Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

2^ÉPÜJSÁG 1984. szeptember 8. Arbatov a szovjet-amerikai kapcsolatról A lehető legrosszabbnak minősítette a szovjet—ame­rikai kapcsolatok jelenlegi állását Georgij Arbaitov aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Amerikai In­tézetének (Egyesült Államok és Kanada) igazgatója az NBC amerikai televíziónak adott és pénteken sugárzott nyilatkozatában. Az amerikai kérdések neves szovjet szak­értője ugyanakkor hangsú­lyozta: bízik abban, hogy ez nem jelent visszafordíthatat­lan folyamatot. Ahhoz azon­ban, hogy a folyamat meg­forduljon, különleges erőfe­szítésekre van szükség és nem szabad ellenséges lépé­sekkel tovább mérgesíteni a helyzetet, ahogyan azt a je­lenlegi amerikai kormányzat teszi — hangoztatta Arba­tov. „Nem a szónoklatok, ha­nem a tettek számítanak” — mondotta, arra a kérdésre válaszolva, hogy tapasztal-e módosulást Reagan elnök magatartásában. Arbatov utált arra, hogy a Republi­kánus Párt most elfogadott programja lényegében meg­ismétli az amerikai katonai fölényről négy évvel ezelőtt tett kijelentéseket. A novemberben esedékes amerikai választásokról szól­va a szovjet szakértő kije­lentette: a Szovjetunió tisz­tában van azzal, milyen po­litikát folytatna egy újabb Reagan-kormány. Walter Mondale győzelme esetén ez nem lenne világos, de Mon­dale abban a Carter-kor­mányzatban töltött be al­elnöki tisztet, amellyel a Szovjetuniónak egyaránt volltak jó és rossz ta­pasztalatai. A jelenlegi vá­lasztási hadjárat minden bi­zonnyal nagy hatással lesz az amerikai választókra, és természetesen fontos; milyen lesz ez a hatás — mondotta. Arbatov nem erősítette meg, de nem is zárta ki an­nak lehetőségét, hogy And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején találkoz­zék amerikai vezető politiku­sokkal, körtük akár Reagan elnökkel, is. A washingtoni külügyminisztérium most je­lentette be, hogy Gromiko és Shultz amerikai külügy­miniszter találkozóját szep­tember 26-ra tervezik. EDP-kongresszus Az Etióp Dolgozók Pártjá­nak alapító kongresszusa Ad- disz Abebában tegnap az elő­ző nap Mengisztu Hailé Ma­riam által a pártszervező bi- .zottság vezető testületé ne­vében előterjesztett beszá­moló vitájával folytatta mun­káját. Az eritreai küldött felszólalása azért keltett fi­gyelmet, mert a tartomány kommunistái nevében egyér­telműen támogatásáról bizto­sította az EDP állam- és tár­sadalomépítő programját. A kongresszus ezt követő­en közfelkiáltással egyhan­gúlag jóváhagyta és a ta­nácskozás fő dokumentumá­nak minősítette a beszámo­lót. Ezután a külölfdi küldött­ségek vezetői tolmácsolták jókívánságaikat az EDP ala­pító kongresszusának. Első­ként az Afrikából ás a Vö­rös-tenger térségéből jött ál­lam- és kormányfők, párt- vezetők szólaltak fel: Nyere- re tanzániai, Kaunda zam­biai. Machet mozambiki, Los Santos angolai elnök, Muga­be zimbabwei és Ali Nasszer Mohammed népi jemeni mi­niszterelnök. A külföldi felszólalások so­rát a szovjet delegáció ve­zetőié. Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára nyitotta meg. Az etióp dolgozók óriási vívmánya az Etióp Dolgozók Pártjának megalapítása — jelentette ki Grigorij Roma­nov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, az Addisz Abe- ba-i kongresszuson résztvevő szovjet pártküldöttség veze­tője, aki az alapító kong­resszus tegnapi munkanap­ján szólalt fel. Egyebek között hangoz­tatta, hogy a pártalapítás valóban történelmi jelentő­ségű feladatát Etiópiában rendkívül alkotó módon ol­dották meg, megtalálták a pártépítés olyan formáit és módszereit, amelyek megfe­lelnek az adott nemzeti sa­játosságoknak. Beszédének külpolitikai ré­szében Romanov rámutatott: Afrika déli részében sem a békére, hanem a konfliktu­sok további kiélezésére tö­rekszik a washingtoni politi­ka. Washington az itt fekvő szuverén államok területét arcátlanul katonai akciói tér­ségének minősíti. Az etióp határok közelében épülnek az amerikai gyorsan bevet­hető erők támaszpontjai. Ezek a tények világosan megmutatják, hogy ki a hi­bás az események veszedel­mes alakulása miatt. Ilyen körülmények között az SZKP, a szovjet állam kö­vetkezetesen védelmezi a békét, maximális önmérsék­letet tanúsít, de határozottan visszaveri az imperializmus minden agresszív támadását. Romanov befejezésül át­nyújtotta az EDP alapító kongresszusának az SZKP jelképi értékű ajándékát, egy Lenin arcképével díszí­tett vörös lobogót, ezzel a kétnyelvű felirattal: „Világ proletárjai egyesüljetek!” A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartotít, ame­lyen egyebek közötti a szak- szervezeti tagság politikai ok­tatásának fejlesztéséről tár­gyalt. Az elnökség megállapította, hogy a szakszervezetek poli­tikai tanfolyamain événte 500 000—600 000 dolgozó vesz részt, vagyis nagy tömegeket érintő tájékoztató, felvilágo­sító munkáról van szó, ezért rendkívül fontos, hogy az ok­tatás formája és tartalma igazodjék a gazdasági élet­ben végbemenő változások­hoz, és a mai tennivalókat fogalmazza meg a tagság számára. Az eddiginél is job­ban figyelembe kell venni a különböző rétegek — ipari és mezőgazdasági munkásság, értelmiség, pályakezdő fiata­lok, szakmunkástanulók stb. — érdeklődési körét, felké­szültségi szintjét, a munka­helyek sajátosságait, hogy kérdéseikre választ kaphas­sanak. Az 1985/86-os évtől három­féle tömeges politikai okta­tási formát vezetnek be a szakszervezetek: a szakszer­vezeti iskolát, az időszerű kérdések tanfolyamát és a szakszervezeti vitakört. A szakszervezeti iskolát első­sorban szakmunkástanulók, pályakezdők, új szakszerve­zeti tagok részére szervezik. Kosztandov temetése Leonyid Kosztandovot, az SZKP KB itagját, a Szov­jetunió miniszterelnökének helyettesét, aki szerdán hunyt el, pénteken a Vörös téren helyezték örök nyugalomra. Koszltandovot a moszkvai­ak ezrei kísérték el utolsó últjára. A Lenin-mauzóleum mellvédjén Vitalij Vorortnyi- kov, Andrej Gromiko, Vla­gyimir Dolgih és Jegor Li- gacsov foglalt helyet. A gyászünnepség szónokai hangsúlyozták: Leonyid Kosz­tandov nagymértékben hoz­zájárult a szovjet vegyipar fejlesztéséhez, valamint a vegyipari alapkutatások meg­szervezéséhez és sokat teltt a szocialista közösség országai közötti vegyészeti és vegy­ipari együttműködés meg­szervezéséért. A Leonyid Kosztandov hamvait tartalmazó urnát tüzérségi díszsorttűz közben helyezték el a Kreml falá­ban. Gyerekek köszöntik Addisz Abebában az Etióp Dolgozók Pártja alakuló kongresszusának résztvevőit Bulgária a szocialista gazdasági integrációban Baljós vétó Péntek esti kommentárunk. Ismét Libanon ügyében szavazott péntekre virradó éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ezúttal a bejrúti nemzeti egységkormány fölkérésére azért ült össze a testület, hogy megvitassa Dél-Libanon izraeli meg­szállását, az ország valóságos kettészelésének drámai következményeit. S mint már annyiszor, a megszál­lást elítélő állásfoglalást az USA delegátusa megvé­tózta. Figyelemre méltó azonban, hogy a többi 14 tag­állam képviselője megszavazta a határozati javasla­tot. Sajnos, az amerikai vétó nyomán Izrael szabad ke­zet kapott Dél-Libanonban. A sokat szenvedett ország lakosságának megpróbáltatásait csak növeli a déli te­rületek hermetikus elzárása. Arról nem is szólva, hogy ezzel a lépéssel Tel Aviv — ismételten — nyíltan meg­sértette egy független ország szuverenitását, s durván, lábbal tapossa a megszállt területeken élők polgári jo­gait. A biztonsági tanács tagjai — az Egyesült Álla­mok kivételével — éppen ezeket a jogtiprásokat fi­gyelembe véve szavaztak a javaslat mellett. Egyetér­tettek abban is, hogy Izrael haladéktalanul és feltéte­lek nélkül vonja ki csapatait a megszállt libanoni te­rületekről és ismerje el az ország nemzetközi határait. Rasid Fakuri libanoni nagykövet a szavazás után nyomban megköszönte a 14 ország delegátusainak tá­mogatását. Az persze nem meglepő, hogy az USA élt a vétójo­gával. Az utóbbi három és fél évben nyolc alkalom­mal szavazott az amerikai küldött az arab népek ér­dekei ellen, meghiúsítva több fontos, a rendezés esé­lyével kecsegtető döntés elfogadását. A korábbi al­kalmak azonban jelentős mértékben különböztek a mostanitól. Akkor ugyanis több NATO-tagállam kép­viselője vagy tartózkodott a szavazástól vagy az ame-. rikai álláspontot támogatta. Ezúttal azonban az USA teljesen elszigetelődött. Mint már annyiszor, most is bebizonyosodott, kinek érdeke a libanoni helyzet ren­dezése, s ki az, aki az izraeli megszállás tartósítása, a jelenlegi állapotok konzerválása mellett tör lánd­zsát, Sajnálatos a BT-határozat elutasítása, mert to­vább éleszti a libanoni feszültség parazsát. Márpe­dig az iraki—iráni konfliktus mellett a térségnek ép­pen ez a legnagyobb aggodalomra okot adó válsággóca. Félő, hogy a békés rendezés elhúzódása következté­ben mind Libanon déli részén, az izraeliek által meg­szállt övezetben, mind pedig Bejrútban és környékén ismét föllángolnak a harcok. Az amerikai vétó min­denesetre a feszültség fennmaradása irányába hat, s továbbra is elodázza a vitatott kérdések békés, politi­kai eszközökkel történő megoldását. GYAPAY DENES Portugália Avante-ünnepség Lisszabonban pénteken délután megkezdődött a Por­tugál Kommunista Párt, va­lamint lapja, az Avante! ha­gyományos évi ünnepségso­rozata. Az Ajuda dombi fesz­tiválon 43 kommunista és munkáspárt, haladó szerve­zet, felszabadítási mozgalom, valamint azok lapjai kép­viseltetik magukat. A mostani ünnepség fő jelszava: „Békét, leszerelést a világban, új kormányt és új politikát Portugáliában”. Ennek a gondolatnak a je­gyében rendeznek szeminá­riumokat, vitaesteket, úgy­nevezett nyílt fórumokat, ahol — többek között — le­leplezik a reagani adminiszt­ráció háborús politikáját, bemutatják és méltatják a szocialista országok béke­kezdeményezéseit. A nemzetközi „városban” — más testvérpártok lapjai­hoz hasonlóan — a Népsza­badság külön pavilonnal van jelen. A fesztivál politikai prog­ramja mellett gazdag kultu­rális és sportműsorról is gon­doskodtak a szervezők. A lisszaboni kommunista fesztivál vasárnap este nagy­gyűléssel zárul, amelyen Ar- valo Cunhal, a PKP főtitká­ra mond beszédet. A fesztiválon az MSZMP Központi Bizottságát Laka­tos Ernő, a KB osztályveze­tője képviseli, akit pénteken Lisszabonban fogadott Oc­tavio Pato, a Portugál Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. Pato tá­jékoztatást adott a portugál testvérpárt életéről, idősze­rű feladatairól, és véleményt cseréltek a két pártot érintő és érdeklő kérdésekről. A Népszabadságot Földes Ist­ván főszerkesztő-helyettes képviseli a fesztiválon. Négy évtizeddel ezelőtt Bulgária az európai rangsor utolsó előtti helyén állt a gazdasági fejlettségnek a lé- lekszámhoz viszonyított mu­tatói alapján. Bulgáriában ma már mosolyogva idézik egy amerikai újságíró meg­állapítását, aki 40 évvel ez­előtt tapasztalatairól szólva állítólag kijelentette, hogy az ország energiatermelése „talán fedezné Hollywood áramfogyasztását”. Tavaly az ország ipari ter­melése már több mint 84- szerese, termelési eszköz gyártása pedig 236-szorosa volt az 1939. évinek. A gaz­dasági fejlődés mutatószá­mainak alakulása is azt tük­rözte, hogy az ország rend­kívül alacsony szintről kezd­te a szocialista nagyipar megteremtését. Bulgária ma már a fejlett ipari-agrár or­szágok közé tartozik. A gazdasági elemzések mindenekelőtt azt hangsú­lyozzák, hogy Bulgária ilyen mértékű előrelépése lehetet­len lett volna a KGST-be, a szocialista gazdasági integrá­cióba való bekapcsolódás nélkül. Különösen a Szovjet­unióval kialakított együtt­működés bizonyult gyümöl­csözőnek. A szovjet segítség­gel létrehozott gyárak és üzemek adják a bolgár brut­tó ipari termelés csaknem háromnegyedét. Emellett fel­becsülhetetlen a jelentősége annak a több mint hétezer komplett szovjet műszaki­tudományos dokumentáció­nak, amelyet Bulgária meg­kapott. A KGST tagországaival folytatott együttműködés meghatározó a bolgár nép­gazdaság számára. Három évtized alatt több mint 60- szorosára nőtt Bulgária és a KGST-tagországok árucsere­forgalma. Tavaly a bolgár külkereskedelem majdnem 80 százaléka a szocialista gazdasági integrációban bo­nyolódott, egyedül a Szov­jetunió több mint 50 száza­lékban részesedett a bolgár export-import forgalomból. A KGST tagországai ebben az ötéves tervidőszakban 130 bolgár gazdasági létesítmény énítésében, illetve korszerű­sítésében vesznek részt. Legalább ilyen jelentőségű a szocialista integrációhoz való bolgár hozzájárulás is. Ma a Bolgár Népköztársaság például több mint 260 két- és többoldalú szerződés alap­ján mintegy 400 ipari és 200 vegyipari termék gyár­tásával vesz részt a KGST szakosítási és kooperációs programjaiban. Gép- és be­rendezésexportjának 86 szá­zaléka, ebből elektromos tar­goncaszállításainak 98 száza­léka, számítástechnikai be­rendezés-exportjának 77 szá­zaléka a KGST tagországai­ban talál vevőre. Magyar- országon ma már 14 féle bol­gár számítástechnikai beren­dezést használnak. Mindezek mellett Bulgária több, mint 30 vegyesvállalatot és társa­ságot hozott létre az euró­pai szocialista országokkal. Az ország gazdaságának működtetéséhez elengedhe­tetlenek a szovjet nyers- és alapanyagszállítások, ame­lyek például — a teljes bol­gár importot figyelembe vé­ve — a szén 98, a kőolaj 93, a koksz 87 és a földgáz csak­nem 100 százalékát biztosít­ják. Mindezek ellentételezé­seként Bulgária nem jelen­téktelen részt vállalt szovjet­unióbeli beruházások meg­valósításában, és biztosítja a szovjet importban az elekt­romos targoncák csaknem 100, az elektromotorok 70, az elektrotechnikai berendezé­sek 25 százalékát. A bolgár könnyű- és élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek is jelentős tételt képviselnek a bolgár—szovjet áruforgalom­ban. Az atomenergiától a fo­gyasztási cikkek gyártásáig szinte nincs olyan területe a bolgár népgazdaságnak, ahol ne játszana szerepet a KGST-ben kialakított együtt­működés. Eredményességét bizonyítja, hogy Bulgária a KGST-n belüli együttműkö­dés szélesítésére törekszik, s tervei szerint ebben az öt­éves tervben 30 százalékkal szeretné növelni az integrá­cióban résztvevő országok­kal az árucsereforgalmat. KELLER TIVADAR BUDAPEST Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke táviratban üdvözölte Ramaszvami Venkataramaiyt, az Indiai Köztársaság álel­nökévé történt megválasztá­sa alkalmából. * Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű­vet, valamint a Dimitrov té­ri Georgi Dimitrov emlék­művet. • A Magyar Néphadsereg egyik műszaki magasabbegy- sége a katonai kiképzésben és a politikai nevelő munká­ban elért kiemelkedő ered­ményeivel kiérdemelte a megtisztelő „Élenjáró” címet. A kitüntető címet jelképező zászlót pénteken délelőtt bensőséges ünnepség kereté­ben Csémi Károly vezérezre­des, honvédelmi minisztéri­umi államtitkár nyújtotta át a magasabbegység katonái­nak. BERN Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár szeptem­ber 5. és 7. között a magyar —svájci kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről és a nemzetközi helyzetről folyta­tott konzultációt Bernben Edouard Brunnert külügyi államtitkárral. Áttekintették az európai biztonsági és együttműködés időszerű kér­déseit, különös tekintettel a stockholmi konferenciára. Nagy János megbeszélést folytatott Cornelio Somma- raga gazdasági államtitkár­ral is. A magyar államtit­kárt fogadta Pierre Aubert külügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom