Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 208. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 5., szerda FIATALOK A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN (3. old.) SZÍNHÁZTÖRTÉNET képekben, SZOBROKBAN (4. old.) PORTISCH LAJOS SZEKSZÁRDON (6. old.) DARU A DUNÁN (3. old.) Szolidaritás és béke Immár két generáció nem ismeri a háború borzal­mait, mit jelent állandó félelemben élni, rettegni a bombázásoktól, szenvedni a nélkülözésektől. Ügy kell élnünk, úgy kell cselekednünk, hogy a mai fiatal em­berek soha ne is ismerjék meg ezeket a szörnyűsége­ket. Mert nem tagadhatjuk, hogy ma is vannak erők, amelyek fenyegetik legdrágább kincsünket, a békét. A háborús fenyegetés ellen az előtt kell harcolni, mi­előtt megszólalnak a fegyverék. Még inkább így van ez, ha nukleáris fegyverekről van szó. Ez a gondolat vezérli a világszerte egyre erősödő békemozgalmat, s ez az irányító gondolata a béke magyar híveinek is. Különös aktualitást ad ennek a gondolatnak, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg a második vi­lágháború kitörésének 45. évfordulójáról, arról a nap­ról, amikor a világhódító terveket forgató hitleri bi­rodalom kirobbantotta azt a világégést, amély 50 mil­lió emberéletet követéit. A Magyar Szolidaritási Bizottság ebben a szellem­ben indítja meg immár hagyományos őszi szolidaritá­si akciósorozatát. Az akoiósorozat célja a magyar köz­vélemény széles körű tájékoztatása a világban folyó eseményekről, azok okairól és a békét fenyegető ve­szedelmek leküzdésének módjairól. Melyek ezek a veszedelmek? Mindenekelőtt a soha nem látott mértékű fegyverkezés. De ez csupán az egyik következménye az imperialista politika fokozó­dó agresszivitásának. Az USA vezető körei a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai cél­jaikra igyekeznek kihasználni, hitel- és technológiai blokádot szerveznek, a nyomás, az embargo és a szankciók különböző módszereihez folyamodnak azok­kal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a diktátumuknak. Ezzel akadályoz­zák a világ létfontosságú gazdasági problémáinak megoldását, hátráltatják a kilábalást a tőkés gazdasá­gi válságból. Mindez a tőkés országok dolgozói hely­zetének további romlásához vezet. Folytatódik az ár­emelkedés, példátlan méreteket ölt a munkanélküliség, fokozódik a létbizonytalanság. Különösen súlyos a fej­lődő országok túlnyomó többségének helyzete. Az im­perialista államok, a politikai és gazdasági nyomás valamennyi eszközét felhasználva, a válság terheit ezekre az országokra hárítják, és tovább növelik azok neokolonialista kizsákmányolását. Mélyül a fejlődő és fejlett tőkés országok gazdasági szintje közötti szaka­dék, fokozódik százmilliók nyomora és éhínsége. Ez veszedelmesen fokozza a feszültséget a világban. Mi ebben a helyzetben a teendőnk? összefogva a világ békeszerető, haladó erőivel, támogatunk min­den kezdeményezést, amely a béke megerősítését szol­gálja. A Varsói Szerződés tagállamai számtalan kez­deményezést tettek ebben az irányban. Sajnos, ezek legtöbbje eddig elakadt az imperialista körök makacs ellenállásán. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a tömegek nyomása meghátrálásra késztetheti az ag­resszió híveit. A Varsói Szerződés tagállamai — köz­tük hazánk —, nagy súlyt helyeznek arra, hogy elő­segítsék a világban meglévő feszültséggócok és fegyve­res konfliktusok feszámolását, újabbak keletkezésének megakadályozását, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezését. Nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is szolidárisak vagyunk a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gazdasá­gi fejlődésért küzdő népekkel, támogatjuk harcukat az imperialista agresszió, a gyarmatosítás, a fajüldözés politikája ellen. A Varsói Szerződés tagállamainak összehangolt nem. zetközi tevékenységéből aktívan kiveszi részét ha­zánk is. Országunknak elsősorban építőmunkánk ered­ményessége, belső fejlődésünk ad nemzetközi befo­lyást és tekintélyt. A világ figyel arra, mit teszünk a magunk erejéből gondjaink csökkentéséért. Jól felfogott gazdasági érdekeink is kiterjedt nem­zetközi munkára ösztönöznek bennünket. Adottsága­ink és szükségleteink miatt különösen fontos számunk­ra a részvétel a nemzetközi munkamegosztásban, min­denekelőtt a szocialista integrációban. Ez nem mond ellent annak, hogy növeljük jelenlétünket — eladó­ként, vevőként, kooperáló partnerként — a tőkés pi­acon is. Ez pedig élénk diplomáciát, aktív kapcsolat- építést követel. A magyar külpolitika nemzetközi kap­csolatrendszerében igyekszik érvényt szerezni a bé­kés egymás mellett élés elveinek, előmozdítani a bé­kés együttműködést, s kész egyenjogú érdemi tárgya­lásokra minden állammal, amely hajlandó elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését, a bizalom lég­körének kialakítását. Az idei őszi szolidaritási akciósorozat szerves része az MSZMP XIII. Kongresszusára és a hazánk felszaba­dulása 40. évfordulójára való felkészülésnek. A soro­zat rendezvényei — gyűlések, kiállítások, barátsági, szolidaritási és kulturális napok, felszabadulási ünnep­ségek. nemzetiségi békeestek, külpolitikai fórumok stb. — célul tűzik ki, hogy kifejezzék a magyar nép el­szánt békeakaratát, s hogy — különsen a fiatalok kö­zül — mind többen találják meg a békéért való tenni- akarás társadalmilag hasznos módjait. GÁTI ISTVÁN Kádár János fogadta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárait AdUdl ddllUS, d ívidgydl Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délelőtt a KB székházában fogadta Ilié Verdetet, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját, Petre Enachet és Ion Stoiant, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagjait, a Központi Bizottság titká­rait. A nyílt, elvtársi légkörű találkozón Kádár János hangsúlyozta az MSZMP készségét a magyar—román kapcsolatok fejlesztésére. A megbeszélésen részt vet­tek Aczél György és Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. Jelen volt Ba- rity Miklós, hazánk buka­resti és Nicolae Veres, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Magyarországon akkreditált nagykövete. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 2—4-én látogatást tett Buda­pesten Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának taeja. a Központi Bizottság titkára, Petre Enache és Ion Stoian, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Aczél György, Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket Ilié Verdet-tel, Petre Enache- val és Ion Stoian-nal. Az őszinte, nyílt légkörű tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szocialista építőmunka napirenden levő feladatainak megoldásáról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, a szocialista orszá­goknak az enyhülés, a nem­zetközi biztonság és a vi­lágbéke megőrzésére irányu­ló erőfeszítéseiről. Áttekin­tették a magyar—román kapcsolatok alakulását, kiin­dulva azokból a közös ten­nivalókból, amelyeket Kádár János és Nicolae Caeusescu 1977. évi találkozóján az együttműködés fejlesztése érdekében határoztak el. Ki­fejezésre jutott, hogy a két ország közötti sokoldalú kap­csolatok erősítésében fontos szerepe van a magyarországi román és a romániai magyar nemzetiségnek. Megállapodás született arról, hogy később egyeztetett időpontban Bu­karestben folytatják a felső­szintű magyar—román párt- közi megbeszéléseket. Ilié Verdet. Petre Enache és Ion Stoian kedden este elutazott Budapestről. KGST­munkacsoport ülése Tengelicen A KGST mezőgazdasági állandó együttműködési bi­zottság gépesítési állandó munkacsoportjának 43. ülé­se kezdődött meg tegnap délelőtt a tengelici oktatási központban, a Tolna megyei Tanács V. B. oktatási intér zetében. A delegáció tagjai hétfőn délután érkeztek Budapest­re, és onnan az esti órák­ban Tengelicre. A keddi porgramban elsőként Csá­szár József, a megyei tanács elnöke mint házigazda kö­szöntötte az ülés résztvevőit, majd Magyar Gábor minisz­terhelyettes nyitotta meg a négynapos tanácskozást. Megnyitójában elmondta, hogy a KGST-tagországok együttműködésének elmélyí­tésére, a szocialista integrá­ció továbbfejlesztésére irá­nyuló komplex program ke­retében immár több mint negyedszázada eredménye­sen tevékenykednek a KGST- tagországok mezőgazdaságá­nak gépesítés-fejlesztésén. A megnyitót követően ple­náris ülésre került sor, majd szakértői és szerkesztő-cso­portokban szekcióülések kö­vetkeztek, melyek mind a négy napon keresztül a dél­előtti programot adják. Ma délután a résztvevők szakmai látogatást tesznek a KSZE-rendszernél, valamint Pakson. Kiállításmegnyitó Szekszárdon Az „ezerarcú” ország A találó elnevezés — „Az ezerarcú Szovjetunió” — a nagy ország történelmi, kul­turális, művészeti értékeire és a ma alkotásaira egyaránt utal. Ezzel a címmel nyílt tegnap délelőtt kiállítás Szekszárdon, a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központban a Szovjetunió idegenforgalmi hivatala, az Lntourist és az Ibusz szerve­zésében. Az ünnepélyes megnyitóra összegyűlt megyei Ibusz-kép- viselőket, vendégeket, köztük István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét és Varjas Jánost, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságá­nak titkárát Csorba László, az Ibusz Tolna megyei igaz­gatója köszöntötte, majd át­adta a szót Jurij V. Perov- nak. A Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főhivatal magyarországi képviselője elmondta, hogy az idén 50. jubileumát ünneplő lntourist megpróbált a hagyományos, már ismert útvonalak mel­lett újabb, kevésbé ismert tájakat, városokat program­jába vonni, s ezt megismer­tetni a nagyközönséggel. Így összesen 460 útvonalajánlat­tal várja az érdeklődőket, akiknek száma évről évre nő. Tavaly 70 ezren látogat­tak hazánkból a Szovjetunió különböző vidékeire. Jurij V. Perov hangsúlyozta: ezek a túrák jó alkalmak arra, A kiállítást Jurij V. Perov, az lntourist magyarországi képviselője nyitotta meg. Budapest után Szekszárdon a vándorkiállítás hogy a magyar emberek megismerkedjenek a Szov­jetunió népeinek kultúrájá­val, történelmével, művésze­tével. S valóban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál után me­gyeszékhelyünkön szeptem­ber 10-ig otthonra lelő kiál­lításon „Észak gyöngyszemé­től”, Murmanszktól kezdve Közép-Azsia keleties váro­sain, a Kaukázus semmihez sem hasonlítható természeti szépségein keresztül, az ott élő emberek mindennapjai­ba bepillantást nyerhettek a látogatók. S talán sokan ked­vet is kapnak arra, hogy ne csak a nyári, de a fősze­zonnak nem számító őszi, téli évszakokban is megis­merjék a Szovjetunió szép­ségeit. Fotó: Gottvald. Kádár János fogadja a román vendégeket. (Telefotó.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom