evezős görög gálya 33 évszázad után idén júliusban érkezett meg másodszor a mitológiából jól ismert Kolk- hisz partjaihoz: ezúttal Tim Severin, az ismert angol utazó keresett választ arra, vajon valóban eljuthatott-e faszon Mükénéből hajóján Kolkhiszba, azaz a mai Grúziába? A görög mitológia úgy tartja, hogy Iaszón Argó nevű hajóján — az argonauták élén — az aranygyapjúért ment Kolkhiszba. Ott azonban egyúttal beleszeretett a király Médeia nevű, varázserővel és gyógyító hatalommal megáldott lányába — akinek nevéből a medicina szó származik —, s feleségül is vette a királylányt. Később Mükénébe visszatérve Iaszón a legenda szerint más asz- szonyt választott magának, s Médeia ezért megölte előbb vetélytársát, majd saját, Iaszóntól született gyér. mekeit. A szomorú történetet Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész és Seneca is megörökítette. Sok vita folyik arról, lehet-e mindennek valóság- magva, mivel a régészeti kutatások eddig csak az i. e. VIII. évszázadig visszamenőleg találtak olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek igazolják Mükéné és Kolk- hisz kapcsolatait, jóllehet Ia- szón utazásált a mitológia kutatói az időszámításunk előtti XIII. századra teszik. Tim Severin újabb utazása most azt bizonyította, hogy a hellén hajósok számára az i. e. XIII. században, legalábbis technikailag, már lehetséges volt ez az út. Severin neve a régmúlt történelmet kutató utazásai révén vált ismertté: Brendan, a viking nyomában egy korabeli hajó másán eljutott Amerika partjaiig, s megismételte a tengereket járó Szindbád utazásait is. Végül megvalósította azt az elképzelését is, hogy meg. építi az Argó mását, s útra- kél a mai Görögországból, Volosz városából — Iaszón hazájából — a letűnt Kolk- hisz, azaz a mai Grúziában lévő Szvanetia felé. Az Argó legénységének 14 állandó tagját Severin önként jelentkezőkből válogatta össze, s volt közöttük orvos, fényképész, filmoperatőr, navigációs szakember, s természetesen szakács is. Ezen kívül az expedícióban részt vett a három érintett ország — Görögország, Törökország és a Szovjetunió — tíz-tíz evezőse is, akik saját hazájuk felségvizein segítették az argonautákat. Így a mindössze 16,4 méter hosszú és 3 méter széles hajón egyszerre általában mintegy 30 fő tartózkodott. A legdrágább felszerelési tárgyakat — a mentőcsónakot, mentőmellényeket — Severin bérbe kapta, a többit mindenki hozta magával. Árnyékképek A lányok közül négynek Elmúlt heti rejtvényünk van (tükörképe, egynek nincs, helyes megfejtése: Melyiküknek nincs? Petőfi Sándor: A Tisza. Ferkó csikórétje aztán a fiúk és a lányok a a kétféleség határán jöttek össze. Torzsa Juli is kint vólit Katicával, és a kis apró já- ték-zsibáivaL ö látta meg, hogy Csont Ferkó jön a Gergő mellett a ménesével. Készakarva is rúgta a port, hogy föltűnőbb legyen a kivonulás.---Hány csikód van? — kérdezte Juli Csont Ferkétől. Megszámolták együtt, tizenöt volt. Torzsa Juli tudta ám, hogy a ménest Gergő ügyetlenkedése ultán Nagy Józsi bácsi faricskálta. Gergő aztán be- festegette őket Voltak almásderesek, szürkék és sárga csikók. A sárgákról egy szép katonanótát is ismertek. Sárga a csikó, sárga a nyereg rajt, Most akartam hozzád menni rajta. Most akartam veled beszélgetni, Itt van az idő, el kell masírozni. A fiúk ezt teli torokból fújták. Már mindnyájan katonák szerettek volna lenni. És leginkább persze huszárok. A lovas katona nagyon tetszett nekik. Már ahányszor láthattak lovas katonát, a falun átvonulni. Valit, mikor a százados alatt lépdelt csak ló. Azon ékeskedett a gyalog-katonák, a bakák előtt. Gyönyörű volt a lószerszám, a ló szőre pedig fénylett a napsugárban. Alkonyattájt a libák úsztak egy jót a patak kiszélesedő részén. Tele volt már a bögyük a zsenge pitypang- levéllel és más füvekkel. A teheneket megitatták a nagyobb fiúk. A gémeskútból egy hosszú vályúba mentek vizet. A jóllakott tehenek a legeléstt ugyancsak abbahagyták. Habos szájjal kérődzve nézték a nyugvó napot. Vagy talán nem is nézték, csak arra fordulva álltak mégis. Ilyenkor már harmatosodni kezdett a fű, a kislányok a népdalok közül a szomorúbbakat énekelték. Aztán vagy égik libacsapalt, vagy egyik szarvasmarha indult elsőnek hazafelé. A bor- jas tehenek szoktak legtöbbször indítani, talán hogy minél előbb megszoptathassák a kisborjúlt. Még szállingózva is porfelhőt kavart a hosszú menet. Nagy Katica a vesszőkosarába tette Torzsa Julit a kicsi libáival, Gergő pedig nyakon ragadta Csont Ferkét, a másik kezében az egybe- drótozoftt ménest hozta. Családi hétvége Csak tévéztek, vagy néha ellátogattok a rokonokhoz (amihez nem nagyon fűlik a fogatok), azután szinte semmi esemény a hétvégeken. Tudom, szerettek aludni, de hát két napig azt sem lehet állandóan. De miit tegyünk? Hangzik a kérdés. Például rendezzetek egy családi „Ki mit tud?-ot” a szomszédság, a ház bevonásával. Jó időben ezt egy kirándulás pihenőjében, vagy a ház körül is megrendezhetitek. Az előkészületekről Természetesen a legelső feladat. hogy megbeszéljétek, kiket hívtok meg, kik azok, akikre számíthattok a szereplésre. Egy jól elhelyezett plakát a ház kapuján (az épület folyosóján) csak segítheti terveitek megvalósulását. Meghívhatjátok a ház lakóit, kicsiket-nagyo- kat, de az utcában lakó Örs tagjainak szülei, nagyszülei is eljöhetnek. Érdemes előre tisztázni, hogy a meghívottak közül ki az, aki hajlandó fellépni is. De mivel? — következik az újabb kérdés. Szinte biztos, hogy mindenkinek van valami kedvtelése. Ezt kell kipuhatolni. S azütán már köny- nyen megy a dolog. Van ki hangszeres muzsikát ad elő, van, aki próza- és versmondásban jeleskedik. De szerintem az is érdekes lehet, ha valaki megtanítja a többit valamilyen érdekes újdonságra (egy jó és gyorsan elkészíthető étel receptjére, valamilyen egyszerű tárgy elkészítésére, lehet bűvészkedni vagy elmondani kedvtelésének érdekességeit, örömeit.) A lényeg: nem szabad senkinek attól félnie, hogy amit ő múltat be, az unalmas lesz. Persze ehhez az is kell, hogy valamelyitek legyen a műsor vezetője és a számok ismeretében minél változatosabban állítsa ösz- sze a műsort. A műsor előtt, közben, után lehet játékokat is szervezni, találós kérdéseket feladni, és zene is szólhat, akár zenei feladványként is. Ha van egy magnó, akkor érdemes megörökíteni a szereplők szövegéből! az érdekesebb részeket! (Ezt egy- egy ítéli délelőttön, estén, mulatságos, érdekes kedves dolog lesz visszahallgatni.) Rajzlapból oklevelek, díjak (pl. „A ház legnagyobb mesélője”) készíthetők. Egyetlen szereplő se maradjon elismerés nélkül. Mindenkit vonj be a játékba! A Ki mit itud? előtt, közben, de főleg utána, mindenkit vonjatok be a játékba. Közös szellemi fejtörőktől kezdve — a sor- és- kör- játékokon át — egészen a sportjátékokig mindenki találja meg számára a legérdekesebbet, amelyben részt vesz. (Itt is legyenek díjak, elismerő oklevelek). Egyszerű ételekről, italokról is gondoskodjatok! Különösen a szabadban fog jólesni ez a meglepetés. (A rácson sült pirítóshoz vagy egy kis melegszendvics elkészítéséhez nem kell sok idő). Természetesen a résztvevők tapsai alapján osszátok ki a díjakat: ekkor zsűrire, se egyéb vitára, nincs szükség. Nem kell nagy jósnak lennem ahhoz, hogy egy ilyen családi, baráti, utcai házi összejövetelre azután már többször is sor fog kerülni. Hiszen ez jó alkalom arra is, hogy a lakók, ismerősök jobban- összebarátkozzanak. Horváth Mihály Szedd és vidd! A bogyiszlói „Dunagyöngye” Mgtsz ismételten meghirdeti a lakosság körében kedvelt, kedvezményes almaszedés*! akcióját. A saját kezűleg szedett Jonatát, Staricing, Golden fajták kiválthatók 6,50 Ft/kg-os áron. A szedés kezdete: 1984. szeptember 15. A hét bármely napján'7-17 óráig. Az almához láda vásárolható. (24) Előkészítő tanfolyam a Pézügyi és Számviteli Főiskola 1985/1986. tanév felvételi vizsgáira matematika és politikai gazdaságtan tantárgyakból. Jelentkezési határidő: szeptember 25. Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás a megyei tanács vb pénzügyi osztályától kérhető, valamint a Pénzügyi Közlöny 1984. 12. számában található.. (314) Burgonyavásár Kadarkúton (Somogy megye) a burgonyaválogatónál (terményszárító mellett) munkanapokon 8-tól 16 óráig szombaton 8-tól 12 óráig étkezési és ipari burgonyát lehet vásárolni. Telefon: Kadarkút 25. Telex: 13-424. Szabadság Mgtsz. Kadarkút " (310) Felvételre keresünk RAKTÁROST, ÁRUKIADÓT, CSOMAGOLÓT, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁST. Füszért-fiók, Szekszárd, Mátyás király u. 74. (191) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres KÖZÉP- VAGY FELSŐFOKÚ MUNKAVÉDELMI VÉGZETTSÉGŰ SZEMÉLYT. Jelentkezés a vállalat igazgatójánál telefonon vagy személyesen. Cím: Szekszárd, Hunyadi u. 4. Telefon: 11-822. (26)
